Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 13. sióm iydi. január 16., péntek „AHOL TUDNAK DOLGOZNI...” Óvári Miklós látogatása Somogybán Program a kisvárosban, találkozó értelmiségiekkel Tegnap reggel hivatalos látogatásra Somogyba érkezett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártszék­házban Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadta ven­dégünket. Övári elvtárs — rövid megbeszélés után — Varga Péter kíséretében Nagyatádra indult nyék haszna, öröme. Vallott a történelem: arról, hogy a régi paszományüzemből ho­gyan lett önálló, tőkéséx- portját tízszeresére növelő gyár, s a valamikor „lekvár~ főző kócerájból” évi 6000 vagon konzervet előállító korszerű üzem. Es áradt a Somogy harmadik városa készült a vendég fogadására. Dorcsi Sándor, a nagyatádi városi pártbizottság titkára es UUz ferencné, a városi tanacs elnöke köszöntötte a Központi Bizottság titkárát, de ott voltak a párt-végre- hajtóbizottság lagjai is. akik Óvári Miklóst először üdvö­zölhették a Ri-nya-parti vá­rosiján. A találkozón szinte meg­elevenedett Nagyatád törté­nete. A bevezetéshez jól il­lett a régmúlt fölidézése, el­végre csak ennek ismereté­ben lehet igazán látni: hon­nan indult és hová jutott ez a somogyi település. Dor- esi Sándor részletesen, s a városát szerető ember szen­vedélyével tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát az emberek életmódjáról, a település arculatának válto­zásáról. Éppen az idén lesz tíz éve. hogy a történelem során harmadszor, a felsza­badulás után azonban elő­szói-, de véglegesen városi rang birtokában építhetik, szépíthetik az emberek la­kóhelyüket. A krónikás, a lap munkatársai ott voltak a fejlődés minden mozzana­tánál. mégis szembeötlő -volt es szinte az újdonság vará­zsával hatott igy, óriás cso- koidja kötve a történések aradása, amelyben otthont s munkahelyet teremtő „lát­vány” a városkép, de sokkal több az, ami belül az em­berek életkörülményeiben, gondolkodásában, műveltsé­gében, munkához és lakó­helyükhöz való viszonyában, vonzalmában változott. Több mint egy órán át, közvetlen hangnemben, s „idegenveze­tőjét” felülmúló ismeretek birtokában hangzott a tájé­koztatás, belülről láttatva tíz év eseményeit, sokszor kín­lódással. gyötrelmekkel, de mindenkor lelkesedéssel pá­rosuló erőfeszítéseit. S ami ebben a legtöbbet mondta: Nagyatád lakói mindig « párt politikájának szellemé­ben, az országos, a nép- gazdasági érdekeket szem előtt tartva, bizalommal, odaadással építették saját „fészküket”. A krónika lapjain szinte át­süt a változás ezernyi élmé­nye. A harmadik ötéves terv, amelynek időszakában meg­kezdődött s azóta is feltar­tóztathatatlanul tart a fejlő­dés. Hogy tíz év alatt 2500- zal nőtt a lakosság száma, s három lakótelep építése kö­zül egy befejeződött már, kettő a befejezés előtt áll. Hogy két ötéves terv idején 1400 lakás épült, s Nagy­atád nemcsak fiatal város, hanem a fiatalok városa is. Sorra rendeződtek a tájékoz­tatóban a mezőgazdaság, az ipar, a kultúra és az egész­ségügyeredményei, a rekon­strukciók és az új létesítmé­fsző, a munkahelyek sorát az­zal méltatva, hogy miként sikerült megoldani a teljes foglalkoztatást, s ezáltal hozzájárulni népgazdasági terveink végrehajtásához. A hallgató joggal tehette föl maganak a kérdést: hová lett a sáros utca, a gvalog- lás? Micsoda palota áll a városközpontban a művelő­dés otthonának szélesre tárt kapunyitásával; hová az el­avult orvosi rendelő, a hat­száz ágyas kórház és ren­delő árnyékában: és hogy mi lett a csikótűzhelyekkel, hiszen a város 3900 lakása közül már 1550-ben vezeté­kes gáz aó-ja a meleget. .. Természetesen sok szó hangzott el az iskoláztatás, a művelődés változásáról: százalékokkal, arányokkal, számokkal bizonyítva, hogy honnan indult s mindössze tíz év alatt hova jutott Nagy­atád lakossága. Munkás itt már a foglalkoztatottak fe­le; több mint négyszáz értel­miségi alkot a maga poszt­ján, s az ifjak kinőtték az iskolákat, oly nagy a tanul- nivágyás. a többet, jobbat akarás. S mert a sikerek fel­jegyzéséről könyv készül, e tudósítás terjedelme vajmi kevés: hadd áruljunk még el annyit, hogy Nagyatád la­kossága öt év alatt 36 mil­liós érteket adott társadalmi munkában, odaadoan — sze­retett városáért. S hogy a felsoroltakban milyen szere­pük volt a pártszerveknek es -szervezeteknek, ezt ne soroljuk most. Vendegünk izgatott figye­lemmel kísérte a tájékozta­tót.. Köszönte a szívélyes fo­gadtatást, az alapos és érde­kes tájékoztatót, és azt monda: — A megye székhe­lyén már többször jártam; most külön öröm a számom­ra. hogy eljutottam Nagy­atádra. Mindaz, amit hal­lottam, jó érzést keltett ben­nem; egy ilyen tapasztalat után mindig lelkesebben megy haza az ember. Jó volt hallani. Iwgy a dolgozó emberek jo kedvvel, eredmé­nyesen. felelősséggel tevé­kenykednek. 1973 óla min­dig azt mondjuk: nehéz körülmények között dolgo­zunk, nem a legkedvezőbb a gazdasági helyzet. De ha viszatekintünk azokra az eredményekre, amelyekről itt szó volt — gondolják meg —, nagyrészt az utóbbi Iwt- hét év alatt születtek. S ezekre joggal büvzkék. — Ahányszor csak kisvá­rosokba jutok — folytatta Óvári elvtárs — mindig úgy latom, hogy nagyon szép és érdemes a kisvárosokban dolgozni. Nem is értem, mi­ért törekszenek az emberek a székhelyekre. Itt közvetle­nebbül érzékelhetők az eredmények, láthatók a si­kerek, a munka, az erőfeszí­tés szépségei. Kicsit meg irigylem is azokat, akik ilyen körülmények közölt dolgozhatnak. S ezután kérdezett a vb tagjaitól — ők derűlátóan, magabiztosan nyilatkoztak a jövőről. A cérnagyár mun- kásnőjétől — megnyilatko­zása után — külön is meg­kérdezte: — Szóval nem fél­nek az önállóságtól'.’ — Nein! — ez volt a válasz. S a reagálás: — Aliul tudnak dolgozni az emberek. olt csakugyan nem felnek a jö­vőtől ... Vendégünk ezután megte­kintette a várost, az új léte­sítményeket, a faszobrász- alkoiótelepet, majd délután a megye székhelyén aktíva­ülésen találkozott Somogy értelmiségének vezetőivel. Óvári Miklós — csaknem kétórás előadasaban — a nemzetközi helyzet összefüg­gése... majd gazdasági éle-, tünket, a VI. öteves terv. fel - adatait elemezte. Érdeklődés­sé. a., előadása befejező szakaszában ideológiai., mű­velődéspolitikai kérdések­ről, s az értelmiség megnö­vekedett szerepéről, felada­tairól beszélt. A Központi Bizottság tit­kára a késő délutáni órák­ban visszautazott a főváros­ba. Aknát fúrnak a balatonalmádi Bauxltkutaté Vállalat munkásai a bakonyi bányavállalat nyírádi területen. A há- roniszázharminc méteres víztelenítő akna utolsó száz mé­terén dolgoznak az ország egyik legkorszerűbb, a Wirth—I* 10-es típusú gépével. A két fúró szocialista brigád tavaly túlteljesítette évi tervét — majdnem tíz százalékkal (MTI-fotó: Rózsás Sándor felv. — KS) Feiavatták a Szikra új ofszetüzemét Részt vett az ünnepségen Németh Károly Tegnap 1 elavultak a nyom­daipar eddigi' legnagyobb egyedi állami beruházását, a Szikra Lapnyomda új ofszet rotációs üzemét. Az avatási ünnepségen részt vett Né­meth Karoly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára-. Melles Lajos ipari mi­niszter. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Jakab Sándor, a SZOT fótit kárhelyettese, Varkonyi Péter, a Népsza­badság főszerkesztője és Deák Gábor, a XIII. kerüle­ti pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai. Az ünnepség vendégei vol­tak Karl Raab, a Német Szocialista Egységűért Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője, Rudi Georgi, S3 NDK szerszám- és feldolgo­zóipari minisztere, és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapes­ti nagykövete. Karakos László, az MSZMP KB pártgazdasági es ügy­kezelési osztályának vezetője avatóbeszédében hangsú­lyozta: — Mindannyian bizonyo­sak lehetünk abban, hogy az új nyomdaüzemmel járó anyagi ráfordításnak hasznát látja a politikai munka, a gazdagabb tartalmú és szebb kivitelű újságok tovább mé­lyítik pártunk kapcsolatát a tömegekkel, hozzájárulnak a jó politikai légkör ápolásá­hoz, a szocialista épilömun- ka újabb sikereihez. Ifjúsági világfórum a leszerelésért Sajtótájékoztató a DÍVSZ székházában Januar 19-én mintegy fél­ezer részvevő — nemzeti, regionális es nemzetközi if­júsági szervezetek képviselői — jelenlétében nyílik meg Helsinkiben a fiatalok béke- mozgalmanák kiemelkedő jelentőségű eseménye: az »Ifjúsági világfórum a le­szerelésért-« elnevezésű ta­nácskozás. Erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség budapesti szék­házéban Ernesto Ottone Fer­nandez, a -DÍVSZ elpöke. Hangsúlyozta: a világkon­ferenciára feszültségekkel terhes, nemzetközi helyzet­ben kerül sör. ' olyan idő szákban, amikor az nnpe rializmus, a reakció erői is­mételt kísérleteket tesznek a hidegháború feltámasztására Az 1970-es évékben meg indult enyhülési folyama, eredményei, ak együttműkö­dés szellemének erősödése mély gyökeret vert a vilá ifjúságinak 'sokmilliós törne gében is, hiszen a békés, nyugodt, jövő létkérdésé a felnövekvő nemzedéknek. Ezért van különös jelentősé­ge annak, hogy a kedvezőt­lenebb nemzetKözi körülmé­nyek közepette is szeles kö­rű párbeszedet rendeznek a fiatalokat tömörítő szerve­zetek, kifejezve ezzel kész­ségüket az együttgondolko­dásra, a közös cselekvésre. A január 23-ig tartó fó­rumnak a helsinki záróok­mány aláírásának szinhe- -ye, a Finlandia-palota ad . Jtthont, ezzel is jelképezve, rogy a küldöttségek e doku­mentum szellemében igye­keznek választ keresni ko­runk sors kérdései re: a béke megőrzésére, a pusztító fegy­verzetek csökkentésére, a ölesönös bizalom megterem- >sére. Eszmecserét folytatnak a világ fiataljainak együttmű­ködéséről, akcióiról, a béke, íz enyhülés, a nemzeti füg­getlenség kivívása, a társa­la Imi haladás érdekében. A világ ifjúságának nagy je­lentőségű békedemonstráció- ja felett Urho Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöke vállalt' védnökséget.

Next

/
Thumbnails
Contents