Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A népgazdaság 1931. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) nek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fo­kozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és a hírközlés összes energiafel­használása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben első­sorban az újonnan kezdődő beruházások számának mér­séklődésével járt. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezé­se. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bélapátfalvái Cementgyár, Magyar Viscosa Pan II., Ti­szai Kőolajfinomi'.ő 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria Köolajvezeiék, Vörösmarty téri Kulturális Központ) tel­jesen elkészült, két nagybe­ruházásnál (recski bányásza­ti kutatás létesítményei, Ma­gyar Gördíilöcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezett­nél nagyobb a teljesítés a la­kásépítéshez kapcsolódó léte­sítmények, a közforgalmú út­hálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közelálló össze­get fordítottak. A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kis­mértékben csökkent, ezen be­lül a nem termelő és szolgál­tató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoz­tatási vagy munkaerő-ellátá­si gondok nem voltak. A kor­mányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előirt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőt­tek, a mezőgazdasági terme­lésből származó bevételek is a számítottal, megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társa­dalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvo­nalpolitikai intézkedések ha­tására. A fogyasztói árszínvo­nal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfe­lelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. , A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarí­tott meg, mint az előző év­ben. A kiskereskedelmi for­galom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A la­kosság fogyasztása 0,5—1 szá­zalékkal emelkedett. Az átla­gosnál jobban nőtt az élve­zeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások- igénybevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Iparcik­kekből az év elején a szoká­sosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban ja­vult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturá­lis ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85— 86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, vala­mint az óvodai férőhelyek száma— utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás ered­ményeként — a tervet meg­haladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyer­mekek aránya eléri a 81 szá­zalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a terve­zettnél több épült. fejlesztési programjának vég­rehajtása. továbbá az ener­giagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok . hasznosításá­nak növelését szolgáló prog­ramok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási keres­let miatt változó piaci felté­telekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási mun­kák növekednek. Az építőipa­ri szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük nö­velése mellett — tovább ja­vítsák a kivitelezések szerve­zettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac keres­let-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapa­citások és a munkaerő-keres­letnek megfelelő átcsoportosí­tásában. Aliami eszközökből 21 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabo­nafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termés- mennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyü­mölcsök. valamint az ipari növények termelése emelke­dik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mérték­ben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ái'- és szabályozórendszer ja­vítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemek­ben a tenyésztési kedv fenn­maradjon. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből a ter­melés növekményének túl­nyomó része a gazdaságos ki­vitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változat­lanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a me­zőgazdaságban folytatódik és' fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglévő gépek és épületek hasznosítása,' • ' termeléshez szükséges anyagok felhaszná­lása. Növekszik a mezőgazda- sági üzemek kiegészítő tevé­kenysége. Az 1981. évi szállítási fel­adatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalék­kal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 száza­lékkal növekednek, A beruházások mind az ál­lami, mind a vállalati dönté­si körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhal­mozási célú pénzforrások sza­bályozása. A beruházási esz­közöket -a folyamatban lévő beruházások befejezésére, il­letve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházá­sok csak szűk körben, a mű­szakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált meg­valósítás teltételeinek megte­remtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként meg­kezdődik a Szolnoki Papír­gyár rekonstrukciója és az Arpád-hid szélesítése, vala­mint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fej­lesztése, a mányi bányaüzem és a Dunaújvárosi Kokszoló­mű beruházásainak a kivite-- lezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csök­kentő, valamint az energía- és anyagmegtakarítást ered­ményező vállalati beruházá­sokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a vi­szonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészí­tő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállala­tok anyag- és készletgazdál­kodását, a termelőeszköz-ke­reskedelem munkáját, a vál­lalatok közötti együttműkö­dést. Fő cél: az egyensúly javítása A. gazdasági #iunka fő fel­adata 1981-ben is a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének ja­vítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartá­sa, az életkörülmények javí­tása. A termelés és a belföldi felhaszná'ás növekedése és összetétele e célnak megfele­lően alakul. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások to­vábbi csökkentésével kell el­érni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és diffe­renciáltan nő. A növekedés nagyobbrészl a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazda­ságtalan termelés visszaszorí­tását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklő­dése következtében felszaba­duló kapacitásokat az eddigi­nél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a beho­zatal helyettesítésére haszno­sítani. A munka- és üzem- szervezésben, a jobb munka­idő-kihasználásban, a munka- fegyelem javításában, a mun­kaerő átcsoportosításába a rejlő tartalékok feltárásával a a munka termelekenysége a termelésnél jobban növeked­jék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb le­gyen. Az energia- és anyag-» takarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ész- szerüsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azo­nos mértékben emelkedjenek. Ax 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1980 — 100 Nemzeti jövedelem 103,0—103.5 Belföldi felhasználás 99.0— 99.5 Ipari termelés 108.0—103,5 Országos építés—szerelés 99.0 Mezőgazdasági termékek termelés« 103,0 Egv lakosra juló reáljövedelem 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 183 milliard forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bő­vülhet. Az ipari termékek ki­vitelének erőteljesebb foko­zása mellett jobban kell ki­elégíteni a mérsékelten emel­kedő belföldi keresletet. En­nek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechni­kai-, a műszer- és a íémtö- megrikkipar-, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédő­szer-gyárt ás, a gumi és mű­anyag-feldolgozó ipar terme­lése és értékesítése emelke­dik számottevően. A belföldi es a külföldi ke­reslethez igazodva meggyor­sul a termelés szerkezeiének korszerűsítés". Vzck a vall a latok fejlődhetne«: dinamiku­san. amelyek gyárunányösz- s Xe tételükéi niulakitvM gyor­san alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyeb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodás­ban, a termelés hatékonysá­gában meglevő, illetve kiala- kuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a ha­tékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kall elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó prog­ramok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jö­vedelmezővel történő felvál­tásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolké­miai és a számítástechnikái központi fejlesztési progra­mok és megkezdődik a gyógy­szer-, növény védőszer- és in­iermecUergy áriás, valamint a/. elektronikai .•»'•katu-sz- es reszegyseggyártas központi Korszerűsítjük a munkaerő-közvetítés rendszerét A népgazdaságban foglal­koztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a fog­lalkoztatás ágazati szerkeze­tének átalakulása; a foglal­koztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zök­kenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rend­szer. Továbbra is fontos gazda­ságpolitikai cél az elért átla­gos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni kerese­tek a minőségi es mennyisé­gi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmé­nyek szerinti bérezést szol­gálja a vállalati és intézmé­nyi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, il­letve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdijak reálér­tékét. A három- és több gyermekesek családi pótléká­nak reálértéke — az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának eredménye­képpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősor­ban a választéknak a keres­lethez jobban igazodó bővíté­sével javul. Szervezettebbé és rugalma­sabbá kell tenni ezért a ter­melő es a kereskedelmi vál­lalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának nö­velését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elő­segítik. Állami és magánerőből 78— 78 ezer lakas, ebből állami beruházásként mintegy 23— 24 ezer lakas épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telek- gazdalkodás és -elosztás fej­lesztése. a műszaki tervvá- las/.tek bővítése es a lakas- építés pénzügyi teltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Ja­vulnak továbbá a fekvő- es a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ez­ret; a tízezer lakosra számí­tott ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsödéi ellá­tottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bőlcsődés korúak fé­rőhely-ellátottsága megköze­líti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők ará­nya. A közoktatás fejlesztésé­re 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógy­pedagógiai intézetek és gyer­mekvédelmi intézetek íérő- helyáilománya; s javulhatnak a középiskolai és a szakmun­kásképzés feltételei. Folytató­dik a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem re­konstrukciója. A jelentősebb közművelő­dési fejlesztések.közül folyta­tódik a Budavári Palota hely­reállítása. Befejeződik a bu­dapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Ma­gyar Áüarrji Operaház re­konstrukciója. A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a ru­bel elszámolású külkereske­delmi mérleg hiánya csök­kenjen, a nem rubel elszámo­lású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivi­tel 7,5—8 százalékkal, a be­hozatal kismértékben emel­kedik. * * * A tervcélok alátámasztásá­ra a gazdasági szabályozó- rendszer néhány eleme 1981- ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a vál­tozó feltételekhez való rugal­mas alkalmazkodast, a ked­vező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását se­gítik elő. A Minisztertanács döntött Lovabbá a termékfor­galmazást. a külkereskedel­met, a beruházásokat, a la­kosság jövedelmét és á fo­gyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését- es a terv végrehajtásának el­lenőrzését illető intézkedé­sekről. (MTI) A magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a • Minisztertanács elnökének, Havanna , A Kubai Köztársaság, nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Mi­nisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, Jósé Marti eszméi­nek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel; Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a tár­sadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tiszte­lettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmá­nyaira, a szocialista épitőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybe­forrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus el­len, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szo­lidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küz­dő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése es megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos ténye­zőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az orszá­gaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a két testvéri ország között áz érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensősé­ges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki min­den téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közös­ség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy ki­emelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista. Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista ha­zájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erő­sítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János a Magyar' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczt Pál í i>yar Népköztársaság Zi.ioki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ban köszöntötte kubai part­nerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Orszá­gos Békelanacs és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Pécsi Posfqigaigatc Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Bias Kocának, a Kubai Köztársa­ság népi hatalmi nemzet­gyűlése elnökének. Távirat-

Next

/
Thumbnails
Contents