Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

!—' » r m g f K és mmséletünk Brada Tibor kiállítása a Somogyi Képtárban Néprajz, irodalomtörténet Falvak krónikásai Csontváry. Brada Tibor festménye Brada Tibort.. akinek tegnap nyílt. kiáMitása a So­mogyi Képtárban, úgy is emlegetik, marat a fomyódi iskola tagját. —■ Tudjuk, hogy a fonvód- bélatelepi aikatóház rend­szeres látogatói közé ‘tarto­zik. Mit tart e csoportról? —• Hagyományos értelem - ben nem is nevezném isko­lának, mint amilyen a KÚT volt. Ám mégis csak közös­ség, festői csoportosulás, amelyet a vatóságesfcvűség köt össze. Egyébként egy. fiatal művészettörténész^ Po­gány Gábor volt a név­adónk»*, „ rtrio Ó'. ... —* Va lóságéi vétség. A sok­fele irányzat között, ez új-e vagy inkább Visszatérést tükröz? — Inkább axiómának ne­veznem a mi va lóságéi vüsé- günket. Hogy meg pontosab­ban kifejezzem magamat: folds aagú a festészetünk, líineieneben. eszembe jut Kovács Péter »Betonjaitok" címü festménye vagy a mos­tani ki állításom képei közül az -Idill«. Kritikai éle is van a mi sajátos realizmusunk­nak. mégis földszagú ... Na­gyon fontos számunkra a Fonyódon töltött időszak, fontosak azok a beszélgeté­sek. viták, amelyek közel vittek b epriünket egymás­hoz. M. Nopák Andrásnál különösen fölfedezhető az a kritikai — groteszk —hang­vétel, amiről ön beszélt. Vagy említhetem Topor András -köveit". Szentgyör- çiyi Főnök című festménye is ebbe a sorba illik. Ide t a Hozónak érzem Leitner Sándor és Szabados János munkásságát is. Bráda Tibor néhány ko­rábbi műve mellé a leg­utóbbi egy-két év termésé­ből válogatott — közgyűjte­ményekből, magánvásárlók­tól és a Képcsarnok Válla­lattól — kaposvári kiállítá­sára. Szembeötlő, milyen odaadással emlékezik meg Csont váryról vagy Madách­tól, Petőfiről, Adytól. — Csontváry példakép? — Zseni! Ok valamennyi­en zsenik voltak. Nagyon nehezen jutottam közel Csontváryhoz, épp őhozzá. A tisztelet révén azonban most. már úgy érzem, job­ban megértem őt is. Csontváry portréja a. fes­tő naplójának egyik monda­tához kapcsolódik: -Én va­gyok a cédrus . . — Igen. ebből keletkezett a kép. — Látta Huszárik Zoltán Csont váry-í il m j él ? — Igen, de egyet keli ej­tenem a kritikákkal: ez a fila» több portréból áU, az egyik Csontváryé. !. Annak idején, a bemutató előtt be­szélgettem .Huszárikkal, es úgy terveztük, a pesti be­mutatóra a kortárs művé­szek festményeiből, szobrai­ból kiállítást rendezünk a mozi előcsarnokában. Nem tudtuk elképzelni sem, hogy melyen kevesen foglalkoz­nak Csont váryva-1. A kiál­lítás nem « jöhetett , létre. — Nem féí attól, hogy a-zseni sorozata-« uniíörmi- zálódiik? • — Csont vary ban. Adyben Madáohban és Petőfiben a közös jegyeket keresem. Ta­lán erre gondol? Lángolá­suk, önpusztító égésük a közösség, érdekében hatott. A festőnek ezt ki kell tudnia fejezni. Bráda "Óbor kiállítását tegnap délután Molnár Zsolt művészeti író nyitotta meg. H. R. Eredményesen dől,gaznak — sokszor hallatnak ma­gukról — a déli part, illetve a siófoki járás honismereti szakkörei. Felnőttek és gyermekek egyaránt (tíz felnőtt és tíz úttöröszalckör műfcödik a falvakban) nagy kedvvel gyűjtik a szülőföld­jükre, településükre vonat­kozó adatokat, tárgyi emlé­keket; a jelen fontos esemé­nyeit följegyezve krónikát írnak a következő nemzedé­kek számára. A szakkörök munkáját' általában lelkes, hozzáértő pedagógusok irá­nyítják, mint például Bala- tonszemesen Reőthy Ferenc, aki azonkívül, hogy a kör­nyék egyik legeredménye- s ebben dolgozó közösségé­nek vezetője, a járás honis­merete szakreferense is. — A szakkörök honisme­rettel, helytörténettel és néprajzzal foglalkoznak — mondja. — A' múlt év leg­érdekesebb feladata volt az a munka, amellyel a pécsi akadémiai bizottság bízott meg bennünket: egy