Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

Együttműködve a betegekkel Beszélgetés a mozgásszervi rehabilitációról A mozgássérültek tzá- ma az utóbbi években r eigne jobban emelkedik. A külföldi statisztikák szerint a lakosság 5—10 számaléka szenved ilyen jellegű megbetegedések­ben. A velük való foglal­kozás a rehabilitáció fel­adata. Dr. Mecseki László a megyei kórház mozgás- szervi rehabilitációs osz­tályának vezető' főorvosa. Szobájának falán egy szakfolyóiratból kivágott jelmondat: „Restitutio ad optimum: Rehabilitation”. I — A körülményekhez ké­pest a legjobb helyreállítás. Valahogy így fordíthatnám magyarra a rehabilitáció lé­nyegét a „restitutio ad in- tegrum"-mal, vagyis a tö­kéletes gyógyulással szem­ben. A rehabilitáció nem­csak orvosi, hanem szociá­lis, sót társadalmi feladat. Az orvosi munka csupán az első lépcső ebben a sorban. Célunk az, hogy sohasem azt nézzük, ami elveszett, hanem ami megmaradt az emberi test működéséből. — Kik éi miért szorulnak rehabilitációra, tehát el­veszett fizikai képességeik ti sszaáüitására ? — Leggyakrabban a bal­esetek növelik a páciensek számát. Ide tartoznak a közlekedés és az üzemi bal­esetek áldozatai, a csonku­lásos, az idegsérüléssel járó balesetek, és nagyon sok az olyan agyvérzéses betegünk, akinek a fél oldala megbé­nult. Furcsa módon az or­vostudomány is növeli a rehatahtárlóra szorulók szá­mát : gondoljunk csak a ko­raszülöttekre, a különböző fejlődé« lertdeílenességek- kel világra jöttékére» vagy azokra a súlyos betegekre, akik az orwostadomány ko­rábbi fejlettségi szintjén nem. tnacődtak vofna élet­ben. — MStynm rrn'iOfn mm. m hazai TefaxbaUtasaóntuk.? — Magyayorszagom issé­ben alakú#. meg az Országos riéhabifitóeááB Intézet, amely összefogja a tennivalókat. Somogyba» JSTS-ba» jött létre av. oszäaäyrmk; asc or­szág megyéinek felében még most sem létezik Ilyen rész­leg. Érdekességként jegyzem meg, hogy az NDK-ban, CsehszlovàkisÉB>am, a Szov­jetunióban sokkal előbbre járnak; a lengyelek pedig a második világháborús jóvá­tételük egy részét rehabili­tációs központok létrehozá­sába fektették. Nálunk 20 ágy áli betegeink rendeäfoe- zéséfe, holott legalább hat­vanra lenne szükségünk. Remélem, hogy a megyei kórház rekonstrukciójával! ez a gondunk megoldódik. Évente mintegy 130 beteget kezelünk, s legenyhébb le­folyású esetben is legalább három hónap szükséges a felgyógyuláshoz. Szerencsé­se nem minden eset kívánja meg a kórházi kezelést. Csak a súlyos és elsősorban a munkaképes kor újakat tartjuk itt huzamosabb ide­ig, a többit ambulancián látjuk eL — Mi a gyógymód lénye­ge? — A beteg aktív részvé­tele a gyógyulás folyamatá­ban. Java részüknek a moz­gásokat újra meg kell ta­nulnia. Nem elég az, ha el­érjük, hogy például valaki csak úgy tudjon a kezébe venni egy poharat, ha egész idegrendszerével összponto­sít erre a feladatra.' Az a célunk, hogy ezeket a moz­gásokat ösztönössé, auto­matikussá tegyük. Ennek legjobb módszere a rend­szeres gyógytorna, de a be­tegségektől függően rendel­kezésre áll a fizikoterápiás személyzet, masszőr, sőt lo- lopédus is. Fontos lenne egy munkaterápiás részleg létre­hozása is, ahol bizonyos összehangolt mozgásokat gyakorolhatnánk a betege­inkkel. Remény van rá, hogy a következő években ez is létrejön. — Milyen technikai fölté­telek szükségesek ehhez? — Hangsúlyozom; a beteg és az orvos együttműködése sokkal fontosabb a gyógyu­láshoz; mint a technikai se­gédeszközök, noha ezeknek a szerepe sem elhanyagolha­tó. Egy jól fölszerelt reha­bilitációs osztályról csak jö­vő időben beszélhetek, ahol széles folyosókon közleked­hetnének a betegek, nincse­nek lépcsők, küszöbök, ka­paszkodókat szerelnek fel az újból járni tanulók szá­mára és így tovább. Nehezí­ti a helyzetei hogy a tech­nikai segédeszközök — mint például a művégtag vagy a tolókocsi — csak hosszú idő után és körülményesen sze­rezhetők be, — Említette, hogy a reha­bilitáció nemcsak az orvos kizárólagos feladata. — Mivei az a célunk, hogy az egyént teljes érté­kű emberként visszavezes­sük a társadalomba, bizto­sítani kell számára többek között a munkához, a tanu­láshoz, a szórakozásihoz va­ló jogot is. Ebben pedig a munkahelyekre, a különböző intézményekre is fontos fel­adat hárul. Legalábbis így lernte az ideális, ez azonban gyakran nehézségekbe ütkö­zik. — mért? — Sajnos mr. a gyakorlat hogy a tőlünk kikerülő em­berekéi csupán néhány mun­kakörben aékabnazzá k. Ilyen példaal a portás, aiz éjjelk­or, a telei orukozpontfos vagy a liftkezelő. Pedig gyakran elegendő lenne, ha egy egy­szerű átalakítást végeznének azon a gépen, amelyiken az illető korábban dolgozott, és ugyanazt a munkát tudná végezni, mint a balesete előtt. Néha pedig eieg len­ne, ha oda termének egy szé­ket, s megoldódna a gond. Alkalmazhatnák az illetőt csökkentett munkaidőben vagy — külföldi példa nyo­mán — két csökkentett ké­pességű dolgozó tenne lei egy teljes értékű munkaerőt. Több figyelmet lehetne for­dítani a rehabilitált beteg átképzésére, illetve kikép­zésére. A balesetet szenve­dettek nagy része ugyanis segédmunkás. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy néhányan inkább a rokkant­sági nyugdíj megszerzésére törekednek, mert jelenleg nem nagyon érdekeltek ab­ban, hogy visszatérjenek ko­rábbi munkahelyükre. 1». J. Szociális otthon lesz a kastélyból Volt már általános isko­la és szükséglakás, lebon­tásra is ítélték jó párszor a kastély osdombói kúriát. Mint azt a hozzáértők meg­állapították: nem kellene lebontani . az . építészetileg értékes épületet, és kár len­ne az évszázados fákat tar- fal fii azó parkjáért is. Ezért hosszas huzavona után ta­valy úgy döntöttek, hogy helyreállítják a kastélyt, s itt lesz a drévatemási szo­ciális ottboat Iá beutalt el­helyezésere alkalmas „fiók- intézménye". Felújítják a parkot, az épületben új ebédlőt, szociá­lis helyiségeket alakítanak ki. A munkák a múlt év ok­tóberében kezdődtek, s vár­hatóan 1981-ben befejeződ­nek. Most a központi fűtést szerelik a Darányi Községi Közös Tanács építöbrigádjá- nak szakemberei. A teljes felújítás költsége meghalad- | ja a hat és fél műfió form- 1 tot J Varsói melódia Stúdiószínházi bemutatóra készülnek Leonyid Zorin Varsói me­lódia című színművét pró­bálják ezekben a napokban Babarczy László igazgató- rendező vezetésével a ka­posvári Csiky Gergely Szín­házstúdiójában. A produkció két szerepét a népszerű művész házaspár, a Jászai- díjas Pogány Judit és Kot­tái Róbert alakítja. A dísz­letet Pauer Gyula tervezte. Leonyid Zorin mindössze 17 éves volt, amikor első színpadi műve színházat ka­pót; a Sólymokat Bakuban mutatták be 1941-ben. Éz- után 1949-es drámája, az Ifiúság következett, melyben laza képrendszerben adott tudósítást a negyvenes évek egyetemi ifjúságáról. Ter­mékeny szerzőnek mondha­tó. Darabjai kedveltek a Szovjetunióban, s hazánkban is színre került közülük né­hány, így a Varsói melódia a Katona József Színiül/, si­kerdaraibja volt, a két sze­repben Töröc6ikl"Ma.riiral és Sztankay Istvánnal. * Olajkitermelők között ját­szódik a szatirikus elemek­ben sem szűkölködő Őszinte beszélgetések (1953), melyben egy karrieristával a nyílt Szavin száll saemfoe, aki a korszaknak megfelelő irodal­mi alkotásokhoz híven, ter- ,-mészetesen győz. 1954-ben kerüli swore Vendégség cí­mű drámája, mely vihart kavart: ugyanis a koholt pereket is érinti. Szimonov és Lavrenyov állt ki az író mellett­Gyors egymásutánban újabb műVek következtek, ezek azonban — talán a Vendégség fogadtatása mi­att — közepesek. Az 1958-as Ragyogó májussal talált ma­gára ismét, s még ugyaneb­ben az évben megírta a Jó emberek-et, melyben újra »nekimegy« a karrieristák­nak. az érdekkapcsolatok lo­vagjainak. Szatirikus látás­módja felerősödött, ugyan­akkor azonban a lágy líra is jellemzővé vált alkotásai­ra. Ez mondható Az ifjúság kora című 1959-es darabjá­ra. és sikerré vált « Bará­tok és évek is. Évente egy vagy két Zorin -foemu tató azóta már természetes a Szovjetunió különböző színházaiban. Enciklopédis- ták, Római komédia, Dekab­risták, Színházi fánttbáa stb. A Varsói melódiát 1967- ben írta. Iglódi István a bu­dapesti bemutató idején így vallott a műről: »Olyasmit ad a darab, ami hiány­cikk __« K épeinken a mű két sze­replője, Koltai Róbert és Po­gány Judit látható. T,. L. Hogy megerőszakoltak, mondta keményen Piroska. Kivert a veríték. De hát mikor? Hol? Ki? Beszélj világosabban! Négy esztendeje, tizenöt éves koromban. Otthon. A saját ágyamban. Az apám. Sírva fakadt. Nem tudtam szólni. Egy idő után zsebkendőt vett elő a táskájából, megtörölte a szemét. Ugye, ilyet még nem hal­lottál? kérdezte csendesen. Soha életemben, feleltem. Ez valami borzasztó nagy disznóság. Nem w igen fér a fejembe. Az apám egy gazember, mondta folytottan. Mióta anyánk meghalt, a nővére­met használja. Érted?! A nővéremet... Edit már be­lenyugodott, hagyja magát, azt mondja, ö úgyis tönkre­ment már. neki mindegy, csak békesség legyen a ház­ban. De kikötötte, hogy csal: akkor tesz a kedvére, ha engem megkímél. A szeméhez emelte a zsebkendőt. Hát nem kiméit meg. Négy éve nem alszom nyu­godtan, a legkisebb neszre fölébredek és borzasztóan félek. Ha még egyszer hoz­zám nyál, biztos, hogy meg­hálált. A nővére erőltetett moso­lyára. fáradt tekintetére gondoltam. Jártam egy fiúvad, ö is katona volt, folytatta. Du­nántúli. Jóképű, rendes fiú. Ha kijött hozzánk, az apám nem bírt magával. Ordíto­zott a nővéremmel, hajku- rászta a gyerekeket, ütötte, verte szegényeket. nekem meg mindenféle munkát ki­talált, hogy ne legyen időm a fiúra. Elmarta. Ez két éve történt. Akkor még cirku- szolhatott, mert buta vol­tam. Azt hittem, semmit se tehetek ellene. De azóta ki­nyílt a szemem. Megfenye­gettem, hogy feljelentem, ha ■még egyszer hozzám ér. Mi­előtt kijöttél, megmondtam neki, ha csalc egyetlen go­romba szót. szól, míg ná­lunk leszel, megyek a rend­őrségre és mindent kipako­lok. \ Piroska az enyém i lett. Közben megeredt az eső, de nem vettük észre. Rémülten néztem az áramra: tíz percem volt, hogy éjfélig beérjek. Azt akarom, hogy nagyun, nagyon boldog légy, mondta a lány búcsúzóul. A ruhája tönkreázott, a hajából pata­kokban folyt t is*z.« Siófokról, a Dél-balatoni Kulturális Központból érke­zett a hír, hogy az igen aktív színházbarát kör újabb ösz- szejövetelt tart ma 16 óra 30 perckor. Vendégük a könyv­tár olvasótermében ezúttal a Magyar Televízió íőmunka- társa, a színházi műsorok egyik szerkesztője, riportere, dr. Váradi György lesz. A magyar színházi életről, a műhelymunkáról, a főbb tö­rekvésekről esik szó. Egyéb­ként a siófoki intézményben látható még Szűr-Szabó Jó­zsef Munkácsy-díjas festő­művész kiállítása is. Marcaliban, a művelődési központban holnap 18 órától diszkót rendeznek, ezen a népszerű Gúnya együttes fel­léptét is tervezték. A Marca­li Helytörténeti Múzeumban új szerzeményekből tekinthe­tő meg kiállítás naponta 9 és 17 óra között. A hétfő szünnap. A Kórház Galériá­ban a kaposvári Habán Fa­zekas Háziipari Szövetkezet KlSZ-íiataljainak munkái láthatók ma és vasárnap 15 —17 óra kozott. Táncházi programot ter­veztek vasárnap 14 óra 30 percre a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ nagytermében, ezt olvastuk a Csurgói Műsor­ban. Az intézmény pályáza­tot hirdetett az őrsöknek A művészetek vándordíján címmel. A pályázatban tíz feladatot kell teljesíteni. Ju­talomban részesülnek a he­lyes választ adók. •Barcson, a Móricz Zsig- mond Ifjúsági és Művelődé­si Központban szombat dél­előttre — pontosabban 10 órára — várják a gyerekek a pécsi Bóbita bábegyüttest. Ugyanakkor, mint arról be­számoltunk: a helyi Gábor Andor Üttöröszínpad is be­mutatóra készül. Ezt a jövő héten tartják majd. A Dráva Tájmúzeumban Göldner Ti­bor bajai festőművész tárlata látható a hónap végéig. Mit kínál a hét vége Ka­puváron? Bráda Tibor kiál­lítását Kaposváron. A »fo- nyódi iskolához« tartozó mű­vész tárlata bizonyára meg­lepetés a képzőművészet ba­rátainak. A Latin ca Művelődési Központ nyugdíjas pedagó­gusainak klubjában ma ne­ves vendeget várnak; Takáts Gyula Baumgarten- és Jó­zsef Atüla-dijas költőt. Eb­ben az intézményben vasár­nap 10 és 14 órai kezdettel a gyerekeknek rendeznék elő­adást Bohóc a puttonyban címmel. Fellép: Laci bohóc, Roli bűvész, Balalajka Vica, Éva, Tyutyu a világszám. Vasárnap 17 órától a kapós- füredi klu b kö n y.vtárban is lesz gyermekeiőadás. A Petőfi Emlékkönyvfár­ban ma 18 órakor az ifjúsá-, gi klub tagjai gyűlnek össze, hogy a Hazai tájakon című pályázat részleteit megbe­széljék. Az ÉDOSZ Művelői dési Otthonban ma a könyv­barát gyerekeket várják, hogy Tél az irodalomban címmel ismertetőt hallgassa­nak meg. A kaposvári Csiky Gergely - Színházban ma este 19 óra­kor Heinrich von Kleist Az eltört korsó című vígjátéka . kerül színre Tandori Dezső fordításában. Gothár Péter rendezte az előadást Donáth Péter díszletében. Rajhona Ádámot, Pogány Juditot, Koltai Róbertét, ifj. Mucsi Sándort,' Kari Györgyit, Lu- káts Andort látjuk a főbb szerepekben. Holnap este Shakespeare Szentivanéji álom című játékát adja elő a társulat Acs János rende­zésében. Arany János es Eörsi István fordításában. Rajhona Ádám, Olsavszky Éva, Básti Júlia, Csákányi Eszter, Máté Gábor, ifj. Mu­csi Sándor. Bezerédy Zoltán, Jordán Tamás is játszik ben­ne. Vasárnap 14 órakor is­mét Az eltöri korso szerepel műsoron. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag a Pofonok völ­gye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni címmel ma­gyar dokumentumfilmre vár­ja a nézőket. A Gulyás fivé- rejk rendezték. Ugyanitt játsszák a Modern Robinson és családja című színes, szinkronizált amerikai ka­landfilmet is. A Szabad If­júságban a korai előadáson Loi ka. és Bolka a föld kőiül címmel lengyel rajzfilm csa­logatja a gyerekeket. Az esti két vetítés: ^ Csúfak és go­noszak című színes, szinkro­nizált olasz film, Ettore Scola alkotása, a főszerepben Nino Manfredivel. A La- tinca mozi ugyancsak színes olasz vígjátékot ajánl: Aki­ket i'orró szenvedély hevít. Képünk a marcali múze­umban készült. Végre, nekem is kinyílt a szemem, lépett a lány elé. Sötét volt. Ennek ellenére látta, vagy látni vélte Piros­ka arcán a szenvedés nyo­mait. Azt is észrevette, hogy ugyanazt a szoknyát, blúzt viseli, mint legutóbbi talál­kozásukkor. Tudom; a te szempontod­ból most már eső után kö­pönyeg, folytatta. Csoda, hogy egyáltalán eljöttél. Vagy talán el sem mentél innen? Én a laktanyáig fu­tottam, és sikerült időben jelentkeznem a kapuügyele­tesnél. Ezt csak azért emlí­tem, mert aggódtál, hogy el­késem. Féltettél Birkás ti­zedestől, a laktanyaíogság- tól, a fogdától. És attól tar­tották ha elkésem, sokáig nem láthatjuk egymást. Egyébként egy jóindulatú íőtorzs lépett aznap délután szolgálatba, pár perc késé­sért ő nem csinált volna balhét Persze; ezt a Bat- thyányban még nem tudhat­tam. Birkás pedig el‘.ávon volt Piroska ránézett. Ügy tet­szett, valamit mondani sze­retne, de nem szóit. Nem változtál, ingatta a fejét Kiss Benjámin. Vala­mit mondani akartál. Már az ajkad is megmozdult (láttam, mert egy csillag ép­pen az arcodba világított), de most sem szóltál... Em­lékszel? Amikor először ta­lálkoztunk a Batthyányiban, meghívtál egy pohár sörre. Azt feleltem rá, szívesebben maradnék itt, mert gyönyö­rű ez a park. Valahogy így mondtam. Esetlen, szánal­mas kifogás ... Megjátszot­tam a szépiáikét, a termé­szet ônâtaeav «saesetaeaeü És közben alig vártam, hogy a park ősi fáit, széped gon­dozott virágágyásait bebo­rítsa a sötétség. Hiszen más­ra sem tudtam gondolni, csak a melledre, a combod­ra, s hogy. sötétedés után kigombolhatom a blúzodat, felhajthatom a szoknyádat. De estig volt még néhány óránk, igazán elmehettünk volna egy pohár sörrp ... Mély lélegzetet vett. Tud- > la, hogy a következő mon­dataival nemcsak öhmagá- nak, a lánynak is keserves perceket okoz. Nem gyanakodtál? Nem furcsáliottad, hogy sehova sem akarok menni veled? Hogy hiába öltöztél szebb­nél szebb ruhákba, csak gubbasztok melletted és vá­rom a sötétséget? A park találkahely volt, de csak es­tefelé népesedett be. Addig a szerelmespárok vendéglők­ben, cukrászdákban üldögél­tek, itták a sört. ették a fagylaltot, felszabadultan ne­vetgéltek. táncoltak. Vagy íöl-alá sétáltak a főutcán. A délutánt csak mi töltöttük a Batflhyányban kötögetö öregasszonyok és gyerekek között. Meg se fordult a fe­jedben, hogy netán rühellelc veled mutatkozni a társaim előtt,, mert sánta yagy? Mi­ért gondoltad, hogy különb vagy azoknál, akik annak ellenére, hogy a legszebb ■woltál a táncteremben, hagy­tak petrezselymet árulni? (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents