Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

Könyv szerinti értéke: nulla Mépgazdasagi t^­ben az állóeszközök nettó érték alpj-áh számított álLo- imánya az 1971) és 1979 kö­zötti időszakban évenként átlagosan 5,8—7,8 százalékkal növekedett, . Különösen gyors volt a gyarapodás mértéke, az építőiparban, a kereskedelemben, az ipar­ban. Ami azért kérdőjelet ■tétet a sokat hangoztatott nézet mellé; valóban annyi­ra szegényes, szűkös, el­avul l-e bizonyos, népgazda­sági területek , állóeszközei­nek tára? A kérdőjel azért is indokoltnak látszik, mert. hiszen egyes részterepeken belül például a vasútnál vagy a textiliparban szintén lényeges eltérésekre buk­kanhatunk. Tavaly az iparban 38.5 ! milliárd forintot költöttek állóeszköz fenntartási fel­adatokra. Több, mint a két­szeresét az 1970. évi összeg­nek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is:, sok pénzzel tartják életben az eszközök egy részét, bár azok termé­szetes sorsa már korábban a Selejtezés lett volna. A ta­pasztalatok és nem az óva- toskodas íratja le: is-is, az­az mindkettő Ivat az álló- eszköz-gazdalkodásban. Az élelmiszeriparban a gepek, berendezések. fölszerelések bruttó és nettó értéke közöt­ti különbség egyharrnad- azaz — leegyszerűsítve — ekkora az elavultság foka' Ki mondhatná rá ugyanakkor a település öregecske sütőüze­mére. hogy zárják be hama­rosan, hiszen elavult, ha nincs válasz arra a kérdésre, hol készítenék akkor a jö­vőben két- vagy háromezer embernek a kenyeret? Ve­szélyes lenne, hu mérlegelés nélkül azonosítanánk min­denkor és midenütt a könvv szerinti értéket a gya- korlatbanival. A teljesen amortizálódott gepek, berendezések — ezek azok. amelyeknek a könyv szerinti, azaz a va­gyoni értéké nulla — az iparban az állomány ege-' szének 13—20 százalékát te­szik ki. Ezt a viszonylag nagy tömegű eszközt azon­ban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyan­is gond nélkül, haszonnal működtethető; ám a másik rész (a műszakilag alkal­matlanok, a nagy költséggel üzemben tartottak, az ala­csony hatásfokkal dolgozók) súlyos veszteségek forrásai. Ráadásul nem jelentéktelen az ipar ilyen vagyonának az a csoportja sem, ahol az amortizáció még nem feje­ződött be, de az eszközök elvesztették valóságos érté­küket; gátjai a termelési fo­lyamatnak. mert annak más elemei túlhaladottá tették ezekét a gépeket, berende­zéseket. Furcsa ellentmondás : az alacsony technológiai szín­vonal széles gyártmányvá­lasztékkal társul az , ipar­ágak. az üzemek érv részé­nél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat lehet. Az egyik munkahely és a másik mun­Kedvező kilátások Év vége előtt a balotonszabodi tsz.ben Nehéz esztendőt hagynak maisuk mögött az idén a mezőgazdasági nagyüze­mek, húsáén az időjárás úgy­szólván januártól decembe­rig eitert a szokásos -menet­rendtől*. Ha most valahol jó vagy a korábbihoz képest ki­magasló termelési eredmé­nyeket értek el, kétségkívül kimutatható a tagság össze­fogása, a példás munkaszer­vezés, a rendelkezésre álló erők eddiginél hatétomt/eM) kihasználása- Kimondatla­nul, de ezek az ismérvek jellemzik azt az összegezést is, ámelyet Katona Ferenc, a balatwnszabadi November 7. Termelőszövetkezet üzem­gazdásza készített ar. idei gazdálkodásról. Biztatóak voltak már az első félév tapasztalatait ér­tékelő adatok is, és azóta sem romlott a helyzet. Ez így van — annak ellenére, hogy a végleges eredményt ma még csak föl becs ütni le­het. ám az előfordulható el­térések mindössze csak el­enyésző változást indokol­nak. A szövetkezetben ter­melt három fő növény közül a búza és a napraforgó ho­zama jóval meghaladta az előirányzatot, jóllehet igen­csak feszített tervet készítet­tek az év elején ezekre a növényekre. A kukoricánál a december eleji betakarítá­si ' számokból sejthető, hogy itt is túllépik a tervezett át­lagot. Az üzem ültetvényágaza- ta megoldotta ez évi új te­lepítési feladatait, ami ne- dig a termelési tervét ille­ti, ezt olyannyira túlteljesí­tette, hogy a szőlő átlagho­zama rekordnak számít a tsz történetében. A gyep- gazdálkodási ágazat szintén az eddigi legmagasabb szé­nahozamot takarította be 621 hektárról, eredményei országosan is kiemelkedőek. A gazdaság állattenyészté­sében az időarányos teljesí­tés a jeilemző. Az egy te­hénné jutó háromnegyedévi tejhozam például megköze­lítette a 3240 litert. A te- nyészsertések és a juhok ér­tékesítése a tervnek megfe­lelően alakul, ugyanakkor a tenyészüszö-eladások révén az előirányzottnál nagyobb bevételhez jutottak. Szolgál­tató, ágazataik jól és ered­ményesen segítették a 1er melóagasatok munkáját, to­vább javult a műszaki szín­vonal, s ez az idei viszon­tagságos időjárás közepette különösen »jól jött-* néhány területen, például a betaka­rításban. A decemberi összegezés jó zárszámadással kecsegtet a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetben. Minthogy összességében túl* teljesítik bevételi tervüket es ésszerűen kímélték a költségeket, raert tehetnek az előirányzott jövedelemre. Várhatóan 2—3 millió forint tiszta jövedelmet mondhat­nak magukénak 1980. évi gazdálkodásuk alapján, s ez­zel túlszárnyalják a szövet­kezet történetében eddig el­ért legmagasabb eredményt is. imahely kozott vállalaton be­lül hatalmasak a különbsé­gek, holott látszatra a két munkás egyaránt edzőberen­dezést — darabotot, sajtólo- ■ gépet stb. — kezel. Erre az eltérésre azonban a szükségesnél jóval kisebb fi­gyelem jut, gyakran mintha á véletlenen, a szerencsén állna vagy bukna, hogy a »jobbik* vagy a »rosszabbik* helyet tültik-e be a munka- vállalóval, akinek persze legtöbbször • fogalma sincs arról, dolgozhatna ő sokkal hasznot hajtóbban is. Azaz: ennek a helyzetnek a föl­derítése és ésszerű rendezé­se. a nem hatékony eszkö­zök csoportosítása, nem a munkásokon múlik. . Olyannyira nem rajtuk áll vagy bukik ennek a feladat­nak a sikere, hogy minden­napos . eset. a sokszor han­goztatott létszámhiány ellené­re sok munkavállaló a szó szoros érteimében gürizik az elavult eszközök mellett, erejét nem kímélve. Min­dennapi eset az is, amikor fölösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munkahely — bár olykor eszi, nem eszi. nem Kap mást alapon vette meg! —. s az igy létrejövő veszteség semmivel sem megbocsátha- tóbb, mint a teljesen el­avult eszközök működtetésé­vel létrehozott. Gyakori: az értékes, nagy termelékeny­ségű gép áll az egyik mű­helyben kezelő híján, a má­sik műhelyben viszont a gyatrát, a sokszor lerobba- nót két műszakban gyötrik; igy alakult ki a szokás-, a m.üszakrend valamikor, egé­szen más föltételek közöt, s igy is maradt a föltételek változása ellenére. Eddig szinte kizárólagos szerepet kapott a fejlesztés­ben az uj műhelyek, üzem­részek — gyárak — létre­hozása, teljesen friss eszkö­zökkel való fölszerelése, s ezzel párhuzamosan a szük­ségesnél ritkábban került se­lejtezésre az, ami rászolgált hanem a kettő, a régi és az új gyakran párhuzamosán működött tovább. A re­konstrukciót is így értel­mezték sok helyen- Holott ugyanannyi pénzből, ameny- nyiből egy üzemrészt újjá­varázsoltak, futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsítésére; az ismétlő­dő zavarokat okozó, teljesen elavult berendezések kihají- tasa-val s azok Helyére újak beszerzésével, tehát ésszerű kompletté Lassai, mint azt a szakemberek jelölik. M. O. Szállítják a füstszűrők acéltartóit A 'Dunai Vasmű acélszerkezeti üzemében eddig kétszáznyolcvan tonna oszlopot, ifletve tartószerkezeti elemet gyártottak a martinke mencék füstgáztisztító berendezéséhez. A há- romszázhatvan-mUlió forintos beruházás környezetünk védelmét szolsl-üja. 1982-re a füst­gázok portartalma száz mg N köbméter alá csökken. Gyakorlatilag a vöröspor-szennye- zödés meg fog szűnni. Képünkön: szállítják a hatalmas tartószerkezetet Tetőtérbeépítés, emeletráépítés A lakásügyi jogszabályok módosításáról megjelent rendelkezések a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket kí­nálnak a tetőtérbeépítésre, az emeletráépítésre és a la­kások korszerűsítésére egy­aránt. Az építési lehetőségek fölkutatását jelentősen meg­könnyíti, hogy a tanácsok, illetve ingatlankezelő válla­lataik a műszakilag megold­ható tetőtér beépítésről, eme letráépitésröl címjegyzéket állítanak össze, s figyelem­be veszik felújítási program­jukban. A munkáltatók és a ma­gánszemélyek is élhetnek a címjegyzék adta lehetősé­gekkel — annál is inkább, mert a módosított jogszabá­lyok most már a vállalato­kat is jobban érdekeltté te- ■ szik, hogy támogatást nyújt­sanak dolgozóiknak az effaj­ta lakásépítkezésekhez is. Mód nyílik arra, hogy eme­letráépítésnél magánsze­mély is építtető legyen, s csupán annyi a korlátozás, hogy két lakásnál többet nem hozhat letre. Az épít­tetők szociálpolitikai ked­vezményben is részesülnek, az OTP-től pedig ezekhez a munkálatokhoz a korábbi százezer helyett 150 ezer forint kölcsönt kaphatnak. A fiatal házaspár lakásel­látásának hosszabb távú megoldását szolgálja az az új lehetőség, miszerint az emeletráépítéssel és tetőtér- béépítéssel olyan nagy alap- területű otthont létesíthet — ha a tanács előzetesen kije­lölte bérlőnek — amekkor- ra már két születendő gyer­mekének igényeit is figye­lembe veszi. A korábbinál nagyobb OTP-kölcsönön túl az is ösztönző, hogy a leen­dő bérlakás ráépítési, mű­szaki megosztási költségei­nek ezután teljes összegét beszámíhatják a lakbérbe, tehát nemcsak 75 százalékát, mint a jelenlegi szabályok szerint. A jogszaháiyrnódosí- tas pontot tesz sok vita vé­gére azzal az intézkedéssel, amely szerint az állami la­kóházban a bérbe adó a la­kók hozzájárulása nélkül is fölhasználhatja lakás céljá­ra a használatom kívüli tető­teret, a mosó- és szárítóhe­lyiséget. Fennmarad azon­ban az a lehétőség is, hogy­ha kérik a bérlők, akkor egyidejűleg hasonló rendel­tetésű helyiségről köteles gondoskodni. A módosított jogszabályok különböző kedvezmények* kel ösztönöznek arra, hogy az üdülőket jobban bevon* ják a lakásgondok átmeneti vagy végleges megoldásába. Az országos fölmérések sze* rint 43 ezer üdülő alkalmas téli tartózkodásra, s ezek jelentős része megfelel arra is, hogy a tulajdonos lakás­ként használja. Ennek báto­rítására lehetővé teszi a jog­szabály, hogy aki régi laká­sáról lemondva üdülőjébe költözik, az megkapja a la- káshasználatba-vételi díj há­romszorosát. Abban az eset­ben pedig, ha az állandó tartózkodás érdekében kor­szerűsíteni kell az üdülőt, a tulajdonos kedvezményes OTP-kilcsonben részesül­het. A fiatal házaspárnak kedvez az az új intézkedés, amely szerint nem érheti hátrány, nem veszti el igényjogosultságát, ha szü­lőjének vagy hozzátartozójá­nak üdülőjébe költözik, s ily módon jut átmenetileg ott­honhoz, amíg a végleges la­kást megkapja. „Zarándokok" az expóban A bohóc lázméröt árul A vidékiek a Skála 1 expót keresik, a pestiek a skálát mái- kihagyták, a BNV-pa- vilonban működő áruház Expó néven szerepel a köz- tudatban. A metró Fehér úti végállomásától induló százas buszon mindig sokan van­nak — a reklámáradat meg­teszi a magáét. Változatlan, szűnni nem akaró a/, érdek­lődés a Magyarországon új­donságnak számító rendha­gyó »bolt* iránt- * * * A bejárat közelében mu­tatványos unatkozik diszkó­zenére. Hideg van, senki sem akar fölülni a körhintára — mindenki befelé igyekszik. Ott sincs sokkal melegebb, de nem fűi a szél. A bejá­ratnál némi tülekedés: itt meg lehet szerezni elkapott szavakból az első informá­ciókat: Ezek igy hangzanak : »Ide se jóvök többet: egy nagy kártyavár az egész .. • Jól átvágják az embert a reklámmal.* Ehhez a szó­nokhoz üres szatyor és ta­karékos feleség tartozik. »Sokszor jövök. Először nem tetszett, de most már tudom hol kell vadászni.« Egy húszezerre taksálható bun­dába burkolt, dugig rakott bevásárlók öcsi t taszigáló holgv teszi e nviiatkozatot. kéretlenül Mögötte kullogó embere a bukszáját nezegett savanyú képpel- Odabent is zene szól, van büfé és játékautomata. Né­hányan rögtön itt lehorgo­nyoznak. Talán nem is akarnak vásárolni. Hangle­mezes pavilonok és a leg- ujab nyugatnémet modelle­ket hirdető divatbabákat vonzo árusítóhelyek váltják egymást. Nézzük a legújabb es bizonyára hét nyelven — de legalább is nyugatnéme­tül — beszélő hacukákat! Egy szakértő megszólal: — Ezek a legújabbak? Ta­valy vettem ilyet csomagból. A friss információt ha­mar továbbadják a portékát dicsér-gető eladónak, ö meg- hökken. de kivágja magát: — Akinek idegenbe sza­kadt rokonai vannak, annak fizetek egy fröecsöt. de ne rontsa itt az üzletet. Megállni nincs idő- Odébb bohóc jajgat. Rettentő be­leg: lazat mér. meg akar halni. Tragédia persze nincs, csak a homlokra tehető öt- másodperces lázméröt árul­ja. Megméri fűnek, fának. El is ad eev csomót. * * *«•- Még egy kis téblábolás aztan bekerül a gvanútlan ember a nagv labirintusba. Össze-vissza kóválvgó ta- / pasztala liánokat lehet ttt • látni es dörzsölt törzsvendé­geket, akik árengedményes cuccra vadásznak, s mintha valami jelzőrendszerüK is lenne már, mert szinte ve­zényszóra tódulnak a meg­felelő helyekre. Egy asszonyság legalább húsz kiló, zacskóba csoma­golt tarkababot visz, kilón­ként néhány forint enged­ménnyel- Nem késik az ug­ratás. Kérdezgetik, hogy ki és mikor fogja azt megenni avagy babzsák készül-e a gyerekeknek, netán aranyra akarja cserélni rosszabb időkben ... Durvább tréfák is elhangzanak, holmi gáz­gyárról és hasonlókról. Az asszonyság arca rezzenéste­len. A pénztárosnő már is­merősként köszönti. Ifjú liazaspár. tilitoli-ko- csiján háromévps gyermek­kel. pakól- A kocsi telik, már színültig van. Akkor számolnak. Aztán visszafor­dulnak. és a fölhalmozott áru felét vissza rakosgatják, a helyére. A gyerek sivalko- dik; eltűnt a kocsiból egy betonkeverős autó és eg.v műanyag emberke. A csönd ára eSY nyelvöl tögetős per­sely. A zord atva pedig fo­gai .köpött sziszeg: — Ugye megmondtam, hogy ne hozzuk el a gyere­ket. Párja megtoldja: — Magunkat sem kellett volna elhozni; oda a kaja- pénz , fele. * • * Annyi bizonyos, hogy üres .kosárral kevesen men-, nek el- Pedig itt sem ichet sokkal több és jobb dolgot kapni, mint máshol. De ha már valaki kiment a »pré- nre*... Es a hatalmas tö­megű áru... A szabad vá­logatás, ahol eladó ugyan nem segít, mert nincs. de legalább nem is szól, hogy mit nyúlkál a kedves ve­vő- . . A körülmények egyszerű­ek. Így is szólt a reklám, te­hat ezen senki sem akad fönn. Bányászni, nyújtóz­kodni, tipródni, lökdösődni, hegyet mászni, lehasalni, a kocsikkal kerülgetősdi-t és összeütközösdit játszani ... — Ez itt mind hozzá tarto­zik a bevásárláshoz. S aki szereti a tömeg színes ka- valkádját, annak jó szóra,- kozás. És aki itt valami ária-si szenzációt vár? Az bedőlt a reklámnak- Elfelejtette ki­vonni a hirdeteskampánybol a kivonandókat, és azt kép­zelte. hogy ingyen adják az aranyat. Annyi bizonyos, hogy derűlátó fajta va­gyunk, mert sokan érkeznek az expóba ilyen nagy remé­nyekkel. A Skála »el tudja adni magát* — néha azzal is. ami nincs. Így aztan vidékiek utaz nak Budapestre — azaz er­ra « wr taÉJFf«, s BiüV-pa­vilonba. A főváros másik vegéből,' ahol ugyanazt megvásárolhatnák. zarán­dokkaravánok érkeznék. Ez a csoda tovább tartott ha­lóin napnál. * * • Fura szerzet az ember, írhatnám azt is: a magyar ember- Csempésztől, ma­szektól nagy pénzekért vet­te a Fa sprayt. (Került, amibe került !) Fölhajtotta, előbányászta akár a föld alól is. Az expóban Fa-he­gyek álltak. Meg/.öldültek tőlük a környező áruutcák is. Igaz. elég drága volt egy- egy flakon, de még mindig olcsóbb, mint zugáru korá­ban. Am csak az »elmara­dott népség« vett belőle. A »jobbak* ránézte^. és fity­málták: »Ez is valami? Már úgy ú-nom • .. Leginkább ez utóbbiaknak való egyelőre a Skála-expó. Ugyanis rengetegen vannak, és az egyszerű bevásárló ne­hezen fér el 'tőlük. Azok­nak. akik nem a bevásárló- szatyrukon keresztül nézik a világot, ez is egy áruház a sok közül. Nem is rossz áru­ház. A jobb kereskedelmi szelek hírnöke. Remélhetőleg jövőre már az ünneplés és a fellengzős reklámozás sal­langjait levetkőzve termé­szetes dolog lesz. Lothar Péter SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents