Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
Először tartanak beszámoló taggyűlést a vezetőségek újjápálaüz- tástI óta az országban és megyénkben. Minden parialapszervezet életében fontos az egyéves közös munkáról szóló számadás, a mostaninak a jelentősegét azonban még az is növeli, hogy ez az első a XII. kongresszus, a különféle szintű pártértekezletek óta. Négy héttel ezelőtt kezdődtek meg a taggyűlések. Eddig a somogyi pártszervezetek több mint kétharmada végezte el számadását. A tapasztalatok szerint mindenhol nagy felelősséggel elemezték, miként kezdtek a kongresszusi és a helyi határozatok megvalósításához, mit értek- el. s milyen' területen van szükség jobb szervezettségre, nagyobb erőkifejtésre, lendületre az országos. a megyei politika szellemében. Az V. ötéves terv befejezése, az új ötéves terv megkezdése előtt — figyelembe véve a nehezebb külgazdasági viszonyokat, a szigorúbb Itazai föltételeket — különösen fontos a nagyobb üzemek, gyárak, gazdaságok kommunistáinak egységes szemlélete. Ezt segítette elő. hggy most másodszor az úgynevezett összevont taggyűléseket tartották meg először, s utána tették mérlegre az alap- szervezetek a sajat munka juka t. A felszólalók is hivatkoztak rá, hogy ez a módszer fokozza az egységes cselekvést: S mivel a vezetőségek minden parttaggal beszel gettek, a pártcsoportok ugyancsak értékelték a közös ■ munkát, ez a módszer megfelel a párt demokrácia szellemének. Összeállításunkban munkatársaink néhány beszámoló taggyűlés hangulatát, felelősségteljes számadásai idézik fel. Kommunisták számadása Tárgyilagosság és felelősségérzet Borbély László szervező titkár, a taggyűlés elnöke jóleső érzéssel köszönthette a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának C műszakos kommunistáit: többen közülük vidékről járnak be, családos anyák, ám a műszakkezdés előtt órákkal megtartott beszámoló taggyűlésre mégis szinte valamennyien pontosan megérkeztek. Az idén a gazdasági munka került előtérbe. A négy pártcsoport munkája váltakozó; többségük eredményesen tevékenykedik. ám akad olyan, amelyik rendszertelenül dolgozik. Ugyanez a helyzet a három KISZ- alaípszervezetben. is. — Kommunistáink sokat vállaltak gazdasági munká- j ukban a többle ti dadátokból, az új munkamódszerek bevezetéséből, a fiatalok betanításából. Példát mutattak, s ezzel a párton.kívülieket is ösztönözték. Az ő munkájuk is benne van, hogy gyárunk november elejére teljesítette az V. ötéves tervi feladatait, 55 554 tonna fonalat gyártott, s december elejére az idei tervünket is befejeztük, most már a túlteljesítésen dolgozunk. Bállá Lajos párttitkár a vezetőség beszámolójában tárgyilagosan elemezte az eredményeket, hibákat. Ismertette a jövő évi feladattervet. Ennek megvalósítása révén javulhat a C, műszak pártálapszervezetének tevékenysége. — Egyetértünk a beszámolóval, helyesnek tartjuk a feladattervet — álltak föl egymás után a kommunisták. Őszinteség, tárgyilagosság és felelősségérzet hatotta át szavaikat. Hangsúlyozták: a . vezetőség beszámolója tükrözte véleményüket. Tervszerűbbé kell tenni a párttaggá nevelő munkát. Adjunk több segítséget. a pártcsoportoknak, ismertessük velük a vezetőség és az alapszervezet munkatervét. Jobban támogassuk az ifjúsági szervezeteket. Találjuk meg a kellő összhangot a gazdasági és a politikai munka között, s ügy végezzük a politikai agitációt, hogy ezzel is segítsük a gazdasági feladatok megoldását — mondták. Az 1981-es év sem lesz könnyebb. Akkor is kell számolniuk létszám- és anyaghiánnyal, a munkát nehezítő más gondokkal. Akarással, példamutatással, a kommunisták élen járásával segíthetnek ezen. Nem hiányzott a vezetőség munkáját elismerő felszólalások mellett a tárgyilagos bírálat sem. Mindez együttesen azt fejezte ki: a G műszak kommunistái jól ismerik egymás és a vezetőség munkáját, műszakuk és a gyár feladatait. Az alapszervezet kommunistáinak ' többsége fizikai munkás, fonónő, A taggyűlésen huszonkettőn jelentek meg, s közülük tizenöten felszólalásukkal is bizonyították felel őssegérzetüket. A továbblépés záloga Váltakozva, kezdődtek a mondatok »-sajnos« és »örömmel-« kifejezésekkel a buzsáki tsz pártalapszerve- zetenek beszámoló taggyűlésén. A kettő között korántsem volt egyenlő arány — »sajnos« ak előbbi indítás gyakrabban szerepelt. Amint a taggyűlés vitaja is megállapította: így tükrözte híven a valóságos helyzetet az évi munkáról összeállított elemzés, amely kendőzetlenül tárta a tagság elé a pártélet gondjait. Mármint azok elé, akik megjelentek ezen a lontos taggyűlésen. Mert éppen a passzivitás, az elemi kötelességek elhanyagolása volt a legfontosabb a kedvezőtlen megállapítások között. A 33 fős alapszervezetből ugyanis mindössze 18-an jöttek el. Ha figyelembe vesszük, hogy hét nyugdíjas tartozik a közösséghez, akkor is jó néhány párttag indokolatlan távolmaradását volt kénytelen megállapítani a párt titkár. És olyanokét, akik nem előszói- hiányoztak a taggyülésről, bár bíráló megjegyzéseiket gyakorta hangoztatják. »Sajnos« azonban nem ott, ahol ennek helye lenne. Nem véletlen tehát, hogy a taggyűlés határozott állást foglalt amellett, hogy a pártélet iyen felfogása nem egyeztethet ő össze a szervezeti szabályzattal, és erélyes intézkedést követelt a vezetőségtől. Hasonlóan a »tartozik-« rovatba kívánkozott a pártoktatás rendkívül alacsony színjvonala, melynek ugyancsak első számú oka a távolmaradók nagy aránya Alig ötem-hatan. jönnek ösz- sze egy-egy foglalkozásra a húsz hallgató közül. De esetenként. alaposabb felkészültséget várnak a propagandistaktöl is. Megemlítettek továbbá, hogy a tan- i folyam évről évre ismétlődő tematika ja sem segíti az aktívabb részvételt. Még csak egyet a kedve'- zőtlen megállapítások sarából. Ez pedig: a tsz gazdasági vezetőit — a meghívás ellenére — senki sem képviselte ezen a taggyűlésen. Pedig bőségesen esett szó a- szövetkezet gazdálkodásáról, közvetlenül pedig a betakarítás súlyos gondjairól. Ne folytassuk a »sajnes«- sal kezdődő megállapítások sorát. Helyette örömmel fogalmazzuk meg. hogy a megjelent párttagok —összhangban a beszámoló tartalmával, hangvételével -r- őszintén, felelősséggel szóltak a pártélet nehézségeiről, a mozgalmi munka színvonalának emeléséről, az ezzel kapcsolatos tennivalókról, A nyűt. pártszerü vita során kialakított egységes állásfoglalások, határozatok bizonnyal segítenek abban, hogy a buzsáki tsz alapszervezete az eddiginél nagyobb hatással vegyen részt a szövetkezet irányításában. a politikai élet formálásában. Értékes javaslatok Alapos előkészítés után tartották meg az eddigi beszámoló taggyűléseket. Különösen jó hatású volt a párttagok körében, hogy a vezetőség tagjai kikérték a véleményüket. A tapasztalatok szerint általában őszinte légikörben, kötetlen formában tartották meg ezeket, a beszélgetéseket. Elsősorban a helyi, a munkaköri, a személyi, valamint a kül- és belpolitikai kérdések álltak a középpontban. Már akkor sokan kérték, hogy íejlesz- szék a pártcsoportok tevékenységét; a vezetőségek sokkal határozattabban lépjenek fel azokkal szemben, akik indokolatlanul távol maradnak a pártrendezvé- nyekről, megsértik a fegyelmet. ■ A pártcsoportok ülésein együtt is mérlegelték a kommunisták munkáját, gzt, mint teljesítik pártmegbízatásukat. A párttagok — saját személyüket sem kihagyva — őszintén tették szóvá az egyes munkahelyeken tapasztalt szervezetlenséget, pazarlást, fegyelmezetlensége^, Az elismerő szó sem hiányzott, hiszen azt is elmondták: a gazdasági eredmények biztatóak.' Ez igazolja, hogy a nehezebb körülmények között is lehet jobban dolgozni, rugalmasan alkalmazkodva e helyzethez. A vezetőségek az elhangzott javaslatokat, véleményeket felhasználtak a beszámoló készítésekor. A megyei párt- és tömegszerve- zetek osztályán elmondták, hogy most sókkal önkritikusabbak, igényesebbek önmaguk munkájának megítélésében. Ezt a beszámolók, a hozzászólások együttesen tükrözik. A pártfegyélem erősítése, a pártcsoportok munkájának fejlesztése a taggyűléseken is reflektorfényben volt. Az egyéni beszélgetések, témája folytatódott, amikor azt kérték: a kommunisták sokkal többet törődjenek egymással. Több helyen kiegészítették azzal, hogy megfelelő gondossággal foglalkozzanak az idős, beteg párttagokkal. Mélyen elemezték azt, milyen összefüggések — nemzetköziek, belpolitikaiak és gazdaságiak — határozzák meg saját munkahelyük, helyzetét, munkáját, jövőjét. E keretbe ' ágyazva értékelték az V. ötéves terv várható teljesítéséit, az idei gazdálkodást. A gazdasági egységek pártszervezeteinek többségében előrelépésről adtak számot a nehezebb körülmények • ellenére is. Viszont sok bírálat hangzott el a nehezen javuló munkafegyelem, . az; anyaggal, a szellemi erővel való pazarlás, a túlzott adminisztráció miatt. A kommunisták szerint igen fontos, hogy a vezetők szorosabb kapcsolatot tartsanak a dolgozó közösségekkel és vegyék figyelembe tapasztalataikat. A vezetőségek örömmel nyugtázhatták a kommunisták értékes javaslatait, észrevételeit, s azt is. hogy pártmegbizatásokat vállaltak a gazdasági munlta további javítása érdekeben. Az eddig megtartott beszámoló taggyűléseken a következő időszak fő feladatait is meghatározták mind a pártéletre, mind a gazdasági munkára vonatkozóan. Ehhez a kommunisták véleményén kívül az irányító pártszerv megalapozott minősítéseit is figyelembe vettek. * Mindenkinek van véleménye... A kibontakozásról, ha nem is világraszóló, de érzékelhető és bizalmat keltő eredményekről, gondokról szolt a párt vezetőség beszámolója Kátrányban. Négy alapszervezet kommunistái ültek a széksorokban ; ünnepélyes, jelentőségéhez méltó volt a taggyűlés.. Az emberek autóbuszokkal jöttek a szomszédos községekből, fáradtan, munka után, hiszen az ösz.i betakarítás igencsak elhúzódott az idén. A számvetés figyelmet keltő volt, s a gazdasági élet, az emberek egymás közötti viszonya éppúgy helyet kapott benne, mint a tanács, a tömegszervezetek tevékenysége, a kommunista közösségek belső élete, egységének, összeforrottságának méltatása. A pártvezetőseg _ titkára több mint egy óráig mondta a beszámolót; elismert, ösztönzött és elmarasztalt, jobb munkára serkentett — kinek vagy melyik terület kommunistáinak mi dukált — a múlt évi tevékenység alapján. Olyan volt ez a beszámoló — mondhatnánk úgy is —: olyan jó, hogy nem lehetne szó nélkül hagyni. Tettekre és állásfoglalásra késztetett, véleménynyilvánításra, amelyet sohasem nélkülözhet a kommunisták közössége. A taggyűlés nem volt pasz- szív. Az ötvenhárom párttag közül öten kértek szót, s figyelemre méltó észrevételeket tettek. Mégis hiányérzete volt a vendégnek, aki valami eredeti megnyilvánulásra, vitára vagy egyetértésre, ötle- tekie és állásfoglalásra számított a közéletben közvetlenül nem szereplő emberek részéről is. Két tsz-elnök, egy tanácselnök, egy alapszervezeti párttitkár és egy volt tanácstitkár mondta el véleményét; elemezte saját közösségének munkáját, amelyet egyébként — a vel-ük, való konzultáció után — a beszámoló is valósághűen elvégzett. Miért hallgattak a többiek? Miért csak a vezetők kértek szót? Azért, hogy mentsék a helyzetet? Egyi- küktőj megkérdeztük a beszámoló taggyűlés végén; azt válaszolta: nem szeret »ügyeletes felszólaló-« lenni. Ô is tudja: mindenkinek van véleménye a falu életéről, a pártszervezet tevékenységéről, az eredményekről, melyekben az ő munkájuk is benne van, s a hibákról, a gátakról, amelyeket közelebbről, gyakrabban észre- vesznek, mint a vezetők. Mégis hallgatnak. Arra gondoltunk; egyikmásik pártszervezetünkben fontos cél lehetne,azt elérni, hogy minden kommunista érezze az együtt gondolkodás, a nyílt véleményalkotás belső kényszerét, hiszen felelőse, közvetlen formálója környezetének, az emberek életmód változásának. Őszintén, önkritikával Az év politikai munkáját értekeitek beszámoló taggyűlésükön a SAÊV központi telep pártálapszervezeté- nek kommunistái. A harminchárom tagú közösség különleges helyzetben van a vállalat többi alapszervezetéhez képest : hozzájuk tartoznak a műszaki föosztáy, a munkavédelmi osztály, a telepvezetés, a rendészet párttagjai, s tizenkét nyugdíjas kommunista is. Zsálek Tibor, az alapszervezet titkára tartotta meg a vezetőség beszámolóját. Bevezetőjében szólt arról, hogy az idén is fő feladatuknak tekintették a vállalat gazdasági munkájának segítését Ügy ítélik meg, hogy helyesen és jó politikai érzékkel választották ki az általános feladatok közül azokat, amelyek a tagok működési területén megvalósíthatók, s ma a vállalat fő gondjait is jelentik. A végzett munkáról szólva elmondta: az alapszervezet vezetősége kiemelten foglalkozott az idén létrehozott műszaki főosztály munkájával. S hogy ez az együttműködés sikeres volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nőtt a szerződött munkák aránya, új technológiákat vezettek be, javult a programozás, növekedett a termelékenység. Ugyancsak fontos eredménye az évnek, hogy az alapszervezetnél rendszeressé váltak az önállóan kezdeményezett vizsgálatok. A vezetőség -által megbízott csoport vizsgálatot folytatott többek között a munkásszálló üzemeltetésével, az üzemi étkeztetés helyzetével, a nyugdíjasklub létrehozásával kapcsolatban. Ezt követte a vezetők beszámoltatása, majd az adott terület- munkájának értékelése, és határozat a hibák felszámolására. Szinte az egész tagság egyöntetű véleményét tolmácsolta a titkár akkor, amikor arról beszélt, hogy az alapszervezet kommunistái sokkal nyíltabb és gyorsabb tájékoztatást várnak a vállalatot érintő kérdésekben. A felszólalók többsége szintén ennek a véleményének adott hangot. Többen elmondták: eredményes, jó munkát csak akkor lehet elvárni bárkitől, ha tisztában van azzal is. milyen gondok vannak a saját munkahelyükön. »Talán ez lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben kevesebben tesznek kritikai észrevételeket« — mondta az egyik hozzászóló. A beszámolóban és az azt követő vitában szó esett a jövő évi feladatokról is. Több aktivitást várnak mindenkitől, hiszen a kommunisták véleménye, észrevétele olyan jelzőrendszer, mely az egész közösség hasznára válik. Egyöntetű vélemény volt: a gazdasági munkában mutatkozó hibák kijavítására kell a legtöbb figyelmet fordítani. Ez minden kommunistának kötelessége. Sok még az olyan tartalék, amelyet ki kell és ki lehet aknázni, hogy a jövőben még eredményesebb munkát tudjanak végezni a vállalatnál. SOMOGYI NÉPLAP
