Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

Mit láttunk, mit várunk?

I

A IMertzk» különben sein ritka társalgási témánk, & nemsokára még az átlagos- • nal is többször kerül szóba »áldott és átkozott« tévénk : magasztaljuk, vagy szidjuk a szilveszteri műsort. Most, az esztendő vége felé közeledve mindenki számvetést készít. Válaszra a legilletékesebbet, Nagy Richardert. a Magyar Televízió elnökét kértük.

— Milyen műsorszerkezettel igyekszik a televízió megfelelni e nagyszámú nézősereg érdeklődésének ?

— A legnagyobb az úgynevezett művészi szórakoztató műsorok aránya —1 ide tartozik a tévéfilm és tévéjáték, a moziból átvett film, ia színházi közvetítés, a zenei műsorok, vetélkedők, show-adások és hasonlók — ez teszi ki az adásidő 51 százalékát, A politikai adások 26, az ifjúsági és gyer- meteműsorok 11, a sportadások 10, a reklámok két százalékkal vannak jelen. Ezeknek a műsoroknak a nemzetközi adatokat is figyelembe véve szokatlanul nagy százalékban mi magunk vagyunk a készítői: 74 százalékot gyárt a televízió, s csak 36 százalékban veszi át a ; műsorokat, de ez utóbbiba számít például a filmgyárban gyártott magyar film is. Évente mintegy hétezer műsort gyártunk.

— Ennek az óriási műsormennyiségnek a »megtermelése" bizonyéra sok gonInterjú Nagy Rkhárddal, a Magyar Televízió elnökével

dot jelent. Az elmúlt évben melyik területen voltak a legnagyobb nehézségek ?

— Bizonyos stagnálás mutatkozik a drámai műveknél. Klasszikus szerzőinket megfelelő mennyiségben tudjuk a képernyőre vinni, de mai magyar írókkal kevésbé jól állunk. Ezért mint eddig is tettük, a jövőben is hirdetünk meghívásos pályázatokat,, amelyeknek tárgya televízióra írt eredeti drámai mű. Hasonlóképpen szeretnénk ha a szórakoztató műsoraink szerzői gárdája kibővülne, és ezáltal emelhetnénk az ilyen jellegű műsorok színvonalát- Sajnos, mi még nem tartunk ott, ahol a rádió, hogy lenne önálló kabarészerző gárdánk. Megpróbáltuk a közönséget is bevonni — például a Van egy fantasztikus ötlete? című műsorral —, de bizony, ez sem köny- nyű dolog.

—Természeteden nemcsak a saját műsorainkkal. hanem a megvásárolt filmekkel is akadnak gondjaink. Az utóbbi időben egyre gyengébb például a megvásárolható kaland- és bűnügyi' filmek színvonala s a nézők jogosan bírálják a televíziót, az unalmas krimik miatt. Sajnos azonban csak a kínálatból vásárolhatunk, s ha nagyon magasra tesszük

a mércét, akkor egyszerűen nem tudunk olyan mennyiséget műsorra tűzni, ameny- nyit a nézők igényelnek.

— Nézői igények . . •

Mennyiben tud. a televízió eleget tenni a konkrétan megfogalmazott nézői igényeknek?

— Évente 45—50 ezer, műsorral foglalkozó levelet, észrevételt kap a televízió, s ezeknek a nagy részében javaslatot, vagy kérést. Az a tapasztalatunk, hogy egy- egy levél mögött mintegy száz néző véleménye rejlik, de ez a szám nem arányosan növekszik. Ha — például .— már ötven levelet kapunk, ugyanabban a tárgyban, az óriási potenciális nézőszámot feltételez.

Megemlítenék talán két példát, abból amit nem tudunk teljesíteni. Nem tudjuk növelni a labdarúgó- mérkőzések helyszíni közvetítéseinek számát. Ez nem rajtunk múlik, ugyanis a Magyar Labdarúgók Szövetsége egyelőre nem járul- hozzá több közvetítéshez- Az a véleményük: ha a televízió nem adja egyenesben a meccset, akkor több néző kimegy a pályára. Mi azonban úgy gondoljuk: nem a televízió, hanem a magyar futball színvonala az oka annak, hogy mostanában gyakran csak lézengenek a nézők a lelátókon. Ugyancsak nem tudjuk az igéOdabent meleg van

Este 7- óra- Csípős szét fúj a Balaton felöl.

— Ünnepekre talán visz- sza jön a tél — mondja egy idős szárszói ember, és befordul a művelődési ház ajtaján. Ott most jó meleg van, és égnek a lámpák. Néhány perc múlva kezdődik

i az előadás’: á 'szárszói tánc- csoport és a siófoki Kodály női kar mutatkozik he. Telt ház van. . Szóládról, Nagy- csepelyről, Kötéséről és Telekiből is érkeztek nézők. A színfalak mögött nagy . a zsivaj, az izgalom:

— Most olyan fia4alof<at

lat. táncolni, akik még sohasem léptek színpadra — szalad el mellettem a esor- gó bajszű Húsz Mihál-%, az

együttes vezetőjeA színpad felől pisszegés. Dervalvts Éva népművelő már konferálja a műsort Néhány perc múltán fölhangzik egy kellemes hang

— Vörös Andreáé, aki szép kalocsai viseletben, zenekari kíséret nélkül népdalokat énekel. Ezután következik a tánckar: először a lányok (karáéi karikázó). majd a fiúk (somogyi pásztortánc) öles botokkal dobogtatva a színpadon. 16 lány, 12 fiú, aki kél hónappal ezelőtt még gondolni sem mert arra, hogy ilyen magabiztosan ropja majd a kezdetben oly nehéznek tetsző táncokat.

— Keményen dolgoztunk

— mondja Hász Mihály. — Hetente kétszer tartunk próbát, de olyankor 3—4 órán át gyúrjuk- Szigorú vagyok, a próbákon nincs lazítás. Minden reményem megvan azonban, hogy ebből a lelkes társaságból színvonalas néptánccsoport lesz. Becslésem- szerint két esztendő elég lesz hozzá. Ha ez a felbuzdulás nem lanyhul, biztosan eleg lesz... Október elsején kezdtük a munkát; a helyi tanács, az áíész és a tsz patronálja az együttest- Évente 150 ezer forintot kapunk.

A közönség hálás a produkcióért. Sokáig zúg a taps.

A 19 éves Huszár Imréné azt mondja, hogy öröme akkor lenne teljes, ha a férje is eljöhetett volna.

— Az uram katona — mondja.. — Bizonyára örült volna a sikerünknek. Persze levélben részletesen beszámolok a mai estéről.

Köziben a Kodály kórus szerepel- Karnagy és zongora ki seré egyszemélyben

S. Szerdahelyi KaJkalin. Egyik

ragyogóra csiszolt kórusmű a másik után. Közben szólók. Erdős Vera és Angyal Katalin gitárkísérettel énekel Tomboló siker.

— Üdítően hatott ránk ez a szereplés, a hálás közönség — mondja S- Szerdahelyi Katalin. — Az utóbbi időben ugyanis elég sokszor előfordult, hogy egy-egy. faluban meghívtak bennünket, s mi felkészültünk a szereplésre, végül az utolsó pi liana tiban lemondó -üzenetet kapjunk.

— Gondolom, az 1980-as esztendő a zeit hozott sikert is a Kodály női karnak.

— Szívesen emlékezünk néhány s/zereplésíinkre. Mindenekelőtt a májusban rendezett siófoki dalos-találkozóra, amikor aranykoszorús diplomát kapott az együttes. Az Okisz kórusainak siklósi találkozójáról is kellemes élményekkel tértünk haza. Palócai Horváth Ádám emléktáblájának szántőd- pusztai avatásán a kiváló dunán túli literátor népda l- gyűjtéséből mutattunk be egy jókora csokorra valót. . -.

Az öltözőben ■ Misics Fe- rencnével, az együttes alapító tagjával, szólistájával beszélgettem régi karácsonyomról. Misicsné Tkálecz Katalin a Zala megyei Tót- szentmá.i'tonban született, ahol a lakosság nagy része horvát nemzetiségű. Kislány korában Vujisics Tihamér fölfigyelt a hangjára egy három hétig tartó szerb- horvát folklór-tanfolyamon, s ha élete útja másként kanyarodik. ma bizonyára neves énekeseink között tartanánk számon.

ö így is elégedett a sorsával; mint mondja, egyéniségének a kórusban való éneklés felel meg a legjobban. Ma disznóölés volt náluk. Egész nap keményen dolgozott, hogy a szereplésre jöhessen- Most arról beszél, hogy Tótszentmártomban ilyenkor már járnak a bet- lehemesek és régi horvát dalokat. énekelnek. A házban elkészítik az ünnepi asztalt, rá kenyeret, sót, gabonát, szénát tesznek .... Tótszent- mártonban talán olyan még a karácsony, mint régen volt.

Sz. A. I

nyéknek megfelelően növelni a cigányzene és magyar nota műsorok sugárzási idejét. Ezekből az igénynek szinte nincs felső határa. Egy-egy nótasző műsornak vasárnap délidőben is két és fél millió nézője van.

— Melyek voltak az év legfontosabb televíziós feladatai?

— Mindenekelőtt a magyar—szovjet űrutazásról és a moszkvai olimpiáról kellett megfelelően tájékoztatni a nézőket. Ügy érezzük, hogy mindkét — korántsem köny- nyű — feladatunkat jól oldottuk meg, nézőink jól követhették az űrutazásnak mind űrbéli mind földi ese, ményeit, olimpiáról pedig még soha ilyen sok műsort nem adtunk.

— Lesz-e az 1981 -es évnek is ilyen »kiemelt" televíziós eseménye?

— Ugyancsak kettőt említhetek- Februárban lese a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa, eri-ől kell megfelelően tudósítanunk. Természetesen már a kongresszus előtt is sok műsort készítünk, amely a Szovjetunió különböző köztársaságainak életével foglalkozik. A másik: a Bartók- centenárium méltó megünneplése.

■ — Lesznek-e az idén változások- a műsorszerkezetben? Hogyan növekszik a műsoridő, mennyiben javulnak a vételi lehetőségek, és megvalósul-e 1981-ben a hétfői adásnap?

— A műsorszerkezet any- nyiban változik, hogy fél hat és hét óra között lesz egy úgynevezett korai fő- műsor- A heti sugárzási idő igen mérsékelten, két órával 85 órára növekszik. Csekély mértékben javul a második csatorna vételi lehetősége: 1981-ben hazánk területének 75 százalékán lesz megfelelő minőségben vehető. A hétfői adásnapot egyelőre nem tudjuk megvalósítani, mert nincsenek- meg az anyagi-technikai lehetőségeink.

Stúdióink évente 340—350 (!) napon át dolgoznak, és ez maximális, sőt túlzott kihasználtságot jelent. Lesz azonban az idén is tíz hétfői rendkívüli adásnap.

M. I.

Zenés gyermekszínház

Moszkvában nemrég tartották az új zenés gyermek- színház házavatását. A városközpontból költöztek át a főváros délnyugati részébe, egy speciálisan a színház számára készült épületbe. A nagyterem 1200 ifjú nézőt tud befogadni. A kisteremben — a kamaraoperák és szimfonikus estek színhelyén — 320 férőhely van.

Az épület külseje is ünnepélyes. A belső tér díszítő elemei átgondoltak,, a.z előcsarnokok mitológiai

kompozícióin a gyermekek kedvenc meséik figuráit, irodalmi művek hőseit ismerhetik fel.

Szélesedett a színészi

gárda is: az operatársulatnak már 50 szólistája van.

— Színházunkban olyan művészek dolgoznak, akik szeretik a szakmájukat, szeretik és megértik a gyerekeket, hivatásuknak érzik, hogy a gyermekek számára alkossanak — mondja Na- talja Szac, a színház igazgatója, főrendezője és alapítója/.

Óriási a nézők érdeklődése a moszkvai zenés gyer- mekszínház iránt — nemcsak a Szovjetunióban, hanem a világ más országaiban is,. Nagy sikerrel vendégszerepeit a társulat Magyarországon, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Ausztriában, Kanadában, Jugoszláviában és az NDK- ban.

Hatékonyabb munka, jobb együttműködés

A Vöröskereszt a lakosságért

Munkájuk nincs a mindennapok kirakatában, tevékenységük,- mégis nélkülözhetetlen. A Magyar Vö- röskeresz.t nagyatádi városi vezetősége beszámolóját ol-„ vasva ez az első gondolatom. Sokat tesznek — valamennyiünkért.

Munkájukról kérdeztem

Szakkönyvek télre

A - téli hónapokban hagyományosan megszaporodnak a könyvesboltok polcain az új kiadású mezőgazdasági szakkönyvek. Hasznosíthatók ezek az ilyenkor szokásos oktatásokon, téli továbbképzéseken, és módot teremtenek az egyéni ismeretek gyarapítására.

Dr. Hodossi Sándor szerkesztésében most jelent meg Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása című könyv. Ez a zöldségpövé- nyünk mind belföldön, mind külföldön egyaránt kedvelt és keresett, termelésének, feldolgozásának növeléséhez jelentős gazdasági érdekek fűződnek. Ez ‘brr. új ir.ű főként a Zöldségtermelő Kutató Intézet közösségének a munkája, és fő értéke, hogy összegező áttekintést ad. A szierzök bemutatják mindazokat az eredményeket, melyeket a kutatóintézet a partner intézményekkel közösen az uborkatermesztés fejlesztésében az utóbbi évtizedben elért. Jól áttekinthető lúmereteket ad

nak azokról a hazai és külföldi eredményekről, melyeket a szakemberek nem nélkülözhetnek munkájuk soT rán. Az általános tapasztálatokat, a termelésfejlesztés lehetőségeit feldolgozó fejezet után megismertetik az olvasót a® igen gazdag fajtaválasztékkal és az eredményes termelés feltételeivel. Leű’ják a konzervipari uborka termelésének módját, és bőséges, jól hasznosítható tanácsokat adnak a hajtatáshoz, a korai szabadföldi termeléshez. Eligazítanak a növényvédelmi teendőkben, és kitérnek^a termelés költségeire, jövedelmezőségére. Nemcsak a nagyüzemi szakemberek forgathatják nagy. haszonnal ezt a könyvet, hanem a kistermelők, a kertbarátok is, akik például értékes tanácsokat kaphatnak az uborka, tartósítása című fejezetből.

Ezúttal a virágot kedvelőknek jelent örömet a Mezőgazdasági Kiadó SS színes oldal cumi socsoatának most

megjelent kötete. Az első a nagy sikerű szőlőfajtakönyv volt, a mostani kötet az egy- és kétnyári virágokról szól szebbnél szebb képekkel szemléltetve. A bevezető meghatározza, me- . lyik növényünket és miért nevezzük egy- illetve kétnyárinak. Fontos ismereteket kaphatunk arról, miként szaporíthatok ezek, hogyan nyerhetők az erős, egészséges palánták, mi a jellemzőjük á kiültetésre alkalmas növényeknek, és miért fontos ezek , edzése. Olvashatunk az ápolás, gyomirtás, ritkítás tennivalóiról, a kártevők, kórokozók elleni védekezés módjairól, és fontos tanácsokat kaphatunk a virágok esztétikus elhelyezéséről, a színek harmonikus összeválo- gatásáról. A-z egy- és kétnyári virágok színes képeit felhasználás szerint csoportosítja a könyv, és minden képnél a virág latin és. magyar neve mellett megtalálható a termesztésére vonatkozó légion,tosabb tudiw- pteó Is.

dr. Koncz Gábornál, a Vöröskereszt városi titkárát.

— Nagyatádon évről évre több tanfolyamos oktatást szerveztünk. Kedvező feltételeket biztosítanak e tanfolyamok megtartásához a kórház szakorvosai, szívesen vállalják a szakszerű . tájékozta tokát.

A legtöbb előadás a betegségek megelőzéséről szolt, a leglátogatottabb pedig az egészséges életmódról adott ismereteket nyújtó beszélgetések voltak.

— Emellett figyelmet fordítunk a családvédelemre, a véradómozgalomra, az alkoholizmus elleni küzdelemre és .az idős korral járó egészségügyi témákra is. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a középfokú iskolákban szervezett ismeret- terjesztő előadások száma. Munkánkat segíti a Hazafias Népfront városi bizottsága, együttműködve kíler- jesztettük tevékenységűn két a város valamennyi üzemére, intézményére. Jó példa erre a tisztasági mozgalom.

— A beszámoló alapján, úgy érzem, helyesen értelmezték a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatukat.

— A gyakorlati feladatokra fölkészítettük aktivistáinkat, s a korábbinál többet teszünk a nők, az ifjúság és a fiatal házasok felvilágosításara. Alapvető feladatunknak tekintjük a harmo- wkui csateA etetne nevelést, a korszerű családtervezést. Felkutatjuk és patronáljuk a városban egyedül élő idős embereket.

— Mit tesz a Vöröskereszt az alkoholizmus elleni küzdelemben ?

— A szervezet aktivistái jelzik a beavatkozást igénylő eseteket, de fő feladatunknak a megelőzést tartjuk. Kiállításaink, tájékoztatóink ezt szolgálják. Ter- - veink között szerépeinek további felvilágosító rendezvények, kiállítások.

Az egyik legemben bb segítségadás, a véradás szervezése és az arra való mozgósítás a Vöröskereszt munkájában nemes hagyomány.

— A kórház gyógyilómun- kájához szükséges vérmenv- nyiségét valamennyi üzeni és intézmény bevonásával biztosítjuk. Nem tudjuk és nem is lehet pontosan kimutatná, hogy hány ember köszönheti életét, egészséget a város véradóinak.

A városi Vöröskereszt számadása fejlődésről adott számot. A tervekben szerepel a munkabizottságok hatékonyabb munkája, a lakó- területi egészségügyi állomások számának növelése, a tömegszervezetekkel való még jobb együttműködés.

K. Gy.

SOMOGYI

NÉPLAP