Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

TV./EGYZET Gazdag szegény karácsony Bizony, szegény ember az, aki csak a televíziós kará­csonyt tervezhette ünnepi programként, mert nem volt vendége, vagy neki nem volt hova mennie. S, mégis gaz­dag ember, hiszen á televí­zió jóvoltából több tál »étel­ből« pákosztoskodhatott... A gyereknek a karácsony fényesebb ünnep, mint a fel­nőttnek. Kereste a kedvét a képláda; a fenyőt sem le­hetett díszíteni, mert a bet­lehemi koraesién egy kapos­vári színházi produkció sze­gezte a képernyő elé. Lázár Ervin bűbájos, humoros Ber- zsián és Dideki játéka a vi­lágot »gyűlölő« költőről, aki azonban egy percig sem tud létezni az emberek nélkül. Ország-világ gyerekei izgul­hattak Ribizli kutyáért, tap­solhattak Berzsiánnak, Zse- benci Klopédiának, Sróf mesternek, Violin hangász­nak. Másnap műsorok .soka­saga versengett a gyerekek kegyeiért. Közülük is kiemel­kedett Rozsa János 1965-öS vigjatéka — ezt a felnőttek­kel együtt élvezhették —, a Gyermekbetegségek. Az em­ber szinte úgy érezte; meg­fiatalodott ez a film! De az is lehet, hogy tizenöt évvel ezelőtt nem ' méltányoltuk eléggé szürreáliákba röp­pentő humorát. Ugyancsak dicséretes buzgalommal küz­döttek a népszerűségért a Pécsi Körzeti Stúdió mun­katársai, akik A király pan­tallója címmel készítettek mesejátékot Pákolitz István írásából. Pókhas király. Buk­fenc bolond és a három fa­vágólegény története jól el­szórakoztatott bennünket, kicsiket és nagyokat. Az esti pofonos Piedone- történet is olyan gyermeteg volt, mintha elemistáknak készült volna. Néha a pofo­nok nagyobbakat csattantak, mint a poénok. De azért —r ne tagadjuk! — szórakozfe.- tott bennünket az a nagy, kövér bácsi, Bud Spencer. Pénteken egy »mégis bíinda 'a bunda« jeligével készült Ludas Matyi-változatot néz­hettünk a miskolci színház­ból. Schwajda György át- igazílásában. Az eredeti jobb lett volna ...Sa Max és Móric nevű lurkók is érhet­tek volna jobb véget, mint a csontlisztté őrlés abban a rajzfilmben, mely a nevelés tudorai által annyit kárhoz­tatott múlt századi Wilhelm Busch művéből készült. A Tessék engem elrabolni cí­mű tévéjáték — Márton Klára regényéből — érzel­mes. kedves történetté ala­kult a képernyőn. A gyerek­műsorok közé soroljuk a Cirkuszlexikon gálaestjét, melynek lélekben tapsol­tunk. A tenőtt karácsonyi han­gulatát a nagy mesélő, Jó- kai Már szép, érzelmes Gaz­dag szegények című »em- bermeséje« alapozta meg. Mit tagadjam, nagyon tet­szett. Talán, mert Jókainak egy .kevesebbet emlegetett arcát mutatta meg; nem a romantikust, hanem a ma jd nem-realistát, sőt a költőt. (Csak emlékeztetőül: 1890-ben írta.) A tévés vál­tozat egv felejthetetlen ala­kítással örvendeztetett meg; Deák Sándor eszköztelen já­tékával. Jól sikerült a többi íigurateremtő színészi mun­ka is. Ami azon a betlehe­mi esten a zenepártolókat bosszanthatta: az 1. műsor­ban még Haydn D-dúr szim­fóniája szolt, amikor a 2. műsorban már elkezdődött Bach Karácsonyi oratóriu­ma. Végre képernyőn láthat­tuk Az utolsó mozielőadás, a Mi van, Doki? című fil­mek rendezőjének, Peter Bogdanovichnak harmadik, jelentős munkáját, a Papír­holdat. A kópéregény, illetve a »csavargó-regények« gyur- maelegye az alaptörténet, né­mi .»szegény árva« címkéjű sztorival vegyítve. S mégsem könnyfacsaró, giccsgyanús mű a végeredmény; ebben rejlik Bogdanovich titka. Meg abban, hogy »apa« és lány szerepében Ryan ’O 1 Neilt és Tatum O’ Neilt volt szerencsénk megismerni. Tímár Józsefet láthattuk egy — kissé túlbeszélt — emlékműsorban. Gérard Philipet René Clair 1955-os filmjében, A nagy hadmű­veletben; kissé megszirupo- sodott mára ez a mű. Csak egy mondat a Kálmán Imre- operetthangversenyröl : báj- gúnárkodás, szépélgés he­lyett mennyivel ■ rokonszen­vesebb, ha ugyan kevésbé csillog a hang. de igazi figu­rából jön . . . (Ehhez azonban színész kell!) Megnézhettük Komlós János posztumusz műsorát a Mikroszkóp Szín­padról. A humora néha csil- lagszórósan sziporkás, néha csak pislákolt ennek a kaba­rénak. L. L. Gondviselő ostromzár Heinrich Böll regényéről könyvespolc Nincs bizonyíték arra, elő személyről minlázta-e leg­újabb regényének hősét, Hein­rich Böll, ám a Die Welt- nek és a Bild-Zeitungnak a szerző ellen jó egy esztende­je indított dühödt. támadá­sai arra utalnak: az NSZK- ban sokan a jobboldali tö­megtájékoztatási eszközök koronázatlan fejedelmét, Axel Springert sejtik az egy­szerű származású, elfuserált • művészethistorikusból sajtó- cézárrá avanzsált Fritz Tóim álarca mögött- Legalább egyik-másik tulajdonságá­nak okán, az irodalmi mon­tázs szellemében. Mégsem kulcsregény a Gondviselő ostromzár, bár keletkezésé­nek politikai indítékai —Bu- back főá 11 am ügyész. Ponto bankár és Schleyer nagy­iparos meggyilkolása, s álta­lában a terrorizmus elterje­dése — nyilvánvalóak. In­kább afféle sajátos keveréke a lélektani regénynek, a po­litikai szatírának és a kö­zönségcsalogató bestseller­nek, egy vitathatatlan láng­ész kétes értékű látomása a közélet bomlásáról, az ál­lamgépezet megmerevedé­séről, a terrorról és az el­lenterrorról. Van ezen a Bor Ambrus által sok sziporkázó ötlettel, másutt — feltételezhetően az eredeti szöveg slamposságai miatt — érezhető kínnal-ke­serv vei fordított négyszáz oldalpn minden, ami a for­dulatos cselekményeket ked­velő olvasó kíváncsiságát éberen tartja, összekuszált szerelmi szálak, a sajtócézár családjába beíérkőzött ter­rorista, titokzatos félrelépés és merénytetelőkészí tés, »go­rillák« és rendőirkutyák számlálatlanul; nyomozók, a védőőrizetre rendelt helikop­ter, politikai pálfordulások — melyekből legfel iebb a lélektani indokoltság, ár­nyaltság hiányzik —, szel­lemes fricskák és érzelmes párbeszédek. Böll, aki ko­rábban olyan emlékezetes művekkel szegődött a jóléti társadalom elesettjeinek ügyvédjévé, mint a Magukra maradtak vagy a Csoport­Télapó jött és mesélt — a parlamenti fenyőfa alatt Csütörtökön huszonnyol­cadik alkalommal kezdődött meg a Parlamentben a lát­ványos, sokszínű karácsonyi műsor, amelyen a kiyáló ta­nulmányi eredményt : felmu­tató és a mozgalmi munká­ban élenjáró kék és piros nyakkendős pajtások .vettek részt. Délelőtt, a Kupolateremben a 15 méteres, több száz csil­logó üveggyertyával és dísz­szel, 80 kiló szaloncukorral feldíszített óriás fenyő alatt megszólaltak a dobok és a harsonák, s a gyermekek hí­vó szavára megérkezett a Télapó. Mivel jövőre lesz 35 eves a magyar úttörőmozga­lom. a Télapó — akit időst huszadik alkalommal Ha- dics László színművész sze­mélyesített meg — a három és fél évtized történetére, je­les eseményeire emlékezet*. Mondanivalóját a régi úttö­rőtáborokról, az úttörővasút- ról a csillebérci nagylabor­ról, a VlT-ekről és a »Ki mit tud«-ok érdekességeiről készült dia képek illusztrál­ták- A színpadon az artista - képző iskola növendékei sok ötletes gyakorlattal kápráz­tatták el a kicsiket,- majd az úttörő-vasutasok zenekara után a paraván mögött Ma­zsola és Manócska énekelt, a nyuszizenekar fújta a di­xielandet, sa. hossísú lábú strwee lepett föl énekesként Havas Gertrud és B. Kiss István bábművészek segítsé­gével. Ezután Rodolfo bű­vésztudományával szóra­koztatta a pajtásokat, majd a kicsinyek és a nagyok kedvence, Halász Judit éne­kelte a gyermekek körében ismert és kedvelt dalait a Bojtorján-együttes közre­működésével. Télapó interjút készített a moszkvai olimpia bajnoká­val. Növényi Nortjerttel és a birkózószövetség kapitányá­val, Hegedűs Csabával. Kö­vetkezett a KISZ Központi Művészegyüttes úttörőcso­portjának tánckara a Rajkó zenekar kíséretével. A mű­sor fénypontja és záró ak­kordja az óriási, az úttörő­mozgalom 35. évfordulójára készült torta volt, amelyből minden kis résztvevőnek ju­tott egy-egy szelet. A továbbiakban az apró­ságok és a nagyobbak sok­féle szórakozási lehetőség közül választhattak- Voltak, akik a Kaláka-együttessel énekeltek, sokan a rajzver­senyen bizonyították tudásu­kat, mások a mesefilmeket nézték meg. és sokan Pálos Zsuzsa »Segítség, utánunk a 'vadászai« című zenés műso­rát tapsolták végig. Bogdá- nyi Nelly és a Zsoldos ze­nekar diszkój« irtán osárdás- verserqrt rendeztek, lót is a Rajkózenekar húzta a talp- alávalót. Karácsony másnapján, pénteken ismét birtokukba vették a Parlamentet a gye­rekek; már délelőtt felezer­nél több kék nyakkendős kisdobos foglalta el helyéta Kupolateremben felállított 15 méteres fenyőfa alatt. A XX. kerületi zeneiskola út- tőrőíúvósainak tolmácsolásá­ban felhangzó nyitányt kö­vetően a házigazda — Ma­day Emőke, a budapesti Gyermekszínház művésze — köszöntötte a pajtásokat, akik kiváló tanulmányi és mozgalmi munkájukkal ér­demelték ki a meghívót. Ezt követően a saáti padom megjelentek a fenyőünnep szereplői, akik a csütörtöki vendégeket is szórakoztat­ták. Ezután behozták a szín­padra az óriási habos tor­tát. amelyből minden részt­vevő hazavihelett egy szele­tet. Délután mintegy hétszáz úttörő vendegeskeden azOr- szágházban. Közöttük voltak azok a tizenévesek is. akik a megyei úttörőcsapatok és a gyermekvárosok küldöttei­ként érkeztek a fővárosba. A két nap alatt mai-'nem há­romezer kisdobos és úttörő ünnepelhette — immár 28. alkalommal — a karácsonyt a Parlamentben letallitott tmröta alML kép hölggyel, a Gruppe ■». egykori vezéralakja, aki a német múlt felülvizsgálatá­ra, a német lelkiismeret éb­resztésére olyan remekmű­vekkel adott ösztönzést, mint az Ádám, hol voltál? vagy az Egy bohóc nézetei, most a gondosan őrzött »fel­ső tízezer« életmódját tűzte tollára. Csakhogy tollát ’— sajnos — nemcsak vitriolba, hanem vérbe is mártotta, amitől e legújabb regénye, bizony, erősen károsodott. Mert másként látjuk a nyugatnémet társadalmat ma, Ulrike Meinhof, Andre­as Baader és Gudrune Enss­lin halála, a terrorista- csoportocskák felszámolása után, mint két-három esz­tendeje- Böll félelmetes lá­tomása nem igazolódott, a terrort nem követte intéz­ményes e! len terror'. Itt, Ke­let-Európábán. illúziónak érezzük a regény végkifejle­tét is, amelyben Fritz Holm sajtókirály — a szocializmus elszánt hívévé válik. Hiány­zik a regényből ennek a megtérésnek a lélektani mo­tivációja, és az sem derül ki, melyiket választotta ,a főhős a nyugati marxisták és lát­szatmarxisták által forga­lomba hozott tucatnyi szo- cializmusmodell közül, azaz: milyen irányban fejlődik a baloldali katolikusként in­duló. de a katolikus egyház­ból nemrégiben hivatalosan kilépő Heinrich Böll világ­nézete. A Gondviselő ostrom­zár ily módon egy rossz elő érzet terméke, s nem a po­litikai folyamatokra alapo­zott bizonyosságé.­A stílus is erősíti az olva­só bizonytalanságát. A No- bel-díjas szerző Thomas Mann hagyományainak szel­lemében folytat kötéltáncöt a tárgyilagos komolyság és az irónia között, csakhogy lépten-nyomon leesik a kö­télről; józan, elemzések 4s jellemzések helyett olykor vagdalkozásba kezd. finom gúny helyett oly kot a szarkazmus eszközeit vá­lasztja, s ez nem csekély mértekben csorbítja a mű értékét. Persze a lángész leggyen­gébb pillanataiban is láng­ész, gyakran feledtetik hát nagyszer ű mozzanatok a cse­lekmény szertelenségeit, a világnézeti bizonytalansá­got. Elsősorban a jobboldali sajtó mechanizmusára, a ma­nipulációs gépezet módsze­reire utaló jelenetek — öt­letesen fölépített sajtótájé­koztatók, televíziózás — lé­lektani eszmefuttatások, saj­tódiplomáciai bonyodalmak — találnak telibe, s írói re­meklés a biztonsági szolgá­lat egy-két alkalmazottjának megrajzolása is- Ezek eme­lik a Gondviselő ostromzái'at ití-ott a. korábbi Böll-regé- nyek magaslataira, ezek te­szik igazán irodalmi élmény- nyé a művet, amely a Mag­vető Kiadó Világkönyvtár sorozatában jelent meg. L A. Országos népművészeti kiállítás Dunaújvárosban ismét megrendezték az amatőr népművé­szeti kiállítást, melyen gazdag anyaggal mutatkozik be So­mogy megye. A kaposvári népművészeti stúdió tagjai, a bő­rösök és a hímzők kiemelkedően szerepelnek az országos 'regszemlén (Fotó: Bárándy István) Három Bartók-film koprodukcióban A Bar tok-centenárium al­kalmából jövőre három, a nagy zeneszerző életét, mun­kásságát idéző koprodukciós filmet mutat be a televízió. Az MTV és a CBC kanadai tv-társaság közös produkció­jaként 60 perces zenés do­kumentumfilm született Bar­tók Concerto címmel. Az al­kotás eredeti dokumentumok felhasználásával kíséri végig a világhírű zeneszerző élet­útját. A műsorban a Ma­gyar Rádió és Televízió ze­nekarának előadásában Do­náti Antal vezényletével hangzik fel. a Concerto. Zon- aonadMM&jaifeól a hnwa'in Bartofc - m lerpretatorkerM is ­mert Kocát* Zoltán és Bánki Dezső játszik­A kékszakállú herceg vá­ra című Bartók -operábő1 Kékszakái 1 , címmel készüli tv-változat. Az MTV, a BBC, az Unitéi és a Decca közös alkotása — Színétéi Miklós rendezésében — új tormában dolgozza fel a vi­lághírű dalművet. A hang­fel vételeket a londoni szim­fonikusok közreműködésé­vel Magyarországon készí­tették — Solti György ve­zényletével A főszerepeket Sas* Sylvia és Kovát«- Kolos énekli. A jövő évben forgatják •— és tűzik műsorra — a har­madik alkotást, a zeneszerző életét megjelenítő, hatrészes, egy-egy órás tv-filmsoroza- tol A film az egyik legna­gyobb európai gyarló és for­galmazó céggel, a francia Gaumont-nal közös produk­cióban készül. A vállalkozás művészeti vezetője Szinetár Miklós, rendezője pedig a Fra nciaországban élő André Szöcs. SOMOGYI .NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents