Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Az országgyűlés ülésének második napján I*oswne*i Pál. Németh Károly és Lázár György fidel Castra beszéde (Fatytatáa az 1. aétUUrol) ^Folytatás az 1. oldalról) kát — mondotta. —, s olyan kezdeményezés, amely előbbre visz, megalapozza a terv társadalmi hátterét. Az.4 elhangzott 28 hozzászólás­ban fölvetődött megannyi kérdésre a kormány két módon új vissza tér: egyfe­lől* a hatodik ötéves terv végrehajtásának megindítá­sát. megszervezését szolgáló részletes intézkedési terv kidolgozásakor, másrészt pedig — a kialakult szoká­soknak megfelelően — a kormány, az illetékes szak­minisztériumok, illetve mi­niszterek tételesen megvizs­gálnak valamennyi elhang­zó® javaslatot. An országgyűlés bizottsági íSfssem elhangzott, s a kép­viselőkhöz írásba« is eljut­tatott módosító javaslatok- kai, valamint a plénumán elhangzott képviselői módo­sító indítvánnyal — hogy ' a településeket a központi 3 nyag-i eszközödnek a köz­ségek számára kedvezőbb eiosztósávad is vonzóbbá kell teœ» — a Minisztertanács elnökhel y ebese egyetértett. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés, a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­vé«» szótó törvéoyjawasla- tot áitaianosságtx» és — már megszavazott módosítások­kal — részleteiben is elfo­gadd­Ezœtàn Heten&i U-tvan pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 198 L évi költségvetéséről és a taná­csok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavas­latot terjesztette elő. 1981-ben továbbra is az a kutesfetadat — hangsúlyoz­ta. —_ hogy hatékonyabban dolgozzunk. A feladat a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3J> százalékos, a mező­gazdasági termelés mintegy 3 százalékos növelése. A ki­vitelnek a behozatalnál lé­nyegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyo­ma»» a népgazdaság összes jövedelme mintegy 5—6 szá­zalékkal növekszik. Az álla­mi költségvetés bevételei és kiadásai meghaladják az előirányzatot, de a hiány a tervezett 4,5 milliárd forint körül alakul. A hiány a gya­rapodó bevételek ellenére azért nem csökken, mivel az életszínvonal megőrzés élbe a, az életkörülmények javítá­sában növekednek a költ­ségvetés kötelezettségei. — A költségvetés kiadá­sainak nagy szerepük van az életszínvonal és az élet­körülmények alakításában: a lakosság jövedelmének egy- harmadát a költségvetésen keresztül kapja, főleg társa­dalmi juttatások útján. A pénzügyminiszter expo­zéja után Havasi Béta, a terv- és költségvetési bizott­ság előadója szóit egyebek között, arról, hogy a. jövő esztendőben különösen az eszközök, tehát az energia, a gépek, az anyagok hasz­nosításában kell nagyobb mérték-ben előrelépni. Az országgyűlés a törvény­javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta­A honvédelemről saötó 1 !«6. éui L törvény módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi mi­niszter terjesztette elő. El­mondta, hogy a törvény ha­tályba lépese óta a társadal­munkban végbe ment válto­zások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségi kötele­zettségeink figyelembe véte­lével széles körűen megvizs­gálták a sorkatonai szolgála­ti idő csökkentésének lehe­tőségét. s úgy ítélték meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati idő­nek 24 hónapról 18 hónapra vató leszállítására. Indok-Iá­SOMOGYI NÉPLAP sálban a mirüszter rámuta­tott, hogy az ifjúság általá­nos fölkészültsége tudása nő, rövtdebb idő alatt képes a katonai ismereteket elsajátí­taná. Hozzászóló nem jelentke­zett, ezért a. javaslat felett nem nyitottak vitát, az or­szággyűlés egyhangú határo­zathozatallal módosította a honvédelemről szóló tör­vényt. Interpellációk A parlament legutóbbi ülésszakán Sándor Dezső a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. tői-veny hatály­balépése előtt alacsony ösz- szeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az «lapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tár­gyában nyújtott be mterpe! - lációt a munkaügyi minisz­terhez. Trethon Ferenc írás­ban. adott választ, ami t az A madridi találkozón a humanitárius kérdésekkel, az információval,' a kulturális és , oktatási ka pcsoiat okkal foglalkozó munkabizott­ságban dr. Berényi Pál, a magyar küldöttség nevében, az előzőleg benyújtott önál­ló magyar, illetve más álla­mok küldöttségeivel társ­szerzőségben kidolgozott négy javaslathoz fűzött ki­egészítő magyarázatot. Ezek a javaslatok a kö­vetkezők: 1. Javaslat ‘a ke­véssé elterjedt vagy tanul­mányozott európai nyelvek oktatásának fejlesztésére, il­letve az ily-en nyelveken ké­szült művek fordításának és kiadásának elősegítésére te­endő intézkedésekről; 2. Ja­vaslat az ifjúsági szer ve ze­interpeüálö képviselő és az országgyűlés tudomásul vett. Tarjányi Be la né a nehéz­ipari miniszterhez interpel­lált egy Dunaharaszún léte­sítendő új üzemanyagtöltő állomás tárgyában, Simon Pál válaszát — három tar­tózkodással — elfogadták. Az interpelláló képviselő — Végh György — és azor- szággyűlés ugyanígy tudo­másul vette a mozgássérül­tek szervezett f-ogjaikoztata- sa tárgyában az egészség- ügyi mimsizterhez benyújtott interpellációra dr. Schult- heisz Emil válaszért. Giktnyi János a középisko­lás tanwtók szabadszomtoatos munkarendjének megszer­vezése ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Pozsgay Imre válaszát tu­domásul vették. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka —. amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltöt­te be Apró Antal, Péter Já­nos, Cservenka Ferencé — veget ért. (MTI) lek kapcsolatainak es a fia­talok külföldi utazásainak ősztőn zéséről i; 3. Javaslat a résztvevő államok külföl­dön tartózkodó hivatalos képviselőinek, és állampolgá- • rainak fokozottabb védelmé­ről és az ezzel összefüggő konzuli intézkedésekről ; 4. Javaslat a tömegtájékoztatá­si eszközök hatékonyabb felhasználásáról a résztvevő államok kultúrájának köl­csönös bemutatása érdeké­ben. A javaslat indítványozza!, hogy a résztvevő államok kérjék fel illetékes idegen- forgalmi szerveiket, hogy biztosítsanak jelentősebb anyagi kedvezményeket az if júsáigi turizmus eiősegvte- seee. szei termetes öt év alatt megkétszereződött, a citro­mé 60 százalékkal nőtt, a tejhozam 54 százalékkal nö­vekedett, a sertéshús terme­lése 140 ezer tonnáról 290 ezerre nőtt, a baromfihúsé megkétszereződött. Kijelentette: az elmúlt öt év kubai külkereskedelmé­nek az volt a legfőbb jel­lemzője, hogy a szocialista országokkal javultak a cse- reieltételek, a kapitalista or­szágokból való behozatal' csökkent. A Kubai Kommunista Párt KB első titkára felsorolta az oktatás, a kultúra és a sport fejlesztésében elért eredmé­nyeket, majd hangsúlyozta, hogy a munkaviszonyban álló nők aránya 27 százalék­ról 32-re emelkedett. Fidel Castro méltatta az in-teamen y esne» folyamat eredményeit: az alkotmány elfogadásának, a néphatalmi szervek megteremtésének jelentőségét. Kiemelte az 1976-tól fokozatosan beveze­tett tervezési és gazdaság- irányítási rendszer jelentő­ségét, utalt arra, hogy folya­matban van a termelői es fogyasztói árrendszer kidol­gozása, hogy a mezégazda­ságban új adórendszer be­vezetését tervezik, majd a párt, az ország előtt álló legfontosabb feladatokkal foglalkozott. Az 1981—8S-ös időszakra szóló gazdasági- és tarsada 1 omiejlesátéri terv­vel kapcsolatban köze] te, hogy a terv évi ót százalé­kos gazdasági növekedésé irányoz elő. A beruházások 15 százalékkal nőnek és a hangsúlyt a már megkez­dett létesítmények befejezé­sére helyezik. Ezt követően Fidei Castro a forradalmi fegyveres erők es a belügyminisztérium öt­éves tevékenységét elemezte- Megállapította, hogy az el­múlt időszakban a Kubai Néphadsereg szervezettebbé vált, kapcsolatai szorosab­bak lettek az állam közpon­ti adminisztratív szerveivel, a népi hatalom védelmi fel­adatokat ellátó helyi szerve­zeteivel. Hangoztatta, hogy az utóbbi húsz év során a Szovjetunió segítségével megerősödött az ország vé­delmi kepessege. »Állandó es egyre mélyü­lő kapcsolat a tömegekkel — ez a Kubai Kommunista Párt politikájának alapvető normája« — hangsúlyozta Fidel Castro a párt belső életével kapcsolatban. Az utóbbi öt évben elért fejlő­dés eredményeként a párt megerősödött. tapasztala­itokban gazdagodott. Taglét­száma megkétszereződött, s ma már meghaladja a 434 ezer főt. A beszámoló hang­súlyozta, hogy a párt vezető fórumaiban következetesen érvényesül a kollektív veze­tés elve, a demokratikus centralizmus, A kubai párt vezetője ez­után vázolta az Egyesült Ál­lamok Kuba-ellenes. neoko- lanialista politikáját, emlé­keztetett arra, hogy 1959 után az imperializmus gaz­dasági blokáddal, katonai fe­nyegetéssel és politikai nyo­mással próbálta terdre kény­szeríteni ' az országot. Az amerikai politika a kubai lakosságot az ország illegá­lis elhagyasana ösztönözte, egyrészt a fogyasztói társa­dalom »idilljevel-, másrészt felhasználva azt a körül­ményt. hogy családtagok ez­rei élnek egymástól elszakít­va. A forradalom győzelme után Washington az értel­miség elcsábításával próbál­ta gyengíteni az országot- Azóta a mérnökök, orvosok, tanárok új nemzedéke nőtt fel. s közülük sokan nap­jainkban több. minit 30 or­szágban nyújtanak interna­cionalista segítséget. Az idén tavasszal nem, az értel­miség távozott — jelentette ki Fidei Castro — »-az impe­rializmus csak a lakosság söpredékért tudta elcsábíta­ni*'. A perui és a venezuelai nagykövetségen történt ese­ményekre és az imperialista katonai fenyegetésekre a nép I az erő, az egység, az öntu­dat es a fegyehnezettee* de­monsuálásával válaszéit — utalt Fidel Castro az áprili­si és májusi tornegfelvorvu- láaofcra. A beszámoló külpolitikai részében Fidel Castro vázol­ta az elmúlt öt esztendő fő eseményeit, kiemelte a hala­dás erői által a különböző kontinenseken elért sikere­ket. Hangoztatta, hogy a lö­kés országok gazdasági vál­sága befolyást gyakorolt az imperialista politikára és ennek függvényében fe­szültté vált a nemzetközi helyzet. Fidel Castro hangsúlyoz­ta. hogy a nemzetközi lég­kört ' károsan befolyásolja a lengyelországi fejlemények­kel kapcsolatban Wash i ng - ionban szított kampány. »A Lengyelországban történitek nem választhatók el a szo­cialista országok ellen foly­tatott imperialista ■ felforga­tó politikától- — mondotta, majd utalt a szocialista kö­zösség felelősségére, a len­gyel kommunisták kötele­zettségeire az imperializmus akcióinak visszaverésében. A beszámoló utalt arra, hogy a béke megőrzésében az el nem kötelezett mozga­lomra is jelentős szerep há­rul. Kubát a nemzetközi fe­szültség növekedésének idő­szakában választották a mozgalom elnökévé. Ebben a minőségében Kuba azon fá­radozik. hogy hozzájáruljon a mozgalom egyes országai között kirobbant eltemetek és feszültsége a megoldásá­hoz. Kuba és az Egyesült Álla­mok viszonyában a döntő el­lentétek a. társadalmi rend­szer fcSíönibo zósegéből adód­Konsztontyifi Csernyinké: A kongresszus munkájá­ban részt vevő 1772 köldott, a társadalmi és tómeigszer - vezetek mintegy száz kép­viselője nagy tapssal fogad­ta Konsztantyin Csemyen- k-ót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, a szovjet delegáció vezetőre1.. Csemyenko az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szov­jet nép nevében melegen köszöntötte a Kubai KP kongresszusát és tolmácsolta Leonyid Brezsityev saivélyes üdvözletét. A szovjet pértköldöttség vezetője szólott a kubai nép történelmi vívmányairól, ar­ról a tényről, hogy a latin­Dr. Korom Mihály: A Kubai Kommunista Párt második kongresszusá­nak küldöttei nagy tapssal fogadták dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a kongresszus csütörtöki ple­náris ülésén lépett a szónoki emelvényre, hogy átadja Kádár János üzenetét, tol­mácsolja a magyar kommu­nisták és a magyar nép jó­kívánságait. Dr. Korom Mi­hály hangoztatta: A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolója és a kongresz- szus munkájának alkotó légköre megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy a kubai kommunisták és a kubai nép magabiztosan ha­lad előre a szocializmus építésének útján. Magyaror­szágon tisztelet és megbe­csülés övezi a kubai nép történelmi vívmányait, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás önfelál­dozó kubai harcosait. — Századunk társadalmi áteéaktdásaiinak sorában a kubai ío*Tadak>mr»ak meg­különböztetett helye van. A forradalom győzelme, a szo­cialista Kuba léte és fejlő­dése napjaink történelmi realitása. Közős céljainkért wnm*I tanaink es nasaetet ­nak, és főleg nemzertköw té­ren jelentkeznek. Jóllehet elvi ellentetek vannak a két ország között, ez semmikép­pen sem indokolja az Egye­sült Államok Kubával szem­beni ellenséges politikáját- Kuba a maga részéről kész ésszerű és építő megállapo­dásokra. Helytelen lenne -megítélni egy elnököt még beiktatása előtt — folytatta a gondolatot Fidel Castro. Ma még senki sem tudja pontosan, hogy Reagan mire készül. »Ha olajágat kínál, nem utasítjuk vissza. De Ha folytatja az ellenségeske­dést. és ha agresszióra ke­rülné sor, energikus választ adunk** — jelentette ki a kubai párt kb eteő titkára. »Kuba szocialista ország és az is marad. Kuba a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország barátja, és az is marad. Kuba interna­cionalista politikája a jövő­ben is változatlan marad. Elvei nem képezhetik sem­miféle alku tárgyát** — szö­gezte le előadói beszédének zárórészéfoen Fidel Castro. A K-u-bai Kommunista Párt második kongresszusa a Fi­del Castro, a kb első titkára 'által előterjesztett .beszámoló elhangzása után szerda este bizottsági ülésekkel folytat­ta munkáját. Csütörtökön reggel — helyi idő szerint kilenc órakor (közép-európai idő szerint lő órakor) — a kongresszus teljes ülésen kezdte meg a központi bi­zottság beszámolójának meg­vitatását' és meghallgatta a kongresszus alkalmából Ha­vannába érkezett küldöttsé­gek üdvözletét. Kuba számíthat a Szovjetunió támogatására Összetartozásunk tudata nagy erőforrás amerikai földi-észen első­ként rázta le az imperializ­mus igáját és lépett a szo­cialista építés útjára. Nagy­ra becsülte a kommunista párt vezette kubai nép el­múlt öt évben elért eredmé­nyeit, majd méltatta a Szov­jetunió és Kuba egyre mé­lyülő és szorosabbá váló kapcsolatait, a gazdasági együttműködés egyre jelen­tősebbé váló tényeit. Hangsúlyozta, hogy bar sokezer kikunete.r választja el egymástól a két országot, Kuba bizton számíthat a Szovjetunió támogatására, és soha sem marad egyedül az imperial» zmussal vívott har­cában. tozásunk tudata nagy erköl­csi és politikai erőforrás számunkra, a magyar kom­munisták sízámára is. A Kubai Köztársaság ma méltán megbecsült tagja a szocialista országok testvéri közösségének, tevékeny részt vállal a szocialista országok együttműködésének elmé­lyítésében, aktívan küzd a békéért, az enyhülési folya­mat megvédelmezéséért, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért. További sike­rek«* kívánunk a Kubai Köz­társaságnak az el nem köte­lezett mozgalom elnöki tisz­tével összefüggő feladatok megoldásában, a mozgalom­ban tömörült országok igaz­ságos céljaiért, az önálló, független fejlődésért, a tár­sadalmi haladásért, az im­perializmus eilen vívott küadelemben. Dr. Korom Mihály beszá­molt a Magyar Szocialista Munkáspárt bel- és külpoli­tikai tevékenységének legje­lentősebb állomásairól, majd hangoztatta-: — A Magyar Saoeiafcsto Munkáspárt a jövőben is a*v nak érdekében fog munkál­kodni, hogy tovább erősöd­jék pártjaink és országaink együttműködése, népeink testvéri barátsága — ms» dotta vegeaetófi. Madridi találkozó Kiegészítések a magyar javaslathoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents