Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

VIIÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI ÄRA; 1,40 Fl NÉPLAP : AZ MSZ MP S< v. *••• . ttrö ■. • ' ' DMO .. »>v» .- ./ G Y MEG y El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XXXVII. évfolyam, 25. szám 1981. január 30., péntek „á&prő lépések A létszám egy-, esetleg kétszázalékos csökkenésével kívánja megoldani idei fel­adatait a Nagyatádi Kon­zervgyár. Ez azt jelenti, hegy 20—25 emberid keve­sebb dolgozik majd a fel­dolgozó vonalak mellett, mint tavaly. A létszámcsök­kentés módját is időben tiszitázták a gyárban. Akik más munkahelyre vagy nyugdíjba távoznak, azok helyett nem vesznek föl új embereket: munkájukat ész­szerű szervezéssel, f el a Ja t ­ti (csoportosítással a többiek végzik majd el. A létszám­csökkentésnél -•számolnak- a f egyelmezetl .nkedokk rl is. Elvként mondták ki. hogy elküldik azokat akik nem végzik becsülettel a felada­tukat. Ettől az intézkedéstől a vállalati munkafegyelem javulását is várják. Olyan tartalék ez, amely végső so­ron az. ütemesebb munká­hoz, a jobb minőséghez ve­zet. Mindez természetesen nem jelenti azt. hogy a Nagyatá­di Konzervgyár nem vesz föl új dolgozókat. A mércét azonban náluk is magasabb­ra állították; bejutni a gyár­ba csak próbaidő után lehet. Az a néhány hónap, amely­re a véglegesítés előtt szer­ződést kötnek, m inukét fél számára -gondolkodási­időszak. A dolgozó megis­merheti ezalatt a munkahe­lyét, a gyári szokásokat és a társakat. Ha úgy dönt, hogy az ottani fegyelmet nem vállalja, a szerződés le­jártakor szó nélkül la\óz­hat. All ez a másik félre, a gyárra is: a próbaidő alatt végzett munka dönt a vég­legesítésről. A munkaerővel való taka­rékos gazdálkodásra a sza­bályozó rendszer ösztönzi a vállalatokat, s ennek Jelei szinte mindenütt tapasztal­hatok már. A Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat az idei tervében sze­repelteti azt. hogy a nem fizikai állománycsoportba tartozó létszámot tizenöttel csökkenti. Munkájukat a többi alkalmazott között osztja meg. A fizikai mun­kakörökben pedig — éppen a vMlalat előtt álló l'elada tok miatt — nemi létszám emeléssel számolnak. Apró, de fontos lépések ezek. Ilyen »apró« lépést tett a Kaposvári Húskombi­nát is, amikor exportüzemé­hez a hiányzó létszámot bel­ső át csoportosít ássál bizto­sította. Az ésszerű munkaerő-gaz­dálkodás érdekük a v állala­toknak; a létszámcsökkenés révén megmaradó bér egy részét ugyanis a jól, ponto­san dolgozók fizetésének emelésére fordíthatják. Anyagilag is jobban megbe­csülhetik azokat, akik töb­bel járulnak hozzá a válla­lat tevékenységének ered­ményességéhez. Éppen ezért a néhány százalékos lét­számcsökkentés vsak látszólag tekinthető apró lépésnek. Valójában a gazdálkodás egészét érintő fontos döntés. Megvalósítása sem megy egyik napról a másikra: szí­vós, következetes munkát és szemléi elváltozást. is igényel. Ugyanakkor hozzá,t ,rul ah­hoz az ésszerű munkaerő- átcsoportosí.Víghoz, mely et az idei terv is célul tűzött ki. Vagyis ahhoz, hogy minde­nütt annyi kéz legyen, amennyire szükség van. Az egy ik helyen fölösleges mun­kaerő hiányzik másutt, ahol növelik a termelést, új gé­peket állítanak be. vagy bő­vítik a szolgalUU&L Plenáris ülés Madridban - zárt ajtók mögött Á vádaskodások gyakorlata nem vezet eredményre Marian Dobrosielski kül­ügyminiszter- helyettes. a lengyel küldöttség vezetője csütörtökön bírálta egyes nyugati küldöttségeknek a madiri di találkozón tanúsí­tott magatartását. A zárt aj­tók mögött tartott plenáris ülésen elhangzott felszólalá­sában megütközéssel állapí­totta meg, hogy az amerikai. az angol és néhány más nyugati (küldöttség vissza akar térni a vádaskodások gyakorlatához. Rámutatott: a közösen elfogadott napi­rend maga is az előretekin­tésre. az új javaslatok meg­vitatására ösztönzi a részt­vevőket. Reagált azokra a nyugati felszólalásokra, ame­lyek a humanitárius kérdé­Tegnap a becsi Hofburg­ban plenáris üléssel megkez­dődött a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkenteséről szóló tárgyalássorozat 23. fordulója. A 17 európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével tartott első tel­jes ülésen az NDK küldött­ségének vezetője. Andre Wieland elnökölt. A 23. tár­gyalási forduló középpont­jában a szocialista országok 1980. július 10-én és novem­ber 13-án előterjesztett kompromisszumos javasla­tai állnak, amelyek a nyu­Telepítés és borászati nyereség Látogatóban a Viticoopnál Négy üzemben erte el a szőlőterület nagysága a száz hektárt; 625 hektár volt a tizennégy partner összes szőlőterülete — nem említ­ve a »rendszergazda« Bala- tonbogílári Állami Gazdasá­got —, s ebből négy nem rendelkezett ültetvénnyel. Ez jellemezte a Viticoop Bala­ton Társaság helyzetét a négy évvel ezelőtti alakulás­kor. Közös munkával 1978-ban kezdődött az a nagy ütemű . telepítés, melynek eredmé­nyeként az említett terület megkétszereződött. megkö­zelítette a rendszergazda­ságét. Ezzel az egyszerűbb feladatokról — a telepítések végrehajtásáról, a-z egységes termesztési technológia Ki­alakításáról — áttevődött a hangsúly a közös anyagi ér­dekeltségre. a borászati fej­lesztésbe való bevonásra. Tavaly a termeléssel együtt járó napi gondok is előtérbe kerültek. A partnemzemek zöme nem rendelkezik a mű­veléshez szükséges minimá­lis munkagépekkel sem. El­maradt az eredetileg tervbe vett gépesítésfejlesztés; a telepítések, a két-három éves nem termő ültetvények gondozása lekötötte a gaz­daságok a n y ágú -technikai eszközeit. Bár a bogiáriak segítséget nyújtanak a gépi. esetenként a kézi munka végzésében, a »csúcsok« egybeesése miatt ez a segít­ség gyakorta elmaradt. A nrostolia időjárás késleltette a szőlő érését, de a szerve­zésnek köszönhetően — négy üzem kivételével —meg a hó beállta előtt befejezték a szüretet. Alacsony cukorfo- kú, de rekordmennyiségű szőlőt szedtek le, a partne­rek teljes termésük hetven százalékát, .több mint ötezer tonna szőlőt szállítottak, az állami gazdaságba. Ez az el­ső év. amikor visszatérítésit kapnak a borászati nyere­ségből . A felsorolt es megvalósí­tásra váró feladatok mellett a társaságnak be kell fejez­nie az elmúlt ötéves terv idején 540 hektáron megkez­dett telepítést. Számolhatnak a kör bővülésével is: tavaly a segesdi termelőszövetkezet lépett be, az idén a marca­liak jelentkeztek ilyen igé­nyükkel. seket akarjak előtérbe állí­tani és kijelentette: ezek is csak a tartós európai béke, a biztonság és az együttmű­ködés alapján fejlődhetnek, ezért helytelen bármifele fordított sorrend felállítása, ami egyébként is eltérés a helsinki záróokmánytól. A lengyel delegáció veze­tője bírálta azokat a nyu­gati küldöttségekéit, amelyek szinte ultimátumszerűén ra­gaszkodnak a francia javas­lathoz. Marcaliban befejeződött a Berzsenyi lakóte­lep építése. A negyedik és az ötödik ötéves terv időszaká­ban 1500 lakás épült fel a Vas megyei Tervező Vállalat ter­vei alapján. Az épületekkel együtt a közintézmények is el­készültek a mintegy 4500 lakosú városrészbe» KAROK ES KÁROSULTAK Az ÁB vezérigazgatójának sajtótájékoztatója A műit esztendő utolsó munkanapján törtenjetebem is jelentős tervidőszakot zárt az Állami Biztosító — töb­bek kőaött énről hallottunk Budapesten, az Állatná Biz­tosító székhazában Gerebe- nics Imre vezérigazgató saj­tótájékoztatóján. Az elmúlt ött évben több fontos változ­tatást vezettek be: a válla­latok, a szövetkezetek, illet­ve a mezőgazdaságii nagy­üzemek számára új lehető­ségeket kínáltak. ugyan­akkor módo.ították a la­kás- es sz.mélybi.tosítá- sok feltételeit is. .A vál­toztatott és újonnan beveze­tett szolgáltatások nagy népszerűségnek örvende­nek. Az ipari és fogvi- si szövetkezei ek csaknem száz. az állami vállalatok 95 százaléka vett igénybe vala­milyen számára kedvező biztosításit. így a védett va­gyon értéke elérte a 110 milliárd forintot, a biztosít­ható vagyon 84 százalóicát. Mezőgazdasági nagyüze- . meink — néhány kivételtől eltekintve — élvezik a nö­vénybiztosítás előnyeit, il­letve védve tudhatják álló­ét; forgóeszközeiket. Az el­múlt öt évben jelentősen megnőtt a lakásbiztosítások száma. Ma hazánkban a 3 800 000 lakás közül 2 mil­lió 600 ezer van biztosítva. Ugyancsak érdekességként említhetjük, hogy a múlt év végién a gépkocsi-tulajdono­soknak több mint a fele ren­delkezett eascóval. A munkatársunk telexjelentése Az Állami Biztosi tó — hallhattuk a vezérigazgatótól — a biztosítási módozatok fejlesztésén túl legtöbbet az ügyfélszolgálat javításáért tett. Lényegesen lerövidült a kárbejelentés és a kárkifize­tés közötti úgynevezett kár- rendezési idő. Somogy me­gyében például a műszaki kátékat 15—16, a személy­biztosítással összefüggő ügyeket 3, a magán,gazdasá­gok kárait pádig átlag 5—6 nap alatt intézik el. A gsp- járműkárok rendezése átlag 15—16 napot vesz igénybe, bár az alkatrészellátás miatt sokszor kitolódik ez az idő. Gerebenics Imre elmond­ta, hogy a-z érvényes bizto­sítások alapján tavaly 9 milliárd forintot fizettek ki kártérítésként. Csupán a la­kossági biztosításokra 2300 millió forintot. Összehason­lításul érdemes megjegyez­ni, hogy tavaly a megyerik­ben keletkezett károkra 1115 millió forintot fizettek, eb­ből a lakossági biztosítások alapján 95 millió forintot kapták a biztosítottak. A sajtótájékoztatón szó esett az idei tervekről is. A vezérigazgató mindenek­előtt arról beszelt, hogy kap­csolódva a mozgássérültek nemzetközi évenek program­jához. jelentős mértéiben támogatják a gyógyító ém megelőző tudományos kísér­leteket folytató egészségügyi intézeteket, így többéit kö­zött az Országos Rehabilitá­ciós Intézetet, az Országsa Traumatológiai Intézetet éa a Pécsi Orvostudományi Egyetemet, hogy ezzel iselo- segíthessék az orvosi reha­bilitáció fejlesztését. Az újdonságok között «te­repei a január elsejével be­vezetett, széles körű szol­gáltatásokat nyújtó életbiz­tosítás. Ez az olyan magas jövedelműek számára elő­nyös. akiknek a társadalom- biztosítási juttatásokra jo­gosító béi-e viszonylag ala­csony. A élvek között sze- ■ repel a vállalati vagyombiz- tosításoík módosítása is. Az idén vezetik be az állami vállalatok belföldi szállít­mánybiztosítását, mely a szállítással összefüggő veszé­lyek ellen nyújt védelmet. Ugyancsak most dolgozzák ki a tervezői felelősségbizto­sítást. X. J. A KOZELET Gyümölcsprognózis 1985-ig A mezőgazdasági termelés általában stabil szerkezeten belül a VI. ötéves terv idő­szakában viszonylag moz­gékonyabbá teszik a gyü­mölcstermelést, igazodva a módosuló igényekhez! Na­gyobb fordulat azonban nem várható, miután a jelenlegi gyümölcsösök fajtaösszeté­tele jórészt adott; körülha­tárolja a lehetőségeket az is. hogy a termőre forduló ko­rábbi telepítések összetéte­lét sem lehet megváltoztat­ni. viszont az újabb telepíté­sek várhatóan jobban össz­hangban lesznek a bel- és külföldi megrendelésekkel. Az ágazat alapvető célja tov ábbra is a lakossági igé- , nyék kielégítése és az ex­port fedezése. 1985-ig 12—tt százalékkal növekedik mai'' a gyümölcstermelés, amely megközelíti az 1.7 millió tonnát. Az 1985-ben leszüre­telt gyümölcsös mennyiseget meghala. uzza, hogy időköz­ben 22 ezen' hektáron kezd­hetik meg a termőre fordult fiatal fák szedését. Nagy kérdés, hogy mi ke­rül helyükre. Ugyan a terv­időszak eredményességét ez az elhatározás közvetlenül nem érinti, hiszen az újon­nan ültetett csemeték csak a tésőbbi években adnak ter­mést. mégis nagy körülte­kintéssel kell eljárni a 25 ezer hektárra tervezett új ültetvények összetételének megvalaszlasanal. A telepí­tés fajtaszerkezetét úgy ala­kítják ki. hogy annak egy­negyede legyen almástermé­sű gyümölcs, valamivel több mint negyede a külföldön is ■ól értékesíthető bogyós, és i fennmaradó nagyobb része vedig csonthéjas gyümölcs. A telepítésekre elsősorban » termelőszövetkezetek vál­lalkoznak majd, Emellett ar­ra is töreked nék k/vov a kisgazdaságok is az eddi sí­nél jobban karolják fel a gyümölcs termelési, főleg a kézimunka-igényes 1 gyü­mölcsfajokét. Ezt a munkát a nagyüzemek a korábbinál jobban szervezik majd gon­doskodva a szaporítóanya­gokról, eszközökről, és a szaktanácsadásról. Az új telepítéseken kívül 12 ezer hektáron korszerűsítik a gyümölcsösöket a tervidő­szakban. ezekkel a munkála­tokkal a meglévő állományt szükség szerint ritkítják, il­letve folyamatosan felújít­ják. A lakosság gyümölcsfo- gya&ztása a tervidőszakban az előirányzat szerint tovább növekszik, 1985-re az egv "őre jutó fogyasztás eléri majd a 80 kilót, ennek dön­tő többséget a friss gyü­mölcs teszi ki. s mintegy ölödé lesz a tartósított ter­mék. Gyenes András fogadta a jemeni párt kb-titkórát Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön az MSZMP KB székházéban fogadta Ghani Abdái Kádert, a Je­meni Szocialista Part Poli­tikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, a hazánkban tartózkodó jemeni küldött­ség vezetőjét. Méhes Lajos látogatása Szabok sSzatmárbon Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, ipari miniszter csütörtö­kön Szabolcs-Szatmar me­gyébe látogatott, s tájékozó­dott a keleti országrész helyzetéről, eredményeiről, gondjairól. Csehszlovák újságíró vendégek vetsegenek delegációja. Pol­ity József, a magyar és Zde- nek Horeni, a csehszlovák szövetség elnöke csütörtökön ötéves együttműködési egyez­ményt és 1981-re szóló mun­katervet írt alá. A MUOSZ meghívását« januar 27—29. között ha­zánkban te'-*Ó7kodo*t a Csehszlovák Ü jsagunok Szó­Fegyverzetcsökkentési tárgyalássorozat sah álláspont lényegi vonat­kozásait figyelembe véve indítványozzák, hogy a két fő szakaszra osztandó csök­kentés első szakaszában a Szovjetunió, az eddigieken felül, további 20 000 katonát vonna ki az NDK területé­ről abban az esetben, ha az Egyesült Államok 13 000 fő­vel csökkentené Közép- Európában állom,á- -v,s fegy­veres erőinek létszámát. A plenáris ülés plan tar­tott sajtókonferencián Ta- deuss Strulak, a lengyel kiül- döftséc vezetője bíróira a NATO tagországainak a szo­cialista országok javaslatai­val szemben tanúsított el­utasító magatartásait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents