Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Varázsok A flinwrirwif KamarazaneAtat ^Hírversenye Kaposváron f TIT -csoport a főiskolán Előadások és falukutatás F«aépésefltrőJ valóságos hozsánnák jelentek meg a világsajtóban az utóbbi két évtizedben, hanglemezeiket százezer számra kapkodják el bt földrész zenerajongói. Korábbi karmesterük, Ru­dolf Barsaj és jelenlegi ve­zetőjük. Igor Bezrodnij a vi­lág legelismertebb kamaraze­nei szaktekintélyei közé tar­tozik. Felfogásukkal — le­li aratam a szentimentálisán fekete vagy kedélyeskedően rózsaszínű mázt a nagy ba­rokk és klasszicista szerzők alkotásairól, eredeti hang­szerekkel, eredeti hangszere­iéiben, egyszóval korhűen rekonstruálni az elmúlt szá­zadok zenéjét — iskolát te­remtettek. Szükségszerűen előzte hét meg nagy érdek­lődés magyarországi vendég­szereplés-sorozatukat, így kaposvári szerdai hangver-' Kényükét is. Nos, a Moszkvai Kamarazenekar igazolta sa­ját legendáját: feledhetetlen élménnyel ajándékozta meg a Latinea Sándor Művelődé­si Központban, összegyűlt közönsége t. A műsoron — mint egy héttel ezelőtt a zeneakadé­miai koncerten is — elsősor­ban a nagy bécsi klasszikus mesterek korai alkotásai szerepeltek, Haydn bájosan egyszerű A-dúr szimfóniája, Mozartnak ugyanabban a hangnemben írott a Köch.eí- jegyzékben a 201. számmal jelölt, szemtelenül kedves és módfelett .népszerű szimfó­niája és a nem túlságosan jelentékeny, de szertelensé­gével tündöklő, 138. Köchel- számú F-dúr divertimento. A kitartó * vastapssal kicsi­kart ráadások sorában Haydn slágerré vált szere­nádját és Mozart nem ke­vésbe közkedvelt F-dúr di- vertimentójanak első tételét is. hallottuk, vagyis csupa olyan szerzeményt, mely á lelki mélységek megidézése helyett derűre hangol, üde- séget és könnyedséget sugá­roz, és ugyancsak üdeséget, könnyedségét,' játékosságot és temperamentumot követel az előadóktól. Hogy e tulaj­donságokat fölfedezhettük produkcióikban, mindenek­előtt az együttes tagjainak kiváló hangszeres tudásával magyarázható. Nincs az a szuperérzékeny komputer, amely a hosszú műsorban akár csak egyetlen MsSeieÄ vagy megkésett . belépést, félrecsúszott hangot, hamis intonációt_ vagy „szőrössé­get” 'kimutathatott volna. Hegedűseik valamennyien tökéletesen képzett művé­szek, tetszés szerint vará­zsolnak elő hangszerükből behízelgően puha hangzást és légiesen szép. tündöklete­sen fénylő tónust.. Ugyanez jellemzi fúvósaik játékát is. Tempóik — hála a karmes­ter Igor Bezrodnij kifejező, lágy és a szó legnemesebb értelmében látványos, egy­szersmind nagyvonalú irá­nyító munkájának — k.öny- nyedek, ha kell, „lezserek.” is: legkidolgozottabb, leg­gondosabban megformált produkcióik is az ösztönös- ség, a spontaneitás érzetét ébresztik. ' Némi „vargabetűt” jelen­tett a klasszicizmus világá­ból Dmitrij Sosztakovicsnak húsz évvel ezelőtt kompo­nált, a második világháború áldozatai emlékének szentelt Kamaraszimfóniája. Bizo­nyára a szerző zaklatott éle­te és az ötvenes évek végén a szovjet művészeti életben végbement érték-átrendező­dés magyarázza, hogy e darabban a leghaladóbb vo­nások — a tételek „átren­dezése”,' a meglepő, olykor bizarr, sokkoló hangzások — keverednek a negyvenes-öt­venes évek zenei plénumáin kötelező harsány demagógiá­val, a leggyönyörűbb mozza­natok a leghátborzongatóbb bombasztokkal. A Kamara- szimfónia ezért jobbára kor- dokumentumként maradan­dó: Hangszeres technikai szempontból viszont vitatha­tatlanul briliáns mű: hatal­mas fokozásai, a lassú téte­lekre jellemző költői ellá- gyulások, szeles dallamok, a sok tremoló, a gyakori di­namikai váltások nagy fel­adat elé állítják az előadó­kat. Itt ismerhettük meg a moszkvai együttes két ne­mes tulajdonságát: a dina­mikai érzékenységet és azt a magasrendű képességet,' hogy csekély létszámuk el­lenére is képesek döbbene­tes erejű nagyzenekari hangzás előidézésére. Egy­szóval : mindent tudnak, amit egy ilyen összetételű kamaraegyüttes- tudhat. Kubáról tartotta „avató előadását” valamelyik kör­nyező községben az egyik diáklány. Nem sikerült be­vonnia a hallgatóságot, el­sírta magát. A társakkal kö­zösen értékelték az előadását., így indult neki másodszor. Ha lehet, még csúfosabban megbukott... Nem vették el tőle a lehetőséget, és a harmadik alkalommal meg­tapsolták ... — Milyen előnyöket élvez­nek ezért a munkáért? — Anyagiakra gondol? Az esetek többségében nem ka­punk honoráriumot. Örü­lünk, ha kiléphetünk a nyil­vánosság elé... — válaszol Kapp Alajos, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola har­madévese. Hármasban ülünk a kollé­gium egyik szobájában. Az alkalom az összejövetelre: a Gödöllői Agrártudományi ’ Egyetem és a főiskola. TIT- csoportja a mezőgazdaság néhány aktuális kérdését érintő tudományos tanácsko­zást szervezett december elején Nagyatádon. Miért éppen Nagyatádon? Mert az ottani városi és já­rási TIT-szeryezet mellett a városi tanács művelődésügyi osztálya is „vállalja őket”. Az említett tanácskozást is ők támogatták. Nem véletle­nül összpontosul tehát a „titesek” tevékenysége a nagyatádi járás területére.» Kaposváron a megyei TIT- szervezet mellett a Hazafias Népfront is elismerte mun­kájukat: nemrégiben vették át a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. Mégis — talán joggal — hiányol­ták, hogy „kívülről” nem keresik meg őket... Tevékenységük a statisz­tika tükrében 1976-ban hu­szonnégy taggal indult a csoport. Az 1978,79-es tan­évben a létszám nyolcvanra duzzadt, a megtartott elő­adások száma ekkor 105 volt. Az elmúlt tanévben a létszám csaknem a felével, az előadások száma csupán hárommal (!) csökkent. Az idén huszonnégy tagja van a csoportnak. Az ok; tavaly szeptembertől csak az lehét TIT-tag, aki elvégzi — vagy került elerni, hogy minden Ifjú Gárda-alegységnek le­gyen kapcsolata, az úttö­rőkkel. A következő időszakban a megyei úttörőelnökség job­ban szorgalmazza, hogy a nyolcadikosok osztályfőnö­ki minősítésébe bekerül jön a tanórán kívüli tevékeny­ség, s az úttörőgárdisták: kapjanak ajánlást az Ifjú Gárdába. I. £. elvégezte — az eiöadokép- zőt. Elsőrangú elképzelés, az eredmény : minőségi munka. Igaz, hogy a továbblépést a ..bevált” formák megerő­sítésében látják, de ... — De kötelezettségünknek érezzük, hogy keressük az újat is — mondja Horváth József kollégiumi igazgató, a * csoport vézetője — Ennek példája az együttműködés a gödöllőiekkél, amit a ta­vaszi csillebérci tanácskozá­son határoztunk el. A nagy­atádi rendezvény a kapcso­lat életképességét bizonyí­totta : laikusként is éreztem — és élveztem — a szakmai légkört. Jövőre mi tesszük tiszteletünket Gödöllőin. Mit neveznek „bevált for­máknak”? Ismeretterjesztő előadásokat tartanak falusi ifjúsági klubokban, szakmai előadásokat szerveznek — melyeken a tudományos szintű ismeretterjesztés he­lyett. a gazdaságosság kerül inkább előtérbe — a mező­gazdasági