Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Fontos megbízatás a párttagoknak Több fiatalt és nőt vesznek töl Hat ulapazervezetet irányít m somogyvári községi párt- vezetöseg. A terület. jellegé­nek megfelelően a székhely, a társközségek, a gazdasági egysegei e.s a gyógypedagó­giai intézet alapszervezetei­ben tevékenykedő százhúsz kommunista sokat tesz azért, hogy , műn ka terUlet ük ön ér­vényre jusson a párt politi­kája Kauer lstvannéval, a községi párt vezetőség titká­rával a pártmunka tapasz­talatairól beszélgettünk. — Milyen az alapszeirve- aetek tevékenysége? — Véleményünk szerint van fejlődés a munkájuk­ban, ismerik a gondokat, s igyekeznek javítani a hely­zeten. A gazdálkodó egysé­gek alapszervezeteinek tag­gyűléséin a napirendnek csaknem hetven százaléka a termeléshez kapcsolódik. A taggyűlések előkészítése szin­tén fejlődött, ennek ellené­re van még tennivaló; a ve­zetőségek csak akkor érhet­itek el jobb eredményt, ha a jelenleginél gondosabb lesz az előkészítés. A taggyűlé­sek hangulata egyébként jó, nőtt a megjelenés és az ak­tivitás. Örülünk, hógy több taggyűlésen tapasztaltuk az építő jellegű vitaszellemet. Partcsoport három alapszer­vezetben tevékenykedik; munkájuk most van kiala­kulóban. A párttitkárok fel­adata, hogy nagyobb támo­gatást nyújtsanak nekik. — Kihasználják-e az alap­szervezetek vezetőségei a pártmegbizartások erejében rejlő lehetőséget? — A tagok túlnyomó több­ségének van párlmegbizatá- sa. Ezek, szerintünk, sokré­tűek, töobnyire azonban a tömegszervezeti választott tisztséghez kapcsolódnak, s kevés az olyan megbízatás, ameiy a gazdasági munka javitasat tűzné ki célul. Több formális pár (megbíza­tási is megszüntettünk, pél­dául az emlékeztető vezeté­sét meg a szocialista bri­gádmunka segítését... Van, akinek több a megbízatása, s van, akinek egyáltalán nincs. Tapasztalatunk sze­rint van, aki a többféle megbízatásnak is lelkesen, becsületesen eleget tesz, és oiyan is, aki egynek is alig. Szeretnénk elérni, hogy min­den párttagnak legyen meg­határozott megbízatása. Az alapszervezetek vezetőségé­nek kötelessége, hogy fél­évenként értékelje a mun­kát, ha pedig lejár a meg­bízatás, adjon újat a kom­munistáknak. — Miben szeretnének elő bbrej ütni? — A pártvezetőség rend­szeresen visszatér a határo­zatok végrehajtására, s ez helyes. Ügy érezzük azon­ban, hogy a határozat és a számonkérés között még mindig nincs meg a szüksé­ges kapcsolat. Ezt úgy ért­jük, hogy határozathozatal­kor pontosan megjelöljük, illetve az alapszervezetek ve­zetőségéi- meghatározzák, ki­nek mi a feladata. Aztán következik az ellenőrzés. Saj­nos, még meglesik, hogy a vezetőség is tudomásul ve­szi : ez vagy az nem való­sult meg. Ezért döntöttünk Kötelező térítés az üres kilométerek után Kilométerenként harc«« fwántot fizetnek ezentúl a ■vállalatok, az üzemek a Löt) kilométert meghaladó szál­lítási távolságon üresen köz­lekedő öt tonnánál nagyobb tehergépjármű vek után. Ez a lényege a közlekedés- és postaiigyi miniszter január 1-től érvényes rendeletének, amelyet a tehergépkocsik irres futásának csökkentése érdekében hoztak. A Közlekedés- és Posta- ügyi Mintsztériuntban az MTI munka társának elmondták: a térítés lényegében nem rmodén ünes kilométerre vonatkozik, csak akkor keit fizetni, ha 100 kilomé­teren felül az egyik irány­ban rakodtan közlekedő jár­mű visszaútban legalább 70 kilométert fut üresen. Vi­szont a különleges felépít­ményű vagy speciális célo­kat szolgáló, fertőző anyago­kat szállító jármüvek kivé­telével minden öt tonnán fe­lüli tehergépkocsira érvé­nyes a rendelet. E szerint üres járatnak számít, ha a kocsi rakomány nélkül vagy teherbírásának tíz százalé­kát el nem érő szállitmány- nyal közlekedik. Az elszámolás önbevallás­sal, mintegy »becsű letkasz- sza- rendszerben történik. Minden ót tonnás kocsit üzemben tartó vállalat kö­teles óssz.esiteni. mennyi jár­műve ment üresen. Az üres kilométerekért jaró térítés összegét a KPM autófél- ügyeletének számiájára kell befizetni. Az így befolyt összegeket az autófelügyelet . az energiafogyasztás és -fel- használás korszerű ellenőr­zését szolgáló berendezések, műszerek beszerzésére for­dítja. A rendelet végrehaj­tását is az a utó fel ügy elet el­lenőrzi, s az ellene vetőket büntetéssel sújthatja, a fe­lelős ellen eljárást indít. Amennyiben megállapítják az üres futást, amelyet a vállalat nem jelzett, a bün­tetés a térítési díj tízszerese, : vagy is kilométerenként 30 forint. Az uj rendelet a nagytel­jesítményű járművek jobb kiáaaanálására, gazdaeago« energia-fel haszn a iasra ösz­'tönor, — azzal, hogy drágít­ja a kocsik »haszontalan-« járatását Az öt tonnán fe­lüli jármüvek útnak indítá­sát nagy távolságokra ugyan­is nem egyik óráról a má­sikra határozzák el; közleke­désüket megszervezik, így ián idő arra. hogy megszer­vezzék a vissza-fuvart is. | úgy, hogy a teljes megvaló­sulásig napirenden ‘kell tar­tanunk a határozatot. Szük­ség van a rendszeres ellen­őrzésre. A feladat meg nem oldása persze nem általános jelenség, néhány esetben fordul csak elő. de mégsem nyugodhatunk bele. — Elégedett-e a községi purtvezelöség a tagfelvétel­lel? — A párttagság életkor szerinti összetételét vizsgálva megállapítottuk, hogy kevés a fiatal. Így az alapszerve- zetek vezetődnek figyelmét fölhívtuk a pártépítő mun­kára. A tavaly fölvett négy tag között egy nő. három pe­dig 30 év alatti, ők a KISZ ajánlásával kerültek sora­inkba. És hamarosan újabb hat KISZ-ajánlás várható. A nők fölvételével egyébként ugyanúgy nem lehetünk elé­gedettek. A százhúsz kom­munista között csak huszon­két nö van. Ezért most na­gyobb figyelmet fordítunk az Elegancia szövetkezet üze­mére: ott hetvenhat nő dol­gozik. és egy sem párttag. Egyáltalán: mindenhol sok­kal jobban oda kell figyel­nünk a dolgozó nőkre, és akkor megtaláljuk azokat, akik munkájukkal, magatar­tásukkal, politikai fejlődé­sükkel méltóak a párttag­ságra. Így a hat a lapszer ve­zet revén valóban előbbre- juthaUmk. — Most készül mindenütt , a VI. ötéves terv. Milyen elvi segiuéget ad ehhez a községi pártvezetőség ? — Nem mindenhol készí­tenek önálló tervet, mivel telepek is vannak a község­ben. A tanács, a tsz, vala­mint az építőipari szövetke­zet megkezdte a tervezést. Pártvezetőségünk már a múlt év végen tárgyalta a településfejlesztési elképze­léseket. Úgy foglaltunk ál­lást: egyetértünk azzal, hogy a tanács új benzinkutat épít­tessen ebben az időszakban. A járdák helyett azonban inkább az úgynevezett csök­kentett, paraméretű utak épí­tését helyezzük előtérbe. s fontosnak tartjuk az iskola, az óvoda bővítését, tataro­zását. Ezeket a terveket a falugyűléseken majd a la­kossággal is megvitatjuk. L. G. Erőfeszítések holt időben Ügy gondolhatnánk, ilyen­kor nem sok munka akad egy tsz háza táján. Az állat­tenyésztő-telepek dolgozói végzik rendes napi munká­jukat, a műhelybelieknek is jócskán akad dolguk, a ja­nuár azonban a köztudat szerint mégiscsak holt idő a mezőgazdaságban. ,A baléi tsz-ben két olyan munkahe­lyen is jártam, ahol ezek a napok 'az év legnagyobb erő­feszítését követelik. Az egyik helyen plusz húsz fok a hő­mérséklet, a másikon mí­nusz tíz. Ez utóbbi dolgozói meg vannak győződve arról, hogy az előbbieknek köny- nyebb. azok viszont'hajlamo­sak az ellenkezőjét érezni., A fátyolos téli napfény el­lenére itt az erdőn délben sincs melegebb mínusz öt foknál. A fakitermelő brigád dolgozói mégis örvendeztek a jó időnek. — Látta volna csak a de­res fatörzseket reggel hétkor, amikor kijöttünk — mondta. Orsós Cs. Janos motoríüré- szes. — Olyankor a gép szin­te hozzá Lágy az ember ke­zéhez. Estig 13—14 köbmé­tert kell kitermelni, feldara­bolni és elszállítani. — Ez az idő nem látszik ideálisnak az erdei munká­hoz . ., — Nem is az. Mégis most kéül a legtöbbet kitermel­nünk, mert ilyenkor ide az erdőre is jut ember, gép és szállítóeszköz. Tavasszal, nyáron mindenki a vetésre vagy az aratásra figyel. — Mi lesz az ebéd? — Kinek mi. Az egyik kolbászt hozott, a másik sza­lonnát; van, |akl csak kon- zervet.'.. Különös jószág ez a fűrészgép. Ha az ember elkezd vele dolgozni, nem­igen hagyhatja abba. Míg tart a lendület, nem érzem, hogy 13: kiló, de ha megpihe­nek, azonnal kétszer annyi­nak tűnik. így azután az ebéd gyakran elmarad. Sorra főinek a fák", s nem telik bele fél óra, ;már pót­kocsira rakva indulnak a fű- ’ résztelepre. Egy részükből szőlőkaró és hajópadló ké­szül, a többi tűzifa lesz a tagoknak. Délután csípős szél támad, a gallyazó asszonyok tüzet raknak, melegednek. — Jól esne most egy forró tea — mondja egyikük —, csak nincs, aki hökzón. Né­ha már azt-kérdezzük, tud­ják-e egyáltalán bent, hogy' mi 'itt vagyunk. Tizenkettedike lévén az irodáról egyik társuk meg­hozza a fizetést. A panasz gyorsan tréfává oldódik. Ki­ki elmerül borítékjának ta­nulmányozásában. Hamaro­san újabb üres pótkocsi ér­Integráció, érdekeltség Bárdibükki kezdeményezők Gazdaságnak sikerült olyan Integrációt létrehoznia, amely kölcsönösén előnyös, mindkét fél megtalálja szá­mítását, és népgazdasági cé­lokat szolgál. „A szerződő felek eétuJ tűzték ki, hogy a Bárdi bük­ki Állami Gazdaság műkö­dési körzetében a kisterme­lők tehén tartásra alkalmas férőhelyein korszerű, nagy termei ők épességű ... tehén­állomány terjedjen ei. En­nek érdekében a megrende­lő (ÁG) szolgáltatásként át­adja a tulajdonában levő te­nyészállatot; a termelő a jó gazda gondosságával tartja az állatokat, és a kifejt tejet a megrendelőnek átadja... — igy szól a •termékértéke­sítési szerződés első pontja. A megállapodás egy olyan módszert szabályoz, amely méltán váltott ki nagy ér­deklődést — túl a megye ha­tárain is. Az előzmények A gazdaságnak adottságai folytán érdeke a szarvasmar- ha-állomany növelése. Kiss János igazgató: — Ha a tehénietszainot akarjuk növelni, istállót, szaktelepet kell építeni. Nap­jainkban, szerényebb számí­tások szerint is, hatvan-het­venezer forint egy tehén férő­hely, s anyagi lehetőségeink ezeknek építését nem teszik lehetővé. Jozsa igazgatóhelyet­tes, ~ A fejlődési)« msaom megállni nem lehet; egy adott szinten maradni elobb- utóbb behozhatatlan hát­rányt okoz.. Mi hát a megoldás? Szak- telep építésére nincs pénz, van viszont a gazdaság te­rületéihez tartozó községek­ben saép számmal üresen ál­ló istálló. — Mi lenne, ha ezeket vonnánk be a termelésbe? — a gondolat a múlt nyáron vetődött föl. S a megvalósu­lás gyorsaságára jellemző, hogy szeptemberben már száznegyvenhárom jól tejelő tehén állt ezeknek a*z épüle­teknek egy részében. A területen élő lakosság körében végzett fölmérés szerint a gazdák szívesen válallkoznak tejelő marha tartására — ha ez a tartás nem igényel jelentősebb tő­kebefektetést és megtalálják számításukat. — A jelenleg) hétszázas tehénlétszámot ezzel a mód­szerrel ezerre szeretnénk nö­velni — mondja az igazga­tó — A múlt évben első lépésként száznegyvenhárom nagy terme] őkepcts.seg.ü vem­hes és termelő tehenet he­lyeztünk ki a kistermelők­höz. A módszer lényege A nagy értékű tenyészál­lat a gazdaság tulajdonában marad, csak a kistermelő gondoskodik tartásáról, ta­karmányozásáról. A kifejt tejet a Bárdibúkki Állami Gazdaság neveben értékesíti a tej begyűjtőnél, a tej pénzt azonban nem ott, hanem minden hónapban a gazda­ságtól kapja. A borjúsza­porulat a kistermelőt illeti, de a gazdaságnak elővásár­lási joga van. Tehát a gazda csak akkor adhatja el más­nak a borjút, ha a nagyüzem lemond róla. A ga/.dasag a szemes ter­ményt, a tápot, a szalmát a mindenkori fogyasztói áron adja. Ugyancsak a gaz­daság gondoskudik — a köz­ségi állatorvosokkal kötött megállapodás alapján — az egészségügyi ellátásról. A tejtermelés növelésére külön ösztönző prémiumrendszert is kidolgozott a nagyüzem, s ezt szerződésbe foglalták. A tejmennyiségtől függően literenként 10—60 fillér pré­miumot fizet, és négyezer liter fölött ezer forint gon­dozásé jutalmat kap a kis­termelő, Érdeke tehát, hogy jól tartsa a nála levő te­nyészállatot. Mint utaltunk rá, e mód­szer iram a várakozást is meghaladja az érdeklődés. Szinte nincs nap, hogy ne kopogtatnának a gazdaságba — a megyehatáron túlról is —. hogy megismerkedjenek vele. Minden jel arra mutat, hogy a Bardibűkiki Állama Előnyök Az eddig kihasználatlan épületeket így újra hasz.no- sítják. s „új” munkaerő kap­csolódik be újra a termelés­be. Mivel a kistermelő gon­doskodik a takarmányról, olyan „szórványterületeket” (réteket, gyepeket) fognak ismét művelésbe, amelyek eddig nem hoztak hasznot. A nagyüzem tehénállománya így külön beruházás nélkül is növekszik, és jelentősebb személyi es tárgyi feltételek sem kiellenek. Csupán egyre van szük­ség : gon dós a n, por: tosa n meg kell szervezni ezt a te­vékenységet. Fölmérik, hogy á tehenet igénylő kistermelő­nél megvannak-e a feltéte­lek az értékes tenyészállat tartására, s önálló ágazat­ként kezelik ezt á tevékeny­séget, folyamatosan tartva a kapcsolatot. Ahogy Maii Já­nos közgazdasági igazgatóhe­lyettes mondta: „ » tehén- tartó a háta mögött érzi a nagyüzemet, s ez részben kö­telezettséget, részben bizton­ságot jelent neki...” Három hónap tapasztalata áll rendelkezésükre. És a számok arról tanúskodnak, hogy V"aprói hónapra nő a ki hely. ,tt tehenek termele­se. Vörös Marta kezik. Újra íelbőg a motor­fűrész. Az irodán jó meleg van, s a falusi emberek zöme haj-, lik arra, hogy eme egyetlen „jellemző'* alapján ítélje meg a benti munkát... — Most mar zsong a fe­jünk — mondja Kertész Mi- hályné, aki előtt tucatnyi al- katrész-készletjelentés sora­kozik. — Megcsúsztak az őszi munkák, így mi is csak kés­ve kezdhettünk a számok vallatásába. Az idő pedig nagyon sürget. — Megszűnt mindenféle szabadságolás, szabad nap es szabad szombat, lehet vi­szont bőven túlórázni — igy Szigeti Imréné. — Ennek a káosznak, amit itt az íróasz­talokon 'iát, február elejére néhány tucat pontos adattá kell egyszerűsödnie. — Akik ezt nem csinálták, el sem hiszik, hogy itt is el lehet fáradni ... . —, De még mennyire. Mi az ősszel " belekóstol tűni? 1 a' határban dolgozók munkájá­ba: az egész irodai brigád a répaföidön dolgozott. Ala­posan elfáradtunk, de nem jobban, mint egy számoszlo­pok között töltött hosszú nap után. Barát Józsefné 15 évig dolgozott a növénytermeszté­si asszony brigádban, öt éve áthívták az irodára. Ma már rutinos bérszámfejtő. Ezek­ben a napokban két ember munkáját végzi. — Az első napokban mind­untalan görcsöt kapott a lá­bam, olyan szokatlan volt a sok ülés. — Volt brigádtársai bizto­san úgy érezték, hogy köny- nyebb helyre ment... — Soha nem törekedtem az irodára. Hogy végül is en­gedtem a hívásnak, csak az volt az oka, hogy az én ko­romban egyre terhesebb már a zsákolás vagy a többi ha­sonló fizikai munka. Hogy melyik a' könnyebb hely? Ez bizony nem is olyan egyér­telmű. Azt hiszem, jobban kéne ismernünk és becsül­nünk egymás munkáját. Az elnöki szobában aggo­dalmas latolgatásba csöppen­tem. Kovács József főköny­velő újra és újra végigazán- tolta ujjaival őszes haját. Körmendi Otto elnök a hom­lokát ráncolta. — A következő évek fej­lesztési lehetőségeit fontol­gatjuk. Azt, hogy mire jut pénz és mire nem. Ez ren­des körülmények közt is fe­lelősségteljes feladat, most meg egy sokismeretlenes egyenlet megoldásához ha­sonlít, A kukorica betakarí­tással csak. január 6-án tud­tunk végezni, a szántás 40 százaléka pedig áthúzódott a tavaszra . . . Azt sem tudhat­juk. hogy a már elveteti te­rületek miként vészelik át a száraz, kemény hideget. Ter­vezni azonban kell, s lehető­leg tévedhetetlen ül... Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents