Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
Kérdőíves fölmérés a villamossági gyárban Többet termelt, többet fizetett r Építettek a tartalékra A szakmai lehetőség és a fiatalok Úttörő jellegű az a kérdőíves . fölmérés, amelyet a Kaposvári Villamossági Gyár személyzeti osztálya az üzemi KlSZ-bizottsággal közösen végzett. A gyár fiatal műszakijai és közgazdászai között kiosztott 110 kérdőívből 103 érkezett vissza. A megkérdezettek név nélkül válaszoltak, s őszintén nyilatkoztak a gyárral és jövőjükkel összefüggő kérdésekről. A kérdőívekből kialaku-. ló kép egy rendkívül fontos réteg véleményét összegezi, s intézkedések alapjául szolgálhat. A fölmérést követő néhány hét alatt elkészült az értékelés. A válaszolóik ( között fele-fele arányban szerepeltek nők és férfiak;» kétharmaduk harmincévesnél fiatalabb, a többiek 31— 35 év közöttiek, közülük huszonhármán rendelkeznek felsőfokú, hatvannégyen szakirányú középfokú végzettséggel, tizenhatuknak más középfokú végzettsége van; huszonötén vezető beosztásban - dolgoznak. A megkérdezetteknek csupán egynegyede van öt évnél régebben jelenlegi munkakörében. A statisztikai összetétel alapján alacsony a főiskolát, egyetemet végzettek aránya. Kz különösen a közgazdasági területeken okoz gondot. A válaszok elentzéséből kiderült, hogy a szakmai továbbképzés lehetőségeit a többség jónak ítéli meg. Három év alatt huszonheten állami oktatásban, nyolcán vezető-, huszonhármán pedig politikai képzésben vettek részt. A fiatal szaíkemberek- foen van igény a hatékony munkára, s az ehhez szükséges feltételek megléte vagy hiánya nagyban befolyásolja közérzetüket; Hatvankettőn munkakörük ellátásához végzettségüket ^ szükségesnek ítélték, harmincnégyen csak részben, tizenheten pedig egyáltalán nem tártották szükségesnek. A megkérdezetteknek a fele a technikai segédeszközökkel való ellátást sem tartja megfelelőnek. Figyelmet érdemel, hogy a válaszadók hetven százalékának véleménye szerint munkahelyén demokratikus a vezetési stílus. Ezzel függ össze, hogy munkamódszerének megválasztásában hatvanöt fiatalnak sok, sőt korlátlan lehetősége van. A munkahelyi légkörre, a megbecsülésre és az elégedettségre adott válaszok már eléggé „szóródnak”. Néhá- nyuk szerint rossz a munkahelyi légkör, de kilencvenkilencen kissé vagy lényegesen rosszabbnak találták az anyagi megbecsülést, mint a város más vállalatainál. Ezzel kapcsolatban Végh János személyzeti osztályvezető és Frank Sándor az üzemi KlSZ-bizottság titkára elmondta, hogy a gyár vezetősége felülvizsgálja a fiatal műszakiak és közgazdászok bérét. A fölmerült gondokkal kapcsolatos rangsorban a fiatalok véleménye szerint kétségtelenül a fizetés áll az első helyen. A kérdőívekben őszinte és reális vélemények tükröződnek; nem találkoztak szélsőséges és teljesíthetetlen igényekkel. A munka jó néhány területén — gondoljunk csak a sikeres versenytárgyalásokra! — nagy szakmai eredményeket értek el, az anyagi elismerésben pedig közös érdek az összhang megteremtése. A gyárkapun kitekintő összehasonlításban is cél a kedvez» megítélés. Nagyon fontos és a fiatalok gondolkodásmódját tükrözi, hogy nyolcvanheten a vezető posztra' kerülést ötödrangú kérdésnek tartották. A többség a szakmai fejlődés igényét jelölte meg — az anyagiakon kívül — a munkahelyével szemben támasztott főbb követelmény ék között. A következtetések, az ajánlások között a személyzeti osztály és a KISZ-bi- zottság elsősorban a bizalomra és a hitelességre hívta föl a figyelmet. A megkérdezett fiatalok kíváncsian várják, hogy véleményük, észrevételeik eljutottak-e az „illetékesekhez”. A válasz: eljutottak. A gyár vezetői egy értekezleten szinte „csemegéztek” a fölmérés /értékelésén. A megkérdezettek két csatornán is választ kapnak majd; az egyik a bérezés felülvizsgálata nyomán várható intézkedés, a másik pedig a KISZ-gyüléseken elhangzó értékelés lesz. VárKártya és fonal Csillag Tsz cernazo-melléküzemága. S ki gondolná, hogy’ a nagycsepelyi présházak szomszédságában —‘ a fonal mellett — tavalytól már a kártya is forintot hoz? Ne gondoljunk rosszra! Mert nem ’»forgatják«, hanem darabolják, csomagolják csak az »ördög bibliáját« . .. Beállításra várnak a gépek a kártyaüzemben. Tavalyról maradt még kartondoboz, tucatnyi naptár, néhány csomag »magyar« es »Pityi Palkó« gyermekkártya. Ennyit a múlt év profiljáról. Le kellett tölteni a tanulóidőt! Idei — tervezett — forgalmuk viszont kélmillió-nyolc- százezer forint. Heggel haltol egy műszakban napi tízezer csomag kártya nyeri el végleges alakját a húsz-huszonöt kötcsei, szóládi. teleki asszony munkája nyomán. S hogy miért kell beállítani a gepekel: kizárólag 40 lapos romi karij a készül az idén, Miután az utolsó baromfi is elhagyta a telepet, lebetonozták az épület padozatát, tágas ablakokat építettek a falba, megvásárolták a gépeket, átcsoportosították a munkásokat,, és /szerződést kötöttek a budapesti Fonalkikészítő Vállalattal. Csupán ennyi kellett, hogy tíz évvel ezelőtt megindulhasson a balatonszaiszói Vörös hatóan a Dolgozz hibátlanul! mozgalom is ösztönzőbb mederbe tereli a fiatalok alkotókedvét, a kis közösségek munkáját. A nagyvállalat vezérigazgatósága jelentős anyagiakat biztosit a gyári feladatok sikeres megoldásának elismerésére, a DH-moz- galmon belül. Az ajánlások között szerepel az egyetemi előkészítő tanfolyamok hatásosságának javítása. A fiatalokat arra biztatják, hogy iratkozzanak be a budapesti Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karára és, a közgazdaságtudományi egyetemre. A . gyár versenytárgyalásai, külpiaci sikerei miatt lényeges, hogy megszervezzék a fiatal mérnökök intenzív nyelvoktatását. A hatékony munkavégzés érdekében az elemzés szükségesnek tartja annak vizsgálatát,- hogy a szakemberek milyen arányban végeznek képzettségüknek megfelelő munkát. A -munkahelyi légkörrel. a megbecsüléssel es a közérzettel kapcsolatban az értékelés megállapítja: ..Az alkotó munkához különösen fontos a kedvező munkahelyi légkör, a jó közérzet; a vezetők és a munkatársak közti jő kapcsolat és az ezeket jjeíolyásoló tényezőik kedvező alakulása; különösen fontos a pályakezdőkkel való rendszeres foglalkozás és végzett munkájuk folyamatos értékelése.. Ez nemcsak a személyzeti osztály, haném valamennyi munkahelyi vezető fontos feladata... A fiatalokban állandóan erősíteni kell a munka A múlt evben csaknem kilenc százalékkal növelte dolgozóinak bérét a Kaposvári Ruhagyár. Az év utolsó negyedében jelentősen emelkedett a teljesítményhez és a minőséghez kötött prémium. — A bérfejlesztéshez a munka adta a fedezetet — mondta Müller László igazgató. — A vállalati tervben eredetileg négyszázalékos bérfejlesztés szerepelt, s tudtuk, hogy ennél többet csak akkor lehet kiosztani, ha jobban, eredményesebben dolgozik a gyár. A Kaposvári Ruhagyár az 1979-es évet 63,5 millió forint nyereséggel zárta. A múlt évre — a termelői árváltozások miatt — 21 millió forint nyereséget terveztek/ és 43 millió forintot értek ei. — A létszámcsökkenés 2.8 százalékos bérfejlesztésre adott lehetőséget — mondta Várni János, a gyár főosztályvezetője —, hat százalékot pedig a hatékonyság növelésével értünk el. 76 ezer munkaóra — szervezesse! v Tavaly 60 millió forinttal növelte — tervezetthez képest — temmelését a gyár. E szám mögött a termelékenységet növelő münka- és üzemszervezési intézkedések sóira húzódik. Egyedül termelés- szervezéssel 76 ezer munkaóra megtakarítást értek el. A nadrágok gyártási ideje húsz. a mellényeké pedig harminc százalékkal csökkent. Növelték az előregyártó kapacitást, csökkentették a holtidőket a szalagokon. — Mindehhez hozzájárult még a profiltisztítás, amelyet ugyancsak ,a múlt évben , hajtottunk vegre — mondta az igazgató. —A tervezettnél nagyobb exportot értünk el, úgy, hogy a külföldi piacon nőtt termékeink versenyképessége, s ezzel együtt gazdaságosságuk is. Tavaly átlag 12 százalékkal olcsóbban termeltük a tő.-tés devizást, mint egy esztendővel korábban. Hatékony ösztönzés — Mit jelent a profiltisztítás? — Tudatos kereskedelmi munkával úgy fejlesztettük gyártmányösszetételünket, hogy a különböző tenpelő- egysegek föl készültségüknek, technikai adottságoknak leginkább megfelelő terméket készíthessenek. Ezt ügy értük el, hogy az exporton kiwi a belkereskedelmi vállalatoknak is százmillió forint értékű áruval többet adtunk áj; összesen 435 millió forint értékű terméket i gyártottunk. Gazdasági céljainknak megfelelően dolgoztuk ki a gyáron belül az ösztönzési rendszert is. Minden termelőegység az év elején megkapta a prémiumkeretet. Ezt a több és a jobb munkát végzők ösztönzésére használhatták föl, de csak akkor, ha az egység teljesítette azt. amit a vallalat várt tőle. Amelyik üzem elmaradt a tervtől, nem fizethetett • prémiumot. Az év első felében a jól teljesítő egységek dolgozói átlag havi hatszáz forint prémiumot, kaptak. A harmadik es a negyedik negyedévben ismét elosztottuk a prémiumkere- tet. A nem megfelelően teljesítő üzemekben ez újabb ösztönzővé vált, hiszen a cél elérése esetén nagyobb őszszeget kaphattak a dolgozók, növekedett a jói teljesítő üzemekben kiosztható bér mennyisége is.i A harmadik negyedévben már nyolcszáz, a negyedikben 'pedig átlág havi ezer forint prémiumot kapott minden dolgozó a feladatokat megoldó üzemeltben. Ily módon dolgozóink nyolcvan százaléka jutott jelentős többletjövedelemhez. A múlt év tehát jól sikerült a Kaposvári Ruhagyárban. s miként indul az idei? Az ösztönzési rendszert — amely hozzájárult “a j ó eredményekhez — az idén is megtartják. Ebben az évben öt százalékkal akarják növelni a termelést, úgy, hogy a létszám kétszázalékos csökkenésével számolnak. Az idei első export — Mindez négyszázalékos bérfejlesztésre nyújt módot — mondta Várni János.' — Ha túlteljesítjük a tervet, csökkentjük a költségeket, növeljük a minőséget es az exportot, akkor ez az összeg az idén is tovább növekedhet. A start sikerült: a gyárban nyoma sincs az év eleji »lazításnak«, ütemesen dolgoznak a szalagox. Igaz, hogy az idei kapacitás kitöltése érdekében tárgyalások sorát’ kell még lefolytatni, de az is tény, hogy az első negyedévi kapacitásukat idejeben eladták már: február elejéig tízezer fiúöltönyt és zakót szállítanak Hollandiába, s nyugatnémet megrendelésre készül az idei első bérmunka is. Dr. K. I. presztízsét; azt az érzést, hogy a tevékenység, amit fojytaitnak, a munkahely, a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt fontos, szükséges.” Munkamegosztás nagyüzem és kisüzem között Növeljük a sertéshústermelést A Kaposvári Villamossági Gyárban végrehajtott rétegvizsgálat nagyon munkaigényes és nagy szakmai fölkészültséget igénylő módszer. Hosszú távon feltétlenül eredményeket hoz. Szeptemberig, a gyári ifjúsági parlamentig a pályakezdő fiatalok helyzetét is, hasonló módszerrel kívánják föltárni. Cscfke Ivászló A sertéshústermelés hazánk állattenyésztésében és a lakosság húsfogyasztásában, valamint az exportban meghatározó. A lakosság húsfogyasztásának csaknem 60 százaléka ebből az ágazatból származik. Jelentőségét mutatja, hogy az év elején kilónként két forinttal emelték a vágósertés fölvásárlási árat, s a tsz-eknek a sertéstartó létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez 35 sz/áExportra viszik valameny- nyit, s az első csomagokat hamarosan megvásárol hatják a tuniszi kártyabará tok ... A -kartyatermet« záró deszkaajtó mögötti átjáró mára fonalkészitők előszobája, A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából érkező egyágú fonalhalmok várnak földolgozásra. Tizenötféle fonal készül Itt évente, a napi mennyiség mintegy ezer kilogramm. A tevékenységet — a kártyaüzemhez hasonlóan — a bérmunka tölti ki, s még a termelési értek is megegyezik. Termékeik egy részé jut külföldre, Tóként Lengyelországba. Ami még a kártyaüzemtől eltér: főleg nagycsepelyi asszonyok dolgoznak itt két műszakban, s keresetük jó esetben ezer forinttal is meghaladhatja az ottani két és fél ezret. —Nem vonzza ez a szomszédokat? Nagy Ernő üzemvezető válaszol; — Utánpótlási gondjaink nincsenek. A termelésben kisebb-nagyobb, de kiküszöbölhető zavart az okozott, hogy a húszon nyolcas létszámból négyen vaiinak gyesen, A vállalat tavaly januártól tud a termelőszövetkezetnek többet fizetni a munkáért. / zalékofi vagy utóhizlaló-férő- helyenként hétezer forint támogatást nyújtanak, valamint négyszázalékos kamat- térítést. * A tsz-ek sertéshústermelése az utóbbi öt esztendőben 3,5 százalékkal növekedett. Az V. ötéves tervidőszakban azonban nem volt kielégítő az ágazat fejlesztese: a tsz- ék az előirányzott sertésférőhelyek kors zérus í lésének még a felét sem végezték el. Gazdasági helyzetük több új telep építését és a nagy arányú rekonstrukciós tevékenységet. sem teszi lehetővé, a háztáji és -kisegítő gazdaságokban viszont a sertéstar- Lásnak legalább 40 százalékos növelésére alkalmas — eddig még ki nem használt — istálló és férőhely van. A sertés hústermelés növeléséhez több férőhellyel, uj telep építéséhez és nagyobb bővítéshez pénzzel nem rendelkező tsz-ek számára javasolható, hogy a sertéshús- termelés végett fogjanak össze a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Az adottságoktól, a korszerűsítési lehetőségektől tüggően a közös telepen szervezzék meg a szaporítást, a háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig — szakositottan, koncentráltan — a hizlalást. Más adottságok es hagyományok esetében a megosztás fordítva is eredményes: a háztájiban szaporítanak, malacot nevelnek, és a közösben hizlalnak. Termelőszövetkezeteink már most is mindkét módszert eredményesen alkalmazzák. A hernádi Március 15. Tsz- ben például a közös telepet teljesen szaporításra és ma- rtcnevelésre rendezték be. Évente 11 ezer választott malacot helyeznek ki a háztájiba, és egy kilónyi súly-hizlalásához 3,7 kiló abrakkeveréket biztosítanak. A tsz a közös telepek rekonstrukciója előtt négyezer hízott sert - tést állított élő. A választott malacok árát (58 forint kg), a takarmányok árát, a gyógyszer- és szállítási költségeket a termelési folyamat vegéig előlegezik s az átvett hízósertések érteikéből levonják, a szaktanácsadás és állategészségügyi szolgáltatás pedig ingyenes. Hasonló integrációt, de a termelési folyamat más megosztását alkalmazza a hu- nyai Hunyadi Tsz. A tsz hizlaldát epíieít. és más épületeit is hizlaldákká alakította át. A háztájiba kocasüldő- ket helyez ki. hároméves szerződés alapján, és a hízó- alapanyagot a közösben hizlalja. Igv 1978. évi négy ezres hízósertés-termelésüket 15 ezerre emelték. A süldőket 15—25 kilós súlyban, kilogrammonként átlag 47,50 forintért vásárolják föl. A kihelyezett kocasüldő a tag tulajdonába kerül, árát a tag a kihelyezés évének végén fizeti meg. A tsz egy kiló hízó súlygyarapodására 3.8 kiló abhakkeveréket fordít és a hizlalásban 12,6 százalékos nyereséget ér el. A tsz a háztájiban szükséges takarmányt (például 50 ölnyi lucernát) és a szükséges szolgáltatásokat is forgalmi áron számítja. A termelőszövetkezetekben az adottságoktól függően — kellő előkészítéssel — mindkét módszer alkalmazható. Előnye a bedolgozásos rendszerű integrációknak, hogy a termelés fejlesztéséhez a közösben csak kisebb beruházás kell. Ez a módszer minimálisra csökkenti a ciklusos ingadozást, mert a tsz- ek szerződés szerint, ütemezetten, egyenletesen tudnak termeltetni. A sertéshústermelés hatékonysága pedig nem rosszabb, mert a háztájiban a melléktermékeket, a konyhai hulladékot is fölhasználják. E termeltetés beilleszthető a háztáji árutermelés szakosodási folyamatába is. Így a javasolt feldolgozásé« jellegű kooperációvá! jelentősebb beruházások nélkül növelhető a sertéshús - termelés. Dr. Simon Gyula TOT-tanácsos SOMOGYI NÉPLAP 1 \
