Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
Mezsgyék Fodor András műfordító serire?! Hemcsak a görög, a portugál vagy a skandináv költészet remekeinek magyarítása okoz gondot manapság — hallottam néhány napja egy megyénkben élő, országszerte ismert költő és műfordító kií-akadását —, hanem egy kortárs .német vagy francia poétikai antológia átültetésére. megszerkesztésere is csaiknem lehetetlen ti zenöt-húsz olyan költőt toborozni. aki érzékenységével, formakészségével és nyelvtudásával egyaránt megérdemelné a bizalmat. Arany, Babits. Kosztolányi es Szabó Lőrinc hazájában — talán a felkészületlenség »megideológizálásaként.« — elterjedt az a né?et, mely szerint a műfordítás csupán afféle ujjgyakorlat. mások gondolatainak a kiszolgálása. Különleges csemegének számít hát az olyan gyűjtemény, mint . Fodor Andrásnak a Magvető kiadó gondozásában nemrég meglelem müfordításikötele, a Mezsgyék. És ritkaságnak az •a gondolkodásmód, amely a költészet, a zenei ismeret- terjesztés. a publicisztika ék az irodalomszervezés mellett a műfordítói tevékenységet is a közvélemény humanizálása nélkülözhetetlen tartozékának tekinti, a nemzetközi gondolatcsere fontos katalizátorának, lelki szükségletnek és társadalmi-politikai szükségszerűségnek. Fodor András, aki pályája kezdetén a íorsriftos költői tudathasadás réme elől menekült idegen gondolatokhoz és nyelvekhez, azóta tudatosan vállalja a magyar szellem európaizálásának feladatát. Sőt — és ez legújabb kötetének sajátos vonása — Európa fogalmát kólán rsem a hagyományos módon értelmezi, a nagy nyelvek é.s nagy kultúrák szinonimájaként. Persze a nagy klasszikusok sem hiányoznak a válogatásból. Finom a.rchaizá- lásaival, itt-ott fölbukkanó — mértéktartó — népiességével és a metrumok makulátlan tisztaságával ejt ámulatba Byron nevezetes poémájának, a Childe Harald zarándoklatjának részlete. És bár Fodort bűn volna a poétikai tudásukat öncélúan csillogtató «szép hűtlenek-« közé sorolni, hiszen célja elsősorban a gondolat pontos visszaadása. Ti normásukkal, csengésükkel, bon- gásukkal is meglepnek ebben a magyarításban a nálunk kevéssé ismert nagy orosz klasszikus, Afanaszij Fet csupa természet, csupa szerelem, csupa sejtelem versei. Figyeljük csak! A Televízióból jelentjük * /#» mstraorsam Örkény István 'Fehér ragyogást!, ködpárában úszó hómező. A kamera síneken siklik a földúlt, havas táj körül, miközben a: hóban fekve, ülve vagy éppen tántorogva vég- praikat élő, fegyvereket régen eldobáló, , reményüket vesztett, megfagyott katonák bukkannak fö'. hc°v még egy-zér megszólaljanak A második világháború magyar katona áldozatai, akik a Don-kanyarban pusztultak el. Valló Péter színházi rendező a Televízió stúdiójában ÖrJcény István sajátos életművét készül képernyőre vinni: "In memóriám Ö. I.« Címmel. — 1 A Vígszínházban két évvel ezelőtt bemutatott és azóta is játszott darabot Örkény István egyperceseiből, novelláiból állítottam össze annak idején, sok éves munkával, — mondja a rendező. — Most tv-játékn-ak is földolgozzuk. — Hogyan adódott az ötlet. hogy a színházi siker után az In memóriám képernyőre kerüljön? — Szántó Erika, a tv dramaturgja kérdezett meg, hogy el tudnám-e képzelni -a színpadi változat televíziós feldolgozását. A színpadon ugyanis száz ember játszik, és a díszlet körben forog. A kétdimenziós képernyőn ez már nem oldható meg. Tehát stúdió körülmények között kellett forgatnunk. így végül 11 színésszel és 11 főiskolai hallgatóval, ugyanazokkal, akik a színpadon is játszanak, forgatunk. — Valló Peter meg nemigen dolgozott á televízió stúdióiban. — Igen most először rendezek televíziós játékot. Mindez számomra is kísérlet. Nagy könnyebbség azonban, hogy erre a feladatra már a színházi rendezés után vállalkoztam. A színészekkel sem kellett sokat bajlódnom: szerepüket tudják, hiszen ezt játsszák a színházban is. Próbálnunk sem kellett. Az operatőr, Szalai András jó barátom, s ez megkönnyíti a stábbal való együttműködésemet. Persze technikailag -föl kellett készülnünk minden jelenetre. — A televíziós előadás megrendezése után milyen tapasztalatokkal gazdagodik a színházi rendező? — Érdekes, sajátos műfajnak találom a tv-rendezést. Közelebb áll hozzám, mint gondoltam. Persze a színház élő hatása itt egészen más jelleget kap: a darab, amely Örkény István életművét viszi majd el a tv-nézökhöz, szellemidézés, rítus .. . Én bízom benne, hogy ezúttal is sikere lesz ennek a sajátos, groteszk, keserű Örkény-vi- lágnak. Mindenesetre úgy vélem, szakítanunk kellene az egyszerű színházi tv-fel- vélelekkel. Minden színdarab feldolgozást igényel! Ezt tartom a jövő útjának. Képszerűvé kell tennünk a színházi előadásokat. Az In memóriám főszereplői: R.eviczky Gábor, Szilágyi Tibor. Halász Judit, Kern András, Papp Vera, Egri Márta. Sz. B. Elloptak kilenc értékes falfestményt / A luxori Királyok-völ- gyéböl kilenc — föl becsül- heletlen értékű — falfestményt loptak el egv sírkam- rából. Az egyiptomi rendőrség közlése szerint a freskókat Ur Minnek. az újbirodalom egyik királyi írnokának a sírhelyéről távolították el. A sírkamra vasajtajót a ha: óság érin'etleriül találta. Fölötte fúrtak a rablók egy el eg nagy rést a falba —, hogy egy ember betérjen. Au egyiptomi régészek egyre többször panaszkodnak. hogy a sírhelyek kifosztásának esetei megszaporodtak az utóbbi evekben. Az ellopott ereklyék »feketepiaci« ára már csillagászati magasságokat ér el. A rablások különösen azután kezdtek fenyegetővé válni, hogy Tut Anch Amon (Tutenkámen) fáraó káprázatos kincseit bemutatták az Egyesült Államokban é.s Nyuga-t-Európában; azóta igencsak megnőtt az ősi egyiptomi értékek utáni »kereslet«. Fenyvesi délelőtt Festmények és tárcák Csak a ízéi jár fütyörészve - a lezárt villák között a Petőfi utcában. A balatonfeny- vesi hosszú házsor item a befagyott- tó vonalát követi: ('beljebb épült, a műúton túlra. Keskeny, vég nélkülinek tetsző utca. A 210-es épületet keressük. Valamikor ez volt az iskola. Egy-tan- termes »tudás háza«. A fonyódi tanács segedelmével pedagóguslakássá alakították; azóta is Kocsisék lakják. Most már nyugdíjasán. — Milyen itt az élet? Cserépkályha Festmények között ontja a meleget. * ny-i: kocsmában volt az iskola, mi meg a söntésben laktunk a feleségemmel, aki szintén pedagógus. Abból a kocsmából alakíttattunk igazi iskolát. ' Kocsis László hadifogságból hazakerülve végezte el az orosz szakot Pécsen, utána foghatott kedvelt, tárgya, a rajz elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátításához. Ide 1963-ban költöztek. Hogy milyen \ »mozgalmas ember« volt, azt nemcsak a festmények bizonyítják, hanem tucatnyi tárca is a korabeli zalai lapból! • Falusi pedagógusként bejárt a zalai . megyeszékhelyre, hogy karnagyként vezényelje a pedagóguskórust. Megalakították a szakszervezetet, időszaki folyóiratot adtak ki. Kapcsolatot létesített a népi írókkal: Veres Péterrel, Stukával, Féja Gézával, Szabó Pállal és másokkal. Később a modellezők »parancsnoka« lett. Országos sikereket ért el. Somogyi éveit sem a tétlenség jellemzi. Bogláron vasú tas-fúvószenekart vezényelt évekig. Nyaranta művésztelepek tagja volt, számos pedagógus-festőkiállí- táson szerepelt eredményesen. Az újságcikkeket kivágta,-őrzi. Mostanában nem ÁLLOMÁSON s a nap minden szakában szól a rádió. Festmények alatt ülünk. A képek egy kéztől valók, házigazdánkétól: új stílusokat éppúgy megidéznek, mint korábbi mesterekét. Szemüveges, Jávor-bajuszos férfi Kocsis László, ő válaszol: — Ide vágytunk, a Bala-, fon mellé öreg napjainkra. Itt élünk. És két életet minden évben: nyáron a nyüzsgőt, ilyenkor meg, a csöndeset. Ükapja is pedagógus volt, három' lánya sem -esett mesze a fájától«. Keszthelyen, Nagykanizsán tanítanak, a legkisebb könyvtár zenei részlegéi vezeti; nemrégen végzett vörös diplomával. Hat unokából öt a fiú. A nyári nyüzsgés, részesei a nagyszülői hajlékban. — Mindig a mozgalmas életet szerettem jobban — vallja be házigazdánk. — Zalában is ezért tanítottam annyifelé. Reszneken igazgatóként, majd Ligetfán, de Salomváron és Pókaszepet- ken is, beosztott pedagógusként. Mivel mindenütt rendbe tetettem valamit, mindig lovabbvittek. Mért először olyan helyzetbe kerültem, mint kedvenc íróm, Gárdo•■Kéi megint « madarak ■ csapa tja jégszakitó imrtok szélihez, száll a hév nap egyre magasabbra, nyíló gyöngyvirág illatra les.« A nagy irodalmakból érkezett rokonok sorában ott találjuk Wystan Hugh Auden-t — merengéseiben, tépelődéseiben, természetimádatában Fodor bizonyára önmagára lelt —, a ' bens-őségei. játékos, a természet lényegére leső Paszternákot, Tvardovszkijt és az angol, amerikai, osztrák, orosz-szovjet líra több kiválóságát. A kötetben szereplő nyolcvanöt költő közül azonban ötvenegy — a hagyományos .és ma is kísértő sznob felfogás szerint — jiem férne bele a goethei "értelemben vett világirodalom fogalomkörébe. Ám Fodor András a- népek országútién született értelmiségi hitével vallja: a lengyel, a jugoszláv, a bolgár, a skandináv poézis ismerete nélkül fehér foltok maradnának a képen, a nagy közép-európai program sohasem teljesülhetne. Vitkoviís. Norwid. Vazov megidézésével a sors közösség fölismeréséhez ad nélkülözhetetlen segítséget. Ta- deusz Rózewicz- zaklatott gondolatainak, háborús rém- iá tásáinak magyarításával pedig a fiáját költészetében is föl- föl búk kanó kérdést teszi föl ismét: meddig élhetünk az állandósult szorongások DamoklésZ-k-ard- jával a fejünk fölött? Derűsebb világba vezetnek a bolgár Dzsagarov, Dalcsev, Nikolov költeményed: tengerpartra, napsütötte síkságokra, titokzatos hegyek közé. s Fodor e táj versek da-1- szerü könnyedségét is épp olyan ihletettséggel. lendülettel tolmácsolja, mint a svéd Gunnar Björling vagy Elmer Diktonius szabad verseit, vagy a finn Ella Ki- vikkaho jelképektől zsúfolt meditációit. E mezsgyék mögött is olyan birodalmak húzódnak meg. amelyekbe érdemes követni a kalauzolás kockázatát, vállaló Fodor Andrást — hogy később azzal a felismeréssel férhessünk vissza: nem létezhet európaiság a kis népek .szellemi javainak ismerete nélkül, L. A. Az öreg ember egy rozoga széken ül, a kályha előtt. Fején nagy, kopott kucsma, télikabátja még a bokáját is eltakarja. Majdnem belebújik a cserépkályhába. Megtörni a pipáját, és pöfékel. ■ Vonatra vár. A félkilences fonyódira. Széket fogok, s a kályhához telepszem én is. — Kutya hideg van odakint — mondom, csak úgy magamnak. Rámnéz. Nagyol szív a pipájából, s végigmér, — Az. — Sokára jön ez a vonat. .. — Akkor, amikor szokott — mondja. — Hová utazik? — Sehova. — Akkor talán vár valakit? — kérdezem. — Nem varok én senkit; csak melegszem. Kis házam van a falu végén, nem messze ide. Tüzelőm is akad. csak hát, tudja, olyan unalmas otthon. A rádióban meg á televízióban mindig csak ugyanaz . .. Igaz, a magyar nótát meg a népi muzsikát nagyon szeretem. — Nyugdíjas a bácsi? — Az vagyok. Kovács a mesterségem, de már tiz esztendeje, hogy nem dolgozom. Két éve végleg elhagyott szegény feleségem, isten nyugosztalja; a gyerekeim messze kerültek, ritkán látogatnak. Mondták, hogy menjek otthonba, de m oda nem akarok. Amíg menni tudok, ellátom magamat. Mosok, főzök, takarítok. Éldegélek csendesen. Az egykori cimborák már mind kint vannak a temetőben ... Szép élete volt — meséli. Az apja meg a nagyapja is kovácsként dolgozott egy Tolna megyei kis faluban; onnan kerültek Lengyeltótiba. — Fiatalabb koromban nyughatatlan ember voltam; ha kijött a tavasé, vándor- botot fogtam," és fölkerekedtem. Bejártam Németországot. eljutottam Párizsba, sőt még a csatornán túlra is. Vállamon tarisznya, útközben alkalmi munkákból éltem. Voltam katona, dolgoztam gyárban, rakodtam a Marseille-i kikötőben. Láttam a hajófenéken a bűzben és mocsokban a kivándorlókat . . . Aztán kitört a háború. Afrikába menekültem, mert véletlenül belekeveredtem az ellenállási mozgalomba. Ez úgy történt, hogy egyszer elvittem egy levelet valakinek, aztán a feladóról meg a címzettről is kiderült,, hogy partizán... — Hogy ehhez az örökös vándorláshoz mit szólt a családom? Szegény feleségem nagyon sokat sírt, de el sohasem hagyott. Tudja, öregségemre sokat vívódom magamban a múltam miatt. De hát most mar mit tehetek? Én úgy képzelem, az embernek egy életre kimérték, hogy az éveiből, a napjaiból mennyi az öröm es mennyi « banal. Ha valalú mindig csak az örömet hajszolja, egy idő után belefárad... Tudom én, hogy most annyit várhatok el a gyerekeimtől, amennyit én adtam nekik annak idején. Ezt nem elsősorban az anyagiakra értem . .. Közelebb húzza székét a cserépkályhához, s újra megtörni a pipáját. Közben arról beszél, hogy mivel üti agyon az időt. — Nézegetem az elsárgult fényképeket. Néha még ír egyik-másik régi barátom. Kimegyek a feleségem sírjához, mindig bocsánatot kérek tőle, és kerüljön, amibe kerül, veszek neki tíz szál rózsát... És mindenkinek, akit valaha ismertem, levelet írok. Aki él még közülük, annak elküldöm, aki nem, annak a levelét borítékba teszem. Leírom a régi emlékeket, és ábrándozom messzi tájakról, városokról, országokról... Éjszakánként arról álmodik, hogy készülni kell, mert a hajnali vonattal Fonyód ra indul, aztán robog vele a „rijekai”. Búcsút int a Balatonnak, búcsút a világnak ... —- Csak tudja, az a baj, hogy mostanában már nagyon fázom. Nem bírnám az éjszakát kint, az állomások padján. Fölkapja a fejét — a zaj vonat közeledtét jelzi. Rámszól, szinte kiabálva: — De maga menjen, siessen, mert jön a vonat! Menjen, menjen gyorsan! Maga még menet, maga meg fiatal ... Konica! hívják — mióta nyugiíffba# van, eltéledkeztek róla .., Idézzük a régi éveket, Mária néni, a felesége örö- mös sóhajtással mondja: — Jó a mai kezdőknek! Állás várja őket. nem úgy, mint hajdanán. Én hét évig voltam- olyan helyzetben, hogy nem tudtam, mi lesz holnap. Csak 1941-ben véglegesített az állam mint tanítónőt. Finom kávét iszunk. Vivaldi lágy harmóniákkal nyugtató muzsikája szól a rádióból. Az asztalon újságok: havi kétszáz forintért rendelnek lapokat. A téli időtlenségben ezek hozzák bt ide a nagyvilágot nyomtatásban. Mozgó képekben meg a régi-régi tévékészülék. a Kékes, amely »jobb, mint az újak«. Telik a nap... A délelőtt munkával. Mária néni a főznivalóval törődik. Laci bácsi festeget. ha ihletet érez hozzá. Az ebéd után a mosogatás közös munka. Majd a pihenés órái következnek. Olvasassa! töltik az időt — a fonyódi könyvtár tagjai. Szántó Györgly-regényt olvas egyikük, Mesterházi Lajos Pár lépés a határ című könyvét a másik. Azt hiszem, azért már szeretnék, ha megtörne a tel hatalma. u u. — Jő a mai kezdőknek! Jubilál a Szépművészeti Múzeum Jubileumi ki állít,&>sa] készül a Szépművészeti Múzeum megalapításának idei 15. évfordulójára. A múzeumi hónaphoz is kapcsolódó tárlaton a tervek szerint 75 mester 75 műalkotását állítják ki. Az ő&zd reprezentatív kiállítás várhatóan áttekintést ad majd a külföldi. az antik művészet legnagyobb hazai gyűjteményének gyarapodásáról. s az intézményben végzett tudományos munkáról is. A Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteménye iránt nemcsak itthon, hanem határainkon túl is nagy az érdeklődés, a régi képtár anyagának legkiválóbb darabjaiból 1979-be-n például Japánban rendeztek tárlatot. Ez év szeptemberében ugyancsak a szigetországban nyílik a múzeumban őrzött alkotásokból tárlat: a XIX. s ázadi művekből válogatott emek ekkel i smer kedh e t nek meg a távoli ország négy városának múzeumlátogatói.
