Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

i SS**** rm.maos ätK essáendó f<«*fcató?a imntftg is egysaeire volt. a vissza!ek intés és az eiőrepid- lantös ideje, mind a kisebb közösségek (család., vállalat) mind a nagyobbak (nemze­tek, -szövetségi rendszerek) számára. Ma már régen a mútte „az én házam az én váram” tévhite: modern korunknak megfelelő sebes­séggel terjed a felismerés, hogy a hazában és a világ­ban szinte semmi nem füg-' sefían egymástól, hogy a je­lenségek nagyon is összefüg­genek. 1981 legelején aligha él. -Magyarországion olyan ember, akit meg kellene győzni arról: köze van ah­hoz -is, ami tőle — vagy unokáitól — sokezer kilomé­terre -történik. Nyugodtan élni csak béké­ben lehet és az egészség mel­lett 'fajra, világnézetre, nem­zetne való tekintet nélkül elsősorban békességet kivan magasnak és - embertársainak 1981-re minden becsületes, józan ember. E± a látszólag egyszerű, valójában azonban létfontosságú igazság ihlet­te Leonyid Brezsnyevnek a szovjet rádióban és televí­zióban elhangzott újévi kö­szöntőjét. Annak az állam­nak az első embere szólt né­péhez es a világhoz, amely­nek vállára óriási mértékben nehezedik a béke megőrzé­sének terhe. „A Szovjetunió külpolitikája — hangzott az üzenet — világos célokat követ. Azt kívánjuk, hogy a világ valamennyi népe bé­kében éljen. Elkötelezettsé­günk. a szabadság, az igaz­ságosság és a haladás eszméi iránt megingathatatlan.” Űjévi üzenetet intézett az amerikai néphez Reagan, a megválasztott eLnök js. Az AP hírügynökség szerint a jaratar 26-án hivatalba lépő elnök egy „öreg francia ka­tona” történetét idézte, aki az első világháború verduni pokla után azt mondta: „Most mar séntmi nem lész lehetetlen.” Mire gondolt pontosan Reagan? Nem tud­juk. De hisszük: a világ egész jól el tudja képzelni, hogy nem lesznek új Ver- dun-ök. Szovjet c-o^és Súlyos provokáció Amszterdamban A Szovjetunió hágai raagy- íkövefcége vasárnap eljuttat­ta a holland kormánynak azt a jegyzéket, amelyben a szovjet kormány tiltakozását fejezi ki a múlt év decem­ber 30-án az Aeroflot amsz­terdami képviselete ellen el­követett provokáció miatt. A jegyzék rámutat, hogy az Aeroflot irodája elleni táma­dás következtében tűz ke­letkezett és megsemmisült az iroda teljes berendezése. Csak a szerencsének köszön­hető, hogy emberéletben nem esett kár. Az épület elleni támadás közvetlenül azután történt, hogy a SzoVt jetunió hágai nagykövetsége tiltakozón a holland külügy«- minisztériumnál a néhány Japán fegyverüzeimek A japán—dél-koreai titkos fegyverkereskedelem leleple­zése politikai vihart keltett a szigetországban. A baloldali és a polgári ellenzék pártjai egyöntetűen rendkívül veszé­lyes precedenst látnak ab­ban, hogy japán cégek — a fegyverek kivitelének állami tilalmát megszegve — akna- vetöcsöveket és ágyúalkatré­szeket szállítottak a, népel­nyomó dél-koreai diktatúrá­nak. Az ellenzék a törvénysértő gyakorlat határozott elítélé­sét, egyértelmű színvallást követel a kormánytól. Aazukata le.no, a Japán Szocialista Párt elnöke han­got adott gyanújának, hogy más japán cégek is űzik az illegális fegyverkereskedel­met. Egyben bejelentette: a JSZP megyei és városi szer­vezeted országos vizsgálatot kezdenék. Az ország legnagyobb na­pilapja, a Jomiuri. Simbun, amely elsőként tájékoztatta a közvéleményt az oszakai ke­reskedelmi cég üzelmeiről, vasárnap megnevezte a ja­pán fegyvergyártó céget is. Az aknavetőcsövek és a tü­zérségi lövegek alkatrészei a Himedzsi városban levő Szanjo Tokusu Szerkó üzem­ben készültek. A Japánban péLdátlan bot­rány kipattanásával egyidő- ben derült fény arra is, hogy bizonyos amerikai kongresz- szusi körök szeretnék, ha Ja­pán hadihajókat gyártana az Egyesült Államok flottája számára. Megfigyelők szerint a megkeresés még inkább felszítja Japánban a fegy­verexport-vitát. 'A politikai szélsőjobb hónapok óta kö­veteli a tilalmak érvényesí­tését. nappal koránban a Szovjet­unió amszterdami kereske­delmi képviselete épületénél lezajlott szovjet-ellenes tün­tetés miatt. A Szovjetunió elvárja, hogy a holland fél megtesz minden szükséges intézke­dést, amelyek segítségével biztosítja a Hollandiában le­vő szovjet képviseletek és szovjet állampolgárok biz- I tonságát. és megakadályoz­za hasonló provokatív cse­lekmények megismétlődé­sét. A szovjet fél követeli a bűnösök szigorú felelősségre vonását, az anyagi kár meg­térítéséi — hangoztatja a. szovjet kormány jegyzéke. Salvadorban tovább folytatódtak az összecsapások a gerilla- osziagok és a kormánycsapatok közölt. Képünkön: fegyveres gerillák az El Salvadortól északra fekvő térségben 105 nap veszteséglistája Iránban dúl a belpolitikai viszály Olajszennyeződéssel küzdenek Svédország nyugati részén. Képünkön: a tengerbe folyt nagy mennyiségű kőolaj ko­moly hal- és madárpusztulást okozott Iránban vasárnap újabb hullámokat vetett a 105. napja tartó háború körül dúló belpolitikai viszály. Monlazeri ajatollah táv­iratban oktatta ki Bani- szadrl: mielőtt válaszolt volna a vallási vezető beszé­dére, érdeklődnie kellett volna, hogyan érti Monta- zeri, amit mondott. Monta- zeri ismét az iráni erők el­lentámadásának megindítá­sát követelte. Az ajatollah a napokban az iráni offenzívat kérte számon Baniszadr ál­latni ötöl, a fjadsereg főpa­rancsnokától, aki erre vála­szul meghívta őt a frontra. Radzsai kormányfő vasár­nap Teheránban találkozott lián külföldön állomásozó nagyköveteivel és kijelentet­te előttük: az iszlám köztár­saság megalakulása óta Irán vajmi keveset tett külpoliti­kájának kidolgozása érdeké­ben; most már itt az ideje, hogy ezt a fontos kérdést is napirendre tűzzék. »'Irán külpolitikájának egyik alap­elve, hogy az ellenséggel az erő helyzetéből tárgyaljon« — hangsúlyozta a kormány­fő. A Pars iráni hírügynökség közlése szerint a teherárii kormány vasárnap hivatalo­san kézhez vette a túszok ügyében küldött legújabb amerikai üzenetet a közvetí­tő három algériai diploma­tától. Azt is bejelentették, hogy a válság kezdete óta a teheráni külügyminiszté­rium épületében fogvatartott három amerikai diplomatát egy "megfelelőbb tartózko­dási helyre« szállították át.. Vasárnap mind Irán, mind pedig Irak mérleget vont a 105 napja tartó háború vesz­teségeiről. Az iraki kormány A1 Dzsumhurija című lapja szerint 11)0 nap alatt 8413 iráni katona vesztette éle­tét,' közel 1000 került fogság­ba. Irán 558 repülőgépet. 147 katonai vízijárművet, több mint 1000 harckocsit, közel 1.300 páncélozott csapatszál­lító jármüvet, 115 rakétaki­lövő berendezést, valamint '44 radarállomást veszített és számos olajvezeték és olaj­termelő berendezés sérült meg. Az iráni összesítés szerint Bagdad 215 repülőgépet és 30 helikoptert veszített, ez­zel Irán az iraki légierő ösz- szesen 90 százalékát harc­képtelenné tette. Az iráni erők megsemmisítettek 30 iraki torpedórombolót és ra­kétakilövő berendezésekkel fölszerelt hajót. Nyugati hírügynökségek katonai szakértők véleményére hi­vatkozva azt hangoztatják, hogy mindkét fél összesítő adatai túlzottak. (MTI) Interjút adtak a terroristák A 1'Espresso című hetilap legutóbbi, számában a "Vö­rös brigádok« terrorszerve- zetlel készített interjút kö­zölt: Mario Scialoja újság­író' 54 kérdést tett föl' a ter- rőrszervezet meg nem neve­zett képviselőjének, és idéz­te "politikai« válaszait. Az újságíró részleteket ismer­tetett abból a jegyzőkönyv­ből is, amelyet a terroristák' készítettek áz elrabolt d,Urso főbíró "kihallgatásáról«. 4M| Az olasz hatóságok Scia- loját és egyik kollégáját, Bultrinit letartóztatták, Az­zal vádolják őket, hogy köz­A szovjet—amerikai kapcsolatok jövője Szembenéz-e Reagan a realitásokkal? Nincs sok idő már hátra az új amerikai elnök hi­vatalba lépéséig. A két nagyhatalom viszonya az új, republikánus kormányzat alatt is a világpolitika dön­tő tényezője marad. Erről, a szovjet—amerikai kap­csolatok kilátásairól adott interjút a Központi Sajtó­szolgálat kiküldött munkatársának Moszkvában Pavel Terentyevics Podlesznij kandidátus, az Egyesült Ál­lamok és Kanada Kutató Intézet szakértője. — Először is hadd állapít­sam meg — mondta —, hogy most még nehéz a szovjet—amerikai kapcsola­tok jövőjének felvázolása. Az USA-ban átmeneti idő­szak van: az új — hivatal­ba nem lépett — adminiszt­ráció várható külpolitikájá­ról beszélni, konkrét vonat­kozásban, bonyolult dolog lenne. A Reagan-kabinet ál­talános vonásaira nagyjából már következtethetünk, de a k uápoffti kábán épp a konk­rét. tények számítanak. Egyelőre kevés tényt tu­dunk az új elnökről, főleg arról, hogy elnökként mit tesz majd? Hiszen egy je­lölt tettei nem azonosak a későbbi elnökével, s a kor­tes-jelszavak sem válnak a u tomatikusan einirtci dön­téssé. Érdemi értékelésre te­hát csak a beiktatási »tán kerülhet sor. — Lényeges fordulat is elképzelhető tehát szovjet vélemény szerint Reagan jelöttí es elnöki szetneigi- stfJR közi! —"Ttényeges mesn, de féü- lewseió votoa csak eddigi SOMOGYI NÉPLAP kijelentéseiből ítélni. A má­sik, ma még ismeretlen té­nyező a tanácsadó gárda és a kabinet összetételének ha*- tása. A Reagant körülvevő emberek befolyása döntő le­het. Beszélhetünk persze az USA-ban kialakult általános hangulatról,“ ami az ország jövendő politikájára min­den bizonnyal erősen. hat majd, s ami tükröződött már Reagan megválasztásában is. A konzervatív erők térhódí­tására gondolok, bár nem ítélhető meg, hogy mennyire végleges és határozott ez az eltolódás, s hogy mennyire jaszott benne szerepet a Carter politikájával szembe­ni elégedetlenség. — A szovjet vezetésnek az átmeneti időszak bi­zonytalanságai ellenére most kell felkészülnie az új kormányzattal fenntar­tott kapcsolatok alakításá­ra. — Hogyne, csakúgy, mint minden más országnak. Szá­mításba keil venni az USA- ban létrejött új nemzeti egyetértést: jelenleg például nincs olyan vezető csoport egyik pártban sem, amely ne fogadná el a fokozott fegyverkezés elvét. A vita legfeljebb a katonai ki-adá­sok ncsweteenek msretewü folyik. Arról, hogy évi 5—7 —10 százalékkal, vagy eset­leg még nagyobb arányban emeljék-e a hadiköltségve­tést, valamint, hogy mely fegyvernemet részesítsék előnyben. Igaz, ezek a „rész­letek” fontosak lehetnek — választ viszont csak az el­ső költségvetési tervezet is­meretében, tehát a jövő év közepén kapunk. A fegyver­kezési döntést nyilvánvalóan befolyásolja majd az ameri­kai gazdaság helyzetének alakulása. — De az irányzat nyil­vánvaló: az USÁ-ban a katonai célokra fordított milliárdok növelésén túl az általános külpolitikai fellépés ® keményítősét hir­detik ... — Kétségtelenül., De ez csak konkrét lépések nyo­mán válik értékelhetővé. A „küldjük oda a tengerész- gyalogosokat!” lehet jelszó, de ha ilyen parancsot keil kiadni, már más a helyzet. A fegyveres amerikai be­avatkozás lehetősége nőtt, de bekövetkezése vagy vég­rehajthatósága teljesen a vi­lágpolitikai események függ­vénye. — Vizsgáljunk meg ak­kor két olyan témát, ahol a Reagan-kormanyzat elő­reláthatólag változásra tö­rekszik. Az egyik a SALT- egyezmény újratárgyalá­sának szándéka. — Tisztában vagyunk az­zal, hogy Reaganék nem tosznak semmilyen erőfeszí­tést azért, hogy a szerződést jelenlegi formájában tör­vénybe iktassák. 'A legfonto­sabb kérdés most az, hogy milyen módosítási javaslato­kat akarnak előterjeszteni. A Szovjetunió álláspontja világos. Ahogy azt Leonyid Biezsnyev a közelmúltban kifejtette: célunk a fegyver­zet-ellenőrzési folyamat fenntartása. Nem lehet szó az amerikai héják által su- gallt teljes felülvizsgálatról, de készen állunk minden konstruktív párbeszédre. A konkrét válasz persze csak a hivatalos amerikai kezde­ményezés után születhet meg. — Biztosra vehető, hogy Reagan elődjénél erősebb formában igyekszik a kü­lönböző külpolitikai témák összekapcsolásának, az úgynevezett „linkage-e ív­nek” az alkalmazására. — Nos, különbséget kell tennünk a „linkage”, külön­böző típusai között. Ameny- nyiben egy adott témakörön belüli kérdéscsoportok szem­beállításáról van szó, á „lin­kage” a politikai eszköztár természetes, elfogadott ele­me. Erre legjobb példa épp .maga a SALT—2, amelynek kompromisszumai — mert hisz minden ilyen szerződés­hez kölcsönös engedmények­re van szükség — kemény, hosszú tárgyalás során ala­kultak ki. Az a fajta össze­kapcsolás azonban, amely a világpolitika egymástól tá­voleső területeit érinti, s amelyet már Carter Is .pró­bált alkalmazni a ratifikálás fejeben, egész más. Va'a- mely adott szférában szük­ségéé tepeenek a gyorsa» változó nemzetközi helyzet­hez, más térségek problé­máihoz kötése — az bizony könnyen holtponthoz vezet­het — A szovjet vezetők közelmúltban mondott be­szédeiben, nyilatkozatai­ban ■ a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról hangsúlyozottan szerepelt, hogy a két ország viszo- nyának javulása csak ak­kor remélhető, ha az Egyesült Államok realista politikát folytat. Mi törté­nik akkor, ha az USA ki­tart az erőfölény vissza­szerzését célzó irányvonal mellett? — Véleményem szerint Reagan kénytelen lesz elfo­gadni a realitásokat. Az erőfölény megszerzéséről könnyebb a választási gyű­lésen beszélni, mint a kap­csolatok további romlásához vezető döntést elnöki fele­lősséggél meghozni. Elöbb- utóbb az új adminisztráció­nak is fel kell ismernie a világ bonyolultságárt, egy-egy elhatározás messzemenő kö­vetkezményeit. Az a kérdés, hogy mikor következik be ez a felismerés! Mennyi idő­be telik, míg Reaganék szembenéznek a realitással? Egy év? Két év? Vagy még több? A legveszélyesebbnek azt érzem, hogy mi történik ez alatt az idő alatt. Hiszen például a fegyverkezési spi­rál új szakasza túlhaladottá tehet bizonyos korlátozási szándékokat. így a múltban elért eredmények maradékai is megsemmisülhetnek’. Nem látható előre, hogy milyen hosszú lesz ez az időszak, de az biztos, hogy ha a ka­tonai erőfölény megszerzése marad az amerikaiak célki­tűzése. akkor az' enyhülés óhatatlanul háttérbe szorul. Sz. G. reműködiék a terroristáit "politikai« nézeteinek ter­jesztésében, ahelyett, hogy segédkeztek volna elfogá­sukban. leleplezésükben. A letartóztatottak a "sajtósza­badságra« hivatkozva véde­keznek. Interjú jakiban a • »Vörös (Brigádok« a kapitalista ál­lamhatalom ellen harcoló fegyveres szervezetnek tün­tetik fel magukat, és kieme­lik szerepüket Aldo Moro elrablásában és meggyilkolá­sában. DUrso főbíróról szól­va közük, hogy készek sza- badonengedni. ha az olasz kormány teljesíti követelé­seiket: bezáratja a szigorúan őrzött börtönöket és szaba­don ereszti terrorista társai­kat. akiket »meghurcolt proletároknak« neveznek. "Harcos kommunista párt­nak« tartják magukat és szembeállítják céljaikat a ’burzsoáziának behódolt Olasz Kommunista Párt« célkitűzéseivel. Nézeteikről megállapítható; hogy szöges ellentétben állnak az olasz munkásosztály, a demokra­tikus erők érdekeivel. ke­resztezik a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom törekvéseit, szélsősége­sen szovjetellenesek. A rUnita, az OKP lapja vasárnap a terrorizmust eiemzo cikkeben rámutatott, hogy a kormány politikai hibákat halmaz egymásra: tehetetlenül viselkedik, amikor erélyesnek 'kellene lennie, sötét alkudozásba bocsátkozik, ahelyett, hogy a terrorszervezet felgöngyö­lítésére törekednek. "Ahe­lyett. hogy sarokba szorítot­ták volna a terroristákat, új teret biztosítottak nekik« — állapította meg a kommunis­ták lapja. PecchioH szenátor, az OKP vezetőségi tagja a ' l’Unitának adott nvilatkoza­Í Iában a Forla ni-kormány “súlyos felelőssegéről« be­szélt. I

Next

/
Thumbnails
Contents