Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Minden perc számít Vizsgázik a gyár vonult be kato­nának és 1 eszere- láva után vissza­tért. Kaveczki LásZ' lo szintén fiatal­ember. Ö a tizen­öt tagú — több­ségében lakato­sokból, hegesz­tőkből álló — Le- n in-brigád veze­tője, egyúttal cso­portvezető. — Brigádunkat két éve alakítot­tuk exportmunkák Hatalmas vaslemezek zu­hannak egymásra. Fúrók, kalapácsok zaja, hegesztő- pisztolyok kékes-vörös láng­jának sziszegése, szerteröp­penő szikrák. Van ebben a munkairitmusban valami föl­emelő .. . Ezt néhány esz­tendeje még itt. a Budapes­ti Vegyipari Gépgyár tabi gyárában sem mindig lehe­tett tapasztalni ... — Vizsgázik a gyár, és most minden perc számít... Elvállaltunk egy nyugatné­met cég megrendelésére tíz­millió forint értékű export- munkát, Naponként érkez­nek a kamionok. Az egyik' tegnap éjfélkor ment 'él, de már jön a következő. A helyszínen összeszerelendő acélműhöz a kemencetestet és acél tartó- szerkezeteit készítjük el. A hajó, amely viszi a kész al­katrészeket, december 15-én indul Hamburgból. Ha a ha­táridőt tártjuk, és a minő­séggel sem lesz baj, jövőre újabb jelentős megrendelé­sekre számíthatunk. — Tudják tartam a határ­időt? — Igen. nem lesz baj ... Brigádjaink, elsősorban kommunistáink megértették, hogy' most valamennyien vizsgázunk... S nemcsak a tízmilliós exportot akarjuk határidőre teljesíteni, hanem az évi 195 milliós tervünket is legalább ötmillióval túl­teljesítem . Négy lakatos és egy he­gesztő van Agyik József Ga­garin szocialista brigádjában. Ez a kis közösség az egyik, amelyet az üzemvezető a legjobbak között említ. Ilyen véleménnyel van róluk Ser- bán Dezső, a pártszervezet titkára is. — Ez az első munkahe­lyem, itt lettem ipari tanu­ló. majd vezetője a Gagarin brigádnak. Sokat kell dol­goznunk, ünnep, . vasárnap, gyakran éjszaka, is az utób­bi hetekbe*!, mert ’különle­ges, egyedi munkát végzünk. Talán egyetlen példa: no­vemberben a brigádunknak csaknem 400 túlórája' volt... Sok ez, és hosszú ideig nem lehet bírni... Ám ez az exportmegrendelés, a vál­lalt munka, hbgy jól vizs­gázzunk, mindenkit kötelez. Ezért fogtunk össze a he­gesztő ifjúsági brigáddal. Egyetlen rosszalló szót nem hallottam brigádomban: mindenki készségesen vál­lalja, amit várnak tőle... A legjobbak? Borsanyi Zsolt és Giliisch Antal. Ágyik József egyike a. gyár alapítóinak, hiszen nem sokkal az indulás után lett ipari tanuló 1969-ben, majd szakmunkás, a közeli Zics községből jár ide dol­gozni. S ami a gyárhoz való kötődését erősítette: itt vet­ték föl a kommunisták so­raiba a múlt esztendőben. Példás munkájával, a KISZ- vezetőségben tíz esztendeig végzett tevékenységével ér­demelte ki. S hogy mennyi­re ide kötődik, jelzi: innen végzésére. A Szovjetunióba küldendő festékgyári beren­dezések 80 százalékát mi ké­szítjük. Eddig csak a szo­cialista címet értük el, az idén azonbán megpályáztuk az aranykoszorút. Eddigi eredményeik biz­tatóak. Sásik József lakatos, Reichart Imre és Czobor László hegesztők teljesítmé­nye rendszeresen megközelí­ti a 110 százalékot. — Varga László, Sásik Jó­zsef és a többiek készsége­sen vállalták még az ünne­pi, éjszakai munkát is. Na­gyon hiányzik brigádunk erőssége, Lucza Tibor laka­tosunk, ő most betegedett meg. Egyik legjobb munká­sunk; remélhetőleg hamaro­san újra közöttünk lesz, mert igen nagy szükség van példás munkájára. A Lenin-brigád patronálja s nágocsi óvodát. Most vál­lallak: az új tabi óvodánál még ebben a hónapban leg­alább 200 óra társadalmi munkát végeznek, vaskaput, kerítést készítenek. Vizsgázott a gyár. A na­pokban tartott beszámoló taggyűlésen, az ötvenhat kommunista példamutatását, a pártonkivüliek munkáját, a gazdasági feladatok meg­oldása érdekében végzett politikai munkát elemezve ezt mondhatta Serbán Dezső párttitkár: — Elismeréssel és köszö­nettel szólok kommunistá­ink es gyárunk minden dol­gozójának munkájáról. A feladatok korábban nem ta­pasztalható jó közösséggé kovácsoltak gyárunk vala­mennyi dolgozója!. Sikerrel vizsgáztunk, s ez biztató a jövőre nézve ... Valóban sikerrel vizsgá­zott a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége. A fontos exportmegrendelés­nek eleget tettek, az utol­só szállítmányt december 3- án. határidő szerint útnak indították. Szalai László Vízrendezés, talajjavítás Ne várják meg a 30. évet! » Találó érveket hallottam a fiatalok „elhúzódó’’ tagfel­vételéről Nagyatádion. Évek telnek el az elhatározásig, s a fiatal átlép a felnőttkor­ba, a harmincadik év hatá­rara ér — vagy túl is lépi —, mire a párttagok soraiba kerül. A nagyatádi városi pártbizottság mindig szóvá teszi ezt a párltitkárolc ér­tekezleten, s arra ösztönzi az alapszervezeteket, hogy az arra alkalmas, példamutató, a közéletben tevékeny fiata­lokat előbb vegyék föl. A megyei aránynál ugyanis ke­vesebb fiatal tevékenykedik a nagyatádi pártszervezetek­ben. S annak ellenére okoz gondot a fiatalok fölvétele, hogy a KISZ tagajánlása jó. A városi KlSZ-bizottság titkárától hallottam, hogy a KISZ-vezetőségek rendsze­resen felhívják a figyelmet azokra a fiatalokra, akik kiemelkedő ifjúsági tevé­kenységükkel alkalmasakká váltak a párttagságra; a meglepetés akkor követke­zett, amikor a városi K1SZ- bizottság utánanézett, hogy figyelembe vették-e ezeket a javaslatokat. Kiderült, hogy a pártszervezet egy részüket be sem vette a nevelési ter­vébe, a fiatalok másik ré­sze pedig bekerült ugyan, de mire eljön a tagfel­vétel ideje, a fiatal ad­digra már túl lesz a har­mincadik évén. Ez arra fi­gyelmeztette a KlSZ-bizott- ságot is, hogy nem lehet elő­relépni a fiatalok nagyobb arányú tagfelvételében szo­ros együttműködés nélkül. Ritka kivételként említette a városi pártbizottság titká­ra, hogy sikerült párttagnak fölvetetni egy negyedikes diákot a • gimnáziumban, előtte azonban két másik fiatal nem jutott el odáig. Pedig vannak olyan tizen­nyolc éves fiatalok a gim­MAI náziumban. akik őrsvezető­ként kezdték á közéleti te­vékenységet. majd KISZ-ve- zetök lettel;, s méltók a párttagságra. Érdemes sok­kal jobban figyelni az ilyen fiatalok fejlődésére, párttaggá érésére. Erre azért is szükség van, mert a to­vábbtanulok néhány évig más városban élnek, s ami­kor diplomával a kezükben letelepednek szülővárosuk­ban, új munkahelyükön is­mét megkezdődik a „kivá­rás." A munkásfiataloknál a katonai szolgálat után gyak­ran előfordul, hogy más munkahelyet választanait. S még az sem biztos, hogy azonnal megállapodnak az akkor választott helyen. Emiatt elölről kezdik a megismerkedést, pedig a sorkatonai helytállás, az elő­ző munkahelyen végzett jó munka biztosítékot adhatna a párttaggá neveléshez. Van például egy rendkívül jó út­törő, majd KISZ-es, mégis elhanyagolja a pártszervezet, a KISZ, s akkor kapcsolnak rá a vele való „tervszerű” foglalkozásra, amikor már kifelé megy a fiatalkorból. A nagyatádi városi párt­bizottság ismeri ezt a jelen­séget s e gyakorlat megvál- toztatását szorgalmazza. A nagyüzemek sok fiatalt vesz­nek ■ föl KISZ-ajánlással, ezért elsősorban a tagfelvétel szempontjából „fehér folt­nak" számitó munkahelyek­re, kiváltképp azokra, ahol nincs pártszervezet, KISZ- szervezet, figyelnek. Ez biz­tosan sokat javít majd a fiatalok arányán a nagyatá­di pártszervezetekben. L G. Újabb program Balatonszabcdiban Amikor még külön gaz­dálkodott a balatonszabadi November 7. és az ádándi Aranymező Termelőszövet­kezet, mindkét mezőgazda- sági nagyüzem elvégezte a sajait területén azokat a munkákat, amelyek a talaj- védelem és vízrendezés ag­ronómiái teltének teljesíté­séhez elengedhetetlenek. A hetvenes évek elejen — ugyancsak külön — elké­szít ették a tervet azokra a területekre, ahol állandó pangó víz hátráltatta a ter­melést. Mikor a két szövet­kezet egyesült (1974 őszén), a nagyszabású meliorációs beruházásokhoz az engedélyt már a nagyüzem, a balaton- szabadi November 7. Tsz kérte. A gazdaság üaemág- vezetője. Dávid Géza most anől tájékoztatott, hogy az ötévi munkát — több mint 9.2 milliós költséggel — 773 hektáron sikeresen befejez­ték. A jelentős beruházást fő­ként az indokolta, hogy az egyesülés után iparszerű nö­vénytermesztésbe kezdtek, s a nagy teljesítményű erő­gépek kihasználását már nem tették lehetővé a tíz évvel ezelőtti táblák. Nem voltak egységes vízgazdálko­dás ú területek sem, es a táblákon több helyütt, is vízállásos, talajhibás »fol­tok« akadályozták a mun­kát. Most mindez megszűnt. Növelték a táblák méreteit, rendezték a területet... Egy hekárra átlag csak­nem 12 ezer forint a beru­házás. 258 hektáron 82 ezer folyóméternyi alagcsőháló- zatot fektettek le, a csator­naépítéseknél 64 ezer köb­méter földet termeltek ki. A tereprendezéseknél megmoz­gattak 212 ezer köbméter földtömeget, csaknem 290 hektárnyi területen, A víz­rendezéshez 330. hektáron végeztek mélylazítást A nagyüzem gépellátása és a termésmennyiség nö­velésének követelménye in­dokolja, hogy a meliorációi, munkákat, újabb hat '.'része­ken folytassák. A bnlaton- szabaríi November Tfez most kidolgozott programja 1984-ig veszi számba a teen­dőket. A beruházás értéke 18,5 millió forint lesz. Azt is figyelembe veszik, hogy a növénytermelés fejlődése révén növekvő hozamokkal kell számolni, s így a jelen­leginél is nagyobb szállítási feladatok megoldása vár rá­juk. Márpedig a termény és a talajerőpótló anyagok szállítását csak jó utakon végezhetik gyorsan, kis veszteséggel. Ezért a több évre szóló meliorációs prog­ram megvalósítása során ki­építik az üzemi úthálózatot, megoldják a víz elvezetését. Átalakul a szóvetkezet, ha-' tára. Javul a földek termő­képessége, új területeket vonhatnak be a mezőgazda­sági művelésbe. Ott, ahol régebben meg a kisebb erő­gép is »leült«, évek múltán nehez traktorokat és kap­csolt munkagépeket is elbír a talaj... Mindez sokba ke­iül. De — és ezt, a bala- ton&zabadiak tapasztalatból tudják, hiszen az eddigi ta­lajjavítás és vízrendezés eredményét már összegez­hették — megéri a befek­tetés. H. F. Tíz hónap alatt 12,6 millió külföldi járt hazánkban 4,4 millió magyar külföldön Októberben változatlanul élénk volt, 12 százalékkal növekedett külföldi idegen- forgalmunk, amely ennek ellenére az év tíz hónapjá­ban 9,8 százalékkal elma­radt a piűlt év azonos idő­szakától — állapította meg az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közreadott tá­jékoztatója. Januártól októberig 12,6 millió külföldi vendég járt hazánkban, s bár szám sze­rint, kevesebben jöttek, ösz- szegeben többet tartózkod­tak nálunk a tavalyinál. A szocialista országokból 9,5 millió vendes érkezett, megközelítően annyi, mint a múlt évben. Ezen belül a turisták es a lüráitdulók száma, tartózkodási ideje emelkedett, a hazánkon át­utazó viszont kevesebb volt. Jugoszláviából 1,4 millió tu­rista járt hazánkban. A tőkés országokból 1.» millió vendéget fogadtunk, 7 százalékkal kevesebbet ■ a ’ tavalyinál — az átutazók szama nem változott, a ki­rándulóké és a turistáké csökkent — ugyanakkor vi­szont tovább tartózkodtak hazánkban. Főleg az NSZK- ból, Svájcból és a skandi­náv országokból érkezett tu­risták töltöttek több éjsza­kát nálunk, mint a múlt év azonos időszakában. A rubelelszámolású, 4.7 milliárd forintos idegenfor­galmi bevételünk 2 száza­lékkal maradt alatta az elő­ző évinek, a 3,1 milliard fo­rintos tőkés bevétel viszont 28 százalékkal magasabb annal. Tíz hónap alatt 4,4 mil­lió magyar állampolgár — a tavalyinál 2 százalékkal több — utazott külföldre, 3 9 millióan szocialista, több mint négyszázezren lökcs’or- szagokfc*. Idegenforgalmi de>'iz.-kiadasunk 13 százalék­kal növekedett. Közérdekű javaslatok és egyéni ügyek Munkanapja: reggeltől késő estig Nem könnyű ezekben a hetekben találkozót megbe­szélni Klabuz.ai Miklóssal, a siófoki Sió Tsz elnökével, Siófok, Zamárdi és Endréd országgyűlési képviselőjével. A korán jött hirtelen hava­zás még csak fokozza a gaz­daság és az elnök gondjait. Munkanapja kora reggeltől. gyakran késő éjszakába nyú­lik, pillanatnyi szabad idő nélkül. A mai azért ígérke­zik különlegesnek, mert — ha csak közbe nem jön va­lami — délután ötre végez. íróasztalán az előjegyzési naptára tarkallik a bejegy­zésektől. összeszámoltuk: csupán értekezleten tizen­egyen kell részt vennie ezen a héten. Megbeszélésről ér­kezett, amikor fölkerestük, és egy újabbra indul rövide­sen. Ezek a programok többnyire a termelőszövet­kezet ügyeivel kapcsolato­sak, emellett kell még ele­get tennie képviselői meg­bízatásának. — Harmincezer választó- polgár ügyes-bajos dolgait fölkarolni nem könnyű fel­adat. Hogyan tud időt sza­kítani rá? A magyar Pen Club vál­tozatlanul t'ö törekvésének tartja, hogy szélesítse, az irodalmi együttműködést a világ alkotóival, fordítóival — hangsúlyozták a Magyar Peh Club tisztújító közgyű­lésén, amelyet,- ' csütörtökön, rendeztek meg a Fészek klubban. Boldizsár Iván, a Pen Club elnöke rámutatott, hogy az /utóbbi ; négy év bén mintegy száz magyar alkotó jutott el külföldre a club- küldötteként. Változatlanul fontos feladat a különböző országok íróinak, költőinek, — Szerencsére valameny- nyien nem keresik föl a képviselőt. Aki beszélni kí­ván velem, többnyire tudja, hol vagyok megtalálható. Többnyire a munkahelyem­re jönnek, de sokan becsön- getnek hozzám este a laká­somon is. Ha ráérek és vá­laszolni tudok, megbeszéljük a problémáját, ha nem, ak­kor egy későbbi időpontban állapodunk meg. Tudom, hogy minden embernek a saját gondja a legsürgősebb, ezért is nem vagyok kizá­rólag a fogadóórák híve, bár ezeket, természetesen, szin­tén megtartom. Ha a vá­lasztópolgár úgy gondolja, hogy nem tud addig várni, bármikor a rendelkezésére állok. — Milyen ügyekkel for­dulnak önhöz? — Sokan lakásgondjuk és peres ügyeik megoldását várják tőlem, jóllehet ezek­ben nem sokat tudok lenni, hiszen az erre illetékes in­tézmények helyesen és kö­rültekintően'-járnak el. Na­gyon sok, ember mégis megnyugszik, ha utánajárok panaszának, és erről tájé­koztatom. Az egyéni séréi­mü fordítóinak mind jobb, teljesebb megismerése, a személyes kapcsolatok to­vábbi elmélyítése. Kéry Laszlo főtitkár a négyéves időszakot áttekintő beszámolójában elmondta, hogy a Magyar Pen Club meghívására ez idő alatt mintegy száz író, költő, mű­fordító fordult meg hazánk­ban. A közgyűlésen újjáválasz­tottak a Magyar Pen Club tisztségviselőit; az elnök új­ra Boldizsár Ivan, a főtitkár isme« kery Ca&zie lett, mek helyett sokkal jobban örülök, am,..or valaki köz­érdekű tszicve,etekkel ko­pog be hozzám. Szerencsére ezekben sincs hiány: váro­sunkat. és a Balatont érintő javaslatok éppúgy szerepel­nek ezeken a beszélgetése­ken, mint az országos té­mák, például az idegenfor­galom. — Tagja az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának. Hogyan folyik ott a munka? — Amikor egy témát na­pirendjére tűz a bizottság, természetes, hogy kételyek merülnek föl s különböző vélemények ütköznek. Min­denki elmondja nézeteit, és bizony, elég gyakran éles vitáink vannak, amíg kiala­kul az a tervezet, amely az országgyűlés elé kerül. — Somogy képviselői kö­zött négy újonnan válasz­tott fiatal van. — Bizonyos vagyok ben­ne. hogy megállják a helyü­ket, és méltók lesznek vá­lasztóik bizalmára; erről ta­núskodnak egyébként a me­gyei képviselőcsoport ülésein tejt észrevételeik, javasla­taik. Segíti őket a csoport is. Például most, hogy egyi­kük felszólalásra készül, el­mondja beszéde vázát. Nem azért. mintha ellenőrizni akarnánk, de a több szem többet lát elve alapján ki­egészíthetjük, javaslatot te­hetünk. / — Miről beszélne szíve­sen a Parlamentben? — Bár most nem készü­lök felszólalásra, a követ­kező ötéves terv megvalósí­tását nagyon fontosnak tar­tom. Azt, hogy a tervet úgy hajtsuk végre, ahogy azt az országgyűlés elfogadja. L. J. SOMOGYI NÉPLAP Tisztújító közgyűlést tartott a Pen Club

Next

/
Thumbnails
Contents