Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Dobó István kdnyvespolca

Párducok és dobverők

Vaskós kötet a jazzsol, írta: Conda János. A »ma- gyarokroi« szóló fejezetben a következő sorok: »íme néhány tehetség azok közül, akik a hatvanas években tüniek fel jazz-életünkben. Deseö Attila ... Ráduly Mihály . ■ . Lakatos Vince .. Helengi Béla .. .*

Az utóbbi itt Ä -eekemr aaaraben, egy kétméteres karácsonyfa alatt. Este nyolc óra, nemreg érkezett, haza a zeneiskolából, ahol csellózni es dobolni tanítja a siófoki gyerekeket. Vékony, szőke, csupa vibrálás, csupa ideg ember, sokszor , talál koztunk már, beszélgettünk is jó néhányszor. Főként a fotóiról; cgy-egy kiállításról, pályázatról. amelyen feltűnt néhány egyéni látásmódra valló kompozíciója; vagy a Balatonról, amely kisgyermek kora óta fogva tartja a szívét. Esett szó közöttünk a horgászatról is, Helényí Béla ’ ugyanis szenvedélyes horgász. Zenéről keveset beszél- aettünk. Négyéves ismeretségünk ideje alatt egyszer sem említette jazz-zenész sikereit, pedig — szakemberektől tudom — ma is a legkiválóbb ötösök között tartják számon. Pedig a kon- eertdobogónak elég régen hátat fordított...

Több mint két óra van

hátra a délutáni műszak kezdetéig, Oombor Ferencet, a Sefag csurgói gyáregységének rönktéri művezetőjét azonban már az üzemben találom. Mai programja eléggé zsúfolt: amikor fölkerestem, a , helyi MHSZ-lövésaklob egyik tagjával épp az egyesület sportfegyvereit tisztogatta; egy órakor KISZ-ve- zetóségi ülés kezdődik, kettőtől tízig pedig a munkahelyén kell ellátnia a napi feladatokat.

— Tula.idonkei>pen bármelyik napomat nézzük, lényegesen nem különbözik a maitól — mondja, miközben bekukkantunk néhány helyiségbe, hogy egy alkalmas zugot keressünk a beszélgetéshez. — Elfoglaltság, tennivaló mindennapra jut bőven, csupán a programok különböznek. Aki egyszer elhatározta, hogy nemcsak a saját boldogulását tartja szem előtt, hanem a közösségért is hajlandó cselekedni, annak nem kell félnie, hogy sok üres órája marad.

A harmincegy éves fiatalember nem tudja pontosan meghatározni azt a pillanatot es azt az eseményt, amely elindította a közéleti tevékenység útján. Tősgyökeres csurgói lévén fiatalkorától érdekelte a nagyközség helyzete, a település sorsa, ezt pedig nem lehet az emberekkel való szoros kapcsolattartás nélkül elképzelni.

— A honvédséghez már inswt aktív KISZ-tag vonultaim be — folytatja, mikor leülünk a .klubteremben, — Egymás után kaptam a meg- bí zásokat, s leszerelésem után szinte rögtön az Ifjú Garda járási parancsnoka és vállalati KlSZ-csűcstitkár lettem. Ez olyan tisztség, amely igazán szivem szerint való, hiszen a fiatalok örömeivel, gondjaival alaposan megismerkedtem. Nem köny- nyű munka, de aki igazán magáénak érzi korosztálya problémáit, annak nagyon sok övömet is szerez, hiszen ..saját színeinket” képviselhettem a különböző fórumokon.

A feladatokhoz azonban föl kell nőni. Gombor Ferenc érezte ezt, s két vasipari szakmával a kezében beiratkozott a gimnázium lé- veieaő tagozatára, Munka ne- |-A magyar avanígarde jazz legrégibb harcosa Szabados György« — írja Gom- da János a már említett könyvben. »Egyik korai, sajátosan előremutató darabja a B—A—C—H Élmények, amely az Antológia 64 című albumban hallható... Itt Helényi Bélával és Publik Endrével együtt játszik...«

Miután felhívtam, hogy szeretnék írni róla, két zeneóra között kottapapírra fölvázolta eddigi életútját, íme: Siófok, gyermekkor,

háború. Győr, iskola. 1956. Fotózás az Operaházban. Sport, jégtánc, bohóc a jég- revüben, közben jártasság a pantomimban. Konzervatórium. Tanárok: Swarcz Oszkár (klasszikus), Kovács Gyula (jazz). Koncertek a Szabados trióval. Szabados György, Publik Endre. Kedvező kritikák, jazz-antológia, lemez. Tánczenész külföldön. NSZK, Franciaország, Hollandia. Norvégia, Dánia stb. Csömör a vendéglőktől, az éjszakai élettől. Siófok. Faragás. Zeneiskola.

— Anyáim a Zeneakadémián szerzett hegedűművészi diplomát, apám katonakarmester volt — mondja. — Az egyik bátyám hárfa- művész a berlini operánál, a másik kutatóorvos és aenel.ri fölötteset elismerték

igyekezetét. Meg le sem tette az érettségit, kinevezték művezetőnek. A technikusminősítő vizsgára már gyakorlott művezetőként jelent meg.*

197#-ben fetvételét kérte a pártba, mivel úgy érezte, hogy kommunistaként . még többet tud nyújtani. Elvtár- sai bizalommal voltak hozzá, amit az is bizonyít, hogy a 2-es alapszervezet titkárává választotta. 1975-tól a járási pártbizottság tagjaként is elsősorban a fiatalok érdekében emel szót.

— Sok megoldásra váró feladat áll előttünk — fejezi be a beszélgetést. — És a gondok ellenére az a szép ebben a munkában, hogy együtt vitázva, gondolkodva alakíthatjuk, jövőnket.

A kaputelefon tehát működik, amint Anna mondta is. De hát itt cseng a fülemben, mit válaszolt, amikor megkérdeztem tőle: »-Az a kaputelefon rossz!« Nem úgy mondta, hogy ez a kaputelefon, hanem az a kaputelefon. Tehát még a fogalmazásában is távolította. Pedig a telefon -másik vége, ugye, itt van a lakásban, a folyósón.

Mi a csudának töröm a fejemet ezen az egész histórián? Talán félreértettem valamit. Amikor Bálinttól megtudta, hogy nekem is részem yan beli ne. Anna valamiképpen mégiscsak

örült a telefonnak. De nekem nincs benne, részem. Én nem a kaputelefont ellenzem, ezt már reges - régen megmagyaráztam Bálintnak, hanem azt, hogy ez a kiragadott részlet ügy igyekszik feltüntetni magát.mintha a technika csodája lenn" Mintha valami nagyon jó volna. S vele együtt természetesen Bálint is valami nagyon jót tett volna. Kaadaszerzó. Csak én foglalkozom j azzal a családban. Apám 1961-ben halit meg, s akkoriban még távol álltam a jazztól. 21 éves koromban kezdtem dobolni, de elég gyorsan koncertdobogóra kerültem. Őszintén megvallva, kezdetben szinte csak azért foglalkoztáim tánczenével, ment ki akartam jutni külföldbe. Ez a vágyam teljesült. Sok országot bejártam, rengeteg élményt — jót és kiábrándítót egyaránt — gyűjtöttem, de a végén nagyon megcsömör lőttem az éjszakai élettől. Persze, odakint nem koncertzenészek voltak a társaim. A céljuk, életfelfogásuk eléggé különbözött az enyémtől. Meg akartak tollasodni. Más nemigen érdekelte őket. Én egy szál ruhában jöttem haza, de a fejemben sokat hoztam magammal. Egy alkalommal — csak azért, hogy Londont felülről lássam — 1300 márkáért kibéreltem egy négy- személyes repülőgépet. Hamburgban három kis párduc gyógyítását, nevelését vállaltam csak azért, mert nagyon szeretem az állatokat. ' A párducok a kocsmában, a munkahelyemen is velem voltak. Óránként adtam nekik az' orvosságot. Norvégiában beiratkoztam egy sí- oktató tanfolyamra és sikeresen elvégeztem. Szóval ilyeneket csináltam.

— Hogy került a jegievü- hoe?

— Kedvet kaptam a korcsolyázáshoz. Elég jól ment. Megnyertem egy-két bajnokságot is, aztán bohóc lettem. Az előadások szüneteben nagyokat estem, meg- neveittettem a közönséget, ivomoiyan foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy cirkuszi bohóc leszek. Hogy miért? 1956 voLt az oka. Én azokban az őszi napokban amy- ny.i szörnyűséget láttam, annyi keserű arcot.. . Úgy tetszett. a mosoly örökre elveszett ... Nevettetni vágytam.

— A faragás?

— Norvégiában csaknem minden második ember farag — mondja. — Amulva néztem a szebbnél szebb munkákat. Nem sajnáltam az időmet, néha órákig figyeltem, hogyan dolgozik a fafaragó. Akkor még nem gondoltam, hogy maganm is a kezembe veszem egyszer a kést. Megtörtént. Mégpedig abban az időben, amikor külföldről hazatérve úgy éreztem, a tánczenészi pályafutásomat* egyszer s mindenkorra befejeztem. Valósul Anna szemében. No, nem! Nevetséges és bosszantó egyszerre.

Lám, Anna fel is ébredt. Karján a takaró, kipihent arccal áll meg a szoba ajtajában. Ráih kacsint.

— Na? '

Szép, amint ott áll. Pihent szaga van, asszonyszaga van, szeretném megölelni, tenyeremet végigfuttatni a hátán, derekán, csípője ismerős formáján, megfogni két combját, arcomhoz húzni friss meltét

Ulök, mint egy ázott veréb.

Megrántom a váltamat. Sokat, cigarettáztam, tudom, füstös a szoba. Megyek, hogy ablakot nyissak.

Mondom, hogy jön Kati is.

Anna a konyhában csörömpöl a kis kanalakkal.

Megmelegítette a kávét, -betalálja három pohárban.

Megcukrozza. Kati csenget. Siet. beengedi. Kati e.tasza- got hozott. Azonnal összedugják a fejüket. Én meg rágyújtok egy újabb cigarettára.

A közösségért munkálkodva

sagggl émelyegtem, ha elsétáltam egy vendéglő előtt,' s önnel tánczene szűrődött ki. A faragas megnyugtatott. Értelmet adott a napjaimnak. Ügy voitam véle, mint valamikor a korcsolyával. Szinte máról holnapra sikerült megtanulnom.

— A régi — gyermekkort idéző — bútorok, hangszerek között szebbnél szebb faragványok. Különösen sok emberi érzelmet kifejező bal - ványarc. A bútorok közölt is egyre több a saját készítésű. Rusztikus — a középkorra emlékeztető — darabok kovácsoltvas díszítésekkel.

— Nem tanultam az asztalos-mesterséget. sem a kovácsolást — mondja. — A lehetőségeim is végesek, ami a műhelyt és a szerszámokat ilLeti. Rendszeresen járok á MÉH-telepre, s mindenféle rozsdás kacatot hazahordok. Vaskarikákat, kulcsokat, láncokat. A fürdőszoba kályhájában hevítem a vasat, majd egy mini üllőm formálom.

A szomszéd szobában megmutatja legutóbbi munkáját, egy csodálatos könyvespolcépítményt.

— .Gyerekkoromban nagyon szerettem Gárdonyi Egri csillagok című regényét. Sokszor elolvastam. Most elképzeltem, milyen lehetett Dobó István könyvespolca. Ha valóban volt neki, csakis ilyen lehetett.

— Térjünk vissza a zenéhez — mondom. — Ügy tudom, a remek dobost nem felejtették el a régi társak.

— Hívnak. Lehet, hogy megyek. Lehel, hogy újra koncertezni fogok. Talán eppen Szabados Györggyel.

— Eszerint siófoki magányában sem hagy ta abba a gyakorlást.

— Dehogy. Négy éve naponta 3—4 órát dolgozom. Magányosam ugyam, de közben hallom a társak zenéjét. Jazz-rockot játszom. Azt hiszem, az elmúlt esztendők során sikerült valamit megtanulnom ... De erről ne beszéljünk. Lehet, hogy fölösleges szócséplés az egész. Nem tudom... Vonz, persze, hogy vonz a komceripó- dium. Mégis tele vagyok szorongással, ha rágomdolok. Aztán éppen mostanában egy újabb szerelmem támadt — alig merem megváltani —. az irodalom. Megírtam első novellámat, azután egy önéletrajz jellegű kisregénybe fogtam. Olyan dühödt közlési vágy él bennem, hogy hajnaii háromkor alig bírom abbahagyni az úást. Negyvenéves múltam, sokat éltem, láttam, tapasztaltam, rengeteg élményt gyűjtöttem, s most majd szétfeszít a mondanivaló... Ilyen a természetem ...

Szapudi András

Anna kezembe nyomja a

csészét.

— Meg is igyam, fiam? Belekortyolok. A frissen

főzött jobb.

—- Ki járt nálatok? — kérdezi Kati.

— A barátunk — válaszol Anna.

Kati mond valami humorosat, nevetnek. Házi barát? Divatlapokat szednek elő, rám sem figyelnek.

Persze, hogy féltékeny vagyok.

— Te, ez a Bálint tisztára olyan, mint te — fordul felém Anna.

—u Én? Nekem mondod?

— Persze.

— Olyan, mint én? — Megsimitom az ördögárkot a homlokomon.

— Jaj. nem úgy értettem. Nem külsőre, hanem egyébként.

No jó. ebből elég voit Jól láthatóan az ölembe teszem a sérült kezemet. Nemsokára észre is veszi.

— Mi az, mi van az uj- jaddal?

— Ráütöttem.

— Akkor már a telekre sem mégy ki?

— Nem. Különben is, ilyen esőben ?

— És . .. fáj ?

— Fáj hát.

— Az er dolga, mi?

— Az.

— Neked mi bajod van? Nem fogok nekiállta mo-.t

a kaputelefont mesélni. És máskor sem.

Hogy Kati elmegy, bezaHÉTVÉGI

Nem lesz eseménytelen ez a szombat-vasárnap sem. Barcsról a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központból Tusnádi Érő arról értesített bennünket, hogy a ..poraiból támadt” Hungária együttes rock and roll-par1 tyra invitálja a liatalokat. Műsorukat szombaton 17 órakor kezdik a 'kulturális intézményben. Ugyancsak barcsi program: a Dráva- múzeumban január 30-ig tekinthető meg Szabó Gyula ötvös és B. Szabó Zoltán festőművész kiállítása.

váth Jánosnak, a Somogyi Képtár igazgatójának ..kalauzolásává!” a kaposvári középiskolai diákotthonban. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban ma 19 órakor a fiatal utazok gyűlnek össze klubjukban, hogy úti élmény-beszámolót hallgassanak meg az NSZK-ról. Déle'öU lü-ie az óvodásokat várják mese- vetélkedőre, s a balett-tanfolyam résztvevőinek is foglalkozást tartanak. Tizennyolc órakor diszkó, melyen Tóth Zoltán működik közre.

A külsejében is megújult nagyatádi műsorfűzét arról ad hirt, hogy ma 14 óra 30 perékor a Ságvári Endre ifjúsági klubban Kovács Géza ,,diafilmes világjárás” sorozata Grúziához érkezett, a bodvicai Ady Endre ifjúsági klubban pedig holnap 17 órától John Lennonra emlékeznek — sok zenével. Ugyanott, de a gyerekklub- han ma mesedélelőttot tartanak ; műsoron: A kis gömböc. A füzetben egyébként hasznos sorozat kezdődött: ezután minden számban megjelenik * egy-égy városi tanácsrehde!et, ezzel is segítve a lakosság tájékoztatását az atádi közös gondokról, tennivalókról.

Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési- Központban holnap — szombaton — a citeraszukkor tagjai gyűlnek össze Németh Lajos ve- zetésével. Ugyanott délelőtt a kicsiknek vetítenek filmeket. az ifjúsági klub tagjai pedig vasárnap 16 órától ropják a táncot, diszkómuzsikára ... Kismesterségek kiállítása várja az érdeklődőket a csurgói helytörténeti gyűjtemény épületében.

Borsos Lajos montázskiál- lílása nyílt meg tegnap Horrorai a szobát. - Anna nem tiltakozik, amint vetkőzte- tem. Ruganyos mellei úgy csapóidnak ki?-a házi köpeny hajtása mögül, mint olt lenn az az orgonayirág. Beletemetkezem assaonyi llatába, megvárom, amíg arca tüzelni kezd, maga segít a kezével, és eljutunk addig, amikor Anna már nyögdécselni is kezd. Később módszeresen. nyugodtan szerelmeskedünk tovább.

Nemsokára felébred a kislány. Az ajtó mér nyitva van. Anna pedig a fürdőszobában. Beszappanozott kezével mossa az arcait, én pedig nézem. Nem tudja, hogy ez a mozdulata nagyon kedves nekem.

— Anna, miért mondtad, hogy rossz a kaputelefon?

Arcát szappanozó keze megáll, vizet kap a markába, lemossa szeméről a szappanhabot, kinyitja a sae- mét, rám néz. Festettedül úgy néz ki, mint egy gyerek.

— Mert az.

— De hiszen Kati is fel- szóit rajta.

— Persze. Hiszen működik.

— Hát akkor?

— A kaputelefon működik.

Aztán kis idő múlva hozzáteszi:

— De azért rossz!

Hát, most legyek okos

(Poiytal-j&kJ

Vasárnap a Tolna megye ÍM

népművészetét bemutató kiállítás részeként a Vendég- járás sorozatban a szomszéd megyeiek adnak műsort lt órától. Az ifjúság házában még látható Muray Róbert Témám a természet című kiállítása is.

Bajczy-Zsilinszky Endréről hallhatnak ma előadási a Latinca művelődés,; központban a nyugdíjas pedagógusok klubjának tagjai.. Bráda Tibor festményeit állítatta ki a Somogyi Képtár: a kitűnő képzőművész munkái itt január végéig láthatók,

A ikaposvári Csiky Gergely Színházban műsoron ma este 19 órakor Kálmán Imre Marica grófnője szerepel. Az előadást Babarczy Lan: ló rendezte; a címszerepet Nagy Anikó játssza, énekli. Spindler Béla. Pogány Judit, Kollai Robert is jalszik a darabban. Szombaton este Heinrich von Kleist remekművét, Az eltört korsót játsszák Goihár Péter rendezéseben, Donátit Péter díszletében. Rajhona Ádám alakítja a főszerepet, s fontos feladatot old meg Pogány Judit, Kolíai Róbert, Lukáts Andor. Csákányi Eszter, ifj, Mucsi Sándor, Kari Györgyi. Vasárnap délután a bérlet- szüneti előadáson ismét a Marica grófnő dallamai csendülnek Sül. Kezdés: pont 15 órakor.

Mozi! A kaposvári Vörös Csillagban Egy kis indián várja a nézőket. Valamint egy szökött katona' és egy ..gonosz” teve. Hogy ez utóbbi lény hogyan került a vadnyugatra, talán kiderül a színes, szinkronizált filmből. A Szabad Ifjúság a Kérek egy elefántot című lengyel rajzfilmre hívja a gyerekeket — délután 16 órától vetítik. A 18 és 20 órai előadáson a „Szakadék szélén” című színes amerikai alkotás fut műsoron. Témája az Amerikai Egyesült Államokba illegálisan bevándorló mexikói munkások sorsa. A film rendezője, Robert M. Joung egy évig élt együtt mexikóiakkal, amerikai' farmerekkel, s ennek alapján irta és fényképezte a „Szakadék szelén”-t.

A Latinca mozi a Földi űrutazás című amerikai sci-fi- re várja a közönséget. Valószínűleg nem hiába, hiszen a népszerű Kojak — azaz Telly Savalas — is szerepel a filmben. Képünkkel viszont másfajta, kikapcsolódási tevékenységet ajánlunk: a téli természet örömeire hívjuk föl a figyelmet.

/