Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

I

A szemlék formaváltozása

R megyei művelődési központ és a partnerszervek, intézmények az idén is kiírták a somogyi művészeti szemlét. Ez a nagy múltú esemény- sorozat — legalábbis az ulobbi években — kétféle kérdést szokott kiváltani. Mas megyéből való kollégáink érdeklődnek; miként •ran az. hogy a tavaszi amatör művészeti szemlét még mindig életben lehet tartani? A kulturális "seregszemlék- három, illetve két es fél évtizeddel ezelőtt országosán általánosak voltak, azután sok helyütt megszűntek- (És ez másutt sem járt az. amatőr mozgalom sorvadáséval.) Somogybán mi a ■titka életben maradásának ? A szervezésben érdekelt intézmények dolgozói viszont azt vetik fel: miért erőltetjük a fennmaradását? Hiszem vannak más amatőr fó- ítimok js; saját est, szakmai találkozók, fesztiválok, jeles események. Mindez csupán a nosztalgia a hajdani forró sikerű szemlék iránt, az ese- menyforma ma már fölösleges keret, kár pénzt költeni rá —

A kétféle kérdésfölvetés — bar tartalmaz hasonló elemeket — mégsem azonos. Az elsőben lappang valami, számunkra jóleső irigység- fele. Tudom, hogy a somogyi példát — ezt a formát — kipróbálták másutt is. de nem járt sikerrel. A második felvetésben is van jogos elem, amelyet egyszer a megyei szakirányítás is elfogadott. nem akarván kiírni a szemlét. Ennek ellenére meghirdették, mert az együttesek így kívánták, és megtartották a bemutatókatTény, hogy a hatvanas évek közepétől napjainkig tartó szemlesorozat már nem ugyanaz, mint ami két vagy három évtizede volt. Tartalmában, jellegében, a kulturális életben elfoglalt helyét tekintve változott. Elsősor- an azért, men vátozott ma- a az amatőr művészeti jmozgalom 'is. így az egykori seregszemlék demonstrációs jellege módosult, összefüggésben a társadalom értéktudatának, ízlésvilágának, közéleti es művelődési akivitásának kölcsön hatásaival. Kialakultak a közmüvelödes új formái, sót ezek jelentős részé meg is erősödött. Ez egyrészt azzal járt, hogy bővült a művelődés tevékenységi skálája. A korábban műkedvelőnek, öntevékenynek nevezett amatőr művészeti munka mellé új kezdeményezések csatlakoztak. (KJubmozgalom. honismereti gyűjt ötevékenység, szabad- egyetemek stb.) Másrészt az amatőrök számára új bemutatkozási, szereplési fórumok teremtődtek, mégpedig szakági jelleggel. Ilyen megyénkben a földvári nyugat-magyarországi néptán- cos-találkozó, a leilei szövetkezeti ■ néptáncfesztivál, a

balatoni dalostalálkozó vagy a csurgói diákszuijátszó napok stb. A Népművelési Intézet szakemberei kialakították a minősítések rendszerét — ezek esetenként a hagyományos szakági rendezvényekhez is kapcsolódnak —, s a minősítések fokozatai igen gyakran perdöntőeknek számítanak az együttesek éleiében. Meg akkor is. ha egy-egy minősítés több esetben csak egy-egy produkció színvonalát jelzi. A minősítési fokozatban sem feltétlenül a csoport közös kifejező képességei öltenek testet hanem á művészeti vezető felkészültsége.

De ne Jegyünk igazság la - lanok a Népművelési Intézet minősítési rendszerével szemben. Ismereteim szerint ez lényegét tekintve nem statikus, felülről jövő "ité- szi-< munka, hanem folyamatra orientáll és folyamatosan végzett tevékenység, amely módszereit tekintve is tovább fejlődik. Annak ellenére, hogy megvalósítása rendszerint vitákat, ellenérzéseket vált ki, az együttesek vezetőit túlságosan is tétszerű produkciókra hangolja. Mégis évtékjelzö tevékenység. amely többek között néha hasznos-szigorú gátja annak, hogy a -művészi öo-avatás“ parttalan hivalkodásban öltsön testet.

A különböző megyei és országos szakági fesztiválok és minősítések közepette a »felmenő« rendszerű művészeti szemle tehát megmaradt és eí tovább. Átélte a közön- seghiány krízisét is. (Ez a tény persze nem adhat felmentést a szervező munka alól.) Miért? Ennek több oka is van. Egyrészt azért, mert hagyományos; a tavaszi »aratás« jól zárja az őszi-téli felkészülést. Másrészt azért, mert az egyes megyéken, illetve az egyes szakágakon belül is kialakult. egy sajátos, megkövültnek _ ugyan nem tekinthető mezőny az országosan kiemeltektől egészen a kezdő — sajnos néha tiszavirág életű — együttesekig. Az előbbiek számára nem lehet mellékes a saját környezetben való megméretés^ a -hazai pályán« való bemutatkozás. Akik ezt nem veszik figyelembe, azok gyorsan gyökértelenekké válnak, arról nem is beszélve, hogy a tagtoborzásnak, a kedvcsinálásnak, az utánpótlás nevelésének is lehetősége ez. A kezdő együttesek számára viszont a debütálás lehetőségét is, az esélyek felmérését is jelenti. (Az sem mellékes, hogy e csoportok »repertoárja« még kevés az önálló esthez.)

A szemlék továbbélésében fontos tényező az is, hogy rendezvényein találkozhatnak a különböző szakágak képviselői. Lehetőség nyílik egy szélesebb körű, változatos szemrevételezésre; helyi,

körzeti, járási, városi szinten. Igaz, az utóbbiak • miatt — a maratoni hosszúságú műsorok elkerülése érdekében — szükség van válogatásra is. (Különösen a megyei gála esetében.) Mégsem ez a lényeg. A szemle formaváltozásának egyik döntő eleme az, hogy a széles körű bemutatkozás és a megméretés egyik legfontosabb alkalma. A vetélkedő- vagy versenyjelleg másodlagos. Ezt gyakran úgy fogalmazzuk: nem az együttesek működnek a szemlékért, hanem a szemléket tartjuk az együttesek és közönségük javára. Sajnos a tetszerüség meg ma is kísért, sokan a varható zsűri ítél etek miatt' állnak el a bemutatkozástól. Akármilyen különös, ügy vélem, a szemléken a hagyományos értelemben vett zsűrizésnek nincs jelentősége. Sokkal fontosabb, ha ott nem a továbbjutás ítélethozatala történik meg, hanem szakmai tanácsadás, beszélgetés, segítségnyújtás.

(Ezeket az elemeket nem mellőzni a legrangosabb fesztivál bíráló bizottsága sem.)

Somogy kulturális éleiében ma is jelentős tényező az amatőr művészeti mozgalom. Több mini négyszáz együttesünk mintegy nyolcezer tagot tömörít. Legkiegyensúlyozottabb a kórusok tevékenysége, egyre kiterjedtebb a bábozás és az amatör képzőművészeti

munka. A hagyományápolás az össztevekenység karakterét adja, a néptáncegyüttesek működése is erősödött. Ezzel szemben a színjátszásban megtorpanás, sőt vissza- ■ eses tapasztalható. A viszonylag kedvező összképben tehát jócskán vannak gondok, akár az utánpótlás nevelésére, akár a szakemberek hiányára, akár az együt- tesv ezetők továbbképzésére vagy a fenntartási költségekre gondolunk. E jelzéseknek hű tükrei a szemlék. Közös következtetésként felvetődik á segítségnyújtás, a módszertani gondozás, a tevékenység:, elemzésének kérdése. Néha csak hiányjelek formájában.

U

gyanakkor _ s ennek a művészeti szemlék is színtéréi — bebizonyosodik, hogy az amatőr együttesek munkája egyben közösségszervező erő is. Az tehát, hogy az emberekben van lelkesedés, igény értékeik tolmácsolására, az együttes önkifejezésre közös énekben. táncban. Ezt. a minősítési fokozatok csak közvetetten képesek kifejezni, Am a találkozás és a közös bemutatkozás hangulata. bensőségesen kifejezheti ezt. Illetve kifejezhetné még jobb szervezéssel, lelkesedéssel. a formális körülmények kizárásával.

Tröszt Tibor,

a megyei tanács osztályv ezetö-helyetlese

f* ■ I rw w m »I » r . fi

Filmművészetről, játékosán

Az idén márciusban Filmvilág-játékra hívták fel a fiatalokat, a KlSZ-alap- szervezeteket, ifjúsági klubokat, közösségeket. A kezdeményezés célja az volt, hogy megismertessék a fiatalokkal a filmművészet nagy alkotásait, a nemzetközi és a magyar filmtörténetet, s ezzel együtt irodalmi és esztétikai tudásuk gyarapítására serkentsék őket. Az érdekes ötlethez, a játék megyei szervezéséhez csatlakozott a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat, a megyei KISZ- bizottság pedig a mozgósítást vállalta. . A játéksorozat első szakasza lezárult, valamennyi kijelölt helyen levetítették a filmeket, ezért az első tapasztalatokról érdeklődtünk. A szervezést Vörös Sándor, a ■ moeiüzem ülimlorgalmazási osztályvezetője tartotta kézben.

— Az első felhívás és egy ’ országos értekezlet után vela mennyien lelkesen kezdtük

el a munkát, értékesnek, jónak tartottuk a kezdeményezést. A megyei játékban elsősorban a magyar film történetével akartuk megismertetni a fiatalokat, így „25 éve mutatták be” címmel öt olyan alkotást választottunk, mely alapot adhat a további ismeretszerzéshez.

A játék első szakasza október, november, december volt, ekkor vetítették le — előre megjelölt időpontokban — a Budapesti tavasz, a Liliomfi, az Egy pikoló világos, a Gázolás és a Különös ismertetőjel című filmeket tizenkét normál filmszínházban, s később Kutason is vetítettek az ottani fiatalok külön kérésere.

— Hány berietet adtak ei a megyébe n ?

— ötszelvényes bérieteket készítettünk, kétszázöl darabot vettek meg. Összesen 2284 mozi lat agatónk volt a Frlirmiag-jatek «ioadasam

— Ügy tudom, gondjaik voltak néhány helyen a szervezéssel.

— Igen, volt ahol a film vetítéséig nem érkezett meg a bérlet, ám így sem érte veszteség a nézőket, ugyanis szóltunk az üzemvezetőnek, hogy bérlet nélkül is engedjen be mindenkit. De Kadar kúton például négyszer- jártunk, és nem találtuk meg a KISZ-titkárt; ott szintén a mozi vezetőjét bíztuk meg. A legnagyobb szervezési hibát azonban nem mi követtük el. A KISZ KB előre megígért, pontos tájékoztatást és ajánló listát nyújtó füzete októberben jelent meg, amikor mór rég elkezdtük a játékot. Ha erre varunk, akkor még most sem fejezhettük volna be az első fordulót.

— Mi lesz a második fordulóban?

— A moziüzem KlSZ-szer- vezeie vállalta, hogy hat könyv bibliográfiáját készítik

A bábfilmalkotók műhelyében

A Pannónia Filmstúdió bábfilmműternvében két évig tartó rekonstrukció után a közelmúltban megindulhatott a munka. Jövőre mintegy húsz bábfilm elkészítését tervezik, legtöbbet a Magyar Televízió részére forgatnak.

a somogyi parkerdőkben

A Kaposvári Erdöfelügye- lőség 154 ezer hektár erdőt, illetve erdőhöz tartozó területet, továbbá 8 ezer hektár külterületi fásítást tart számon Somogybán. Itt az élőfakészlet meghaladja a 26 millió köbmétert, az évi fatermés az egymillió, a ho- zadéka pedig a 900 ezer köbmétert. Mindebből következik, hogy megyénk hatalmas favagyonnal rendelkezik. Hogyan gazdálkodnak vele azok, akiknek a gondjaira bíztak? Erről tájékoztatott bennünket Szántó Gábor, a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatója.

— A megye fagazdaságában a legjelentősebb szerepe a több mint ötezer dolgozót foglalkoztató Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak van, az elmúlt évtizedben azonban — szinte észrevétlenül — felnőtt, és feladatait mind • eredményesebben lálja el egy ..másik erdő- gazdaság” is: ebbe a körbe a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek fagazdasági tevékenysége tartozik. Megyénk nyolcvankét termelőszövetkezetének és tíz állami gazdaságának együttvéve 57 ezer hektár erdő és fásítás van a kezelésében, s tavaly például csaknem 210 ezer köbméter lát termeltek ki a területükről. A lakosság helyi igényeinek kielégítéséből és az ország számos fafelhasználójának ellátásából jelentős részt vállalnak. A szakmai irányítást és a hozzáértő munkavégzést jelenleg tizenkilenc erdőmérnök, hetvenkét erdésztechnikus, erdész és több mint nyolcszáz erdészeti,

ei. s ezt a felkészüléshez ajánljuk. Ok állítják össze a kérdéseket is.

A megyei KlSZ-bizottsá- gon Halmos Klára foglalkozott a játékkal.

— Mikor lesznek a vetélkedők?

— A városit fehruár 28-ig, a megyeit márciusban tartjuk, ez utóbbira a megyei filmnapok alatt kerül sor. Az országos döntő az ifjúsági filmszemléhez kapcsolódik májusban. A játék egyébként csak a kezdete a moziüzemi vállalattal elképzelt tervünknek. Jövőre kibővíti ük, színesebbé, érdekesebbé tesszük. Filmvitákat, közönségtalálkozókat szervezünk i-endezőkkel, színészekkel, s a filmeket is tá- gabb körből választjuk. Azok a hibák, melyek a játék indításánál adódtak, egyben tanulságként is szolgálnak majd. Szeretnénk a fiatalok minél nagyobb rétegével megismertetni és megszerettem! i filmművésze' ‘

1. E.

faipari betanított munkás biztosítja. A mezögazdasagi es erdőgazdasági üzemek közül mostanáig harmincegy tömörüli négy. egyszerű fagazdasági társulásba.

Somogy elérte ötödik ötéves tervi fakitermelési céljait. Ez annyit jelent, hogy az elmúll öt évben mintegy négymillió köbméter iát termeltek ki, s ebből 3,4 millió köbméter, a kereskedelemben értékesíthető fa- termeket állítottak elő. Először ebben az ötéves tervidőszakban — igaz, csak bérmunka végzésére — megjelentek Somogybán a fakom bajnok: ezek segítették a munkát például a kardos- fai erdészetben.

Joggal kérdezhetjük: ha ilyen hataLmas mennyiségű fát adnak ki fél évtized alatt a megyéből, nem kerül-e veszélybe a jövö erdeje. Gondoskodnak-e utánpótlásról az állami és szövetkezeti üzemek ?

— A kitermelt erdők pótlására őt év alatt több mint 9500 hektáron végeztek erdőfelújítást — nyugtatott meg a felügyelőség igazgatója. — összességében eredményesnek mondható ez a munka. Jóllehet nőtt a sarjról történő felújítás aránya, ez az erdőtulajdonosok, illetve kezelők rövid távú érdekeltségével összhangban van, de részben ellentétes a hosszabb távú érdekekkel. A felújítások területén kívül — egyezően a földvédelmi törvény előírásaival és a meliorációs munkákkal — majdnem négyezer hektár jő minőségű erdő telepítése és fásítás is történt, többnyire a termelőszövetkezetek, illet Ve a helyi tanácsok es társadalmi szervek jóvoltából.

Az űj erdők telepítése azonban csak részben növeli az erdőterületet Somogybán, ez idő alatt ugyanis számottevő, addig erdőként használt terület került mezőgazdasági és egyéb — nem erdészeti célú — hasznosításba. Az idén például több mint négyszáz hektár erdő ..szűnt meg” azzal, hogy legelőt, víztárolót létesítettek a helyen, a mezőgazdasági nagyüzemi táblák kialakításakor fölszámolták, illetve ipari célok szolgálatába alti lőtt ák.

— Az erdőtelep itesekneil, fásításoknál, a , parkerdők fejlesztésénél az irányító es_ gazdálkodó szervek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Balaton somogyi vízgyűjtőjére, a balatoni üdülőkörzet területére. Az elmúlt öt evben ebben a térségben volt a megye erdőtelepítési, fásítási beruházásainak mintegy egyharma- da, Befejeződött a balaton- földvári, a somogyvári, a ío- nyódi, a boglárlellei parkerdő építése, illetve a fonyódi ifjúsági tábor, a szántód- pusztai és még számos, Balaton-parti terület fásítása, örvendetesnek tartjuk, hogy mind többen látogatják ezeket a területeket: 1979- bén például mintegy 650 ezer' kiránduló kereste föl a somogyi parkeidöket

A természetes adottságokban igencsak gazdag, ki- sebb-nagyobb vízfolyásokkal. állóvizekkel, kiterjedt erdőkkel és széles mezőkkel váltakozó somogyi táj kivá~ ló élőhelyet biztosit a különböző vadfajoknak. Otthont ad nekik az erdő, és a ' magas színvonalú vadgazdálkodásnak köszönhetően 1976 ’ és 1979 között — csupán az erdőgazdasági és vadásztársasági területeken — 28 ezer 800 nagyvad és több mint százezer fácán került puskavégre. Az elejtett nagyvadak között — egyebek mellett — több mint nyolcezer szarvas es hatezer vaddisznó volt...

A kővetkező „ötéves tervidőszakban nehány terület kivételével az eddigieknél nagyobb feladatokat kell megoldani, méghozzá nehezebb körülmények között — tájékoztatott a Kaposvári Erdőffelügyel Őség igazgatója. — Növelni kell a fakitermelést, javítani az erdőfelújítás szerkezetét és a piaci tevékenységet.

H F.

Az élet látását tanulják

A moszkvai "Az 190ö~as év emlékére« elnevezésű művészeti középiskola a

képzőművészek, színházi rendezők és pedagógusok

felkészítésének sajátos ab kötő laboratóriuma.

— Oktatásunk célja — mondja Borisz Vlasaov, a tanin tézmény igazgatója —, hogy megtanítsuk a jövendő szakembereket az élet tatására. annak elemzésére, a helyes ítéletek kialakítására. Más szavakkal arra. hogy megtalálják helyüket. &/ életben, kialakítsák saját alkotói hitvallásukat.

Tanítva*! ya i n k az oktatás első évétől kezdve konkret, társadalmilag fontos dolgokban vesznek részt. Nemrég a moszkvai Természetvédelmi Múzeum köszönőlevelet küldött iskolánknak, amiért segítettünk a múzeum tulajdonában levő ó-orosz tem- peraíestmények restaurálásában.