nagy­szabású dunántúli fölmérés­ben segédkeztünk, összegyűj­töttük. a szülőföldre vonat­kozó néprajzi adatokat Az akadémiai bizottság 164 kérdést tüntetett fel a gyűj­tőlapon, s azokra kellett vá­laszt adni. Adatközlőket, ke­resltünk, rendszerint a fal­vak legöregebb embereit, s megítélésem szerint értékes adatokat sikerült összegyűj­teni. Az anyagot tudomá­nyos munkatársak dolgozzák majd föl. Ezenkívül rend­szeresen végezzük az egyéb helytörténeti feladatokat is. A legrégibb időktől gyűjtjük a településekre Vonatkozó adatokat, tehát nem csupán a falvakban föllelhető anya­got. Sokan levéltári kuta­tásira is vállalkoznak. Csak­nem minden községiben ír­nak krónikát, feljegyzések, fotók által örökítik meg a falu legfontosabb esemé­nyeit. Foglalkoznak“ a * tele­pülés társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életé­vel. népesedésével stb.' Ügy gondolom, az utókor hálával gondol majd a jelenkor kró­nikásaira. Helyenként tár­gyi anyagot, is gyűjtenek, például Balatoníöldváron es T örök köp pá nyba n. A szakkörök szívesen fog­lalkoznak írod a lom t örté net ­tel is. Reőthy Ferenc maga is összegyűjtötte, közrebo­csátotta a Dél-Balalon iro­dalmi és történeti emlékhe­lyeire vonatkozó legfonto­sabb adatokat. Most ezt a munkát folytatják a szakkö­rök. A Sgmogy megyei Le­véltár és a Somogy megyei Pedagógiai Intézet, stencile- zett kiadványát lapozgatva sok feledésbe süllyedt név­re vagy irodalomtörténeti szempontból figyelemre mél­tó. S ugyancsak elfeledett adatra bukkan az ember. A kötcsedek például nemcsak az egykor neves újságíró, szerkesztő Koboz István emlékét ápolják, hanem Kis­faludy Atala költőnőjét is. (A lánya. _ Szalay Fruéina szintén ismert író volt va­laha.) — A Petőfi irodalmi Mú­zeum kérdőíveket bocsátott ki egy úgynevezett »irodal­mi kataszter" előkészítésére — mondja Reőthy Ferenc. — Minden faluban föl kell kutatni a valaha ott élt vagy onnét származó íróra, költő­re, irodalomtörténészre vo­natkozó, adatokat. A kérdőív megfelelően eligazítja a gyűjtőket. Siófokon, Boglá­ron, Kötésén, Szemesen, Za- márdiban, Szőlősgyörökön már jelentős anyag' gyűlt össze. Ahol nincs szakkör, ott sem marad »fehér folt". . Mindenütt akad olyan em­ber. aki szívesen, vállalja ezt a munkát. Remélhetőleg sok érdekes adattal szolgál­hatunk majd a Petőfi Iro­dalmi Múzeumnak. Reőthy Ferenc e kétségte­lenül fontos közművelői misszió egyik legtapasztal­tabb, legfevékenyebb képvi­selője. Számos kiadvány cí­me fölött olvashatjuk a ne­vét. Közülük a legjelentő­sebbek a Balaton halászóhe­lyeiről, illetve a Balaton- f öld várról és Lukács Ká­rolyról kiadott közlemény. Jelenleg a Balatoni Halgaz­daság, történeten »dolgozik. A már említett, írod atom toils'- nett vonatkozású dolgozatá­ból érdekességként néhány egykori balatonföldvári »nyaraló", illetve villatulaj­donos nevét. írtam ki: Móra Ferenc. Bajor Gizi, Rákosi Jenő, Korányi Frigyes. Né­meth Laszlo, Kandó Kál­mán ... Egy település a sok közül. Sx. A. HÉTVÉGIj Bekerített bennünket a tel. s ez csak a .gyerekeknek öröm. Ök Mikuno-váró han­gulatban vannak. Vajon mi­iéi kedveskedik télapó szombat.—vasárnap azok­nak, akik kulturális intéz­ményeinkben szeretnek töl­teni a hét végét? Ma a siói oki Dél-balatoni 'Kulturális Központ — 10 és 14 órai kezdettel — aján­dékkal kedveskedik a gye­rekeknek: a Kis Tücsök együttes mutatja be a Cifra mese című zenes bábmüso- rát. Ifjúság és társadalom témakörben — ugyancsak ma, 16 órától — klubveze­tők, városi és járási köz­művelődési szakemberek gyűlnek össze a siófoki szép épületben, hogy továbbkép­zésen vegyenek részt. Hol­nap az Interíolk . együttes szerepel a kulturális köz­pont cinemadiszkó-prog- ram-jábao. 18 órától. Ugyan­csak onnan érkezett meghí­vó 8-án 17 órára: a kétsze­res Munkácsy-díjas festő- és grafikusművésznek, Szűr- Szabó Józsefnek a kiállítá­sát nyitja mag: Bajor Nagy Ernő újságíró. Utána a mű­vész és á közönség közti találkozóra is sotr kerül. dési Központtól kaptuk az értesítésit, hogy ma 9 óra­kor meseveteikedöt rendez­nek. Innen tudjuk azt is, hogy 8-án 17 és 19 órai kez­dettel koncertet ad az új Skorpió együttes. Ma a La­tinra művelődési központ pedagógusklubjaban a So­mogyi Fotó- és Filmklub vendégeskedik, s tart bemu­tatót. Az intézményben La- linovíts ZoUán-emlékkiálli' tás is látható. A Képcsar­nok Ady Endre utcai Vasza- ry Janos termében viszont Golarits Erzsébet textilter­vező és Tagyi Zoltán for­matervező munkái várják a nézőket. A gyerekeket ma 14 óra 30 perckor várja a városi könyvtár is. A téma: a téli eadő és az éhes kismadarak. A Petőfi emlékkönyvtárba 18 órakor jön a télapó —az ifjúsági klubotoknak. »Já­tékos1 bolondságokra" is sor kerül a cseri könyvtár if­júsági klubjának közremű­ködésével. A Ságvári klúb- könyvlárban ugyancsak ma 15 órakor rendeznek vidám télapódélutánt. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma. este 19 ólától a Marica grófnő dal­A* •Ms» Barcson már tegnap meg­tartották a művelődési köz- ponttou sk .„lélá»óüfln|pséSél, A Barcsi Fotókör pályázati kiállítása is megtekinthető. Itt, hívjuk föl a figyelmet a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának csurgói helytörténet i gyűj tem ényé - re: hétfő kivételével 10 és 16 óra között várja a Iá tó­ga lókat a kismesterségek- kiállítással. A kaposvári Kilián György Ifjúsági es Úttörő-művelő­Nem a megszokott ösvé­nyen mentem hazafelé, ha­nem átvágtam a szántón, a mérgesen csapkodó kukori­caszárak között. Majd a mo- csárszagú kanális mentén, jókora kerülő után értem a házunkhoz. De a kapunk előtt megfordultam és a sö­tét, kihalt utcán elindultam a kocsma felé. Pálinkát akartam inni. Törkölyt, ara­tópálinkát. Összes vagyona- 1 mért, egy egész húszasért pálinkát■ akartam. A Mária szobor előtt meg­álltam. mert amikor odaér­tem, az orgonabokor ''éppen, megrázta magát. Her vadas és vérszag csapott meg. Ar­ra gondoltam, hogy a Mária szobor elé valamikor gyerek­koromban májusfát szoktak állítani a legények. Mari szűz volt, mondtam hangosan szűz Máriának es megadóan — félelem nélkül — vártam az ég bosszúját. Szinte csalódást éreztem, hogy semmi különös nem történt. De a kocsma olda­lában sötétlö öreg szedres­nél kivert a veritek, mu •£ Fekete Győzőt és csapatát sej Lettem a ve, slag, görbe fa­törzsek között. Még kettőt lépek, gondoltam dideregve, aztan megrohannak. Lete­pernek, megtaposnak, lerán­gatják rólam a nadrágot... A kocsmában petróleum- lámpa világított, az ivó tele volt ismeretlen emberrel. Ahogy beléptem, Simon Jós­ka kiáltott rám (Fekete Győ­ző egykori kedvence), s meg­kérdezte, mit innék. Mit keresnek ezek itt? erőltettem a szemem. Ausztriába mennek, von­ta meg a vállát Simon Jóska, majd újra megkérdezte mit innék. Törköly palinkat, mond­tam egy kicsit meghatódva, mert valamikor ez a fiú is ellenségem volt. Simon Jós­ka odament a pulthoz és egy deci pálinkát kért. Vljiink le. javasolta, de én állva, egyhajtásra kiit­tam a pálinkát. Még egy decit rendeltem.. Te bort iszol? kérdeztem Siiíion Jóskát, aki hosszú, re­ccs poharat tartott a kezé­ben. Bort, mondta, ilyen jót még 1 életemben nem ittam. Azt mondja a kocsmáros, termelői bor. Bársonyosról hozta, szekéren. Tudod, most a saját zsebére dolgozik. Kértem két deci bort Si­mon Jóskának aztán letele­pedtünk az egyik hosszú asz­tal mellé. Koccintottunk. Én megint lehajtottam egy deci pálinkát. i De jó huzatod van! ingat­ta a fejét Sirjion Jóska és ö is kiitta a maradék borát. Föl­állt, vitte az üres poharakat a pulthoz. A kocsma zsongott, tele volt füsttel. Az arcok homályba merültek. Mellet­tem egy fiatalasszony ült, ölében alvó gyerekkel. Messziről jöttek? kérdeztem. A nő nem válaszolt. Köze­lebb hajoltam az arcához és láttam, hogy ő, is alszik. Fe­jét a falnak támasztotta. Sokat ittunk. Később ki­mentünk az udvarra, ahol Simon Jóska megmutatta . azt a két fekete Danuvia motorbiciklit, amit ételért, italért kapott a kocsmáros a disszide nsektől. Aztán ékte­len gajdolásba kezdtünk. Át­fogtuk egymás vállát és azt énekeltük, hogy ..Ha kime­gyek a temető mély atká­ba ...” „A kocsmától messze a fa­luvég, sietnem kellene." Mégsem ment tovább. Egy ideig elnézegette a kocsmá­ros két motorbiciklijét, majd körüljárta az udvart. Simon Jóska eltűnt mellőle. A kuglipályán elindult egy gö­rögdinnye nagyságú fagolyo és hatalmas robajjal kilenc bábut ütött. Valaki fölállí­totta a bábukat, aztán me­gint elindult a golyó. Húsz fillért a gyerekeknek, szó­lalt meg ekkor egy vékony- pénzű hang. valamelyik régi vasárnap délután mélyén. Visszament a kertek aljá­ra Marihoz. A bokor alatt ült. Átfogta a térdét, fejét a karjára haj­totta. Csaknem húsz éve ül itt, és én megfeledkeztem róla, gondolta megrendültén. Le­telepedett a fűre, a lány mellé. Tudta, hogy bocsána­tot nem érdemel, nem is azért jött. Megsimogatta a lány haját és csendesen szólt. Ha akkor az apáddal li­lára veretsz, most könnyebb lenne a szívem. Mari nem felelt, de végre fölemelte a fejét. s Kiss Benjámin megérinthette az arcát. A Mária szobornál. ahol valamikor gyerekkorunk­ban a, legények májusfát szoktak állítani, valami égi ■megtorlást vártam, folytatta. Villámcsapást, sóbálvánnyá változtatást, effélét. De sem­mi sem történt. Talán ha imádkoztál volna, hogy ver­jen meg az Isten. Miért nem imádkoztál, Mari? A lány hüppogött, zseb­kendőt. rétt elő. megtörülte a szemét, majd egy nagy sóhajjal a mellére borult. Kiss Benjámin erre elbi­zonytalanodott kissé, de ösz- szeszedte magát és határo­zottan szólt. (Folytatjuk.) lámái csendülnek föl. Az. előadást Babarczy László igazgató rendezte, s föllép az operettben Nagy Anikó, Pu' gány Judit. Spíndler Béla, Kottái Róbert, Dánffy Sán­dor, Csákó Klára, Papp Ist­ván, Rózsa Tibor, Tóth Bé­la és Csernák Árpád is. Szombaton 19 és vasárnap 15. illetve 19 órai kezdettel Heinrich von Kleist Az el­tört korsó című színmüvét adják elő Golhár Péter fő­rendező betanításában, Do­nath Péter díszleteiben. . Raj- hona Ádám játssza a /fősze­repet, -rajta kívül jelentős szerepet kapott Pogány Ju­dit, Kottái Róbert, ijj. Mu- c si Sándor, Lukáts Andor is. A kaposvári mozik kíná­lata következik. A Vörös Csillag: »slágerrel" csalogat: Neil Simon forgatókönyvé­ből Kaliforniai lakosztály címmel rendezett .filmet Herbert Ross. Michael Caine, Jane Fonda és Waller Matt­hau tehát ismét »vendége« a magy ar mozi nézőnek, ugyanis ők játsszák a főbb szerepeket. Neil Simon neve arra garancia, hogy vígjáté­kot láthatunk! A Szabad If­júság 16 órakor A tanú cí­mű színes magyar filmsza-^ .tirât ajánl :a. Bacsó Péter a személyi kultusz időszaká« ' forgatott filmet 1970-ben Kállai Ferenccel, Fábry Zol­tánnal. Both Bélával, Öze Lajossal a főbb szerepek­ben. Az esti két előadáson a Zorro című színes, széles vásznú kalandfilmet vetí­tik. A La tinea moziban szombat—vasárnap az ope- rakedveiőket várják, itt ugyanis Joseph Losey Don Juan című operalilmjét ve­títik. A mozarti zene bizo­nyára új híveket toboroz majd az operának. Lapzártakor érkezett; hol­nap 14 órakor a darányi művelődési házban rende­zik meg Barcs és környéke .versmondóversenyét. Ma 17 órától pedig a barcsi műve­lődési kőaponi kamarater­mében hangversenyt ad a rfagykaaizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ vegyes- kara — Barcs felszabadulá­si emlékünnepén. somogyi NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents