Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

« 9 A FOTO KOZELETE A tanyavilág híres festő .je, Bo/.ső János Kecskemétnek ajándékozta értékes magángyűjte­ményét. - A Báes megyei Tanács és a vjiros támogatásával 1979 nyarán a Klapka-házat múzeummá alakította, és itt mutatják be a gyűjteményt. Az egyházi, néprajzi és a XVII—XVIII. századi iparművészeti tárgyak kiállítását eddig csaknem húszezren tekin­tették meg (MTI-fotó— Kozák Albert felv.) Bolgár testvérlapunk ünnepén Amyäftnk, nagyanyaink vi­lágéban becsülete volt a fo­tónak. A falakon díszelgett a megsárgult katonafénykép, a parádés esküvői felvétel, nem js beszélve a gyermekek portréiról. Különösnek szá­mított akkoriban az egyéni fotográfia. Olyasféle kegy­tárgynak, amelyet érdemes voK bekeretezni, közszemlé­re kitenni, akár csa*k a fest­ményeket. Persze ezekben sem bővelkedtek a hajdani lakások. Lehet, hogy egyféle esztétikai pótlékot is jelentett a családi fotógaléria. A mai generációk életében köznapibb helye lett a fo­tónak/ Nem divat a falakat fényképekkel dekorálni, csu­pán a fiatalabbak lakóteré­ben hemzsegnek a zenei és a sportaaliagok képei. Több­nyire albumokba, fiókokba kérőknek a különféle jellegű alkatom felvételek, s ez így van rendjén. Elérhető, .min­dennapi eszközzé vált a fény­képezőgép, s ezzel párhuza­mosan kultúránkban is hat- ványoródott a dokumentu­mok, aiz álló- és mozgóképek mennyisége. A fotó társa­dalmi, szocioiógiai helyzete tehát szükségszerűen atala­kúit. Ma már rangos fötö­séhez több újdonsággal es irtott' megjelent lemezek új kiadásával járul hozaá a Hanglemezgyártó Vállalat. A lemezrepertoár szélesítésére Kocsis Zoltán zongoramű­vész és Somfai László zene- történész a nemzetközi hang­lemezpiac kiemelkedő felvé­telei közül válogatott, ennek eredményekén* a világ ki­váló előadóművészei — Richter, Menuhin, Boulez, Karajan, Pollim és Abbado — , tolmácsolásában jelemnek meg hamarosan Bartok-mű- vek hanglemezeken, A hassai művészek kötsre- működésével is több felvétel készül. A gyermekeknek cí­mű album Kocsis Zoltán interpretációjában, a szoná­táikat, raps-aódáákat tartalma­zó két lemez pedig Pauk Cyörpy hegedű- és franki Peter aongoraművész előadá­sa ban került lemezre. A Mikrokozmosz-részletek és a Hat tánc bolgár ritmusban kétzongorás átiratokat Bar- tőkiié Pásztory Di tta és Co- mensoli Mária adja elő. "Újdonság a magyar népda­lok 1906-ban írt II. soroza­tának első lemezfelvétele — Csajbók. Terézia és Szűcs Lóránt tolmácsolásába®. Is­mét megjelenik a Concerto* es a Magyar képeket tartai­Gyes én kezdő fizetés mel­lett két-három gyereket ru­házni elég nagy anyagi meg­terhelést jelent. Egyre több család jut arra az elhatá­rozásra, hogy az első pilla­natban nagy, néha »nehezen kinyöghetö« beruházást koc­káztat meg: varrógépet vá­sárol. A varráshoz elsősor­ban kézügyesség kell — no meg némi tudomány. Ap­róbb dolgokat bárki össze tud csapni, de komolyabb ruhákhoz már szabásminta és egy sor speciális fogas ismerete szükséges. A gyermeket nevelő, dol­gozó szülőknek viszont kevés szabad idő jut, nem minden­ki teheti meg, hogy szabó— varró-tanfolyamra járjon. S akkor hiába van varrógép, hiába cél a takarékosság . . Azaz: mégisem kilátástalan a helyzet. Valószínű, hogy az emlí­tett gondokon is segíteni akart a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, araikor a Kos­suth Könyvkiadóval karöltve közreadta Bajzáth Ferencné »Gyermekruha szabás—var­rás« című könyvét. A kötet hátoldalán levő fülszöveg ezt mondjál ».. .alsősocha» »touwtok. sokeesáúá fatotsaria­tote jelzik a műfaj igaasi le­hetőségeit. Néhány évtizede ritkaságnak számított. áz ilyen rendezvény, napjaink­ra viszont a fotóművészet, az amatőr iotómozgiaiom be­épült a szellemi élet ' vérke­ringésébe. Más kérdés, hogy a művészi ágazat közéleti funkcionálása, társadalmi el­ismerése még közel sem megnyugtató. Többen panaszolják példá­ul. hogy valamiképpen gaz­dátlan ez a terület. Jóllehet él és működik a Fotóművé­szek Szövetsége, szakmai saj­tófórumok támogatják á fo­tókultúra ügyét, á:ni a gya­korlat frontján megoldatlan problémák halmozódnak. A centralizált irányítás egyebek közt aligha tudja megnyug­tatóan átfogni és támogatni a* országos mezőnyt, így a vidéki fotósélet szükségsze­rűen lépéshátrányba került. Annál is inkább, mivel nincs még minden megyében szak­mai szervezet, amely egyfaj­ta támaszt, orientálást bizto­sítanak az alkotóknak. Valamivei talán kedvezőbb rrr. ama tői’foió-nvvzgajom hatv'.swSr Igaz. ezen a tiérii- letén jóformán nem m be­fennmaradt felvételeit. Nyoiclemeaes aibunban ere­deti — 1920 és 1942 közötti — zongonafeivételek hallha­tók. Az ötlemeaes össweáHu­tásban — magánfelvételek, családi tulajdonban levő to- nográfhengerek segítsége ve! — a zeneszerző hangját és zongora játékát is megszólal- tátják. Hamarosan a boltokba ke­rülnek aaok a lejegyzések is, amelyek a népzenetudós Bartók munkásságát mutat­ják be. így láttuk Bartókot címmel a kortársak vissza­emlékezéseit idézik ássak a felvételek, amelyeken Bar- tókné Pásztory Diófa, Kodály Zoltán. Szabolcsi Bence, Szi- peti József szólal meg' — Bonts Ferenc szerkesztésében. A Hanglemezgyártó válla­lat ígérete szerint folyamato­san kapható lesz. a nemzet­közileg is elismert, több nagydíj ja! kitün tetett Bar- tók-ósszkiadás 38 lemeze — egyenként és a műfaji cso­portosításnak megfelelően négy díszes gyújtód oboában. A régi . felvételek között sze­repel Bartók Divertimentója és Kocsis Zokám lemeze, »melyem na Allegro Banóaoo csendül föl... az édesanyáknak kivan segít­séget nyújtani, a gyermek­ruhák otthoni elkészítéséhez. Felépítése olyan, hogy ' akár tanfolyam elvégzése nélkül is meg iehet tanulni . . .« S valóban, ez — több kis­mama egybehangzó állítása szerint — igaz. Annyit azért még hozzá kell tenni: két­balkezeseken nem segít, ám némi kézügyességgel — és né­hány alapismerettel — szin­te játék e kötetből a tanu­lás. A könyv az anyagok is­mertetését, a szabasamMa- készítést, a kézi és gépi varrást, minden szükséges dolgot logikusan, összefogót - tan és érthetően leír; s mind­ezt egyszerű, áttekinthető rajzokkal illusztrálja. A cse­csemőknek és a tizenévesek­nek is lehet e minták alap­ján ruhát, készíteni, sőt ezt- azt felnőtteknek is varrhat­nak e könyv segítségével. Az utolsó fejezet az alakí­tásról szól. E rész is igen hasznos. Üdvözöljük e könyv meg­jelenései. S reméljük, hogy nem lesz hiánycikk a köny­vesboltokban. L. I*. szééhetün'k. k-oeporofci irányí­tásról, például megoldatlan a fotókörök vezetőinek sza.k- ma,i továbbképzése, de ettől függetlenül színes, eleven a fotósok közélete. Nézzük meg közelebbről a fotó társadalmi presztízsét'. Hogyan funkcionálnak • pél­dául a rangosabb, színvona­lasabb müvek a mindennapi életben ? lite hát ki gondol. napja­inkban fotóművészeti alkotá­sok vásárlására? Melyik in­tézmény vagy szerv kulturá­lis alapjában szerepeinek ef­féle telelek? Főként a festé­szetre es a hagyományos iparművészeire korlátozód­nak az állami és magánvá­sárlások, mért a konvenciók ereje itt is érvényesül. Elis- mérjük ugyan a fotó művé- sZiségtét, semmi mással nem pótolható, gazdag formanyel­vét, de csak látványos és időleges közéleti szerepekben alkalmazzuk. Valamiképp fé­lünk a műfaj puritán szép­ségeitől, az optika varázsla­taitól 1 — mintha méltatlan volna az igényes -emberi kör­nyezethez. Pedig szó sincs erről. Aki megfordult már cgy- egy tervezőirodában, ahol nyilvánvaló, helyük van a különféle építészeti, köztéri felvételeknek, a*nak nem kell bizonygatni a fotó funkcionális és esztétikai e*ényeiit (holott ezek is csak korrekt. ízléses képek). Ke­vés műfajban van ekkora alkalmazkodási hajlam, ke­vés műalkotás féle tud olyan szervesen illeszkedni a mo­dem komyeoethee. mint épp a fotográfia. Különös ellent­mondás- hogy a fotóművé­szed alapvetés már évek ót* iskolai tananyag, de a neve­lési intézmények falain hiá­ba keressük a tartalmas, szel­lemes lótokat. Igaz. összessé­geben megoldatlan még a fo­tóművészet legjobb darabjai­nak sokszorosítása, ám az általános érdektelenség nem is motiválja ezt a folyama­tot. Joggal mondhatják néhá­nyon: ne legyünk azért elé­gedetlenek. Elvégre a ma­gyar fotókultúrának nincse­nek komoly hagyományai, mint a vizuális művészetek némelyikének. Már az is nagy dolog, hogy jelentős, tömeg­bázisa lett ennek a műfaj­nak, és jóformán egyenran­gú művészeti ' ágazatként funkcionál. Lefegyverező, meacvoto teljesítményeket mondhat magaénak f előirtó- vészetíink —, nincs mit szé­gyenkeznünk. Sv- P. Ak áj é» első pár hetét számvetéssel es tervezéssel töltötték a Somogy megyei Moziüzemi Vállalatnál is. Megyénkben tavaly 26 353 előadást tartottak, s ezeket 2 235 OOü néző tekintette meg, így a vállalat bevételi tarvét 103 százalékra telje­sítette. Mi van e számok mögött? — Az utóbbi években erő­sen csökkent hazánkban a filmszínházak látogatottsága. ÁlJ-e ez Somogyra is? — kérdeztük Dombóvári Lász­lótól, a vállalat igazgatójá­tól. — Szerencsés helyzetben vagyunk: Somogybán a mo­zik népszerűsége alig csök­kent. Gondjaink azonban nekünk is vannak. Kevesebb előadást tudtunk tartani, mint amennyit terveztünk; ebben több dolog is közre­játszott. Például a nyári idő­számítás miatt a balatoni kér tinótokban a második előadásokat este tizenegykor kellett volna kezdenünk. Ke­vés az olyan írton, amelynek kedvéért éjszaka egvig a mo­ziban ülnének az emberek. U.gyanaik.kor több művelődé­si házban is szüneteltetni ■ /ellett a vetítéseket, — És az eredmények? — Az eszmeileg, esstteti- karieg jeles«* femeket a Ünnepi fényben a város. A ragyogást nem . reflektorok hideg pasztái keltik, hanem a hófeihőket gyorsan elsod- ró mediterrán szél segítségé­vel diadalmaskodó nap. Lan­gyos sugarai meglassítják a kiskabátos járókelők lépteét, és közel hozzák a Kardzsa- lit körülvevő Rodope hófol­tos hegyoldalait. A természet adta tehát a téli tavasz gyorsan fölépített díszletét az ünnephez, bol­gár testvérlapunk, a Nov Zsivot 25 éves jubileumához. A résztvevőket azonban az emlékezés jóleső érzése me­lengette igazán. A lapalapí- tás mostoha körülményei­nek, ma már hihetetlen erő- íeszíléseínek. a negyedszázad ezernyi eseményének fölidé­zése. Két helyiségből állt a faház, amelyben a négytagú szerkesztőség megkezdte mű­ködését. Négyen egy újsá­got? Igaz, először csak he­tenként jelent meg az új lap, de az úttörőknek még írógé­pük sem volt, A helyi párt- es tanácsi szervek, az értel­miség legjobbjai azonban nem hagyták magára a kis gárdát: egyre kedvezőbb teltételekkel és írásokkal .se­gítették munkájukat, Nekik is részük van abban, hogy most negyed század múltán tizen­hat újságíró készítheti kor­szerű körülmények között, a hetenként háromszor megje­lenő lapot. Honi viszonyok tervezett 510 ezer néző he­lyett 757 ezrein láttáit. Vetí­tőgépeinkkel eljutunk a munkásszállásokra, bérlete­inkkel a szocialista brigá­dokhoz; munkásfilmnapokat tartottunik, és előtérbe he­lyeztük a falut. Az ifjúsági építőtáborokban . is tartot­tunk előadásokat. A Balaton partján 74 helyen vetítet­tünk filmet: kér lmotokban, üdülőkben, kempingekben. Hat autóskempingibe rövid- filmeket vittünk, hogy be­mutassuk megyénk és ha­zánk értékeit, tájait. — Milyen a mozik állapo­ta? — Tizenötöt felújítottunk, illetve közreműködtünk fel­újításában, az új darányi mozit például a helyi ta­náccsal közösen létesítettük. Saját erőből újítottuk föl Kaposváron a Vörös Csil­lagot, Siófokom a Május 1. filmszínházat... — Gondolom, a munkát az idén- is folytatják. — Április negyedikén át­adjuk a kaposvári műves/.- mozit a Szabadság park .szomsiaédságáfaajx Ezaeí végi igényt elégítünk ki: a szín­vonalas filmek kedvelői is „saját” mozira találnak. Ott nyitjuk meg a mozi történe­tet bemutató k*a látásún*«».t is. Az ide» Leadjuk Eooyo­kozott a lö ezres példány­számúk kiemelkedő ered­ménynek számit á 300 ezres megyében. És nemcsak bol­gár nyelven, megbatározott időközönként törökül is ol­vashatnak egy oldalt az ott lakó nemzetiségiek. A szer­kesztőség büszke a havonta megjelenő, színes kútiekkel illusztrált irodalmi mellék­letre, amelyben helyi es a megyéből elszármazott írók alkotásai kapnak helyet. Ünnepi gyűlés. A vendé­gek mellén az alkalomra ké­szült jelvény, kezükben a lap jubileumi száma. Neso Pavlov, a lap főszer­kesztője beszél. Jó két órá­val korábban kérdésemre nem tagadta: egy kicsit iz­gul. Pedig naponta all e be­osztáséban az emberek elé, ír..már húsz esztendeje. De most szóban kell tájékozta­tást adnia a szerkesztőség munkájáról. Együtt emlékez­ni az elnökség tagjaival — a megyei pártbizottság első titkárával, a központi, a kör­nyező megyei és helyi ven­dégekkel — es a teremben ülőkkel, a szervezetek, • in­tézmények, üzemek képvise­lőivel. Akikkel közösen dol­goztak, akiknek segítségét nem nélkülözhettek. Hány építkezésen, avatáson veitek vészt, hány üzemi, termelési sikerről tudósítottak, hány kulturális rendezvényről szá­moltak be munkatársaik? És dón az uj kertmoza építését, a Tüzép-telep helyén, jövő­re mái- előadásokat tartunk benne. Fonyódon használjuk először a győri Graboplast tetőszerkezetét. Ha az építőipar kapacitása engedi, az idén megkezdik a fonyődihoz hasonló kertmozi építését Balatonszárszón is. Vaiószinűleg befejeződik az Edosz mozihelyi6égéne>k át­alakítása, berendezése. — Pusztakovácsiban, Ku­tason és Bóhönyém is korsze­rűsítünk. másutt csak kisebb átalakít ásna kerül sor. Ta­valy húsz darab 18 millimé­teres vetítőgépet vásároltunk, az idén tízet szerzünk be. A különböző társadalmi rendezvényekhez, évfordu­lókhoz is kapcsolódnék fil­mek, A vállalat a .KISZ-szel közösem megszervezi a fiám és ifjúság vetélkedőt, a for­radalmi ifjúsági napokon pedig 24 helyen vetítenek majd dicső tavaszokat idéző filmeket. Megrendezik a Illenők*potwtt, s ba valame­lyik társadakm szer* keni, vátM^ák egészségügyi k»- fitonek, itleóve a témához kapcsolódó játőkfütmék be­mutatását. És támogatnak minden helyi kezdeménye- zesit, hogy minél több helyre — és több nióaőhó«; jus- ■ sem eÚJá óöws. Ml jj, | mennyi lehet a biráio írásc«, a Vitákat kavaró’ glosszak, riportok szama? Nem szá­molták, hiszen nem leltár készült. A megyei pártbizottság ideológiai titkárának méltató szavai. Igen, a helyi sajtó az eisö .naptól kezdve fontos eszköz a párt kezében, a la­kosság szervezésében es mozgósításában. Elismerés érte! Szép jelzőkkel, s még inkább a bizalomra épuit együttműködéssel. És kitüntetéssel. A Köz- ponti bizottság osztályveze­tője útija át, a bzonzpiakel- ten Ciril és Metód dombor- mivú képmása. Első fokozat, mond.ak később büszkén. Néhány szó a somogyi testvérlap képviselőjétől. Ba­ráti üdvözlet, jókívánság. Közös az ügy — hasonlóak gondjaink, tennivalóink. A tapasztalatok rendszeres cse­réje mindkettőnket segít fel­adataik jobb elvégzésében. .Díszvacsora. Nyolcvan ven­dég az u-alakú asztalsorok mellett. A társadalmi szer­vek képviselői, külső mun­katársak, valaha itt kezdő, dolgozó újságírók. CJsz férfi hajol hozzám: adjam at üd­vözletét a somogyi szakszer­vezeti vezetőknek, Nemrég járt nálunk. Szomszédja Ka­posvárról, Nagyatádról, a Rinyáról beszel. Katona volt a megyénkben. Pohárköszöntök. Georg] I Petrovnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának sza­vai. Köszönet és kérés. A fő­szerkesztő mondatait nehe­zen fordítja a tolmács: morr dandóját — oldódva benne a délutáni feszültség — most bő humorba pácolja. Egyik rovatvezetője versenyre kél vele. Sajnos, csak a hatását érzem: az egész terem ka­cag a lefordíthatatlan rímes köszöntőn. Hogyanírunk mi? Iiyesmi a kérdés, és ittően humoros a válasz. Táncos lányok libbenitek a zenekar elé. Majd új muzsi­kusok kerülnek elő. Bolgár', török és görög dallamok árasztják el a nagytermet. Aztán piros mellényei ma­gyar fiúk zendílenek a csár­dásra. Kaposvári zenekar. Ütemes taps kíséri játéku­kat, A görög határ mellől való fanyar vörös bort kortyinga- "unk. Vendégek, barátok, kollégák jönnek poharukkal. Ki számolja a koccintáso­kat? Ismét régi, pezsdítő bolgár dallamok. Fehér kendő leb- ben Neso Pavlov kezében. Pillanatok alatt hosszú sor kígyózik utána, kéz a kéz­ben járva a honi táj kedvelt népi táncát. Tiszta, üdítő a hajnal. A hegyoldalba épült vendég- saáliás ablakából látni, ho­gyan wálódznak a város fé­nyei. Paál Lásd« Új felvételek a centenáriumra Bartók hangja lemezen Bartók Béta sstotetése MMl évfordulójának meaünnepie­mar/ó ktuéhnanr — w, Ailao* Hang versen y zenekart Feren- cják János veoényto. Két al­bumban adják közre Bartók Segítség az édesanyáknak Filmek és nézők Áprilisban megnyitják a művészmozit

Next

/
Thumbnails
Contents