Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

ÁKA; IAO Ft VI w « w «; ^.U.L,£ i m K J A I, kwtt^ULJcTEKI SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII, évfolyam, 20. sióm 1981. január 24., szombat Drága az energia, mégis pazaroljuk Akcióprogram a takarékosságra — Sajtótájékoztató a Parlamentben Változatlanul energiapazar• Jók vagyonik — így kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját a Paj lamen i-oein dr. Horváth László, az. Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Ennek egyik megnyílvánutasa az, hogy fajlagosan sokkal na­gyobb a termékekben az energiaköltség, mint a fejlett őrs zásokban- Sok helyein pe­riig olcsóbb helyett drága energiát fogyasztanak, és a hulladék hasznosítása is .jó­val alatta marad a lehetősé­geknek. A szén ára 1973 óta a vi­lágpiacon a korábbinak inúntegy négyszeresére, a kokszé es ért uráné ötszörö­sére, a kőolajé periig tízsze­resére nőtt. A VI. ötéves 1«rvre kidolgozott energia- ssazidáíkodás.i program azt a célt szolgálja, hogy ösztönóz- áé a taikarékoasáigara. A hoz­zánk Hasonló — jelentős ener­giaimportra szoruló — őr­iz, gok új energiastratégiát ooigoiatak ki. Hazánk a ta­karékosság kibontakoztatá­sában 6—8 éves hátrányban van. Az első igazán haté­kony intézkedések 1979—80- r«un törten tek. A mostani temndőszakra kidolgozott vnmiu'ex energiagazdálkodási txroBraim — melyet a kor­mány december 25-én ha­gyott jóvá — célul tűzte ki. bogy a VI. ötéves tervben az «•engiaszükséglet a korábbi *úsz százalékos növekedéssel izemben legföljebb tíz száza- lékfcd emelkedjen. Előírja a liogram azt is, hogy hőér- -*kben számolva a felhasz- , Akis 2-3 százaléknak meg- ádelő import energiát Ol­tóbb tüzelőanyagokkal, íóid- pioezal, szénnél, hulladékkal, Aotermikuí. energiával he- Vettesítsék. El kell érni, hogy a kőolaj és a kőolajter- tvtékek 36 százalékos részese­dése az energiaszerkezetben X2 százalékra csökkenjen. A takarékosságra ösztönzik a vállalatokat és a lakossá­got is. Esetenként hatósági in tézkedésekkel a dmi n iszt­ratív eszközökkel is elő akar­ják segíteni, A döntő szerep azonban a vállalatok takaré­kosságra való rábírásában a közvetett eszközöké lesz. Ilyen kedvezményes bankhi­tel az állami kölcsön. A la­kosság a megtakarítást je­lentő laJváskmiszerüsí fősek­hez.. takarékos készüléked vásárlásához OTP-hitel.t kap­hat. Ennek feltételeit most dolgozzák ki. A kormány akcióprogram­ja feladatul szabta, hogy vál­jon a gazdálkodás szerves részéve az energiatakarékos - ság, A pazarlás {elszámolá­sát adminisztratív és -szerve- zési intézkedésekkel, a di­agnosztika és a karbantartás szélesítésével. veszteségiel- taró vizsgálatokkal rend­szeressé kell tenni. A beren­dezések észérűsitése, hatás­fokuk novelese, a fajlagos felhasználás csökkentése, a hulladék hő hasznosítása ugyancsak jelentős feladat. A mezőgazdaságban a takar­mány biztosítás területén a szárítás hatásfokának javítá­sával es — ahol lehetséges — a repaszelet, a kukorica, a lucerna szárítás nélküli táro­lásával és fölhasználásával lehet eredményeket elérni. A kukorica szárítsa nélküli tárolása egyedül százezer tonna olaj megtakarítását je­lentheti a nép <wiiis;ignak. A hulladékok — kukorica­szár, répa — felhasználása ugyanennyit jelenít. Fokozot­tan ellenőrzik a közúti jár­müvek üzemeltetését a szál­lítás energi a 1 elhas znál hsá­nak csökkentése érdekében. A lakosságot azzal is ösztön­zik, hogy a távfűtés és me- legvízszolgáltatás átalánydí­ját 1982-től fokozatosan megszüntetik, és helyette a fogyasztással «K&nyos térí­tést vezetik ha. A méróorá­kat először az új lakótelepe­ken szerelik föl, A program intézkedik az építőanyagok és szerkezetek minőségének javítására, a meglevő épüle­tek utólagos hőszigeteléséinek gazdaságos megoldására és az energiatakarékos háztartá­si fogyasztókészülékek elter­jesztésére is. A geotermikus energia hasznosítását első­sorban az üveg-házakban és a fóliasátrakban kívánják biztosítani. A kormány döntése szód arról is, hogy gondoskodni kell a kivitelezői kapacitás^ ról. az energiacneglakarifást jelentő beruházások és a kedvező energiastruktúra ki­alakításához szükséges esz­közök gyártásához. < A VI. ötéves terv az ezzel kapcsolatos célokra közpoaiti forrásokat irányoz elő. A vál­lalatokat pedig a, gazdasági szabályozás eszközeivel bírja rá az ilyen beruházásokra. Nemcsak az a feladatuk, hogy feltárják a lehetőségeket, ha­nem az is, hogy részletesen kidolgozzák és megvalósítsák azt. Ezért az ezzel kapcsola­tos feladatokat be kell épí­teni a vállalatok VI. ötéves tervébe; a vezetőség tevé­kenységének értékelésénél, a jutalmazásoknál pedig figye­lembe' veszik az energiagaz­dálkodás színvonalát is. Az V ötéves («••"bér a nemzeti jövedelem egy szá­zalékos növekedése, az ener­gia felhasználás egy százalé­kos emelkedése mellett va­lósult meg. A mostani kö­zéptávú tervben azzal szá­molnak. hogy az intézkedé­sek hatására a nemzeti jö­vedelem növekedésének minden százalékához 0,6 szá­zalékos energia félhasználás járul. l>rl K. 1. Befejezte munkáját az ifjúsági vÜágfórum Csütörtökön a II. számú bizottságban a fegyverkeres­kedelemről. a fegyverkezés­nek a fejlődő országok gaz­daságára gyakorolt hatásá­ról. a hadiipari termelés és a polgári . célokat, szolgáló termelés összefüggéseiről, valamint a fegyverkezésnek a környezetre és a termé­szeti erőforrásokra gyakorolt hatásáról hangzottak el fel­szólalások. A nyugatnemet ifjúszoeiá- 1 isták (JUSO) — az SPD if­júsági szervezete — képvi­selője, Roland Röscheisen, arról beszélt, hogy a multi­nacionális vállalatok a fegy­verexport gyorsütemű növe­kedésének egyik fő mozgató erejét jelentik. Ugyanakkor kifejtette, hogy egyes har­madik világbeli országok, le­hetőségeikhez mérten túl so­kat költenek fegyverekre, és így nem marad elég pénzük gazdaságuk fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon) Aki Berlinben Járt, minden bizonnyal mttgcrodM­la a Spreet: az egykori mocsaras területre épült telepeim folyója, ezernyi kanyarral és ággal szőri at a bőröst V* mindenkor meghatározta Berlin életének a lüktetéséi- A gyalogosok, jármüvek, omnibuszok áradata mellett napur&a 2200 villamos is áthaladt 1893-ban a mindössze 8 métát széles Mühlendamm. Az új hid felépítése napjainkra vár» 1968-ban adták át a forgalomnak. Ma a nyolcsávos, modem Mühlendammon áramlanak a gépkocsioszlopok. .4 kör nyák megszépült, tele nyugalmas, pihenőhelyekkel — és a Spr-s*n lassú méltósággal úsznak a hajók Meghatározták az idei feladatokat Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa A fogyasztási szövetkezetek munkája a. vártnál nehezebb gazdálkodási feltételek elle­nére 1976—80. között szá­mottevően fejlődött és mind­ez jó alapot ad a következő évek feladatainak megvaló­sításához — állapította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsai iák pénteki ülése, amely őzlamenicky István elnökletével tanácsko- aott­-A. tanács által .megvitatott írásos beszámoló rámutatott: * jövőben tovább kell csök­kenteni az alapellátásban mutatkozó indokolatlan terü­leti különbségeket. Ennek érdekében az áruellátás szervezésében és a választék bővítésében nagyobb szerepet Országos konferencia Győrött Ki kell szúrni a párhuzamos kukásokat Hatszáz kutató, vállalatve- *tő, gyakorlati szakember találkozott pénteken Győrött a Közlekedési , és Távközlési Műszaki Főiskolán, hogy megvitassák a gazdasági élet egyik legidőszerűbb témáját, a versenyképes vállalatok műszaki fejlesztését. A kon­ferenciát Háry Béla, a Gyór- Sopi'on megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd 'dr. Tétényi Pál akadé­mikus, a kormány tudo­mánypolitikai bizottságának titkára tartott bevezető elő­adást a kutatás és a műsza­ki fejlesztés feladatairól. Ezt követően megkezdődtek a szekcióülések: két napon át 70 előadás hangzik el. A győri konferencia elő­adói hangoztatták: a kővet­kező években tovább kel! növelni a műszaki fejleszté­sek hatékonyságát, Olyan területekén kell elsősorban kutatni, ahol az eredmények azonnal, vagy rövidebb időn belül alkalmazhatók. Ki kell szűrni a felesleges, párhuza­mos kutatásokat; amit már feltalállak, azt felesleges Ru­tai ni, A következő években a muma Illesztéseknek, az ezzel kapcsolatos kutatások­nak vállalat-centrikusnak kell lenniök. Nem kell útlevél Megyék egymás „Balatoni csúcstalálkozó” volt Zaiaegerszegen Ha egyszer megírják a megyék történetét, valahogy így jegyzik majd be Somogy, Veszprém, Zala es Vas me­gye tanácselnökeinek talál­kozóját. Somogy megyét Su­gár Imre, Veszprémet Gyű­r Uj művelődési központ épül Nyíregyházán százhatvan millió forintos költséggel épül az új megyei művelődési központ. A két nagyteremmé] és ti­zenhárom klubteremmel, közösségi szobákkal kialakítóit köz­művelődési intézményi az idén no vem beiben adjak át rcn- deitetesémk ricz« ItÍjSHo, italát Újvári Sándor, Vas megyet Bors Zoltán képviselte. A találkozó létrejöttét az az egyszerű fölismerés indo­kolta, hogy ne legyenek a megyék között képzeletbeli sorompók, szigorúan vett megyehatárok, hanem a megyeszomszédok próbálja­nak együttműködni az egészségügy, a közigazgatás, az oktatás és a fejlesztés te­rületén. Somogyi és zalai peida bőven adódik erre, mert hiszen sokan járnak Somogyból Zalába dolgozni, és foiduva, vagy az iharos- berényieket például Nagy­kanizsán gyógyítják. Bőven volt közös téma a megyei tanácselnökök talál­kozóján. Ilyen volt a Bala­ton országos problémává duzzadó kérdése is. Szeren­csére már nem azon vitat­koztak az illetékesek, hogy ki szennyezi jobban a ma­gyar tengert, hanem azon, hogy megyeje lehetőségei szerint ki mit tesz a víz tisztaságáért. Veszprém megye tanácsel­nökének különösen tetszett az a keszthelyi ötlel. misze­rint a háztartási hulladé­koknak egy nagy teljesít­ményű „komposztálól” épí- lenek. Így a víz is tisztább lesz és a mezőgazdaság is jó nunoocgu [ragyá­hoz'" juthat. A vasiak föl­ajánlották, i hogy építsenek közös törpe vízmüvet a me­gyehatáron, és , hogy a zalai gyerekek nyugodtan járhat­nak akár Vas megyei isko­lába is,, ha az közelebb van hozzájuk. A négy megye tanácselnö­ke a délelőtti megbeszélések után városnézésre indult, majd a program befejeztével a magyar híítőipar zalaeger­szegi gyáregységét tekintet­ték meg, ahol ugyancsak hasznos ötletek -merültek föl Így például a gyár termelési hátterét kitűnően el tudnák látni a somogyi, veszprémi és vasi mezőgazdasági üze­mek is. A megbeszélésekről, a ta­nácselnökök „ötletbörzéjé­ről” rövidesen konkrét meg­állapodások születnek. Az, hogy ezekből mit sikerül megvalósítani, kiderül abból, hogy milyen lesz a megyeha­tárok környéken elő embe­rek ellátása, az ipari üzemek együttműködése, a Balaton­part és a víz tisztasága, az oktatási és a. tanácsi intéz­mények. munkájának össze­hangolása. Somogyból még ebben az évben tanácsi szak­emberek látogatnak Vasba, s ezt az őrségiek jövőre vi­szonozzák, / Banki Árpád kapnak a szövetkezeti áruhá­zak. A Skala-Coop rendszert a szövetkezeti érÜekeJokel összhangban fejlesztik to­il vább, mégpedig úgy, hogy a» áté$z-ek és‘ a szövetkezeti vállalatok ipari termékeinek egyik legfőbb felvevője es értékesítője legyen... A szövet­kezeti vendéglátás figyelme a következőkben méginfcább a közétkeztetés felé fordul és nagyobb szelepet vállalnak a gyermek- és diákéielmezea- ben is A háztáji és a ki­segítő gazdaságok termelésé­nek fejlesztéséből is jobban kiveszik részüket. A vitában Faluvégi La jót, a Minisztertanács elnökhe­lyettese méltatta a fogyasz­tási szövetkezetek jelentősé­gét. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a .zöldség—gyümölcs, ellátás a hosszú távú szerződések ará­nyúnak fokozásával és az ér­tékesítési biztonság javításá­val válhat még színvonala­sabbá-. Szólt arról, hogy az á£ész-ek élelmiszertel dolgozó tevékenysége mindinkább nélkülözhetetlen a lakossági ellátásban. A vitában felszólalók el­mondották meg, hogy felké­szültek a lakásépítési meg­bízások elvállalására. A terv­időszak végére a lakás­fenntartó szövetkezetek ál­lománya várhatóan eléri a 280—300 ezer lakást. Nem kerülte el a fi­gyelmet az sem, hogy a la­kótelepeken fokozódik az igény az aktív közösségi élet kulturált feltételei i ránt.' Hangsúlyozták, hogy már a tervezéskor gondoskodni kell a szövetkezeti lakótele­peken , az ehhez szükséges nélkülözhetetlen helyiségek­ről, a klubszobáról, a kis­könyvtárról, a kondicionáló teremről. Az ülésen kijelölték a fo­gyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok idei feladatait. Ezek szerint a kiskereskedelmi forgalmat 6.5—7 százalékkal bővítik az elmúlt évihez képest. A ven­déglátás bevetelet 5—5,5 szá­zalékkal fokozzák. A lakás­építő szövetkezetek 3800— 4000 lakas építését fejezik be.

Next

/
Thumbnails
Contents