Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,60 Ft SOMOGYI "EFW XXXVI. évfolyam, 302. szám 1980. december 25., csütörtök ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS DBntéseK az energiagazdálkodásról Módosították a társadalombiztosítási törvény végrehajtási rendeletét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli : A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981 —85. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar— szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogadta Aczel György m i ni szterel nők- hely et tes be- számolóját a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves tervtörvény, valamint a jövő évi költségvetés végrehajtását szolgáló határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányelveket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában A Bartók Béla emlékbizottság a zeneszerző születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából felhívást tett közzé, amely Bartók életút- jára visszatekintve méltatjá életművének jelentőségét a modern zene megteremtésében és az egyetemes haladás szolgálatában. A dokumentum felhívja közvéleményünket, hogy a centenáriumi ünnepségsorozat keretében méltóképpen emlékezzék meg a magyar kultúrának és a világ zeneművészetének kimagasló alakjáról. Bartók Béla 1881. március 25-én született. Első élményeit egy tiszteletreméltóan puritán és kulturált értelmiségi családi körben kapta; ez a környezet öltotta bele az 1848/49 hagyományaiból táplálkozó nemzeti érzést, ott tanulta meg a szigorú felelősséget önmaga és szűkebb- tágabb közössége iránt. Édesapjának korai halála után nevelését pedagógus édesanyja irányította. Gondoskodása révén az ifjú Bartók serdülőkorát, felső gimnáziumi éveit Pozsony eleven zenei légkörében tölthette. A paraszti népzene a maga hagyomány érlelte sajátos szépségével a kifejezés addig ismeretlen, új lehetőségeit kínálta a zeneszerzőnek. A szomszédos népek, a szlovákok, a románok népzenéjével ismerkedve értette meg az együtt élő népek történelmi sorsközösségét, egymásrautaltságát. A század első évtizedében már Ady nem -.edékének progresszív szellemi fegyverzetével áll előttünk Bartók Béla. Az ejső világháború eveiben már haladó értelmiségünk háborúellenes frontjához tartozik, s az 1918/ 1919-os lorcadaknak idején a kiemelt feladatok között szerepel az energiatakarékos termelési szerkezet kialakításának gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkentése és az import tüzelőanyagok helyettesítési lehetőségeinek föltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- (alapanyag-) gyártás központi fejlesztési programját. A következő tíz évre szóló program megvalósításának célja: növelni a gyógyszeripar és a növény- védőszer-gyártás világpiaci versenyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyagbázisait. A Minisztertanács határozatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és hatáskörét, módosította az Országos Anyag- és .Árhivatal feladatkörét és rendeletet alkotott a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981művelődéspolitikánk irányításában is részt vesz. Az ellenforradalmi Magyarország idegen, ellenséges világ volt Bartók Béla számára. Ahogyan művészi és közéleti belső emigrációja mind szűkebbre zárta itthoni pályájának körét, úgy nyílt előtte szélesebbre a világ határainkon kívül. Mint az európai tudomány és művészet annyi más kiválósága, a terjedő fasizmus és a közeledő háborús események elől 1940-ben ő is az Egyesült Államokba távozott: menteni kívánta az emberiségnek általa, az ő alkotásaiban és személyéoen is őrzött értékeit, további munkájáig megfelelő átmenetet biztosítva — változik az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő és a nyugdíjalapba beszámítható jutalom mértéke. A nem fizikai munkakörökben megszűnik az úgynevezett tojvábbdOlgozásra ösztönző évi háromszázalékos nyugdíjpótlék. Egye tértett azzal, hogy a munkaügyi miniszter 1981. január 1-i hatállyal módosítsa a bértarifa-rendszert. A Minisztertanács elhatározta, hogy 1980. december 81-i hatállyal megszünteti az Útépítő Trösztöt. A 14 újonnan alakuló vállalat felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja el, A kormány módosította az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. (MTI) nak lehetőségét. Ott alkotta utolsó nagy műveit. A visz- szatérés felszabadult hazájába neki már nem adatott meg. Ünnepelje népünk Bartók Béla születésének 100.- évfordulóját együtt az egé-z művelt emberiséggé1, őhozzá méltó komolysággal, aki annyira elhárított minden hangos, külsöséges marasztalást. Legyen ünneplésünk haladó kulturális hagyományaink és egyetemes zenei művelődésünk közös ünnepe, úgy, ahogyan a kettő egysége az ő művészetében megtestesült. • Bartók Bcla emlékbizottság Új mederben folyik a Dráva Új mederben folyik már a Dráva —, a gyékényesi vasúti híd fölötti szakaszon. A Dél-dunántúli Vízügyi igazgatóság ebben a térségben befejezte a meder szabályozását. A húszmillió forint értékű munka elvégzését a határon átvezető vasúti híd védelme indokolta: a rohanó víz ugyanis rossz szögben érkezett a pillérekhez, és örvényekkel "mosta a tartóoszlopokat. A magyar —jugoszláv vízügyi tárgyalásokon döntöttek a szakemberek arról, hogy ezen a" szakaszon megváltoztatják a folyó medrét, és derékszögben vezetik a híd alá a vizet. A Dráva sok munkát ad a mederszabályozóknak: a gyékényesi híd után a vízvári kanyar átvágása következik. A gyors sodrású folyó itt a 'Nagykanizsa és Barcs közötti vasútvonal töltését veszélyezteti. Az úgynevezett vézérárok kotrását már megkezdték; ezen a szakaszon — várhatóan — a jövő év első hónapjaiban terelik új medrébe a Drávát. E munkák nemcsak a határfolyó mentén épült létesítmények védelmét szolgálják, hanem könnyítik a hajózást is. A folyón a vízügyi szolgálat hajóin kívül eddig csak a Barcsi Városi Tanács költségvetési üzemének. kotrója dolgozott — hordalékhomokot bányászott a mederből —, és az erdőgazdaság szállított fát. Az idén tovább nőtt a forgalom: Jugoszláviában egy új kotróvállalat alakult, és a Barcs fölötti folyószakaszon évente egymillió köbméter hordalékkavicsot bányásznak. A kitermelt anyag minősége a legkényesebb építőipari igényeknek is megfelel. Hasonló módon lehetőség volna magyar vállalatoknak is a kitermelésre: vállalkozó azonban nem akadt még. Pedig ez a ka- vicskésziet csak addig lesz hozzáférhető, amíg el nem kezdődik a Barcs és Gyur- gyevác közötti vízlépcső építése. Szelő karácsonyra Öt vagon burgonyát, három vagon almát, ötven mázsa körtét, 150—150 mázsa káposztát és vöröshagymát, 200 mázsa sárira répát, gyökeret és meglepetésként 30 mázsa szőlőt szállított * Zöldért a karac&onji ünnepekre a központi raktárból. tői kezdődően — 1990 végéÉvforduló előtt Bartókhoz méltóan Minden ünnepnek megvannak a maga hagyományai, eseményei, gesztusai, és megvannak a visszatérő gondolatai is. A karácsony, amint azt ilyenkor emlegetni szokás, a szeretet ünnepe. Valóban, talán nincs az évnek még egy olyan alkalma, amikor oly gyakran és oly sokak szájából hangoznék el ez a szó, hogy szeretet. Vajon miért? Csak azért, mert ezt a kereszténységnél jóval ősibb eredetű és tartalmú ünnepet a keresztény vallások tanítása olyan eseményhez köti, amely a szeretettel, mint az egyik legszebb emberi érzéssel áll szoros kapcsolatban? Bizonyára nemcsak ezért. Hiszen ma már a karácsonyt azok is a szeretet ünnepeként tartják számon, akiknek a számára a karácsony sokkal inkább a család ünnepévé szélesedett. Olyan nappá, amikor arról a jóakaratról és békességről is megemlékezünk, amelyre nemcsak a család, hanem az egész világ szomjuhozik. Irodalmi és más műalkotások őrzik, terjesztik ma is azt a melegséget, amelyet nemcsak a jól fűtött otthonok, az ilyenkor különösen gazdag étkezések, az ajándékok hozta örömök árasztanak, hanem sokkal inkább az, ami mögöttük van: á szeretet. Ezért hát ha azt mondjuk, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, talán nem hiábavaló eltűnődni afölött, hogy milyen szeretetve is gondolunk. Hiszen sokféle szeretet létezik, sokféle lehet az indíttatása, a célja megnyilvánulásának formái alapján is. Persze hogy általában is igaf^a szeretet szükségessége, úgy, ahogy a Biblia sorai igazi irodalmi szépséggel megfogalmazzák: .. ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet tfedig nincsen én- bennem, olyanná leltem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.” Azért ez az idézet az általános megfogalmazás szépségén túl arra is utal, hogy a szeretet nem szavak kérdése, hanem a cselekedeteké. De hát miért ne volna a karácsony is éppen ilyen szeretet-tartalmú cselekedetek egész sora? Hiszen megajándékozzuk egymást, együtt töltjük az időnket, őszintén törődünk egymással, sőt olykor még arra is több telik az időnkből, az energiánkból és a jószívünkből, hogy a támaszra szorulókon segítsünk. Nem is a fentiek fontossága, pontosabban: őszintesége és szépsége vonatik kétségbe, ha mégis csak föltesszük a kérdést: milyen szeretet az, amelyik egyáltalán megérdemli, hogy annak nevezzék? Mert például a közhyelv számon tart úgynevezett „majomszeretetet” is. Vagyis a szülőnek gyermeke iránt érzett olyasfajta szeretetét, amely kritikátlan, szemellenzős, a realitásokat figyelmen kívül hagyó, s aztán többnyire a visszájára fordul, és végül a körülrajongott gyermeknek nem hasznára, hanem kárára válik. És bizony, olykor tragikus végű sorsokhoz vezet, ha a szeretet jelenlétét valaki a meghatódáson, a könnyeken, az ellágyuláson méri. Mert a szeretet erő — megnyilvánulásaiban is! — és nem gyengeség. S talán épp ebben a különbségtevésben rejlik a döntő ismérv. Ami szeretetböl fakad, az erős érzelemből fakad. Mert különösen a nem hivatali, nem munkahelyi, hanem más természetű emberi kapcsolatokban szeretetböl fakad például a követelmény, amelyet a szeretett lény iránt támasztunk. Vagyis az az ösztönzés, hogy akit szeretünk, az önmagából értéket csiholjon ki,' értékeit gyarapítsa. Szeretetböl fakad az igazi jóindulat is, amely nem azonos az elnézéssel. Az igazi jóindulat nem megnyilvánulásának formáival, például nyájasságával s főleg nem a jóindulat szüntelen hangoztatásával mérhető. Viszont ha nem is elnéző a szeretet, mindenképpen türelmes. S ez azt is jelenti, hogy megértő. Ki tudja, meddig folytathatnánk még a sort? De bármeddig is, óhatatlanul eljutunk a következtetésig, hogy a szeretet nem ünnepi érzés. Baj, ha már csak az! A szeretet akkor igazi, ha a köznapok szerves része, és tartópillére. Ha az élet, az életerőt és az életkedvet szüntelenül tápláló, gyarapító erő, támasz, örömforrás. Ha az igazi szeretetnei: nemcsak az a nagy pillanata, amelyiken az ajándékot átadja és átveszi, hanem legalább ennyire az, amelyikben az ajándékot kitalálja, gyűjt rá és utánajár. Ilyen szeretetet kívánjunk egymásnak karácsonyra a szeretet ünnepén, amikor a szeretet melegében különösen szívesen időzünk! Kívánjuk egymásnak az emberi együttérzés, az emberek összetartozásának fölmérhetetlen erőt képviselő tudatát
