Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
INTERPRESS il Nyomda és kiadó Bwí&n ; egy csendes kis utcában, családi házra emlékeztető épületben található a z Interprets Nemzetközi Újságíró Szervezet Kiadó és Nyomda Vállalata, Az elnevezés talán nem mond túl sokat, bár az Interpress Magazin révén nem is cseng teljesen ismeretlenül. Az Interpress tevékenységéről beszélgettünk dr. Pollik Miklóssal, a vállalat igazgatójával. — Áz Interpress Nyomda és Kiadó Vállalat mintegy tíz évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy segítse a nemzetközi újságíró szervezet társadalmi célkitűzéseinek megvalósítását — mondja dr. Pollák Miklós. — Ez a,z egyetlen magyarországi vállalat, amely egyszerre nyomdai és kiadói tevékenységet is ellát. Ezenkívül sok más dologgal is foglalkozunk, így többek között rek- lámszolg'áltatáSsal, rendezvények megszervezésével, valamint kiadványaink külföldi értékesítésével. Képviselőhálózatunk Európa csaknem, minden országára kiterjed. — Milyen lapokat tudnak ki? — Legnépszerűbb és leginkább ismert kiadványunk az Interpress Magazin és ennek gyermekváltozata, az Interpress Alfa. Két évvel ezelőtt indult a Junior Alfa újságunk, amelyet elsősorban a hét—tizennégy éves gyermekek számára ajánlunk, szeretnénk hozzájárulni esztétikai, vizuális kultúrájuk fejlesztéséhez. Megemlítem még az Interpress Expo és az Interpressgrafik című, negyedévenként megjelenő kiadványunkat. Az Interpress Expo az egyetlen, szocialista országbeli gazdasági folyóirat, mely, hogy úgy mondjam, „főprofilban” foglalkozik a KGST-integrá- ció,, valamint a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kérdéseivel. Orosz és angol nyelven jelenik meg. akárcsak az Interpressgrafik, mely a reklámgrafikával, plakáttervezéssel és a legmodernebb nyomdai eljárá-, sokról közöl cikkeket. Speciális kiadványunk az APN Interpress Képes Híradó. Ez a kiadvány évente 25—27 alkalommal jelenik meg — magyar, illetve a latin-amerikai országokban spanyol nyelven —, s' tulajdonképpen a Szovjetunió életét bemutató, népszerűsítő plakátsorozat. E kiadványok közül az Interpress Magazin mintegy 150—160 ezer, de a többi is több tízezer példányban jelenik meg. — Említette a nyomdai tevékenységet — — Igen, ofszet eljárással! működő karszerű nyomdánk van, s mivel kiadók is vagyunk egyszerre, az anyagokat nemcsak kinyomtatjuk, hanem — saját grafikusaink, szerkesztőink, fordítóKarácsonyra A táltoskirály Téli könyvvásár Gazdag kínálattal »lepik meg*1 az olvasót az idei karácsonyra is a kiadók. A decemberi könyvvásár egyik várt műve Makkai Sándor 1934-ben. írt történelmi regénye, A táltoskirály. Ez a tatárjárás időszakában játszódik. Idestova negyven éve, bogy Makkai-könyv nem jelent meg magyar nyílven; most eldől, kiáll- ta-e a mű az idő próbáját. A Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Új kötetekkel bővült a Magvető ta-re sorozata is. Ezekben a napokban kaptuk kézhez Arthur Miller filmen is látott Kallódó emberek című novelláját, és a fiatal magyar író, Odze György Tőled függ Című kisregényét, valamint Ercole Patti olasz szerző Gyönyörű novemberét is. Kolozsvári Grandpierre Emil A szeplős Veronika című könyve három kisregényt tartalmaz: a Családon belüli hadműveleteket, a Hova szorult a boldogság ?-ot és az Ünnepi futást. Ezenkívül tárcákat, szatírákat, novellákat is találunk a könyvben. Kis Ervin Noé kiszáll a bárkából című új regénye szintén Magvetőkiadvány- A versek kedvelőinek figyelmét fölhívjuk Fodor András várható műtő rditáskötetére: Mezsgyék lesz a címe. Takáts Gyulától a Százhúsz vers, reméljük, nem késik sokáig. Mindkét kötetet a Magvető adja ki- Jevgenyij Jevtusenko válogatott verseit viszont az Európa — Ballada a nekifutásról címmel. A Zrínyi kiadó a karácsonyfa alá Walter Lard Hihetetlen győzelem című háborús oknyomozó riportkönyvét teszi — máris kapkodják a boltokban,.Megjelent a Gondolat kiadó sikerkönyve is: Végh Antal Nyugati utakon című riporfkötete. »Sláger« -lesz a Kozmosz-könyvek között A haszontalan nem, a Ha meghal a nap, es a Pénelopé háborúba megy című könyvek szerzőjének. Oriana Faliadnak, új munkája, amely- lyel az abortusztörvény ügyében adta le szavazatát a jeles olasz nporter. Címe: Levél egy meg nem született gyermekhez. Ismertetőnk — természetesen — korántsem teljes. kik közreműködésével —■ a kiadványt a megrendelők kívánságára el is készítjük. Nyomdánk a legegyszerűbb kiadványoktól a legbonyolultabb technikát iggnylő termékeket képes előállítani. Sok vállalattal kötöttünk együttműködési megállapodást, s az ő részükre elvégezzük a szerkesztési, nyomdai, és az ezzel összefüggő valamennyi feladatot. § bár a mi áraink, úgy hiszem, nem túlságosan magasak, mégis sok vállalat működtet saját „mini nyomdát”, amelyek fenntartása nem mindig gazdaságos. — Milyen reklámszolgáltatásaik vannak? —- Gondolom,, sokan találkoztak már — akár a metró állomásain, akár máshol — a kerek, piros színű, Diaprés« feliratú vetítő automatákkal, melye-k különböző termékeket 'hirdetnek, vagy más szolgáltatást látnak el. Ezenkívül az úgynevezett multi vízi ős képernyő segítségével igen hatásosan tudójuk — például a nemzetközi vasáron — bemutatni egy- egy vállalat életét, tevékenységét, fontosabb gyártmányait. Ez a technika még nem eléggé ismert idehaza, de reméljük, a jövőben egyre többen fogják majd tevékenységükhöz felhasználni. — Mit taloar a rendezvényszolgáltatás elnevezés? — Az úgynevezett Inter- ' press szerviz néhány hónapja működik, azzal a céllal, hogy a hazánkban sorra kerülő nemzetközi sajtókonferenciákat, bemutatókat megszervezzük, s az ezzel kapcsolatos nyomdai termékeket elkészítsük. Ezek lebonyolításához megfelelő technikai berendezésekkel — mint például szinkron konferenciatolmács berendezésekkel — rendelkezünk. Ami az exporttevékenységünket illeti, önállóan exportáljuk az általunk készített nyomtatványokat és egyéb anyagokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy vállalatunk nem végez ügynöki tevékenységet : mind külföldön, mind belföldön csak saját — vagy általunk előállított — termékek értékesítésével foglalkozunk. F. S. P. Ankét egy NEB-vizsgálat után Gondoskodás az idős emberekről örvendetes, hogy a népi ellenőrök vizsgálódásairól, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokról nemcsak az egyes intézmények vezetői értesüLnek, hanem azok is. akiknek szűkebb munkaterületét érinti a vizsgálat. És nem csak értesülnék .róla, hanem /véleményt cserélhetnek, elmondhatják tapasztalataikat, azt, hogy miként javíthatók ki a hiányosságok. Ez történt tegnap délelőtt is, a Kaposvári Járási—^Városi NEB- nél. A bizottság ugyanis ankétet szervezett a járás tanácsainál meg a megye- székhelyen dolgozó szociálpolitikai előadók számára. A téma az volt. hogyan javítható az idősek helyzete, milyen a róluk való gondoskodás. Októberben a járási—városi NEB erről folytatott vizsgálatot, és most, az anyag ismeretében az érintettekkel beszélgettek. A vizsgálat vezetője, Kiss Andor elmondta, hogy az utóbbi években nőtt az egyedül élő, idős emberek szama. Háromfeleképpen gondoskodnak jelenleg az öregekről. Egyrészt rendszeres pénzsegélyt kapnak. Kadarkúton például 190 ezer forintot osztottak így ki 1976-ban, tavaly ez az összeg, már csaknem 1 millió 200 ezer forint volt. Itt a korábbi 36-tal szemben a múlt évben 101 rászoruló részesült szociális támogatásban, A másik forma a házi gondozás. Ezt bér- és létszámgondok nehezítik, pedig addig, míg az egyedül élő idős ember esetleg szociális otthonba kerül, ez a legcelszerűbb forma. A társadalmi gondoskodás jelentősége sem elhanyagolható, ám nem célszerű csak erre tervezni, építeni. A szociális intézmények — otthonok, napközik, idős emberek klubja — sokat enyhítenek a gondon, viszont több az igényjogosult, mint a jelentkező: sokan nem hajlandók igénybe venni ezt a fajta gondoskodást. Az ankéten több hozzászóló hangsúlyozta, hogy szükség lenne a vállalatokkal, szövetkezetekkel való jobb együttműködésre, a nagyobb anyagi támogatásra. Sok vállalatnál ugyanis az öregekről való gondoskodás mindössze annyiból áll, hogy évente egyszer meghívják őket rövidke beszélgetésre, esetleg úgy is szex-epeinek a Mielőtt kilépett a konyhából, a nagyapja fekhelyére pillantott. Az öregember nyugodtan aludt a nagy halom dunyha alatt. Kár a katonaképért, ötlött fel benne. »Iszonyú volt, de most hasznát venném.« Egy formás hasábot helyezett a bakra, és munkához látott. »Maritól Piroskáig éveken át vezetett az ÚJt, most mégis csak pár lépésre vannak egymástól. Mindketten szerettek, mindkettőjüket szerettem, s mindkettőjük elten bűnt követtem el. Súlyos bűnt. Mariban nem mertem hinni, Piroskát nem mertem vállalni. Pedig akárcsak Mari, Piroska is szép volt, szépségénél csak jósága, s üz irántam érzett oizaima voit nagyobb. Az utóbbiról rövid kapcsolatunk idején százszor is megyözóút.etpetn, mégsem bírtam legyűrni gyávaságomat. Katona voltam, újonc. Kemény megpróbáltatások után először kaptam hétvégi kimenőt. Néhány társammal elmentünk egy kultúr- otthonba. ahol táncolni lehetett. Előtte lehajtottunk pár korsó sört a közeli talponállóban, és minden korsó előtt egy-egy féldeci kevertet. A laktanya, a gyakorlótér, a tigris hangú Birhás tizedes — rój- és szobaparancsnokunk — csakhamar valószínűtlen messzeségbe távolodott. A kocsmától szinte futólépésben tettük meg az utat a kul- túrházig. Tudtam, hogy kevés ott a lány és nagyon sok a nőre éhes katona (két laktanya volt abban az alföldi kisvárosban), és különösen sok a másodéves öregharcos. Nem reméltén, hogy nekem is jut lány. Cink nézelődni akartam. Gyönyörködni a csípőkben. mr.Vckk"ii. sóvárogni az elérhetetlen után. Piroska a bejárat mellett ám. hátát a falnak támasztotta. Rengeteg, akácméz színű haja a válláig ért, fehér blúzt, piros szoknyát viselt. Valószínű, nincs kedve táncolni, vagy var valakit, gondoltam,, mert a teremben, kétségtelen, ő volt a legkü- lönb lány. Biztosan vár valakit. Egy ilyen lány nem, megy el akárkivel. Kíváncsi voltam arra a szerencsés fickóra. x És irigyeltem. Minél tovább néztem a lányt, annál jobban irigyeltem, s már-már gyűlöltem, amiért késik. Nagyképű állat, rohadt beképzelt, szidtam a fogam között és el- oldalogtam a közeléből. Később átmentem a talponállóba, Mire visszaérek, táncolni fog. gondoltam keserűen, miközben utolsó forintjaimat ittam. Nem táncolt. ' Még mindig ott állt a bejárat mellett. Ha nincs bennem szesz, nem merem fölkérni. Ahhoz túlságosan sokszor égettek le a lányok. Most azonban jócskán volt bennem sör és pálinka is. Szabadd lesz? motyogtam. Megardóan vártam, hogy egy fölényes nemmel kifizessen. Ehelyett, a legnagyobb megdöbbenésemre rám mosolygott, és a kezét nyújtotta. Piroska vagyok, emelte rám kék. nagypillás szemét. Beálltunk a táncolok közé. Persze, nem volt az igazi tánc, nem lehetett abban a nyilvántartásban, mint „tartalék munkaerő” ... Akadt hozzászóló,, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik szociális otthonunkból rendszeresen hazaszöknek az idős emberek, mert ott tarthatatlan állapotok uralkodnak. Kérte a NEB-et, hogy tartson vizsgálatot; derítse ki, mi okozza a bajt. Szóba jött a mikei öregek napközi otthonának kérdése is. Ez az otthon ugyanis megszűnt, mert az idős emberek nem tartottak rá igényt. Ennek egyik oka az, hogy az idős emberek hagyatékát megterhelik az otthon költségeivel, vagyis elképzelhető, hogy a későbbi örökös kaphat majd egy 30 ezer forintot érő kis házat, 200 ezer forint teherrel... E téren jogszabálymódosításra lenne szükség. Elavult az az intézkedés is, amely szerint az 500 forintnál nagyobb összegű segélyek kifizetését csak a tanácselnök engedélyezheti. Ez oda vezet, hogy a rászoruló nem akkor kap pénzt, amikor szüksége van rá, hanem akkor, amikor az elnök aláírja a kiutalást. Érdekes vélemény hangzott el az öregek napközi otthonával kapcsolatban. Az egyik községben 337 ezer forintot használhatnak fel évente, ebből 15 öreget, látnak el. Ha az összegből g házi gondozást fejlesztenék, elérhetnék, hogy négy újabb gondozó állhatna munkába, aki ötven idős emberről gondoskodhatna. A szociálpolitikai előadóknak a gyakran merev szabályok, pénzügyi akadályok között olykor minden ■ leleményességükre szükségük van, ha valóban megfelelően akarnak gondoskodni az idős, rászoruló emberekről. » T. Videopropm az orvosképzésben A Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatástechnikai csoportja színes videoprogramokat készített, melyék az oktatást segítik. A műsorokat az egyetem előadótermében mutatták be a szakembereknek Dunatáj Martyn Ferenc emléksorai A napokban kerül az óival ókhoz a Szekszárdon szerkesztett szemle új száma. A Dunatáj ezúttal több somogyi vonatkozású írást is tartalmaz. Ezek közül is az élre kívánkozik Martyn Ferenc Emléksorok egy rajzzsúfolt teremben rendesen táncolni. Helyben lépegettünk, ide-oda lökdöstek bennünket. Piroska hangja kedveskedő volt, szinte simogatott. Elmondta, hogy szövőgyárban dolgozik három műszakban, és szereti a szakmáját. Biciklivel jár dolgozni, mert egy közeli tanyán lakik. Gyalog sincs messze, mondta, pár száz méter a Batthyány parktól. Kezdetben nem fogtam föl a mondatai értelmét. csak a hangja simoga- tását éreztem. Míg föl nem ocsúdtam abból a félálomszerű kábulatból, mely akkor fogott el. amikor a lány a kezét nyújtotta. Lassan kijózanodtam. Egyre felszabadultabban vála- szolgattam a kérdéseire, s közben többször óvatosan magamhoz szorítottam. Megmondtam neki, melyik az én laktanyám, s hogy hány nap van még hátra az időmből. A műszakiak közel vannak a Batthyány parkhoz, mondta, talán csak azért, hogy mondjon iialamit. De erre eszembe jutott, hogy a Batthyány park a szerelmesek találkozóhelye. Jövő vasárnap találkozhatnánk, szóltam némi vívódás után. A lány nevetett. A Batthyányban? A Batthyányban. Néni bánom, mondta kedvesen. (Folytatjuk.) füzetbe című publikációja, melyben egy kiadvány megszületésének körülményeiről vall a Kossuth-díjas, somogyi származású képzőművész. Csányi László Martyn Ferenc példája címmel közöl tanulmányt a Rippl-Ró- nai-tanítvány pályájáról: , „ .. .művészete a XX. század olyan európai teljesítménye, amit csak a legnagyobbakkal lehet egybevetni'’ — summáz. Laczkó András Ágh ■ István költészetéről publikált elmélyült, kötődésről is tanúságot tevő tanulmányt „Ítéletem, hogy őt kimondjam” címmel. „Lírája tükre annak — írja Laczkó —, hogy a jelen a történelem nyugalmasabb periódusa, amikor a konfliktusok rejtettebbek és a szólamok e közegben idegenül hatnak.” Ugyancsak »vannak somogyi vonatkozásai a Bohuniczky Szefi-életművet a Németh László-ivail összehasonlító tanulmánynak. A Baumgar- ten díjas, mára elfelejtett írónő - fiatalasszonyként ugyanis Csurgón élt. A recenziók közül figyelemre méltó N. Horváth Béla Tüskés Tibor Mérték és mű című könyvéről írt bírálata, Zentai László elemzése Fodor András így élt József Attila címmel megjelent monográfiájáról, valamint Szilágyi Miklós publikációja Takács Lajosnak a Somogyi Almanachban megjelentetett A Kis-Balaton és környéke című történeti— néprajzi munkájáról. SOMOGYI NÉPLAP
