Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
TISZTSÉGHALMOZÓK Konyhakész termékeket készítenek Halfeldolgozó üzemet avattak Új feladatok a gazdaságban Jegyezgetünk az új.. 1981- es naptárban. Hiába minden jó szendék, ígérgetés, új élet kezdésének fogadáíma— értekezlet, megbeszélés az idén is bőven. Nem lehet tagadná ezek jó részének létjogosultságát. Vannak azonban — s ha országosan nézzük. nem is kevesen —, akik a szükségesnél és az átlagosnál sokkal több tanácskozásra járnak, mint ahogy azt erejük, idejük engedi. Nekik részt kell venni — például a községben — szinté minden megbeszélésen. Tagjai a tanácsnak, esetleg a végrehajtó bizottságnak is. ráadásul valamelyik állandó bizottságban szerepelnek tanácsadóként. de beválasztották őketr a helyi népfrontbizott- sagba. tisztséget viselnek tömegszervezetekben. sport- egyesületben. talán még az önkéntes tűzoltóság és a legeltetési társulás sem marad ki a felsorolásból, nem ■ is szólva a munkahelyi, sző-, vetkezeti , al- és főbizottságokról . Nagy többségük nem a pénzéit teszi. Talán inkább csak azért. mert úgy gondolja: nélküle semmi sem menne rendben, mindenütt ott kell lennie, hallatnia kell .a szavát. Akad, akit rábeszéltek. szinte rá erőszakoltak a .tisztségekéi, meid mindenütt ót tartják a légiáterKét jelentős műve] gazdagította a Kossuth Könyvkiadó a közelmúltban a szociológiai irodalmat. Habár a tudományág két különböző területével f oglalk ozn ak, mindkét mű elsőnek számít a maga nemében. A nemzetközi hírnévnek örvendő lengyel Jerzy .7. to írnak A politikai viszonyok szociológiája című könyvét 1977-ben adták ki Varsóban. S alig háiwn év múltán már magyarul is olvasható. Wiatr müve az első 1 politikai-szociológiai kézikönyv a marxista szaki r adatom ban. A szerző tudományos igényű áttekintést ad a hatalomról, mint szociológiai jelenségről, a gazdaság es a politika, a kultúra es a politika viszonyáról. A történeti, elméleti es a fejlődéstörténeti ismertetés után különösen izgalmas a sönyv harmadik része, melyben a szerző a politikai viszonyok szociológiájának kutatási területeit mutatja be. Páratlan és a maga nemében feltétlenül alapműnek számít Jerzy J. Wiatr műve. amelyet Háry Judtt fordított stílusosan és nagy szakmai hozzáértéssel. Más területre, az elmélet és a vizsgálati módszerek tökéletes ismeretének birtokában végrehajtott empirikus kutatások mezejébe visa az olvasót a Kolosi Tamás, Papp Zsolt.,, Gombár Csaba, Pál László, Bara János alkotta szerzői közösség Réteghelyzet és rétegtudat című tanulmánya. Társadalmi fejlődésünk alaptendenciája az osztályok közeledésének folyamata volt az elmúlt harmincöt évben. ■ A társadalmi rétegeződé« jő néhány területén — például a bérezésben a gazdasági hatékonyságot és a fejlődést már-már gátló módon — jelentős kiegyenlítődés ment végbe. A társadalmi különbségek átalakultak. némelyek megszűntek, újak keletkeztek, ahogyan új keletkezési talajuk a társadalmi- gazdasági formáció is. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének kutatócsoportja által a társadalmi rétegződés tudati tükröződéséről készített empirikus vizsgálat úttörő jelentőségű r» hazai szociológiái irodalomban. Már a bevezetés is élvezetes olvasmány, szinte külön kis tamettebbnek, legalkalmasabbnak. Csakhogy egy ember — ha meg oly okos. a helyi viszonyokat kitünően ismerő, ot- letgazdag is — képtelen arra, hogy sokféle közéleti tisztséget egyformán ellásson. Már csak azért is, meid a különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek, egyesületek pillanatnyi érdekei nem egyszer ütköznek egymással. A mindenütt jelen levő, hangját hallató ember ilyenkor szinte önmagával keiül ellentétbe, és — ami nagyobb hiba — az őt megválasztó. tisztségébe állító testülettel is. Mi tagadás, az is megesik, hogy valaki azért vállal több tisztséget, mert mások — kényelemből, közömbösségből — nem vállalkoznak rá ... A demokratizmus megköveteli, hogy minél többen hallassák hangjukat, mind többféle szempontból vitassanak meg eg.y-egy kérdést. Ha, minden szervezetben és bizottságban ugyanazok ülnek, kevés lehetőség marad a »több szem többet lát<- elv kibontakoztatására. Azt pedig általában a — kisebb vagy tágabb — közösség sínyli meg. A másik típus: a passzív »közéleti- ember, aki nem is szól. csupán jelen v.an. Mondhatjuk úgy is, . hogy foglalja a helyei mások elől, akik javaslatokat tennének. nulmány . az egyenlőség- egyenlőtlenség eszmény fejlődésének történetéről. A szerzők annak vizsgálatára vállalkoztak, hogy melyek az egyenlőség-egyenlőtlenség témakörében 'megfogalmazott eszmék, nézetek, réteghelyzetek es -tudatok. Társadalmunkban egyfelől nélkülözhetetlennek tűnik az anyagi érdekeltségre épülő ösztönző rendszerek alkalmazása, másfelől azonban nem fogadhatjuk el, hogy az ezekből fakadó egyenlőtlenségek hajtóereje abszolutizálható. A kérdést, azt. hogy a közvélemény milyen mértékben hajlandó eltűrni az egyenlőtlenségeket, az élet naponta megválaszolja. Az egyenlőség-egyenlőtlenség arányrendszere azonban nem optimalizálható. A történelem során mindig szemben állt a polgárt demokratikus egyenlóségeszmény, vagyis a jóllakottak és az éhezők jogi egyenlősége1 a plebejus- radikális, tényleges egyenlőséggel, a jóllakottak anyagi egyenlőségével. A gyomorhoz fűződő egyenlőség- eszmény utópisztikus megjelenése. sőt, néhol gyakorlattá válása azonban éppúgy zsákutcába vezet, mint a polgári társadalom valóságos egyenlőtlenségeket formális jogi egyenlőséggel leplező értékrendje. A szerzők a szociológiai vizsgálatok tudományos fegyvertárának széles skáláját felvonultatják, és mesterien alkalmazzák a réteghelyzet és réteg- tudat mai. magyar jellemzőinek feltárásában. A százhatvan oldalas tanulmány első része az egyenlöségtudat • társadalmi hátterével foglalkozik. Megállapítható, hogy ma az egyenlőség-egy eniőjlenség kérdéskör egyre kevésbé az egyes osztályokhoz, inkább az egyes rétegekhez köthető. A fejezet egyik legfontosabb következtetése: a munka- megosztási és a lakóhelyí- eletkörnyezeti egyenlői len- ségek egyaránt -szerepet jat- skanak, es egymást erősítve összeadódnak az életszínvonalbeli egyenlőtlenségek rendszerében. A tanulmány második részében az Egyenlőség és teljesítményelv, valamint a Társadalomszerkezet es önmegitéles című fejezet mar a társadalmi fj- nomszerkezet retegemek on-. vagyis a közösség hasznára lennének. Ügy gondolja, hpgy a tisztség adja a tekintélyt. Valóban nagyobb lenne az ő tekintélye is, ha akár csak egyetlenegy helyen vállalna tisztséget, de ott megállná a helyét, közérdek ü tevékenységgel mutatná meg,, hogy mennyit ér. Óhatatlan, hogy bizonyos »tisztséghalmozások” elő ne forduljanak. A szó azonban épp azért került itt idézőjelbe, mert aligha tekinthető igazán halmozásnak,' ha a községi párttitkár tagja a tanács végrehajtó bizottságának vagy a tanácselnök, a párt-vb-nek is. Ilyen esetekben az őket megválasztó testületet képviselik. El kell ismerni, hogy voltak évek, évtizedek, amikor egy-egy községben, városban csak kevesen voltak alkalmasak arra, hogy a köz ügyeivel foglalkozzanak, és az elkövetett hibák még ezeknek a körét is szűkítették. Túl vagyunk ezen — ma már mind többen kapcsolódnak be a közösség ügyeinek intézésébe. Fiatal, tetterős emberekre van szükség. Olyanokra. akiknek nem a tisztség, nevük szerepeltetése a fontos, hanem a .közös ügy. amit tudásuk legjavával szolgálni akarnak, és tudnak. V. E. megítélésével es illeszkedésével foglalkozik. A szerzők tanulmányuk vegén — talán érezve az 1978 után ható társadalomformáló erők előszelét (vizsgálatuk ekkor zárult) — kijelentik, hogy művüknek nincs magatartás-előrejelző értéke. Megállapítják, hogy az általuk vizsgált rétegek általános elégedettsége, az egyenlőtlenségek elfogadására való hajlam az utóbbi húsz év kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődésének következménye. A „holnapi'’ egyenlötlensegtu- da tot természetesen csak a holnapi társadalomfejlődés alap.ján lehet vizsgálni. Jól látjáií, hogy az egyenlőtlen- ségtudaton kívül a kutatás további útjának az egyenlőtlenség! magatartás vizsgálatának kell lennie. A tanulmányt kővető részletes jegyzet és a függelék a vizsgálati módszerek technikai részleteiben segít eligazodni. Cseke László Munkám során gyakran előfordul, hogy az üzleteket járva nemcsak az eladóterei, az ízlésesen elrendezett árukat van módom megtekinteni, hanem bejutok a hátsó traktusba, általában az üzletvezető irodájába is. Ilyenkor sosem mulasztom el. hogy legalább egy pillanatra be ne kukkantsak a raktárakba és az öltözőkbe is. Lehet, hogy foglalkozási ártalom, de mindig érdekel): hogyan, milyen körülmények között dolgoznak azok, akiket mi. vásárlók hajlamosak vagyunk szidni modortalan- ságu-kért. udvariatlan magatartásukért. A bolti eladókról van szó. akiktől elvárjuk, hogy ha a vevővel — különösen, ha velünk — beszélnek, mindin mosolyogjanak, légyénél- szolgálatkészek, udvariasak Ha nem így történik, vér- mérsékletünktől függően dühöngünk magunkban, vagy bejegyezzük lesújtó vélemé nyűnket a vásárlók könyvébe, avagy — envhébb esetben — legyintünk égve1: »No. ennek se volt gyerek szobája!”. Azt nem tudom, hány December óta tart a próbaüzem ,a Balatoni Halgazdaság irmapusztai halle! dolgozójában, amelyet 50 millió forint költséggel épíleltek- Tegnap délután avatta az új üzemet dr. He?*pay Balázs, az Állami Gazdasagok Központjának vezérigazgatóhelyettese a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, illetve a megyei, a járási pártbizottság képviselőjenek, továbbá a Balaton- menti települések párt- és állami tisztségviselőinek jelenlétében. Az ország hal tenyésztéssel. halászattal foglalkozó állami gazdaságaiban — mint dr. Herpay Balázs mondta — tavaly mintegy 500 millió forintnyi volt a termelési érték és körülbelül százmillió forint nyereséget értek el. s ebben jelentős szerepe volta Balatoni Halgazdaságnak. — Új feladatokat is meg kell oldaniuk — hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. Öclo- tögdön például sikeresen tenyészt pisztrángot a gazdaság, az úgynevezett Silox- rendszerben; évente 300 —3001 tonna pisztrángot nevelnek mesterséges körülmények között másfél hektáron. Ugyancsak úttörő szerepre vállalkoztak Irmapusztán: ebben az új üzemben 1700— 1800 tonna hallat tudnak feldolgozni 12 hónap alatt. A Balatoni Halgazdaság ♦mostani keieskedő szülei engedhették ' meg annak idején, hogy gyereküknek külön helyiséget biztosítsanak és választékos viselkedésben megközelítették-e az egykori angolkisasszonyok nevelési normáit. abban viszont biztos vagyok: gyakran éles ellentét van a./, elegáns eladótér és azon helyiségek között, amelyeket a vevő sohasem lát. Természetesen nem minden boltban, hiszen az újonnan épülő üzletek, áruházak már el vannak látva a legkorszerűbb teakonyhával, öltözőkkel. mosdókkal, szociális helyiségekkel. tágas raktárakkal , A régi boltok1 zömében azonban többnyire kényszer szülte megoldásokat lát az avatatlan »idegen«. Az eladók többségének szinte föl sem tűnik, hagy milyen körülmények között kény tele-. nek reggelenként ruhát váltani, tízóraijukat tárolni vagy ebédjüket meg,melégíteni. »így van ez miár ős- Vlök óta« .— mondotta nem ég egy üzlet vezető, amikor csodálkoztam, hoev a folyo sókon szinte képtelenség egymást kikerülni a felpoligazgatója, Horváth Karoly elmondta, hogy az új üzembe fogast, pontyot, busaféléket. amurt, keszeget, gardái, pisztrángot szállítanak a Balatonból és a tógazdaságokból. A halat félkésztermékként adják át a fogyasztónak. 20—40 kilogrammos »tömbökbe« fagyasztják, de 1—1.5 kilós csomagokat is készítenek majd — a háziasszonyoknak. Az úgynevezett »halászlézacskók« egykét ' kilogrammos csomagok lesznek, s ezekbe földarabol- tan helyezik a kedvelt ételhez szükséges halakat, igy szállítják majd az üzletekbe. Tavasszal üzembe helyezik g füstölőberendezést, s akkor füstölt halat — főként pisztrángot és angolnát — is készítenek. A szálkátlanító gép lehetővé teszi, hogy a meglehetősen szálkás keszegből is »konyhakész termék« legyen. Már megkezdték az új üzemben a haljSo- gácsa és a -pástétom gyártását — a kiskereskedelem szántára. Az avató ünnepségen az üzem építői közül négyen miniszteri kitüntetést kaptak, hárman elnyerték a vállalat kiváló dolgozója címet. Baron Ferenc halmér- nök, a halfeldolgozó vezetője bemutatta az üzemet, amelyben jelenleg 65-en — főként bálványosunk — dolgoznak. cozott áru mi att, vagy az öltözőbe lehetetlen bejutni, mivel ott meg a visszaküldendő göngyöleget tárolják. Legutóbb a kaposvári Do- rtrus áruház igazgatója mutatta régig büszkén a kényelmes öltözőket, a külön helyiségben berendezett étkezőt. a raktárakban cikázó targoncákat, amelyek a régi bútorboltból átjött eladónak szinte csodaszámba mentek eleinte. »Higgye el, megszenvedtünk ezért a kénye» lemért a régi munkahelyünkön !« — mondta. Mivel régi üzlethelyiségek még szép számmal vannak, az ellenkezőjére is bőven találunk példát. A kaposvári íródeák papírbolt folyosóin például alig lehet lépni ázott tárolt árutól. Raktáraik eg» része a forgalmas főutca túl oldalán van, de kénytelenek árut tárolni egy Dózsa György utcai épüle^ udvarában is. Kézben, korárba n. tolókocsival hozzák át. amire , hirtelenében szüksége var a vevőnek. Az ott dolgoz nők. bizony, nein egyszer ke rü U ek piá r élet vés zélvbe amikor hatalmas csomagokkal megpakolva kelnek at a Réteghelyzet, rétegtudat A magatartás és a politikai viszonyok szociológiája A vevő nem látja KOMMENTÁRUNK Ösztöndíj a fiataloknak Sok termelőszövetkezet vezetői panaszkodnak amiatt — főként a Balaton közelében —, hogy a jő szakmunkások, elsősorban a fiatalok néni vállalnak náluk munkát. Így igen nagy gondot okoz az utánpótlás. a nyugdíjba menők helyének betöltése. Ez nehezítette sokáig a köröshegyi Jobblét Tsz munkáját is. És nálük a nyugdíjasok, a járadékosok száma meghaladta a dolgozo tagokét. Néhány éve azonban mindez alaposan megváltozott. Nem önmagától, hanem mert a szövetkezet vezetői ráébredtek: nem várhatják tétlenül a szakemberek jelentkezését. Tudják, nekik is cselekedniük kell, hogy megnyerjék a fiatalokat a. szövetkezetnek. Először az általános iskolával kötöttek szocialista szerződést. Ösztöndíjai adnak azoknak * tanulóknak, akik valamilyen szakmát akarnak tanulni. Ennek eredménye máris megmutatkozott: az utóbbi időben tizenkét szakmunkással nőtt a tagok száma. Rendszeresen látogatják az iskolát, előadásokat tartanok a diákoknak, s ismertetik velük, hogy milyen lehetőségeket nyújt a szövetkezet a fiataloknak és » felnőtteknek. Azzal is erősítik a kapcsolatot, hogy a tsz-ben dolgozó szakemberek évente tgbb ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el az iskolánál és az óvodánál. Negyven, fiatal vállalt munkát az utóbbi években a Jobblét ’termelőszövetkezetben. Ezt elősegítette a tsz vezetőségének az a döntése is, hogy évi százezer forintos lakásépítési alap létrehozását határozták el. A családot alapitó, házat építeni szándékozó fiatalok harminc—harmincezer forint kamatmentes kölcsönt kapnak. S a visszafizetés sem jelent nagy gondot. hiszen a tsz huszonöt évre adja. Évente három-négy fiatal él ezzel a lehetőséggel... A termelőszövetkezet természetesen a kölcsönt feltételhez köti: azoknak, akik esetleg megválnak tőlük, nemcsak a kölcsönt kell fizetniük, hanem a kamatot is. Jó módszer az ösztöndíj, a lakásépítési alap. A szövetkezet igy szabályozni tudja azt is, hogy milyen szakmát tanuljanak a fiatalok. A kamatmentes építési kölcsön pedig lehetővé teszi á szakképzett fiatalok letelepítését. Sz. L. forgalmas _ úttesten. Nemrég egyikük több száz forint értékű fenyőfadíszt ejtett le, mert csak igy tudott félre- ugrani egy száguldó gépkocsi elől. Az utóbbi eset bármenynyire is kirívó, elképzelhető, milyen idegállapotban foglalkozhatott az említett nő a vásárlókkal.. . Természetesen nem állítom, hogy ha ideges, modor- talan eladóval találkozunk, akkor épp »most menekült meg« közvetlen életveszélyből, esetleg jéghideg öltözőben volt kénytelen munkaruhát ölteni. Bőven találhatók azonban még olyan szociális helyiségek, ahová sokan be sem tennék a lábukat, mondván: Ilyen körülmények között nem hajlandók dolgozni. Ha egy üzletben mogorva arcot lálunk. hajlamosak vagyunk az ál- ' il :.nos/‘i>sra: »minőén eladó ilyen«. Persze mi vevők erről nem tehetünk, mert a mi szemünk előtt ez rejtve marad. L. J.
