Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
A kaposvári nehézgépgyár terve Takarékosan, hatékonyan Erjedés a nagy fal mögött Interjú Hidas Gábor Kína-kutatóval Tavaly befejeződtek a Csepeli Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárában a gépi beruházások. Üzembe állították a hőkezelőműhelyt, a lángvágó berendezéseket, a nagy teljesítményű hori- zontálesztergákat. A gyár terv-teljesítéséről Akkerman József igazgató elmondta: — Minden lényeges mutatót a tervben foglaltakat meghaladó módón teljesítettünk. Termelésünk 40 százalékkal haladta meg az 1979. évit. Majdnem azonos termékszerkezet mellett a munkaidő és a gépek jobb kihasználásával mintegy 20— 25 százalékos termelékenységnövekedést. értünk el, a tervezettnél kisebb létszámmal. A jövőt tekintve azonban jobb lett volna, ha. több dolgozót alkalmazunk. A termékszerkezetben kedvező ivóit az atomerőművi berendezések arányának növekedése. Tavaly nagy súlyt fektet tünk a költséggazdálkodásra ; mind a közvetlen, mind a közvetett költségek alakulásának befolyásolására törekedtünk. A költségkereteket a felelősök megjelölésével alakítottuk ki. Negyedévenként értekezleten elemeztük a gazdálkodást, és a további feladatokat i« meghatároztuk. Hatékony intézkedések eredményeként az üzemi, gyáregységi általános költségeknél több millió forint megtakarítást értek el. Csökkent a termékek előállításához szükséges anyaghányad, a selejt, és jó volt a norma- időfölhasználás. Az anyagáé a normaidőfölhasználás kedvező alakulása miatt a közvetlen költségek sem érték el a tervezettet. — Tavaly tehát a megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodva, hatékonyan, takarékosan dolgoztak. — 1980 volt gyárunkban az az év, amelynek az eredményeit már jegyeznünk kell. 1979-ről 1980-ra a gyári bérszínvonal-növelés elmaradt a vállalatitól, annak ellenére, hogy megoldottuk az előírt célfeladatokat. Bízunk abban, hogy eredményeinkre való tekintettel az idei bérszínvonal-növekmény elérheti a vállalati ütemet. Az idei feladatoknál nagy szükség van az anyagi ösztönzésben rejlő mozgatóerőre. Termelési szerkezetünkben ugyanis nő a tőkés exportra szánt berendezések aránya, ez pedig rövid átfutási időt, nagy technológiai pontosságot és az átlagosat kétszer felülmúló élőmunka- ráfordítást igényel. — Milyen tervekkel vágtak neki az 1981-es évnek? . — A nagyvállalattal történt egyeztetések után körvonalazódtak elképzeléseink. Célunk 15—17 százalékos termelés növ ekedés. ötszázalékos létszámemeles mellett, az 1980-ban elért nyereség tartásával. Ez nehéz feladat. Most dolgozzák ki a részterveket; nagy szerepet kap mindegyikben a nyereség. A kedvező nyereségszint elérésének biztosítékát egyrészt a termelés növelésében, másrészt a közvetlen és közvetett köl tségek szerényebb emelkedésében látom. Termékszerkezetünkben nagyságrendje miatt kiemelkedő szerep jut a hengerdei berendezésekhez tartozó vonópadoknak. E komplex berendezések gyártásához sok technológiai kooperációra van szükség, ezért nagy az átfutási idejük. Az ismert és még ismeretlen tőkés igények nagy rugalmasságot követelnek tőlünk. Az idén nem kezdődik a gyárban jelentősebb beruházás; a feladatokat változatlan kapacitással kell megoldani. Cs. L. KISZ-ajánlással a pártba Jó alkalmat teremtenek a KISZ-szervezetek mostani beszámoló, értékelő és ve- eetőségválaszitó taggyűlései, hogy elemezzék a párttag- ajánló tevékenységet. E fórumokon ott vannak a párt- ititkárok is. így együtt tehe- 'itik mérlegre; mennyiben működtek együtt a kommunisták es a KfSZ-.esek a fia- italok párttaggá, neveieseben. A párt utánpótlása szempontjából az egész megyében, fontos ez a téma, azért foglalkozott a megyei KISZ- toizottság is legutóbb a párttaggá nevelő és ajánló munka tapasztalataival. Az alap- szervezetek többsége sokat tesz azért, hogy a legjobb KlSZ-tagokat fölkészítse a párttagságra. A tavalyi tag- fölvételek bizonyítják, hogy a KISZ-szervezetek a pártmeg rétegenként a pártba .fölvett KISZ-tagok aránya. Ebből többek között az is kiderül, hogy mindössze tizenegy tanuló fiatal — hat főiskolás, öt középiskolás — lett párttag. Az egyik gond, hogy a főiskolai hallgatókat általában az utolsó félévben veszik föl. Különösen sajnálatos, hogy egyetlen szakmunkástanuló sem került a párt soraiba KlSZ-ajánlás- sal. A fiatalok kor szerinti összetételét is megvizsgálta a testület, s azt állapította meg, hogy magas a huszonhét év fölöttiek aránya, huszonkét év alatti mindössze nyolcvanhat volt. A mostani KiSZ-taggyűléseken érdemes elemezni, mi az oka, hogy olyan nehezen »érnek be« a fiatalok, noha az MSZMP ) szervezeti szabályzata szerint már tizennyolc- éves korukban párttagok lehetnek. Fontos követelmény, hogy az alapszervezetek a munkásfiatalokat, a fizikai dolgozókat, a tanulókat nagyobb arányban, ajánlják a partba; Ha a mostani me- ' révségekét Síkéről feloldani, egész biztos, hogy javul a kor szerinti összetétel is. Sokat lendíthet az ügyön, ha a fiatal párttagok segítséget adnak a KlSZ-vezetőségek- nek az alkalmas fiatalok kiválasztásában, nevelésében. Különösen ha időben »eljuttatják« őket a tagfelvételig, s nem kell adtjig »sorban állniuk«, amíg az idősebbek korcsoportjába kerülnek. 1,. G. A kínai ,nagy falat osak fényképekről ismerő európai halandó mostanában azt találgatja a Pekingööl érkező, hírek nyomán, vajon valóban döntő politikai, gazdasági változások történnek-e a -mennyei birodalomban« vagy csupán afféle kamarillaintrikák mozgatták meg a felszínt. Milyen a kínai gazdaság szerkezete, mi indokolja egyin- másik pekingi vezetőnek a háború elkeriMhetetlensegére vonatkozó megjegyzéseit? Milyenek a magyar—kínai kapcsolatok? A valamennyiünket izgató kérdésekét Hidas Gábornak, a nemzetközi hírű Kina-szaJcértönek, több kitűnő tanulmány szerzőjének tettük föl. — Közvéleményünk keveset tud a hazai Kína-kuia- tlásról. Kérem, ismertesse néhány szóval e vizsgálódások múltját és jelenét! — A sinológusok képzése meglehetősen későn kezdődött el a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd az ELTE-n. Hagyományaink szerények, hiszen tudósaink jószerivel csak Belső-Azsiá- val kapcsolatos filológiai kutatásokat végeztek a század első felében. A kínai tanszé az ötvenes évek végén alakult a budapesti- egyetem bölcsészkarán, később munkacsoportot hoztak létre az MTA Társadalomtudományi Intézetében Tökei Ferenc akadémikus irányításával; ezenkívül a világgazdasági kutatóintézetben, a Magyar ijTülügyi Intézetben, a kon-, junktúra- és piackutató intézetben, illetve a politikai főiskolán is többen foglalkoznak gazdasági, szociológiai. filozófiai, politikai és művelődéstörténeti kutatásokkal. A »körben« tizenöten »-tizenhatan vagyunk, természetesen jó néhány hivatásos diplomata és kitűnő publicista is ide tartozik. — A tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlenek a részletes adatok. Támaszkodhatnak-e a szakemberek a kínai adatszolgáltatásra? r — Az információs források a hatvanas évek kezdetén jórészt eldugultak, ám 1979 óta egyre több részletes statisztikát hoznak „nyilvánosságra a kínai gazdaságról. Ezek a számol?, véleményem szerint, általában megbízhatóak, a tényeket iükrö- mkv — Sokat olvasunk mostanában a kínai gazdaság szerkezeiének változásairól, az újonnan hatalomra került szakemberek reformtörekvéseiről. Milyen tényezők teszik szükségessé ezeket a változásokat, általában hogyan jellemezhetnénk a kínai gazdaságot? — Ezt az állapotot — bár sokan vitatják — talán a pi eszocialisia szóval definiál» hatnánk. Szocialistának alig nevezhetjük, hiszen csupán a tulajdonviszonyok szocialisták, de hiányzik belőle a szocializmus adekvát anyagi- Lechni.tai bázisa, s jól tudjuk, hogy a tulajdonformáik dalakt tu á val m eg korántsem fejeződik • be a szocializmus alapjainak lerakása. Az anyagi javak csekélysége miatt munka szerinti elosztás elve sem érvényesülhet, az erőket egyelőre a minimális szükségletek kielégítésére kell fordítani, minién igénybe vehető techni- cávai, s lehetőleg a teljes foglalkoztatottság elérésével. Bonyolítja a helyzetet az ország viszonylagos elszigeteltsége, az egyes területek fejlettségi színvonalának egyenlőtlensége és az a tény, hogy — a gazdaság szerkezetének aránytalanságai miatt — egy aszályos év a leg- nagyralátóbb terveket is meghiúsíthatja. — Ez a szerkezet — írják és mondják sokan — egy hadigazdaság szerkezete. Egyetérthetünk-e ezzel a megállapítással ? — Feltétlenül, hiszen a felhalmozásit maximalizálják, a fogyasztást pedig minimalizálják, így az életszínvonal csak csigalassúsággal fejlődhet. A legutóbbi adatok szerint Kina a nemzeti jövedelem tizenhat—tizenhét százalékát fordítja íegyverke-r zésre. 23ű milliárd dollárból 35 milliárdot. A politikai indítékok ismeretesek. — Milyen szerkezeti változtatásokat terveznek Kínában az ínséges állapotos megszüntetésére? — Egyre több energiát fordítanak — nem is sikertelenül, hiszen a hozam két év alatt nyolc százalékkal növekedett — a mezőgazdaság fejlesztésére. ösztönzik a magánkisipart, amelyet, jól szervezetek irányításával több olyan fiatalt küldtek a kommunisták sorai közé. akik megálltak a helyüket, munkájukkal, magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel bizonyították alkalmasságukat. A megyei KISZ-biaottí»ig szerint a fölkészítő munka tavaly már tervszerűbb és tudatosabb volt. Ez természetesen az egész megyére vonatkozó általános megállapítás, ha városonként, járásonként vizsgáljuk a munkát, kiütközik az eltérés. Például a siófoki és a kaposvári járásban a KISZ- ajánlások aránya jóval alatta van a megyei átlagnak. S van olyan jelenség is, ■amelyet csak az összes alapszervezet összefogásával lehet' megszüntetni. A KISZ- tagok aránya nagyobb volt a tavaly fölvett párttagok között, mint korábban, az országos átlagtól azonban még mindig elmarad. Ennek egyrészt az az oka, hogy több fiatalnak is megszűnt — objektiv vagy szubjektív okból — a KISZ-tagsága, s amikor fölvették a pártba, már KISZ-en kívüli fiatalnak számított. A vezetőségek sokai tehetnek azért, hogy az ilyen fiúk és lányok az ő soraikban maradjanak. Szép eredménynek számít viszont, hogy a pártba fölvett KISZ-tagok nagy többségét a KISZ ajánlotta. Ez azt mutatja, hogy jobban élnek a lehetőséggel, s a pártszervezetek ugyancsak erre kérik és ösztönzik őket. A megyei KISZ-bizottság szerint erdemes alaposan toiegvizsgaini, hogyan oszlik A kibontakozás lépései nészeti telepek rendbe tétele, a műszaki színvonal égetően sürgető emelése, á gépesítés. a föld termőképességének fokozása, a melioráció, a nagyon szigorú, következetes költséggazdá'ko- dás ... Na, és természetesen az, hogy az anyagilag rendkívüli teher, a sertéstelep lekerült a szövetkezet ,-válláról”. Nem volt az sem egyszerű dolog. Volt. aki megkérdezte — és joggal —. hogy a szaktelep termelési értéket mivel pótolja majd ez a gazdaság? Nem építettünk légvárakat; időt kértünk, és úgy érzem, sikerült megtalálnunk a megfelelő utat. — Nem részletezem a tárgyalások sorát, a különböző szervektől igényelt és kapott segítséget. Ma már dolgozik a takarmánykeverő üzem. s meggyőződésünk szerint már az első évben több termelési értéket hoz a szövetkezetnek, mint a sertéstelep. Adottságaink, viszonyaink miatt mi évente 500—600 -vagon kukoricát, 200 vagon takarmánybúzát termelünk; ha ezt magunk dolgozzuk föl, hozzáadjuk az adalékanyagokat, akkor évente 1000 —1100 vagon táp gyártására vagyunk képesek. Alapvétő gazdasági érdek, hogy minél magasabb feldolgozottsági fokon hagyja el az üzemet — Csendesebb időszak ez. néhány nap óta. Megfogalmazni nehéz, de mindenki ismeri azt az érzést, amikor már-már pattanásig feszülnek az idegek a nehézségek, gondok közepette, aztán a sikerben megkönnyebbüléssé oldódik minden. Valami ilyen állapot van most nálunk, a csurgói szövetkezetben. Megpihenhetnek végre dolgozóink. — Az ember akarva, akaratlanul is újra és újra ösz- szegez. Bármilyen sok izgalommal járt, nehéz volt a tavalyi év, így visszatekintve mégis azt mondom; minden úgy alakul, ahogy annak leqnie kell. Pénzügyi szempontból nyugodt volt az év, az eredmények, a hozamok „bejötték”; nem kellett idegeskedni, kapkodni, hogy a kiesést most mivel pótoljuk. Nem végleges az adat, de nagy eltérés már nem lehet: tízmillió körüli eredménnyel állhatunk a közgyűlés elé ... — Néha töprengek, miből is állt össze ez az eredmény. Nem a múlton való rá- gódás, de óhatatlanul ..beugrik” gondolataimba, hogy öt évvel ezelőtt négy és fél milliós veszteség, összesen tizenhárom milliós hiány volt itt. Rengeteg kétségbeesés, bizonytalanság, a lehetőségek makacs keresése kísérte az utat. Hogy mindig sikerült egy kicsit előrelépni, azt bizonyítja: a következő évben három, aztán mgsfél millió forintra mérséklődött a veszteség, és 1978-ban fordul! a ..kocka” egy szerény félmilliós eredménnyel, aztán hetvenkilencre ebből 1 három lett, most pedig tíz ... — Hogy én mivel magyarázom ezeket a tényeaet? Rengeteg kisebb-nagyobb, de egyetlen fő célt szolgáló törekvéssel: álljon két lábra ez a sokat hányatott közösség! Ebben benne van a termékszerkezet -váltás, a tehe. tudjuk, az ötvenes évek ban szénié teljesen megfojtottak. Egyre hangosabban csalogatják be a nyugati, a japán és a hongkongi tőkét, Kvan- tu-ng tartományban úgynevezett ■ vámmentes zónákat hoztak iouie. ügyre gyakrabban írnak a struktúra átalakításának. szükségességéről. Tűzetésen tanulmányoztak a román es a jugoszláv gazdaság ismérveit, ám az előbbiben a központosítást, az utóbbiban a decentralizáltság mértékét találták túlzottnak, ezen — a terv- és piacgazdálkodás kiegyenlítettsége miatt — hazánk felé fordult a,z érdeklődésük. Számos japán, amerikai és nyugatnémet szakembert hívtak meg azzal a céllal, hogy előadásokat tartsanak • a magyar gazdaságról. A szaksajtóban, sőt a Zsemmin Zsipaóban is, sok korszerű és higgadt gazdasági cikket olvashatunk ma már. — Mit várhatunk mi, as enyhülés hivei ettől az irányváltozástól ? — Teng Hsziao-ping irányvonalától — az ismert politikai, ideológiai szempontok miatt — semmi jóra sem számíthatunk. Van azonban a kínai szakembereknek egy meglehetősen széles rétege, amely a közeledés fontosságát hangs úiyoza és amely egyetlen oszthatatlan közösségnek tekinti a szocialista országokat. Az ő szavukat, ügy tetszik, a hatalmi piramis csúcsának közelében le meghallják már. — Milyenek ma a magyar—kínai kapcsolatok? Van-e lehetőség e kapcsolatok további szélesítésére? — Javult a viszony, de jónak nem nevezhetjük. Bár sohasem voltunk a szenvedélyes vita hívei, feltétlenül él kell ítélnünk mindenféle hegemonizmüst, nagyhatalmi sovinizmust. A vita élezésére nem törekedünk. Igyekszünk korrekt, normális kapcsolatot tartani az állammal és azokkal az e -Tel, amelyek látják a folyamat veszélyeit és amelyek szeretnék a fejlődést a szocialista »mederben« folytatni. S nem reteszeljük be ajtónkat, ha a kínaiak másutt is kopogtatnak; ha javaslataikat nem az a szándék irányítja, hogv eket verjenek a szocialista országok közé. L. A. a termék, s az általános igazság a takarmányra is vonatkozik. Ott állt évek óta kihasználatlanul a modern, „mindent tudó” takarmánykeverő, a szomszédos sertéstelepre pedig az állami gazdaság Zaranyból szállította a tápot. Sikerült a keverőüzemet tartós használatba venni. így tavaly csak egészen kevés kukoricát adtunk el, mostantól pedig semmit; mindent feldolgozunk, és tápként értékesítünk ... Az idei év az első, a kísérleti év. — Decembertől tart a próbaüzem. Négyen dolgoznak: Mónos Sándor üzemvezető, Takács László műszakvezető és két asszony, Kovács Istbánné meg Lov- rencsics Istvánná. Kisebb tokkenők még adódnak az indulással járó problémákból, de ez a berendezés alkalmas arra, hogy kiváló minőségű tápot termeljen. — Azt mondtam az előbb, csendesebb időszak köszöntött ránk. És ebben benne van az a megnyugvás is, hogy ezt a szövetkezet holnapja számára annyira fontos üzemet is sikerült beindítani. Hát itt tartunk ma... Elmondta Tóth Lajos• a csurgói Zrínyi szövetkezet elnöke. Lejegyezte: Vörös Márta SOMOGYIÉI NÉPLAP Esi I