nagyüzemek dol­gozóinak. A Mezőgazdasági Könyvhónap keretében nép­szerűsítik a szakmai köny­veket; „rendhagyó órákat” tartanak a Kisfaludy üti és a Bartók Béla általános is­kolában.; a külföldi hallga­tók bevonásával néprajz, földrajz, történelem témakö­rökben kerül sor előadások­ra. A kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési központ­tal együttműködve faluku­tatásokat — fölméréseket végeztek három ^településen : Szentbaláasom, Ómban, Zi- mányban. Elégedjünk meg egyelőre ennyivel, bár jócs­kán akadna meg felsorolni óaiá — Keddenként egy-egy órát vesz el a heti megbe­szélés, minden második hé­ten egy délutánunk megy rá a TIT-re, nem számítva az esetenkénti — esténkénti — előadásokat. Nem jelent nagy megterhelést. Róssahegtgi Tibori kérde­zem: — Miért csinál ja ? — A TIT-munkánk össze­vág a főiskolai tevékenysé­günkkel. Gyarapodik az is­meretanyagunk az itt fel­dolgozott témáinkat a tudo­mányos diákköri dolgozatok­ban, esetleg a tanulmányi éveket záró szakdolgozatban is fölhasználhatjuk; más­részt átadhatjuk ismeretein­ket a hallgatóságnak. Végűi gyakoroljuk a közéleti sze­replést. Idézek a főiskola TTT- csoportjának eddigi munká­ját értékelő kiadványból: ......Célunk az, hogy a leen­dő szakemberek már hallga­tóként ismerjék meg: a mezőgazdasági céljaink el­érése nemcsak agrotechnikai kérdés, hanem a szakmai és az általános műveltség szín­vonalénak állandó növelését is igényli.” B . Z. Ragtime Band is ... Ugyancsak hangversenyről érkezett hír Siófokról a Dél- balatoni Kulturális Központ­ból: Liszt és Erkel melódiái csendülnek föl vasárnap 19 órakor. Két érdemes mű­vész: Moldován Stefanie és Palocz László lép fól ötvös Csilla, Tárnái Gyula, Esze- nyi Irma. Csányi János, Fe­hérvári Mária, Katona Ág­nes ■ társaságában. A Bel­ügyminisztérium Szimfoni­kus Zenekarát Králik János vezényli. Ugyanitt már ma is lesz olyan program, amely sok nézőt vonz: a veszpré­mi Petőfi Színház Felicien Marceaunak A tojás című játékát adja elő, Pethes György rendezésében. Áron László, Vajda Károly, Lo- sonczy Ariel, Horváth Ibo­lya, Újhelyi Olga, Pataki Erzsi, Dem jen Gyöngyvér is fellép a darabban. Az elő­adás 19 órakor kezdődik. Húsz órakor Nagybajom­ban is megszólal a zene: ma ugyanis az ottani művelődé­si otthonban lép föl a Tolcsvay-együttes. Barcsról,' a művelődési és ifjúsági központból figyelemre méltó hírt küldött Tasnádí Éva: szombaton 18 órakor a nagy­teremben vendégszerepei Dugó Selo Progress címmel egy zágrábi népi együttes. Műsorát megtekinteni bizo­nyara Barcsra utaznak a kör­nyékbeliek is. A barcsi táj­múzeumban egyébként de­cember 30-ig látható Göld- ner Tibor festőművész kiál­lítása. Rendhagyó levelet hozott a posta a szennai falumú­zeumból. A híradást afféle előzetesnek szánjuk az ér­deklődőknek: karácsonykor a népi építészet remekeiben is fenyőt állítanak majd, a he­lyi szokásokat fölelevenítve. A régi díszek rekonstruálá­sában a helyi iskolások se­gítettek. Ma utazik a kapos­vári Krénusz iskola lelkes honismereti csapata is, hogy befejezze a munkát. Szennai szokás szerint az asztal alá szakajtóban többféle ter­mény, de kaszakő és biblia is kerül. Itt említjük meg. hogy már áll a szövőszék is, lehet tanulni rajta . . . A kaposvári események közöl elsőként a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központ kínála­tát adjuk közre. Vasárnap 10-től 18 óráig nagyszabású megyei fenyőünnepséget tar­tanak itt. Köszöntő es ját­szóház, 14 órától gyertya- gyújtás és játék, diszkó, fú­vós-zenekari koncert, árny- játék, xilofonzene, énekkari műsor, a Táncsics Színpad föllépése, a Százvirág Klub közreműködése, fenyőíadisz- készítő foglalkozás ad majd tartalmat a vidám, meghitt vasárnapnak. Az intézmény szakkörösei hétfőn 15 órakor ünnepelnek. A téli szünet­ben rendszeres filmvetítés is lesz Fenyőfaműsorral várja ma a Latinea művelődési köz­pont klubjukban a nyugdí­jas .pedagógusokat. A cseri fiókkönyvtár CSAK-kiubjá- ban ma 18 órakor az év leg­jobb munkájának kijelölése várható. Az . ifjú olvasókat várják ma 15 órára a Sár­vári klubkönyvtárba. Ku­tyákról, macskákról 14 óra 30 perckor hallhatnak isme­retterjesztő előadást az ér­deklődők a városi könyvtár­ban. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma 15 óra­kor a Sir Gawain és a Zöld lovag című játék kerül mű­sorra. Este Kleist vígjátékát, Az eltölt korsót játsszák, s ez lesz a holnap esti prog­ram is. Vasárnap 15 orakor tartanak előadást Kleist mű­véből. .Gothár Péter rendez­te. Donáth Péter díszleté­ben. A főbb szerepeket Raj­hona Ádám, Pogány Judit, Koltai Róbert, Lultáts An­dor. Kari György es ifj. Mucsi Sándor alakítja. Fotónkkal ezúttal a Vörös Csillag moziba kalauzoljuk olvasóinkat: ott játsszák a Jules Verne regényéből ké­szült csehszlovák filmet, Az acél város titkát — ez A Bé- gum ötszáz milliója címmel ismert mű adaptációja. Ugyancsak ebben a moziban vetítik a Fowles-regényből forgatott angol filmet, a Lepkegyűjtőt is. A Szabad Ifjúság A kenguru című ma­gyar és az Annié Hall című amerikai munkát ajánlja, a Latincában A nap lop ót já tsz- szák. L. A. Ifjú Gárda és úttörőgárda Több segítséget várnak Bach, Weben, Händel, Debussy, Vivaldi muzsiká­jával áraszt me­leget az emberi szívben az a hangverseny, amelyet a mar­cali . állami zene­iskola tanárai ad­nak vasárnap délelőtt 10 órakor a marcali műve­lődési központ­ban. Közremű­ködik, Hajas Bé­la, Takács Zsolt, Horváth Endre, Oltné MezodiZsu- fit zsa. Horváthné Kiss Aranka, Var­ga Lajos, Kará­csony Katalin, Tóth Attila, Ko­roknál János, Kö­rösi Lajos. És hogy egy másfaj­ta vidámság se maradjon el: bemutatkozik a Az ifjúsági mozgalomban a fiatalok honvédelmi neve­lését szolgálja az Ifjú Gár­da Tévéké nységéről és a tartalmi munka tapasztala­tairól tárgyalt a múlt héten a KISZ megyei bizottsága. Az Ifjú Gárda politikai, er­kölcsi és fizikai követelmé­nyeket állít a fiatalok elé, s célja, hogy minél széle­sebb körű ismereteket nyújtson a honvédelemről, a katonai szolgálatról, a fegy­veres testületek munkájá­ról, a polgári védelemről. Az elmúlt években kétszere­sére nőtt a szervezet létszá­ma: 1976-ban 767, az idén már 1514 tagja van az If­jú Gárdának, s ennek egy- harmada lány A KISZ -bi zottságok és az IG-parancsnokságok jó együttműködésére Siófo­kon, a marcali és a nagyatádi járásban talál­hatunk példát; az ot­tani fiatalok országos ver­senyeken bizonyították fel- készüjtségüket. Az üzemek­ben és az intézményekben azonban már korántsem ilyen jó a tapasztalat a KISZ és az IG együttműkö­déséről, a honvédelmi neve­léssel foglalkozók nem kap­nak elég segítséget. A tanin­tézetekben jobb körülmé­nyek között végzik munká­jukat az alegységek, a pat­ronáló tanárok figyelemmel kísérik ezt a tevékenységet. Az if jógárdisták ismeretei­nek bővítését a szakképzés szolgálja bár — mint a tes­tület elé került 'beszámoló is megjegyzi — a szemlé­ken, versenyeken még sok­szor hiányos tudással vesz­nek részt a fiatalok. A szak­képzésre a múlt évben tér­tek át, így a tanintézetek­ben közbiztonsági, honvéd és polgári védelmi; az üze­mekben és a lakóterülete­ken munkásőr, tűzoltó, köz­biztonsági és határőr; a Ba­laton partján pedig vízi rendészeti szakaiegységek működnek. Az Ifjú Gárda munkáját segítő fegyveres erőkkel, tes­tületekkel és társadalmi szervekkel nagyrészt jó az együttműködés, ám a tűzol­tósággal' és a polgári véde­lemmel nem sikerült megfe­lelő kapcsolatot teremteni. Öt évvel ezelőtt az úttörő- vezetők VI. országos konfe­renciája úgy határozott, hogy az úttörőcsapatok hon­védelmi nevelést . szolgáló tevékenységének összefogá­sára és az Ifjú Gárda után­pótlásának bjztosítsára ala­kuljon meg az úttörőgárda. Ez a szervezeti forma egyre több pajtást vonz, jelenleg már 4837 úttörő tevékeny­kedik a 271 szakaszban. Mivel az úfctörőgárda meg­alakulásának egyik célja az Ifjú Gárda utánpótlásának biztosítása, tevékenységük­ben fontos az együttműkö­dés. ezen a téren azonban meg van tennivaló. Nem sí­— Tudod, min töprengek? — Nem. De ha megmon­dod, megtudom. — Valóban? — Hát, ágy gondolom. — Idefigyelj! Ha egy pos­tásnak nincs semmi' külde­ménye, amit kézbesíthetne, vajon postás marad-e? — Biztosan. Elméletileg megtörténhet, hogy az ö körzetében egyszer senki számára sem érkezik levél, pénz vagy csomag. Ez ugyan valószínűtlen, de lehetséges. — Igazad ran. De Vajon egy ilyen ember postás ma­rad-e? — Hát persze. Miért ne? — És mint postásnak to­vábbra is jár neki a fize­tése? — Azt hiszem, igen. Hi­szen alkalmazott... Vagy nem így van? — Logikusan gondolkozol. De most folytasd tovább. Ha Dilemma egy raktárosnak nines egyál­talán semmi a raktárában, és nem ad ki semmiféle árut: ha a borbélynál sen­ki sem ücsörög és nincs kit borotváljon: ha a lakótele­pen minden vízcsap rend­ben van és a szerelő kény­telen keresztrejtvényt fejte­ni, megszűnnek-e ezek az emberek raktárosnak, bor­bélynak vagy rizvezetéksze­relőnek lenni? — Nem; azok maradnak, Mkik voltak. És egyúttal al­kalmazottak is maradnak. — No látod. Tehát merni logikus-e továbbá, hogy ka a postás pénzt kézbesít neked, ha a raktáros kiadja neked a kívánt nagyságú csavaro­kat, ha a borbély megborot­vál és a szerelő megjavítja a vízcsapodat, hogy szert nekik borravaló dttkal vagy egy üveg itőka?, — No nem, az aztán nem. Semmi sem jár nekik! Hiszen azért kapják a fize­tésüket . . — Tevedes! Hiszen az imént azt mondtad, hogy a fizetésüket akkor is meg­kapják, ha semmit sem tesz­nek. Ha tehát mégis meg­tesznek valamit, az béren felüli munka, és azért jog­gal elvárhatják a jutalmat. Nem igy van? — Hm, no . .. Ez nekem sehogy sem tetszik. Telje­sen megzavarlak Ügy la­tom, hibás a logikád. — Hibás? Akkor kísérel­jük meg egy másik oldalról. Miért fizeted az orvost? — Miért? Hat azért, hogy meggÿogyxlsotyl — De hát akkor az orvos érdeke az, hogy a lehető leghosszabb ideig beteges­kedjél, minél tovább gyó­gyíthasson ... Vagy nem igy van? — Az ördögbe az ilyen logikával. De hát ez nem igaz?! — Tehat, most rnár tu­dod, min töprengek? — Már nem vagyok any­agira biztos benne. — Azon gondolkodom., hogy a régi kínaiak nem is voltak annyira ütődöttek: akkor fizették az orvost, amikor egészségesek voltak, ‘ ám megszüntették a jutal­mazási, ha megbetegedtek... Honnan Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents