Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

Kattant a „fotópuska” Kirándulás hóesésben KúráncMlásunfera ezúttal november utolsó napján, va­sárnap került sor. Laci ál­mosan ült be a kocsiba, de azonnal csillogott a szeme, amikor az erdő szélén meg­láttuk az utat keresztező vadcsa pás okát. — Ezeknek a közelben kell lenniök — jegyezte meg. — Valóban ! Még nem lep­te be a hó —, bizonyítot­tam, — de nézd csak, ott a fák alatt disznók turkáltak, — -Vajon mit kereshet­tek? — csodálkozott. — Makkot — feleltem. —■ Ezeken a vöröstölgy fákon sok tei'més volt. — De szép az erdő — ■ mondta Laci csodálkozva és a hóval fedett fákra muta­tott. A kanyar után tisztás kö­vetkezik. — Én ma jd az erdőt né­zem. Feri bácsi meg az utat figyelje —, biztatott, aztán előrehajolt, hogy jobban lás­son. Emelkedőhöz értünk, mindkét oldalon aljnövény­zet nélküli szálaserdő követ­kezett, — Nem ismerős ez az er­dőrész? —, de Lackó nem felelt, nézte a havas fákat. — Tavasszal itt láttuk a vaddisznókat — mutattam a Két autó A parázsba egymás után érkeztek éjszakai pihenésre a zöld, fekete, szürke sze­mélyautók. Már csak a kis piros autó helye állt üresen. Néhány perc múlva ezt, a kocsit is meghozta gazdája. Letörölte üvegét, gondosan bezárta, megveregette az ol­dalát. Aztán látva, hogy a kis piros autó lámpaszemét lehunyta, elsietett Ám a kis piros autó jobb szemét kicsit nyitva tartva, mindent gondosan megfi­gyelt. Látta gazdáját elmen­ni. Megvárta, míg a mellet­te fekvő zöld Warszava is mélyeket szuszog, aztán hal­kan kisurrant az ajtón. A garázsból vezető utat jól ismerte. Határozottan in­dult neki az éjszakai kirán­dulásnak. A sarokról több­ször visszapillantott — el­lenőrizni, nem követi-e va­laki. S hogy senki se jött utána, vad száguldásba kez­dett. A sebességmérő muta­tója a 100-as körül ugrált. Pillanatok alatt végigrobo­gott a Körúton. Felszaladt a hidra, át Budára. Tovább, ggyre tovább. Az egyik mel­lékutcában panaszos hangok­ra lett figyelmes. Egy kisfiút vezetett a mamája. *A kis­fiúnak fehér kendövei volt felkötve az álla. Sirt. hogy nagyon fáj a foga. A ma­mával orvoshoz igyekeztek. A kis piros autó gondolko­dás nélkül itt tcr'ctt, kitár­ta ajtaját a f:ú c\ mamája előtt — s vitte a kis bete­get az ügyeletes fogorvos­völgy félé. — Figyelj, hátíh^ most is fekszik egy-kettő... — Valóban, igen sok a csapás —, bizonyította, majd előre mutatott, mert meg­látta a - tisztás szélén a szarvasokat. Megálltunk. Észre vettek bennünket és elindultak. Kattant a »fotópuska«, ez­úttal azsonban nem esett el a vad, hanem filmre került a kis csapat. Lassú ügetés­sel igyekeztek a dombon fölfelé. Üjra kattant a fény­képezőgép, de most mar csak hét szarvas került a képre. — Le lehetne lőni őket — jegyezte meg Lackó izgatot­tan. — Igen, de most nem va­dászunk, hanem fényképezni jöttünk —, mondtam és le­vettem lábam a fékről. A kocsi hangtalanul gurult a lejtőn lefelé, aztán tovább mentünk a kanyargós úton. A vitorági réten két fiatal szarvasbika hancurozott. Kergették egymást, mint a gyetek eic. — Miiyen állatnak a csa­pása lehet ez itt előttünk az úton — mutatott ki Lackó. — Ez Lacikám, róka csa­pás, amikor igy .egymás mö­gé lép, ezt zsinórozásnak ne­vezzük szaknyelven. vagyis zsinorozócsapa. A többi vad Mint, a ki jól végezte dol­gát — most már újból egye­dül — jelszaladt a varua. Aztán a Gellérthegyre. Az egyik étterem előtt zenét hallgatott. S megismerkedett egy külföldi kocsival. Ez az autó Franciaországból jött. és sok érdekeset mesélt kis piros barátjának. Addig, ad­dig barátkoztak, míg a fran­cia autó is rászánta magát, elmegy sétálni a kis piros koesivgl. , El is indultak, le a hegy­ről egymás mellett. A kis piros autó diktálta a sebes­séget. Előbb lassan, aztán egyre gyorsabban rohantak a meredek úton. Már majd­nem a hegy lábához értek, mikor szembe szaladt velük egy busz. A kis piros autó és francia barátja egyszerre j sikítottak fel, s próbáltak kétségbeesetten fékezni. De már késön. A busz rohamo­san közeledett, ök csak úgy tudtak kitérni, hogy oldalra fordultak. A kis piros autó felborult. A francia lehor­zsolta az oldalát, és jól be­verte a homlokát a busz or­rába. Szerencsére nagyobb baj nem történt. Mire oda­ért a rendőr bácsi, már új­ból egymás mellett állt, s szipogott a két autó. A rend­őr bácsi visszavitte a hegy­re a francia kocsit, a kis pi- 1‘os autót pedig a garázsba, Útközben a KRESZ-ről ma­gyarázott, s kicsit össze is siidt a a kei köszönitűin autói. csapása eltér ettől, azok egymás mellé lépnek. Lackó a rókacsapást fi­gyelte, , nem vette észre az út mellett álló őzgidát, amely egy vastag tölgyfa takarásában alig tíz méter­re volt tőlünk. — Azt reméltem, hogy disznókat is látunk, de úgy látszik, előbb , pihenőre tér­tek — mondtam elkesered­ve. ahogy a donnai erdőből mentünk kifélé. De aátán alig haladtunk néhány száz métert, a Szilvás! rétről egy­más után ugráltak át az úton a disznók. — Egy, kettő,- három, négy, öt, .., huhú, de nagy!, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz! Ez volt a. legkisebb — számol­ta Lackó izgatottan. — Tíz darab volt. — ismételte. — Milyen messze lehettek tő­lünk?. — Nyolcvan, kilencven méterre — feleltem és ahol átváltottak, leállítottam a kocsit Kiszálltunk. A feny­vesben hallani lehetett a kon da csörtetését. — Kár, hogy nem tudtuk lefényképezni őket — je­gyezte meg Lackó szomorú­an. — Azt hiszem, jó lesz ha­zaindulni, mert betemet a hó bennünket — javasoltam és elindítottam a kocsit. Hangtalanul gurult a fe­hér szőnyegen. A lipótfai kanyarnál megálltunk, visz« szanéztünk. Az egyre sűrű­södő hótfüggönyön át, csak homályosan láttuk már az erdőt. — Olyan a táj és az erdő, mim egy fehér álom világ — jegyezte meg Lackó,'— iga­zán nem sajnálom, hogy ilyen korán fölkeltem, mert álmomban sem láttam volna szebbet. Gyönyörű az erdő! Tóth Ferenc Lóugrásban o > P 111 Y T G M A A IP A A N R Y D R Y Bi A Ha a vastagftatt A-betű­ből kiindulva lóugrásban összeolvassátok a betűket, négy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a négy költő? (A helyes wáteust íwegta- * SUKái 'tóDaúü*;"!»» Jffl. «xaaaa&jt Etessük a madarakat! A tó taBwetedSévei vonató madarasok csapatokba ve­rődve Déf-Bunópába és Afri­káira tnctoXafc Nagyon sok .madárfaj azonban köttóhe- lyen vésaetó át a K»d tói napokat. Az itthon tejelő madarak bizonyos fokig alkalmazkod­nak a zord időjáráshoz, dé az élet fenntartásához szük­séges eleség megszerzése igen nehéz számukra. Ál­dozzunk -egy kis időt arra, hogy a zimankóé téli napo­kon átsegítsük az éhező és fázó madarakat. Ha elhatároztuk a mada­raktól való gondoskodást, akkor a tél végéig nem. sza­bad elhanyagolni. A kis ma­dárkák ugyanis könnyen odaszoknak egy-e>gy etető­höz és azután, ha a meg­szokott élelmet nem talál­ják 'ott, akkor az végzetes lehet számukra. Az etetőket házilag készítsük el. Fából, furnérlemezből, kátránypa­pírból — esetleg üvegoldal­lal kis ügyességgel könnyen összebarkácsolhatjuk. Az etetők leggyakoribb lá­togatói a cinegék, pintyek, zöldikék, csuszkák, rigófélék (éeketerigó, fenyőrigó, vörös­begy). Ritkábban, de előfor­dul a messze északról érke­ző csonttollú madár, meggy­vágó, süvöltő, sőt néha még a karvaly is. És természete­sen a verebek. A madarak téli ellátására a mezőgazdaságban haszná­latos magvak nagyrésze — napraforgó, köles, cirok, kendermag — alkalmas. Kedvelt csemege a szalonna, a faggyú, az almacsutka, a főtt burgonya, a sárgarépa, sajtdarabkák. Nagyon szere­tik a madaiak a dióbél-da- raookaí és a kukoricadará­kat. is. Az eieséget vagy az etetőbe tegyük, vagy füg­gesztve akasszuk ki. a föld­től általában 160—170 cen­timéterre. Kenyérbelet, ka­lácsot soha ne adjunk a kis madaraknak. Bélhurutot okozhat és az majdnem biz­tos,’ hogy a pusztulásukat je­lentené. A nyers hússal is óvatosam, bánjunk. A cinegék kedvenc elede­le a faggyú és a szalonna. Még avas állapotban is ked­velik. A rigófélék a lágy elesé- get szeretik. II.y ebek a lek­vár, a befőtt, a főtt répa, a főtt burgonya, a kukorica- dara, a Tőtt tészta, a bodza­bogyó. Finom madárcsemege a madárkalács. Elkészítése na­gyon egyszerű. Papírdobo­zon fűzzünk át zsineget, majd a dobozt öntsük tele megolvasztott faggyúval. Amíg híg állapotban van, szórjunk bele dióbelet, tök- magot, dinnyemagot. Ami­kor már teljesen, megder­medt a faggyú, a zsinegnél fogva ’ akasszuk ' fel a »cse­megét« a fák ágaira. A madarak nagyon kedve­lik a napraforgót. Amennyi­ben nem csupán a mag, ha­nem az egész napraforgótá­nyér rendelkezésünkre áll, a már kiürült tányért se dob­juk el, hanem öntsük fele olvasztott faggyúval. A faggyú megdermedése után így újra »tálalhatjuk«. Madaraink természetesen nem válogatnak, minden el eséget há lása n f oga d na k. r Az ’ úttörőszövetség jubi­leumi évében idézzünk fel három esztendőt a kezde- tekrőL 1949 a VIT éve. Budapes­ten gyűltek össze a föld minden tájáról a haladó fia­talok képviselői. Ez ' a ked­ves, szín gazdag forgatag bi­zonyára édesanyátok, édes­apátok kedves emlékei közé tartozik. Ötezer vidéki paj­tás érkezett a VIT idejére Budapestre, á fővárosi gye­rekek látták őket vendégig. Korábban kék volt az úttö­rőnyakkendő színe, a VIT- en viseltek először vörös nyakkendőt. Ekkor még csak kevesen és kitüntetésként, jó munkájuk jutaknáuí kap­ták. Ebben az évben adták át először- a jótanulási ér­demrendet is. Az 1949-es esztendőben kezdték meg az úttörők a nyomolvasó munkát Az 1848-as, az 1919-es és az 1945-ös történelmi esemé­nyek. emlékeinek felkutatá­sára vállalkoztak az első nyomolvasók. 1949-ben kap­ták meg az úttörők a mar­gitszigeti Űttörőstadiont is. Sok-sok izgalmas verseny, rekord, döntő összecsapás színhelye azóta. S nem egy olimpiai vagy világbajno­kunk ott szerezte az első bajnoki érmét. Tudod-e... 1.. hogy 139 ország har­minchárom kereskedelmi ha­jója járja a világ tengereit, és ebből huszonegy a ma­gyar hajó. Hazánkban a leg­első folyam-tengerjáró ha­jót 1934-ben bocsátották víz­re. a 380 tonnás tengerjá­rónak Budapest volt a neve. .. 1 hogy a híres párizsi egyetem, a Sorbonne, Robert Sorbonneró! kapta a nevét, aki IX. Lajos francia király udvari "káplánja volt, és kol­légiumot alapított Párizsban a szegény sorsú papnöven­dékeknek. ... hogy kriptográfiának hívják a titkosírások készí­tésének és megfejtésének módját, ... hogy a Föld épített út­hálózatának hossza mintegy nyolc millió kilométer, azaz kétszázszar hosszabb, minta Föld kerülete. ... hogy repülőgépről ké­szített légi felyételek segítik újabban a mezőgazdasági területek alatti épületma­radványok régészeti felderí­tését. A romok felett nőtt növényzet színe ugyanis más. Mivel a romok vizet tárolnak, ezért például a gabona hamarabb sárgul,. aratás után itt a tarló sű­rűbb. . __ hogy a világ leghíre­sebb feíhöje a Fokváros fe­letti Tábla hegységet borító fefhá wpeîy jeöegzeteBHaiakr 1950- ben teljesen elkészült az úttörővasút Budapesten, 30 éves fennállását ünnepel­tük az idén. Az azóta ott szolgálatot teljesített gyere­kekből talán a MÁV t.eljes állománya kitelne. Sok új úttörőház nyílott abban az éviben, a néhány hónappal korábban átadott, első kis­pesti úttörőház nyomán. Ab­ban az évbe*, jutottak el először magyar úttörők a szovjet pionírok fellegvárá­ba, a Krím-félszigeti Artek- be. A Fekete-tenger pántján azóta minden évben fel­hangzik a ma,gyár szó, s ma­gyar gyerekek vidám éneke színesíti a nagy tábortűzi műsort. 1951- ben háború dúlt Észak-Koreában, a magyar gyerekek tanszereket, ruhát, élelmet gyűjtöttek a koreai gyerekek megsegítésére. Az­óta jó néhány alkalommal bi­zonyították be a magyar út­törők, hogy szívükön vise­lik a függetlenségükért har­coló népek gyerekeinek sor­sát, „ s próbálnak rajtuk anyagi eszközökkel is segí­teni, ahogy a sokéves viet­nami háború idején is tet­ték. Ismerkedjetek meg vele! r*~r------­M / C ^J H 41 Ha a kis ábrák első betű­jét megfelelő sorrendben rakjátok össze, nyomban megtudjátok, hogy hívják a zsámolyon ülő kisfiút. (Ellenőrizhetitek a kisfiú nevét a 10. oldalon, a meg­fejtések között.) Időjósló névnapok I. VÍZSZINTES: 1. Bezúz. 6. Husáng. 9. Megfejtendő. 11. Tetejére. 12. Nyári munkát végez. 13. Biztosítási fajta. 14. Eltulajdonít. 15. Kevert les. 16. A fa része. 18. Félig oszt. 19. K. É. 20. Még nem asszony. 22.. Megfejtendő. 24. Szállítsd! 25. Igen egynemű betűi: 27. Szerencséje van. 28. Maró folyadék. 29. Fából készül. 31. Megfejtendő. ,33. Köszörül. 34. Állóvízbe. FÜGGŐLEGES: 1. Italos. 2. A ma (két szó). 3. Tudo­mányos • Ismeretterjesztő Társulat. 4. ö. F. 5. Abla­kon is lehet. 7. Megfejlerk dő. 8. Morse hang. 9. Ilyen csavar is van. 10. Félreve­zető rnozdudatod. 15. Valóm. 17. Ékszer. 19. Pártfogás. 2L 23. Világosít, tisztít. 25. Mér­tani test. 26. Nem utána. 28. Végtag. 30. Létezik. 32. Csa­padék. K. J. Beküldési határidő: 1980. december 22., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be. s írjátok rá: »Gyermekke­r eszitrej tvény« ! A helyes megífej test és a nyertesek névsorát 1980. de­cember 25-én a Gyermekek­nek című összeállííásíUínk- ban közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents