Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

Járhatatlan utak, elakadt autók (Folytatás az 1. oldalról) vart bizonytalan sorsára, ré­szint az árokban, részint az út közepén, akadályozva a hóeltakaritó gépek munká­ját. Csapó Ferenc, a hóma­ró vezetője, és társai sok jármüvet szabadítottak ki vasárnap éjjel a hó fogságá­ból. Éjszaka és reggel is mentették a megrekedteket, az öregeket és. a gyerekeket, akikről a keresztúri iskolá­ban es a tanácson gondos­kodtak. Igazából azonban csak a zalaegerszegi út első mere* dekebb emelkedőjén láttuk, hogy Tél tábornok hadat üzent a • közlekedésnek. A tetőn hét-nyolc autó is vesz­tegelt. Szinte teljesen belep- e ókét a hó. Jeges szel fújt * . llilllli a Bakony felöl, .megtisztítva a keszthelyi öblöt. Körös­körül mindenütt sötét fel­hők tornyosultak. Amint visszaindultunk Balatonke- resztúr felé, az elhagyott autók kárvallott gazdái kö­zül láttunk néhányat re­ménykedve kifelé botorkál­ni. A megye északnyugati ré­szében tett nagy kőrútunk egész ideje alatt csupán egy faluban találkoztunk utat tisztító, termelőszövetkezeti munkagéppel. Pedig az át­vezető utak járhatóvá téte­léért a téeszek is sokat te­hetnének. A falvakban a gyalogosok a kijárt kocsiút ra kényszerültek. Csak egy­két nagyobb helyen láttuk, hogy megtisztították a jár­dákat. A két héttel ezelőtti hóértekezleten már felhív­ták az autósok figyelmét, hogy lezárt vagy bizony ta-, lan útszakaszra ne hajítsanak be. A tél némi ízelítőt adott szigorából. Ismételten azt ■mondhatjuk: csak az indul­jon útnak, akinek halasztha­tatlan dolga van, de előbb érdeklődjön az Ütinform ügyeletén az útviszonyok­ról. Képviselőink a választók között A legutóbbi országgyűlé­sen előterjesztett kormány­programban megfogalmaz­tak: a kormány igényli és .téri az országgyűléstől, az országgyűlés bizottságaitól és a nép választott képvise­lőitől, hogy folyamatosan ellenőrizzék munkájukat, javaslataikkal és bírálataik­kal segítsék a rájuk váró dada tok megoldását. Ez természetesen csak úgy kép­zelhető el, ha a képviselők állandó és szoros kapcsolatot tartanak. vaJasztókerületü k- kel, a választóikkal, fölka­rolva és támogatva hasznos, közérdekű véleményüket, ja­vaslatukat. Aki képviselő, annak olyan a közéleti tevé­kenysége, hogy a szakmájá­ból távol álló ügyekkel is rendszeresen foglalkoznia kell. Az ismereteket, a jár­tasságot pedig csakis úgy szerezhetik meg, ha rend­szeresen találkoznak a tár­sadalom minden rétegének Képviselőivel. A somogyi képviselők többsége tapasztalt, a nyári általános választások óta ’azonban négy új képviselő ts munkához látott. S ami a legfontosabb, nem hagy­ták ókét magukra; a képvi­selőcsoport vezetője a Haza­fias Népfront megyei titká­rával karöltve megosztottak velük a tapasztalatailcat, hogy átsegítsek őket a kez­deti nehézségeken. S azt is megígérték, hogy minden kérdésükre válaszolnak a jövőben is, forduljanak bát­ran tanácsért a képviselő- társaikhoz, a csoportvezető- uöz. Nehéz egységes elveket, módszereket meghatározni a képviselők tevékenységére, hiszen eltér az egyes vá­lasztókerületek nagysága, jellege. Egységes követel­mények azért vannak, ilyen például az, hogy a képviselő legalább kétszer minden te­lepülésre jusson él, s , egy­szer beszámolót is tartson a két választás közötti ötéves időszakban. Szokola Károly- né dr., a megyei képviselő­csoport vezetője szeriijt kü­lönösen fontos, hogy a kép­viselők kihasználják a kü­lönféle fórumokat, rendez­vényeket. Ott igen sok ta­pasztalatot szerezhetnek, megismerhetik az eredmé­nyeket, a gondokat, fölmér­hetik, miben segíthetnek a lehetőségeket is számításba véve. A választás óta eltelt több mint öt hónapban a somogyi képviselők számta­lan alkalommal találkoztak a választóikkal, igy például ünnepi beszédet tartottak augusztus 20-án, részt vettek különféle béke- és barátsá­gi rendezvényeken. A vá­lasztókkal való találkozásra, a beszámolásra jó lehetősé­get ad a népfrontbizottságok mostani újjáválasztása. A kommunista képviselők párt­napokat is vállalnak. Egyes pártszervezetek szintén meg­hívják őket — ismertessék a képviselők munkáját. A kapcsolatokban nagyon fontos szerepe van a fogadó­óráknak is. Erre többféle módszer alakult ki. A la­kosság a tanácsok révén pontosan tudja, hol lehet megtalálni az országgyűlési képviselőt. Leginkább a fia­tal választópolgárok élnek azzal a lehetőséggel, hogy a munkahelyükön is fölkeres­hetik őket panaszukkal. S amikor a képviselő falugyű­lésre készül valamelyik köz­ségbe, előbb kiutazik, s a helyszínen is tart fogadó­órát. Ez különösen a nehe­zebben mozgó, idős emberek szempontjából fontos, akik nem tudják személyesen föl­keresni képviselőjüket. Több meghívót kap min­den képviselő tanácsülésre, falugyűlésre. Ezek egy ré­sze ugyanazon a - napon, ugyanabban az órában van. így mindegyikük a fontos­ság szerint dönti el, mikor hova megy. A képviselőket rendszeresen meghívják a megyei tanács ülésére. Ott különösen fontos ismerete­ket szerezhetnek. Sok még a tartalék a vá­lasztókerülettel való kap­csolat szorosabbra fűzésé­ben. A képviselők feladata, hogy a választókerület na­gyobb üzemeiben niegismer- kedjenek a munkásság hely­zetével, hangulatával, véle­ményével. Az is jo, ha el­mennek nagyobb termelő­szövetkezetek közgyűlésére. Rendszeresen kerülnek tör­vénytervezetek az ország- gyűlés ele. A képviselők el­sősorban azzal segíthetik elő a megalapozott döntést, ha minél szélesebb körben gyűj­tik össze a vélemértyekel, a javaslatokat a törvényterve­zetről, s a hallottakat fel- 1 használják*'1' a bizottságok ülésein, esetleg a parlamen­ti felszólalásukban. A választás óta minden somogyi képviselő sokat tett a választókerületében. A la­kosság ismeri a tevékenysé­güket, s lemérheti: valóban méltók voltak a bizalomra. lajos Géza BRIGÁDOK PÉLDÁJA Összefogtak a gyermekekért Hatalmas fák övezte telek, nem regen tatarozott, szép épület. Meg­nyerő a külső ké­pe a 4-es számú csurgói napközi otthonos óvodá­nak a Rákóczi ut- ■ ca elején. Csak néhány hete vet­tek birtokukba az apróságok. Amilyen ' meg­nyerő az épület külső képe, ép­pen olyan barát­ságos az óvoda aelseje is. Köz­ponti fűtés gon­doskodik az egyenletes meleg­ről, s a festésen, az ízléses bútoro­kon és más be­rendezési, felsze­relési tárgyakon, a mosdókon, öltö­zőkön, a háló- és étkezőhelyiségeken is látha­tó : olyan felnőttek dolgoztak itt, akik féltő gonddal és nagy-nagy szeretettel készí­tették eiő a csurgói aprósá­gok új otthonát. S most idézzünk egy le­vélből: „Szeretnék nyilvánosan köszönetét mondani a csur­gói Napsugár Ipari Szövet­kezet vezetőségének, minden dolgozójának, különösen a ■szocialista brigádoknak, azért a sok-sok óra társa­dalmi munkáért. amelyet óvodánk átalakítására, illet­ve létrehozására fordítottak, s gyermekeinknek derűs ott­hont , teremtettek” — írta Kordes Gyula ne vezető óvó­nő. — Félmillió forintért vá­sároltunk egy eléggé rossz állapotban levő, elhanyagolt épületet, hogy a régi, kicsi és korszerűtlen óvoda he­lyett,, másikat építsünk. Kér­tük dolgozóinkat, szocialista brigádjainkat: szabad" ide­jükben segítsenek a rendbe- 1 tételében, átalakításában, hogy megfelelő otthonuk le­gyen gyermekeinknek. Az a mozgalom, ■ amely ennek nyomán indult szövetkeze­tünknél. bizonyítja: a gyer­mekekért, az apróságokért mindenki szívesen dolgozik, fog össze, meg akkor is, ha néhány embernek már nincs ilyen korú gyermeke. Első­sorban a szocialista brigá­dok mutattak szép példát: a Csordás Janos vezette Gábor Áron esztergályosbrigád, a tmk -lakatosok, szerelők Landler Jenő brigádja Sza­bo Sándorral az élen. őket követve mentünk szabad szombatokon, vasárnapokon, segítettünk a tatarozásnál, átalakításnál. Nincs olyan dolgozója szövetkezetünk­nek, aki ne áldozott volna néhány órát vagy napot er­re a szép célra. E társadal­mi munka érteke elérte a 800 ezer forintot — mond­ja Radnóti László, a szövet­kezet elnöke. A Hámán Kató nevét vise-_ lő. tizennyolc tagú gyártás-* előkészítő, arany piákét, les szocialista brigád egyike volt azoknak a közössegek­nek, amelyek sokat tettek az apróságokért. Kovács József brigád v éZétő így beszél : — Nekem is van két gyer­mekem, de már mindkettő iskolás. Brigádunkban vi­szont négyen vannak, akik­nek a gyermeke még óvodás korú. Értük, a szövetkezet többi fiatal családjáért és más csurgóiakért is , dolgoz­tunk. Legalább 250 órát; az épiiKezesnél, azután a ta­karításnál, az ablakok tisz­tításánál. Függönyöket, lepe­Megrendelés, válasz nélkül a z idén, kilenc hónap alatt, majdnem ötven százalékkal több köt­bért vasaltak be a kereske­delmi vállalatok szállító partnereiken — azaz a gyártókon —, mint »meny­nyit a műit év hasonló idő­szakában. Az ok: a szerző­désben foglalt határidők, minőségi jellemzők' stb. meg­sértése, gyakran teljes mel­lőzése. A szakmabeliek azon­ban azt mondják az előbbi, meghökkentő tényre. hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a felhasználói igények kielégítésében vajmi keve­set. ér — ezekben az ese­tekben legalább volt szer­ződés . . .! Nem számit ugyan­is ritkaságnak, hugv a meg­rendelésre se elutasító. se igenlő válasz nem érkezik; hallgatás a felelet. Ilyen idegesítő csend miatt nem­csak a kereskedők nyugta­lanok, haAem azok a ter­melők is. akik másik terme­lőtől varnak választ, mert ók csak akkor nyilatkozhatnak megrendelőiknek. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sokkal in­kább a vállalatközi kapcso­latok lazaságáról, az értéke­sítés szervezetlenségéről, a monopolhelyzetből iakadó túlzott magabiztosságról, s arról hogy a termelési, szál­lítási. együttműködési fe­gyelem — mit ósszeíoglHló- an szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jo né­hány cégnél még nem t.arto­zik az erények, a pozitív jellemzők közé. Furcsa, sót elképesztő ese­teket tart töl az a népi el- - lenón vizsgálat, mely a szer­ződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé- —mint amilyen bizonyos import- szállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok js se­regiettek, amelyek miatt nem szabadna felborulnia a szerződéses fegyelem rend­jének. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a meg­rendelő cégnek adandó vá­lasz — ráadásul ez a meg­rendelés nagy összegű ex­portszállításhoz kapcsolódott — azért váratott magára több mint négy hónapot, mart az ügyintéző a papí­rokat véletlenül rossz irat­gyűjtőbe tette?! Milyen be­csülete lehet ott a szerző­désnek, és milyen lehet a munka szervezettségienek színvonala, ahol a hatodszo- ri sürgetésre is azt válaszol­ják a panaszkodó vevőnek, hogy szállítási határidőt nem tudnak megjelölni, ám szin­te ezzel egyidöben. a meg­rendelő céghez odazuditjak —' minden előzetes értesítés nélkül! — a teljes évi áru- mennyiséget?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termé­keknek a köre. amelyek zá 11 i tá s a ra s zerzöt lésk« h ési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. így jó, így hé- lyes, hiszen a vállalati ön­állóságnak fontos eleme a vállalkozási készség tágítá­sa, legyen e vállalkozás tár­gya komplett gyárberende- zés szállítása, tömegáru ru­tinszerű továbbítása. Ebből azonban korántsem követ­kezik az a gyakorlat, ame­lyet napjainkban tapasztal­hatunk: a válasz nélkül ha­gyott megrendelések soroza­ta. A termelők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látok. Elég, ha egyetlen, kulcshelyzetet el­foglaló vállalat határoz így. mert magatartásának következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámo­kat. mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő fölhasználó-, nál, kereskedőnél már nem is tudják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők ■ is érzik hatását.; -nem tudnak eleget tenni kötele­zettségüknek. Pénzügyi ölem zések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tar­tott szerződéseknek csupán egyharmada az, aminél a magyarázat, a szerződő felek valamelyiken kívül álló ok. A meghiúsulás, a saeraódes- szeges kétharmada az érin­tettek szervezetén belül lévő tényezőkre vezethető vissza! Sokatmondó arányok. Kiala­kulásukban, fennmaradá­sukban ' a monopolhelyzet adta kényelemnek éppúgy része van. mini a maci szük­ségletek rossz fokmérésének a gyártókepasseg ie- vagy dókét szegtünk, varrtunk, asszonyaink pedig öltöztet­hető babákat, hozzávaló ru­hákat és más játékokat ké­szítettek és készítenek a jö­vőben is a kicsiknek. Szí­vesen megyünk mindenkor segíteni, ezért is kötöttünk szocialista szerződést az óvo­dával. S odaadjuk azokat a tárgyakat is. melyeket a bri­gád a barcsi Alkotó ifjúság pályázatra, kiállításra készí­tett. — Szívesen jönnek, es nemcsak a Napsugár brigád­jai. Az OTP Törekvés szo­cialista brigádja, amelynek Bognár Karoly né a vezető­je, együttműködési szerző­dést kötött a Landler Jenő brigáddal óvodánk támoga­tására. Szabó Sándor bri­gádvezető szinte naponta benéz es érdeklődik, hogy nincs-e valamire szüksége az óvodának. Horváth Jó­zsef, Kovács István, Szabó Béla szintén minden segít­séget megad. Parkosítani szeretnénk az épület kör­nyékét a brigádok segítsé­gével. Kértem Csordás János brigádvezetöt, szerezzenek ehhez fekete földet, hogy a virág és a fű megmaradjon. A jó föld már itt is van. a brigádokkal és az óvoda dolgozóival közösen megszé­pítjük az épület kornyel:'* is — újságolja örömmel Ko vács Gyulané vezető óvónő. S azt is elmondja, hogy most már két csoport, ötven gyermek jár a korábbi hu­szonöttel szemben ebbe az óvodába, köztük nemcsak a szövetkezet, hanem más üze­ntek dolgozóinak gyermekei is. Hamarosan újabb apró­ságok kapnak helyet, mert lehetőség van 60—65 gyer­mek megfelelő gondozására. A kellemes őszi napsütés­ben sétálnak, játszadoznak új óvodájukban a csurgói apróságok. Néhányan meg­állnak, nézegetik az épüle! -.Ián levő szép márványtáb- it, amelynek feliratát majd csak nehány év múlva ér­tik meg: „Épült a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet dolgozói­nak társadalmi összefogásá­ból 1980-ban.'* Szalai László túlbecsülésének szintén, s a rövid távú érdekek előtérbe tolakodásának ugyancsak. Említhetnénk a sokszor idézett népgazdasagi érde­keltséget — hiszen a válla­latközi kapcsolatok összege­ződése már népgazdasági ha­tások keltője —. am ma­radjunk sokkai szűkebb kör­ben. Ott, hogy a megválto­zott gazdasági környezetben egy vállalat megbízhatósá­gának, szavahihetőségének, pontosságának, korrektsé­gének — azaz: üzleti hitelé­nek — fokozatosan megnő a jelentősége. Elég itt utalni a korábban feltételeket dik­táló, a megbízások között vá­logató építőipari vállalatok mai készsegeskedésére. mint még ritka, de korántsem folytatást nem ígérő példá­ra. a maga jövőjét kockáz­tatja az az üzem. mely a partneri kapcsola­toknak nem tulajdonít dön­tő fontosságot, ahol csak azt nézik, ma mát adunkéi ma miből élünk. A válasz nélkül hagyott megrendelé­sek azt mutatják, hogy so­kan űzik eat a kockázatos játékot, holott tudni illik: minden játékban nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. S ha raadasul a játék csupán lalazatra az, akkor a vesztes — mivel a tét ko­moly —, előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet. V. T. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents