Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

✓ Sok vagy kevés az újí­tás megyénkben? A sía- thrtika szerint országosan • dolgozók 5,4 százaléka foglalkozik ezzel a tevé­kenységgel, megyénkben az arányuk 2,8 százalék. A benyújtott és elfogadott javaslatok száma évről év­re változik: két-három éve növekedésről szóltak a statisztika^ tavaly ismét visszaesés következeit. Az okok vállalatonként válto­zóak, az SZMT közgazda- sági osztálya azonban né­hány általános gondra is fölhívta a figyelmet. Az egyik a nem kellő ösztön­zés, a másik ok elbírálás­sal, bevezetéssel' kapcsola­tos hibák. Esetenként a formális helyi szabályozás sem kedvez a viszonylag áj műszaki vagy munka- szervezési megoldást ke­resőknek. Összeállításunkban si­keres újítókat éppúgy be­mutatnak munkatársaink, mint a bevezetett javasla­tok elterjesztésének új módszerét, és természete­sen a gondokról is szó esik. a vé teszi, hogy a járatás köz­ben a cé[műszer azon naj je­lezze a hibákat es a ká.r- tyatarlókat is . ellássa áram­mal. Az újítási java,slat el­készítése sok részfeladatot adott: a kísérleti példány el­készítését. bemérését, doku­mentálását. értékelését. Cél­szerű volt társat keresni. Kollégámmal, Görög Csaba üzemmérnökkel már koráb­ban is adtunk be újítási ja­vaslatot. evert ismét őt vá­lasztottam. — A célműszer kísérleti példányát — kapcsolódik a beszélgetésbe a társújító — magunk készítettük, részben munisaidő alatt. A 'kivitele­zés majdnem 200 munkaórát vett igénybe. A kísérlet a múlit év szeptemberében eredményesen Lezárult, az egyszemélyi elbíráló az újí­tás bevezetésére tett javasla­tot elfogadta és megvalósítá­sára intézkedési terv készült. Újítók, újítások • • Ösztönzés a gondolkodásra Országos, elismerésre számot tartó újítással foglalkozik a budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának három fiatal mérnöke, Pusztai József, Horváth János és Munkácsy Gyula. Olyan mikroszámítógépes mérőautomata szerkesztésén dolgoznak, amellyel a gyárban készült mikro­hullámú berendezések pontos és gyors mérését tudjak elvé­gezni A siófoki Kőolajvezeték­építő Vállalatnál sok száz­ezer forint hasznot hoznak az újítások, s ennek megfe­lelően segítik az újítók mun­káját is. Ugyanakkor néhány tényező az újítók -ellen dol­gozik-. Nagy József újítási előadó beszélt eredményeik­ről és , arról, miként próbál­ják megszüntetni az akadá­lyokat. — Tavaly kétmillió-négy - százezer forintot hoztak ' a konyhára az újítások; hu­szonhat embert díjaztunk, összesen 11B ezer forinttal. Négy—ót nagyobb horderejű javaslat érkezett, és sok ki­sebb. de nem elhanyagolható újítást fogadtunk el. A cső- vezeléképítés jellegéből adó­dik. hogy nálunk léginikább a takarékosság, a hatékony­ság javításában van lehető­ségük az újítóknak. Ilyen volt például az a,/. ötlet, amely a drága dissou-gáz he­lyett pábéigázt javasolt az anyagok hegesztés előtti me­legítésére. — Hogyan egyengetik az újítók útját? — Évente megrendezzük az alkotók napját... Szólunk az ej-ednién y ékről és beszél­getünk a javítanivalókról. Legutóbb, egy hónapja, pél­dául arról esett szó, hogy sok újítót visszarettent, ha az ötlet csak lassan valósul meg. A folyamat gyorsítása nem könnyű, de nem meg­oldhatatlan. Már az alkotók napját is a- műszaki fejlesz­tési osztály kezdeményezése nyomán tettük rendszeressé, és e gond megoldásában is ez az osztály segít. Azt is el­határoztuk. hogy a másutt már bevált módszer szerint mi is megrendezzük az öt­letnapot ; erre nem teljesen kidolgozott újításokkal is le­het készülni. ötletdíjat adunk ott, azonnal, és a megfelelő szakemberek ez­után minden egyes ötletet megvizsgálnak. Ez elsősorban a szakmunkásokat segítheti: . ők sokszor nagyszerű gondo­latokkal állnak elő. ám le­hetőség és felkészültség hí­ján nem tudják megcsinálni a megfelelő rajzokat, a szá- . t mításokat. Ilyenkor ha az I ötlet jó, egy' magasabb kép­zettségű szakember .kidol­gozhatja a részleteket. Se­gítjük még áz újítók munká­ját azzal is, hogy minden ev elején kidolgozunk egv »ét­lapot«. megjelölünk több té­makört. amelyhez javaslato­kat, korszerűsítési megoldá­sokat vár a vállalat. — A műszaki fejlesztés .célszerusiiett folyamat, pon­tosan kijelölt feladatokkal és széles körű megoldási lehe­tő-éggel az újítás pedig öt­lethez kötődő, néha véletle­nül kezdődő folyamat. Mi­ként lehet az öt.et megszü­letése után e tevékenységet célszerűsíteni? Kérdésünkre Illés Gyula műszaki fejlesztési osztályve­zető válaszolt: — A vállalat elébe megy az ilyen ötleteknek. Mivel termelővállalat és nem kuta­tóintézet vagyunk, elsősorban már meglevő új műszaki megoldásokat veszünk ^t; (e- hát nem kutatunk, hanem fejlesztünk. Am az itt szüle­tett ötletek, új megoldások részletes kidolgozására igénybe vehetjük kutatóinté­zetek. egyetemek segítségét. A vállalatnál több fórum — ezeket említettük — áll rendelkezésre, és egyéb úton- módom is eljuthatnak hoz­zánk az újdonságok. & meg­valósításukra megkeressük az utat. Ügy is mondhatnám: biztosítjuk a lehetőséget a gondolkodáshoz, az alkotó műn kához. A jelgenerátor A bosszankodás akkor kez­dődött, amikor a pécsi adó a nyár közepén megszüntet­te az egyes műsor sugárzá­sát az UHF-sáv harmincket- tedik csatornáját, azaz a két tes program helyén. Nemcsak a környéken élő tévénézők­nek okozott ez kisebb-na- gyobb gondot, hanem a Gel- ka szerelőinek is. Addig ugyanis szinte állandóan le­hetőségük volt a kettes mű­sorral összefüggő hibák ja­vítására. Azóta csak akkor tudják a kettes program, az­az az UHF-tartomány hibáit kijavítani, ha ott van ipari adás vagy műsort, sugároz­nak. Kettes, ipari adás azon­ban ' csupán hetente kétszer van, akkor is csak rövid ide­ig, a műsor sugárzását pedig általában este nyolckor kez­dik. Ha egy szerelő este / Egymillió forint megtakarítás A minőségért a Videoton tabi gyáregységében készült szereLL-nyomtatoU áramkörü alaptemezekei táp feszültség­gel ellátva 48 óráig tartós, statikus járatásnak kell alá­vetni. Évi öO—70 ezer darab több típusú .»kártya« járatá­sa. azonban igen sok tápegy­séget igényel... —Azt a feladatot kaptam — mondja Szalai Zoltán üzemmérnök —, hogy a most működő 300 darab 1 »kártya« tarlós járatására alkalmas szekrényeket bővítsem ki, úgy. hogy harome/er szerelt- ! nyomtatott áramkörű lemez »égetését« elvégezze. A ha­gyományos módszerrel ez je­lentős energiát, anyagot, he­lyet és. munkát igényelt vol­na. A megoldáson gondol­kodva támadt az ötletem: di­gitális vezérlést alkalmazok a kártyatartók áramellátásá­nál. Ezt újítási javaslatként beadtam A módszer lehelő­Marcius 1-ig kell elkészíte­ni a dinamikus jellegű rnul- tipley tápegysegei. — Az újítási javaslat gaz- dasá gossági előkalkulációját — veszi at a stot isméit Sza­lui Zoltán — a gyáregység üzemgazdasági osztálya ké­szítette el. A ■ számítások alapján a berendezés és az ehergiamegitakahtás több mint egymillió forint. Ehhez még hosszá kell adni a je­lenleg ki nem mutatható munkaidó- és üzemi hely- megtakarítást is. A gyárig.: iga ló az anyagi elismerés mértékét 1981. ja­nuár 12-én az újítás megta­karításának két százaléká­ban állapította meg. A mű­szaki osztályon dolgozó két üzemmérnök elméleti és gyakorlati tudása jelentős megtakarítást hoz. és ésszerű megoldás született. Már csak a bevezetést kell gyorsan megvalósítani. nyolckor indul útnak, bi­zony, csak késő éjjel vegez. Egy-eigy hiba kijavítása a beépített bonyolult részegy­ségek miatt ugyanis hoaz- szaibb időt vesz igénybe. Mondjuk meg őszintén: sen­ki sem örül, ha késő este vagy éjjel zavarják, meg ak­kor sem, ha történetesen a tévészerelő csönget. Mi a megoldás? — ezen töprengtek a kaposvári teve­szerelők. Végül Mátrai Já­nos, a Gelka Somogy megyei Kirendeltségének fiatal mű­szaki vezetője megtalálta az »orvosságot«. A Gelka köz­pontja néhány evvel ezelőtt kibocsátott egy jelgenerátort. Ennek a lényege az, hogy adásszünet idejen is lehet ja­vítani a készület-teltet. A be­rendezés különböző ábrákat vetít a képernyőre, s ezek­nek segítségével aránylag pontosan javítható a televí­zió. A drága berendezettnek azonban van egy hibája: csu­pán a VHF-tartomány ban al­kalmazható, vagyis az egyes műsort vevő részegységek javítására alkalmas. Mátrái János elővette a szakirodal­mat, katalógusosa,t lapozott, majd elkészítette az újfajta jelgenerátor prototípusát. Ez a készülék már az UHF-sav hibáinak javításánál is al­kalmazható . Leírni mindezt igen egy­szerű. Jóval nehezebb volt az alkatrészek beszerzése! Ma harminc—negyven ilyen Mátrai-féle jelgenerátor elő­állításához szükséges alkat­rész van a Gelka kaposvári központjában, s hamarosan m ég kezd ik fos zes zere lés ükét, így a kiszálló műszerészeit elláthatják a hasznos kis ma­sinával. Nagy gondtól szaba­dulnak meg a tévék nézői és szerelői. És amire érdemes fölfigyelni: e berendezést 300—400 forintért elő tudják állítani, míg a régebben for­galomban levő — keveseb­bet »tudó« — jelgenerátort majdnem nyolcezer forinté'", .szerezték be. ..-.egyik egy, zarlatképzosza­kaszoló. a másik egy szabad­téri szakaszolókapcsoló. — Hogyan sikerült elfo­gadtatni. keresztülvinni az újításokat a műszaki és az ad.mirüztratív eljárásokon? — Nem volt nehéz. A gyár elismerte, és bevezette. A fo­lyamat azonban vontatottan halad. Ma már a munkám mellett nem tudok az újítá­sok bevezetése után járni. A szakmai elbírálással nincs gond: a beadás után két-három hónappal kész a szakvélemény; innen a bevezetésig tart sokáig az út. Akadályt jelent az is, hogy nincs a gyárban egy 5—10 éves gyakorlattal ren­delkező fejlesztőmérnöki gárda. Az új gyártmányok bevezetésénél és a saját újí­tásaimnál is nagyon sokat '■egftettek a kísérleti mű­hely dolgozói. Ghihor Zoltán szakaszolo- kapcsolóiból nyolc év alatt 12 ezret értékesítettek mintegy 24 millió forintos haszonnal, amelynek a döntő része az ’újítás eredménye volt. Karnyújtásnyira a szabadasamtól Tizenhárom újítást nyúj­tott be eddig Ghihor Zoltán szerkesztési osztályvezető a Kaposvári Villamossági Gyárban. Ezekhez hat ki­egészítést is adott. vagyis mire kivitelezitek, már a mó­dosításukat is szükségén nek tartotta. Újításai közül négy szériagyártásban van. A/ újító munkát szinte még egyetemista korában kezdte, — A vállalat ösztöndíjasa­ként a diplomamunkám egy szabadtéri szakaszoló készí­tése volt. Ebből később egy egesz »család« alakult ki; ez yolt az első újításom. Utána kollégámmal, Domokos And­rással készítettünk egy újí­tást: a belsőtéri szakaszoló kapcsolót; ezt benyújtottuk az Országos Találmányi Hi­vatalhoz is, .mivel szabadal­maztatni szerettük volna. A hivatal első .észrevételeire még megtehettük a kiegészí­téseket; a második menetben a VBKM iparjogvédelmi osz­tálya azonban nem továbbí­totta hozzánk az újabb in­formációkat. így lejárt a ha­táridő. Nem biztos, hogy si­került volna a szabadalmaz­tatás, de a hivatali kesleke­hajtásénak továbbfejlesztése volt. Ezt mái- tavaly sorozat­gyártásba vették." Negyedik hasznosított újításom a .sza­badtéri hajtás- és segedesa- pagy; ej a szabadtéri szaka­szolókat működteti. A ko­rábbi konstrukció már el­múlt ötvenéves, és a korró­zió hamar tönkretette. Az új viszont tűzi-horganyzott kivi­telű. es kibír tizenöt—húsz. évet. . . Jelenleg meg két újításom van kísérleti gyár­tásban, illetve vizsgalat alatt. des miatt elvi lehetősége is kútba esett. — Mennyi idő telt' el az újítástól a szériagyártásig? — Az első két újításom esetében nagyjából öt év. A szakaszoló kapcsolónál azonban közrejátszott az is, hogy a .gyárban ez volt az együk első, önálló fejlesztés, és a végleges konstrukció ki­alakítása három évig tartott. Harmadik bevezetett újítá­som # saakaeaolo-kapc&oki SOMOGYI NÉPLAP Javaslatok — forgalomban A sokféle licenc, know­how szervezetten, jövedel­mező üzleteket hozva a vi­lág minden tájára eljut, az újítások viszont az országon belül sem tudnak „mozog­ni”, sőt egy megyében sem terjednek. Általában a vál­lalatok kerítésén belül ma­radnak. Országos adatok szerint az újításoknak mind­össze egy százalék* áramlik a válla'atok között. Pedig a műszaki vagy munkaszerve­zési megoldások terjedéséből nagy haszna volna a nép­gazdaságnak. Ki kell lendülni a holt­pontról. E célt tűzte maga elé Somogybán az SZMT, és fölhívta a vállalatokat, hogy másutt is hasznosítható mu n ka védelmi ú j í liisa i ka t küldjék el a Szakszervezetek Megyei Tanácsához: ne ma­radjanak „titokban”, ök ma­guk is újítást vettek át: Győr-So,pron és Pest megyé­ben forgalmaz a szakszerve- zet újításokat. Egerszegi László, a közgazdasági osz­tály vezetője beszélt erről a kezdeményezésről. — Felhívásunk egy soro­zat kezdete. Egy-egy nagy- vá"alatnál. trösztnél a gyá­rak. között van ugyan infor­mációs rendszer az újítások­ról, de az egymástól függet­len gazdasági egységek kö­zött nincs. Mi vállalkozunk a közvetítő szerepére. Azért választottuk először a mun­kavédelmet, mert e téren kétszeresen is érdekelt a szakszervezet Fclhívásu n- kat a legtöbb vállalat öröm­mel fogadta, és további se­gítséget is ígértek sok hely­ről. Több mint száz munka­védelmi újítás érkezett hoz­zánk; most dolgozzuk föl ezeket, és gyűjteményként márciusban kiadjuk. A ki­adványt eljuttatjuk minden­hová, s utána már a vállala­tokon a sor, hogy megálla­padjanak újítások átadásá­ról, átvételéről. A forgalma­zás jogi feltételeiről is adunk majd rövid tájékoztatót a kiadványban. Az idén még egy témát kiadunk;, lehet, ez energiatakarékosság, muinka- és üzemszervezés ... A kö­zeljövőben eldöntjük, hogy mi lesz. — Az újítások gazdasági eredményeket is hoznak. .Hasonló profilú, egymással versengő vállalatok között esetleg leltékenység is okoz­hatja az újítás forgalmazása előli elzárkózást. — Egy-egy esetben már a munkavédelmi felhívás után is találkoztunk ezzel; kap­tunk néhány olyan levelet, hogy maguk kívánják forgal­mazni az ötleteket, s nem adnak nekünk. E válaszokat bizonyára a félreértés szülte. Mi nem a forgalmazás jogát akarjuk elkenni, sőt: az újí­tások forgalmát akarjuk se­gíteni. A kiadvány nem ad majd lehetőséget a „lekop­pintásra”, csalt adásvételhez szolgál segítségül. Különösen sok munkavé­delmi újítást bocsátott’ köz­re a Volán, a SÁÉV, a Sió­foki Kőolajvezeték-épitő Vállalat. Ezeknél — és egy sor társuknál — megértet­ték: a szellemi tökét nem kisajátítani kell, hanem mozgósítani. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents