Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

Először tartanak be­számoló taggyűlést a vezetőségek újjápálaüz- tástI óta az országban és megyénkben. Minden parialapszervezet életé­ben fontos az egyéves közös munkáról szóló számadás, a mostaninak a jelentősegét azonban még az is növeli, hogy ez az első a XII. kong­resszus, a különféle szintű pártértekezletek óta. Négy héttel ezelőtt kezdődtek meg a tag­gyűlések. Eddig a so­mogyi pártszervezetek több mint kétharmada végezte el számadását. A tapasztalatok szerint mindenhol nagy felelős­séggel elemezték, mi­ként kezdtek a kong­resszusi és a helyi hatá­rozatok megvalósításá­hoz, mit értek- el. s mi­lyen' területen van szük­ség jobb szervezettség­re, nagyobb erőkifejtés­re, lendületre az orszá­gos. a megyei politika szellemében. Az V. ötéves terv be­fejezése, az új ötéves terv megkezdése előtt — figyelembe véve a nehe­zebb külgazdasági vi­szonyokat, a szigorúbb Itazai föltételeket — kü­lönösen fontos a na­gyobb üzemek, gyárak, gazdaságok kommunis­táinak egységes szemlé­lete. Ezt segítette elő. hggy most másodszor az úgynevezett összevont taggyűléseket tartották meg először, s utána tették mérlegre az alap- szervezetek a sajat mun­ka juka t. A felszólalók is hivat­koztak rá, hogy ez a módszer fokozza az egy­séges cselekvést: S mi­vel a vezetőségek min­den parttaggal beszel gettek, a pártcsoportok ugyancsak értékelték a közös ■ munkát, ez a módszer megfelel a párt demokrácia szelle­mének. Összeállításunkban munkatársaink néhány beszámoló taggyűlés hangulatát, felelősség­teljes számadásai idé­zik fel. Kommunisták számadása Tárgyilagosság és felelősségérzet Borbély László szervező titkár, a taggyűlés elnöke jóleső érzéssel köszönthet­te a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárának C műszakos kommunistáit: többen közülük vidékről jár­nak be, családos anyák, ám a műszakkezdés előtt órák­kal megtartott beszámoló taggyűlésre mégis szinte va­lamennyien pontosan megér­keztek. Az idén a gazdasági mun­ka került előtérbe. A négy pártcsoport munkája válta­kozó; többségük eredménye­sen tevékenykedik. ám akad olyan, amelyik rend­szertelenül dolgozik. Ugyan­ez a helyzet a három KISZ- alaípszervezetben. is. — Kommunistáink sokat vállaltak gazdasági munká- j ukban a többle ti dadátok­ból, az új munkamódszerek bevezetéséből, a fiatalok be­tanításából. Példát mutattak, s ezzel a párton.kívülieket is ösztönözték. Az ő mun­kájuk is benne van, hogy gyárunk november elejére teljesítette az V. ötéves ter­vi feladatait, 55 554 tonna fonalat gyártott, s december elejére az idei tervünket is befejeztük, most már a túl­teljesítésen dolgozunk. Bállá Lajos párttitkár a vezetőség beszámolójában tárgyilagosan elemezte az eredményeket, hibákat. Is­mertette a jövő évi feladat­tervet. Ennek megvalósítása révén javulhat a C, műszak pártálapszervezetének tevé­kenysége. — Egyetértünk a beszá­molóval, helyesnek tartjuk a feladattervet — álltak föl egymás után a kommunis­ták. Őszinteség, tárgyilagos­ság és felelősségérzet hatot­ta át szavaikat. Hangsúlyoz­ták: a . vezetőség beszámolója tükrözte véleményüket. Tervszerűbbé kell tenni a párttaggá nevelő munkát. Adjunk több segítséget. a pártcsoportoknak, ismertes­sük velük a vezetőség és az alapszervezet munkatervét. Jobban támogassuk az if­júsági szervezeteket. Talál­juk meg a kellő összhangot a gazdasági és a politikai munka között, s ügy végez­zük a politikai agitációt, hogy ezzel is segítsük a gaz­dasági feladatok megoldását — mondták. Az 1981-es év sem lesz könnyebb. Akkor is kell számolniuk létszám- és anyaghiánnyal, a munkát nehezítő más gondokkal. Akarással, példamutatással, a kommunisták élen járásá­val segíthetnek ezen. Nem hiányzott a vezető­ség munkáját elismerő fel­szólalások mellett a tárgyi­lagos bírálat sem. Mindez együttesen azt fejezte ki: a G műszak kommunistái jól ismerik egymás és a vezető­ség munkáját, műszakuk és a gyár feladatait. Az alapszervezet kommu­nistáinak ' többsége fizikai munkás, fonónő, A taggyű­lésen huszonkettőn jelentek meg, s közülük tizenöten felszólalásukkal is bizonyí­tották felel őssegérzetüket. A továbblépés záloga Váltakozva, kezdődtek a mondatok »-sajnos« és »örömmel-« kifejezésekkel a buzsáki tsz pártalapszerve- zetenek beszámoló taggyű­lésén. A kettő között koránt­sem volt egyenlő arány — »sajnos« ak előbbi indítás gyakrabban szerepelt. Amint a taggyűlés vitaja is meg­állapította: így tükrözte hí­ven a valóságos helyzetet az évi munkáról összeállított elemzés, amely kendőzetle­nül tárta a tagság elé a pártélet gondjait. Mármint azok elé, akik megjelentek ezen a lontos taggyűlésen. Mert éppen a passzivitás, az elemi köte­lességek elhanyagolása volt a legfontosabb a kedvezőt­len megállapítások között. A 33 fős alapszervezetből ugyanis mindössze 18-an jöttek el. Ha figyelembe vesszük, hogy hét nyugdíjas tartozik a közösséghez, ak­kor is jó néhány párttag in­dokolatlan távolmaradását volt kénytelen megállapítani a párt titkár. És olyanokét, akik nem előszói- hiányoz­tak a taggyülésről, bár bí­ráló megjegyzéseiket gya­korta hangoztatják. »Sajnos« azonban nem ott, ahol en­nek helye lenne. Nem vé­letlen tehát, hogy a taggyű­lés határozott állást foglalt amellett, hogy a pártélet iyen felfogása nem egyez­tethet ő össze a szervezeti szabályzattal, és erélyes in­tézkedést követelt a vezető­ségtől. Hasonlóan a »tartozik-« rovatba kívánkozott a párt­oktatás rendkívül alacsony színjvonala, melynek ugyan­csak első számú oka a tá­volmaradók nagy aránya Alig ötem-hatan. jönnek ösz- sze egy-egy foglalkozásra a húsz hallgató közül. De ese­tenként. alaposabb felké­szültséget várnak a propa­gandistaktöl is. Megemlí­tettek továbbá, hogy a tan- i folyam évről évre ismétlődő tematika ja sem segíti az ak­tívabb részvételt. Még csak egyet a kedve'- zőtlen megállapítások sará­ból. Ez pedig: a tsz gazda­sági vezetőit — a meghívás ellenére — senki sem kép­viselte ezen a taggyűlésen. Pedig bőségesen esett szó a- szövetkezet gazdálkodásáról, közvetlenül pedig a betaka­rítás súlyos gondjairól. Ne folytassuk a »sajnes«- sal kezdődő megállapítások sorát. Helyette örömmel fo­galmazzuk meg. hogy a megjelent párttagok —össz­hangban a beszámoló tar­talmával, hangvételével -r- őszintén, felelősséggel szól­tak a pártélet nehézségeiről, a mozgalmi munka színvo­nalának emeléséről, az ez­zel kapcsolatos tennivalók­ról, A nyűt. pártszerü vi­ta során kialakított egységes állásfoglalások, határoza­tok bizonnyal segítenek ab­ban, hogy a buzsáki tsz alapszervezete az eddiginél nagyobb hatással vegyen részt a szövetkezet irányí­tásában. a politikai élet for­málásában. Értékes javaslatok Alapos előkészítés után tartották meg az eddigi be­számoló taggyűléseket. Kü­lönösen jó hatású volt a párttagok körében, hogy a vezetőség tagjai kikérték a véleményüket. A tapasztala­tok szerint általában őszinte légikörben, kötetlen formá­ban tartották meg ezeket, a beszélgetéseket. Elsősorban a helyi, a munkaköri, a sze­mélyi, valamint a kül- és belpolitikai kérdések álltak a középpontban. Már akkor sokan kérték, hogy íejlesz- szék a pártcsoportok tevé­kenységét; a vezetőségek sokkal határozattabban lép­jenek fel azokkal szemben, akik indokolatlanul távol maradnak a pártrendezvé- nyekről, megsértik a fegyel­met. ■ A pártcsoportok ülésein együtt is mérlegelték a kom­munisták munkáját, gzt, mint teljesítik pártmegbíza­tásukat. A párttagok — sa­ját személyüket sem kihagy­va — őszintén tették szóvá az egyes munkahelyeken ta­pasztalt szervezetlenséget, pazarlást, fegyelmezetlen­sége^, Az elismerő szó sem hiányzott, hiszen azt is el­mondták: a gazdasági ered­mények biztatóak.' Ez iga­zolja, hogy a nehezebb kö­rülmények között is lehet jobban dolgozni, rugalmasan alkalmazkodva e helyzethez. A vezetőségek az elhang­zott javaslatokat, vélemé­nyeket felhasználtak a be­számoló készítésekor. A me­gyei párt- és tömegszerve- zetek osztályán elmondták, hogy most sókkal önkritiku­sabbak, igényesebbek önma­guk munkájának megítélésé­ben. Ezt a beszámolók, a hozzászólások együttesen tükrözik. A pártfegyélem erősítése, a pártcsoportok munkájának fejlesztése a taggyűléseken is reflektor­fényben volt. Az egyéni beszélgetések, témája folytatódott, amikor azt kérték: a kommunisták sokkal többet törődjenek egymással. Több helyen ki­egészítették azzal, hogy meg­felelő gondossággal foglal­kozzanak az idős, beteg párt­tagokkal. Mélyen elemezték azt, mi­lyen összefüggések — nem­zetköziek, belpolitikaiak és gazdaságiak — határozzák meg saját munkahelyük, helyzetét, munkáját, jövőjét. E keretbe ' ágyazva értékel­ték az V. ötéves terv várha­tó teljesítéséit, az idei gaz­dálkodást. A gazdasági egységek pártszervezeteinek többségében előrelépésről adtak számot a nehezebb körülmények • ellenére is. Viszont sok bírálat hang­zott el a nehezen javuló munkafegyelem, . az; anyag­gal, a szellemi erővel való pazarlás, a túlzott admi­nisztráció miatt. A kommunisták szerint igen fontos, hogy a vezetők szorosabb kapcsolatot tart­sanak a dolgozó közösségek­kel és vegyék figyelembe ta­pasztalataikat. A vezetősé­gek örömmel nyugtázhatták a kommunisták értékes ja­vaslatait, észrevételeit, s azt is. hogy pártmegbizatásokat vállaltak a gazdasági munlta további javítása érdekeben. Az eddig megtartott be­számoló taggyűléseken a kö­vetkező időszak fő feladata­it is meghatározták mind a pártéletre, mind a gazdasá­gi munkára vonatkozóan. Ehhez a kommunisták véle­ményén kívül az irányító pártszerv megalapozott mi­nősítéseit is figyelembe vet­tek. * Mindenkinek van véleménye... A kibontakozásról, ha nem is világraszóló, de érzékelhe­tő és bizalmat keltő ered­ményekről, gondokról szolt a párt vezetőség beszámolója Kátrányban. Négy alapszer­vezet kommunistái ültek a széksorokban ; ünnepélyes, jelentőségéhez méltó volt a taggyűlés.. Az emberek autó­buszokkal jöttek a szomszé­dos községekből, fáradtan, munka után, hiszen az ösz.i betakarítás igencsak elhúzó­dott az idén. A számvetés fi­gyelmet keltő volt, s a gaz­dasági élet, az emberek egy­más közötti viszonya éppúgy helyet kapott benne, mint a tanács, a tömegszervezetek tevékenysége, a kommunista közösségek belső élete, egy­ségének, összeforrottságának méltatása. A pártvezetőseg _ titkára több mint egy óráig mondta a beszámolót; elismert, ösz­tönzött és elmarasztalt, jobb munkára serkentett — kinek vagy melyik terület kommu­nistáinak mi dukált — a múlt évi tevékenység alap­ján. Olyan volt ez a beszá­moló — mondhatnánk úgy is —: olyan jó, hogy nem le­hetne szó nélkül hagyni. Tettekre és állásfoglalásra késztetett, véleménynyilvání­tásra, amelyet sohasem nél­külözhet a kommunisták kö­zössége. A taggyűlés nem volt pasz- szív. Az ötvenhárom párttag közül öten kértek szót, s fi­gyelemre méltó észrevétele­ket tettek. Mégis hiányérzete volt a vendégnek, aki valami eredeti megnyilvánulásra, vi­tára vagy egyetértésre, ötle- tekie és állásfoglalásra szá­mított a közéletben közvetle­nül nem szereplő emberek részéről is. Két tsz-elnök, egy tanácselnök, egy alapszer­vezeti párttitkár és egy volt tanácstitkár mondta el véle­ményét; elemezte saját kö­zösségének munkáját, ame­lyet egyébként — a vel-ük, való konzultáció után — a beszámoló is valósághűen elvégzett. Miért hallgattak a többiek? Miért csak a veze­tők kértek szót? Azért, hogy mentsék a helyzetet? Egyi- küktőj megkérdeztük a be­számoló taggyűlés végén; azt válaszolta: nem szeret »ügyeletes felszólaló-« lenni. Ô is tudja: mindenkinek van véleménye a falu életéről, a pártszervezet tevékenységé­ről, az eredményekről, me­lyekben az ő munkájuk is benne van, s a hibákról, a gátakról, amelyeket köze­lebbről, gyakrabban észre- vesznek, mint a vezetők. Mégis hallgatnak. Arra gondoltunk; egyik­másik pártszervezetünkben fontos cél lehetne,azt elérni, hogy minden kommunista érezze az együtt gondolko­dás, a nyílt véleményalkotás belső kényszerét, hiszen fe­lelőse, közvetlen formálója környezetének, az emberek életmód változásának. Őszintén, önkritikával Az év politikai munkáját értekeitek beszámoló tag­gyűlésükön a SAÊV közpon­ti telep pártálapszervezeté- nek kommunistái. A har­minchárom tagú közösség különleges helyzetben van a vállalat többi alapszervezeté­hez képest : hozzájuk tar­toznak a műszaki föosztáy, a munkavédelmi osztály, a telepvezetés, a rendészet párttagjai, s tizenkét nyug­díjas kommunista is. Zsálek Tibor, az alapszer­vezet titkára tartotta meg a vezetőség beszámolóját. Be­vezetőjében szólt arról, hogy az idén is fő feladatuknak tekintették a vállalat gaz­dasági munkájának segíté­sét Ügy ítélik meg, hogy he­lyesen és jó politikai érzék­kel választották ki az álta­lános feladatok közül azokat, amelyek a tagok működési területén megvalósíthatók, s ma a vállalat fő gondjait is jelentik. A végzett munkáról szól­va elmondta: az alapszerve­zet vezetősége kiemelten foglalkozott az idén létre­hozott műszaki főosztály munkájával. S hogy ez az együttműködés sikeres volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nőtt a szerződött munkák aránya, új techno­lógiákat vezettek be, javult a programozás, növekedett a termelékenység. Ugyancsak fontos eredménye az évnek, hogy az alapszervezetnél rendszeressé váltak az önál­lóan kezdeményezett vizsgá­latok. A vezetőség -által meg­bízott csoport vizsgálatot folytatott többek között a munkásszálló üzemeltetésé­vel, az üzemi étkeztetés helyzetével, a nyugdíjasklub létrehozásával kapcsolatban. Ezt követte a vezetők be­számoltatása, majd az adott terület- munkájának értéke­lése, és határozat a hibák felszámolására. Szinte az egész tagság egyöntetű véleményét tol­mácsolta a titkár akkor, amikor arról beszélt, hogy az alapszervezet kommunis­tái sokkal nyíltabb és gyor­sabb tájékoztatást várnak a vállalatot érintő kérdések­ben. A felszólalók többsége szintén ennek a véleményé­nek adott hangot. Többen elmondták: eredményes, jó munkát csak akkor lehet el­várni bárkitől, ha tisztában van azzal is. milyen gondok vannak a saját munkahelyü­kön. »Talán ez lehet az oka annak, hogy az utóbbi idő­ben kevesebben tesznek kri­tikai észrevételeket« — mondta az egyik hozzászóló. A beszámolóban és az azt követő vitában szó esett a jövő évi feladatokról is. Több aktivitást várnak min­denkitől, hiszen a kommu­nisták véleménye, észrevé­tele olyan jelzőrendszer, mely az egész közösség hasznára válik. Egyöntetű vélemény volt: a gazdasági munkában mu­tatkozó hibák kijavítására kell a legtöbb figyelmet for­dítani. Ez minden kommu­nistának kötelessége. Sok még az olyan tartalék, ame­lyet ki kell és ki lehet ak­názni, hogy a jövőben még eredményesebb munkát tudjanak végezni a vállalat­nál. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents