Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

I f» r r w ¥¥ *■! Ifjú egeszsegorok M mm mm u _ kozott Fontos tudnivalók játékos formában A kaposvári m'akorió ál­talános iskola*^ egészségár- szakkönének tagjai, ami­kor dr. Szíjártó Józsefné ta­nárnő kíséretében belépünk az osztályterembe, íölállva köszöntének. Az egyik szösz­ke kislánynak gyanúsak va­gyunk, mert odasúgja társá­nak: — Jaj! A fogunkat is megvizsgálják... A tanárnő azonban meg­nyugtatja őket: —• Nem kell megijedni, csak fényképezés lesz! Aztán elcsitul a zsivaj, kezdődik a foglalkozás. A témái: a fogápolás. A tanár­nő először a táplálék útjá­ról, a tápcsatornáról beszél, majd a fogazatot tárgyalják meg. A felnőtteknek talán kisiskolás módszernek tet­szik a kérdezz—felelek, a válaszok. azonban arról győznek meg, hogy az ifjú egészségőrök az átlagnál jó­val tájékozottabbak, noha többségük erről az iskolá­ban még nem tanult. S a válaszok arról tanúskodnak: nemcsak tudják, hanem hasznosítják is, amit tudnak. — Milyen a jó és célsze­rű fogkefe ? — teszi föl a kérdést a tanárnő. — Ritka és rövid sertéjű — válaszolják kórusban. Egy mutáló hangú fiú megjegyzése : — De olyat csak nagyon ritkán lehet kapni... Kéthetenként tartják a foglalkozásokat az ifjú egészségörök. Ök az úttörő- és kisdobosrajok tisztaság- felelősei. Feladataik közé tartozik, hogy a tanítás kez­dete előtt vagy óraiközi szü­netekben ügyeljenek a tisz­taságfa, felhívják a többi­ek figyelmét a fontosabb tudnivalókra, szóljanak rá a szemetelőkre... . Dr. Szíjártó Józsefné el­mondta, hogy sok és hasznos támogatást, kapnak a Vörös- kereszt városi szervezetétől. A gyerekekkel egyébként játékos formában ismertetik a tudnivalókat: például rejt- vényfeladatokat kapnak, ki- íestőkönyvaket színeznek, igy szánté észrevétlenül tesz­nek szert ismeretekre az egészséges életmód szabá­lyaiban, a helyes táplálko­zásban, s tanulják az első­segélynyújtás legfontosabb tudnivalóit. Ezen a .foglalkozáson gya­korlati feladatot is kapnak. Figyelemfelhívó plakátot kell készíteniük a fogakat veszélyeztelő ételekről, il­letve a fogszuvasodás meg­előzéséről. Sok-sok fogkré- mesdoboz és még több cso­kipapír gyűlt össze: ezeket ragasztják' föl a kartonlapra — követendő vagy elretten­tő példaként... Az egyik kislány padján egymás mellett egy jonatán alma, egy fogpasztás tubus es egy kocka sajt. — Melyiket adnád nekem? Habozás nélkül rá vág ja : — A sajtot. Megkérdezem : — Gyerekek! Kinek van meg valamennyi foga? Négy-öt kéz emelkedik a magasba. Aztán egy bátorta­lan hang megkérdi: — A betömött fog is szá­mit? — Igen. — Nekem is va« . 1,. ne­kem is van ... L. J. A másik férfi is abba­hagyta a munkát. Ahogy megfordult, Kiss Benjámin éppen ránézett, s meglepe­tésében hagyta eldőlni a ka­szát. Mintha már látta vol­na valahol, futott át rajta, de legkevésbé az arca volt ismerős. Mégis ez a régi szent képek re emlékeztető arc valósággal lenyűgözte. Erős vágyat érzett, hogy ki­tárt karokkal hozzáfusson, de lábai legyökereztek és a kar­ját sem bírta mozdítani. Az egész testét veríték lepte el, a torkában kiáltás feszült, de kiáltani sem tudott. ‘ Csak némán tátogott. megbabo­názva nézte- a férfit, aki mozdulatlanul állt, s tekin­tetét a fűzek jnögé hajló/ég- be fúrta. A% arca viaszszí­nű volt, s meztelen mellén két szabályosan kerek vér- folt tüzelt Kiss Benjáminra ügyet sem vetett, talán nem is látta, ő pedig minden ere­iét összeszedte, hogy kitör­öm bénultságából, s vala- >gy észrevétesse magát. Zavartan csavargatta a nya­ltat, izgatottan fordult. a nagyapjához magyarázatot leméit tőle, de az öregem­ber csak az evéssel törődött. Egy idő után bénultsága fölengedett, de akkor mar nem kívánt odafutni a fér­fihoz, Fájt néki, hogy nem akarja észrevenni. Az a gya­núja támadt, hogy tetteti a merevséget, megjátssza a cselekvésre képtelen szobor- embert, hiszen az előbb még frissen, nagy szakértelem­mel kaszált. Azért köszönni kéne neki, gondolta elszoruló szívvel, s ékkor döbbent rá, ki ez az ember. Fuldokolt a szótól, de kimondta. Először halkan, csak saját magának, mintha még mindig nem volna biz­tos benne, azután hatalmas hangon el akarta kiáltani. De ekkor irtózatos nagy vi­har támadt, s a kemény szél belenyomta öklét a szájába. Mindent fölkavart, széthányt a vihar. Csúffá tette az aranyszínű rétet, a frissen kaszált rendeket felmarkol­ta és a szél örvényeibe ha­jította. A kanális parti füze­ket karikás ostorral csépel­te. míg meg nem bokrosod­Körmöl a direktor is Furdal a lelkiismeret: a pedagógusok adminisztrá­ciós kötelezettségeiről írt glosszám, amelyet szelíd fricskának szántam, felhábo­rodást keltett az illetékesek köreiben. Igaz, a legkomo­lyabb kifogással — »vérig sértődtek a szakfelügyelők« — nem tudok mihez kezde­ni : a sértődést nem sorol­hatjuk a tárgyilagos érvek közé. Ám szöget ütött fe­jemben a másik kifogás. »Nemcsak a beosztott taná­rok adminisztrálnak rengete­get, nekünk, igazgatóknak is töméntelen papírmunkát kell végeznünk!« Elismerem, a társadalmi totalitás visz- szatükrözéséhez 1 valóiban nem elég huszonöt sor, meg­kértem tehát a megyeszék­hely egyik általános iskolá­jának igazgatóját, számolja össze, hány jelentést, be­számolót, jegyzőkönyvet, előterjesztést, vizsgálati ösz- szegezést, jellemzést, hatá­rozati javaslatot, rövid, kö­zép- és hosszú távú tervet kell készítenie egyetlen tan­évben. A direktor nem állt kö­télnek. »Én már elmondtam az illetékeseknek, hogy ez marhaság; ha megírják, akár névvel, akár név nél­kül, rögvest tudják majd, hogy én nyilatkoztam!« Rendben van. az álom nyu­galma és az igazgatói szék szent előttem, hívom hát a következő direktort »Én már elmondtam az illetéke­seknek, hogy ez marhaság, de...« . — satöbbi. És har­madszor is »de«. Végre a negyedik igazga­tó — férfiakat megszégye­nítő merészséggel — sorolni kezdte a listát: rendtartás négy-öt melléklettel, tan­menet, tantárgyfelosztás, költség vetés-előkészítés, munkavédelmi szemle éven­te négyszer, statisztikai adat­szolgáltatás, . nevelési érte­kezletek dokumentumai, osz­tályozó értekezletek admi­nisztrálása, négyífemutatas a káderfej lesztésről... Itt ellankad a csuklóm, de az igazgatónő lelket önt'be­lém : még a felénél sem tartunk. Körmöiöm hát tovább: munkaerö-gazdalkodasi terv, pályaválasztási terv, az úgy­nevezett pótfoglalkozások terve, terv a »kisegítő isko­lai áttelepítésre«, ezenkívül középtávú munkaterv hat­nyolc melléklettel, följegy­zések az összegező és az tak, mint a lovak; egy­másnak faraitok, törték, ta­postok egymást. Mielőtt eltűnt »szeme élői a táj, még. egyszer megpil­lantotta az apját. Látta, amint egy fiatal fűzfa kar­ján menekült az ég felé. Amikor kinyitotta a sze­mét, bokáig érő porban állt a nagy híd felé vezető or­szágút szélén. Az árokpart! szederfák szürkék a portól, a levegő­ben áz ötvenes évek száraz szalmailla to. Itt, a határban fonnyadt kukoricasorok, gazban senyvedő krumpli és répatáblák váltakoznak, ott­hon, a hátsó udvarban pe­dig terebélyes hordó áll te­le vízzel — ez a kép is fölvillant benne —, mellette csáklya és más kötelező tűzoltó szerszámok támasz­kodnak a siö vénykerítéshez. »Fel óraja mertem tele a hordót. Naponta telemerem, mert a fekete rendőr (köp­cös, füstös képű, keskeny, fekete bajuszú alföldi em­ber) , arról is meg szokott győződni, hogy a tűzoltásra szánt víz elég friss-e. Az udvaron szálanként szedem össze az elhullajtolt szal­mát, mert egyetlen ottha­gyott szálért nagyapámat keményen megbüntetik, vé­gigmászom a gyümölcsfáin­kat, hogy az ágakról eltün­tessem az amerikai szövő­lepkék rongyait. Mindezt szívesen csinálom, mert foly­ton dicsérnek érte. Különö­sen az amerikai szövőlepkék utóvizsgákról, a szakfel­ügyelet vizsgálatainak sum- mázása, munkaköri leírások, intézkedési terv a veszélyez­tetett gyermekekről, ifjúság- védelmi terv, az úttörőcsa­pat munkaterve ez, ha nem csalódom a mellékletekkel együtt harminchat. Ezenkí­vül nyolc-tíz »■rendkívüli je- jelentós évente, és ha a »diri« nem bízik beosztott­jaiban, néhány ünnepi be­széd is. Viagyis durván szá­mítva ötven alkalom. Nomármost: az egyszerű­ség kedvéért az önálló so­mogyi általános iskolák szá­mát vegyük száznak. Némi szorzás, és az eredmény: tanévenként ötezer papiros- tekercs. Vajon valamennyit elolvassák? Vérnyomásom már két­száz felé kúszik, de sutba dobom az előítéleteket, és felhívom a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársát. Kiderül, hogy a »dirinek« jól megy a dol­ga, ha a tanácsi tisztségvi­selőével hasonlítjuk össze: ő ugyanis húsz-huszonöt úgynevezett összegező vizs­gálatban vese részt egy tan­évben, végigül legalább hat­van értekezletet és jó né­hány továbbiképzést, s ha­vonta három-négyszáz leve­let vagy rövidebb-hosszabb jelentést ír. Bízvást elérheti hát néhai II. Fülöp spanyol király levelezési világre­kordját, a hatvanezres szá­mot. (Hogy az egykori vi­lágbirodalom urának azért kellett-e négyszer nősülnie, mert éjszakánként az Esco- rialban levelezett, nrwndièd- dig kiderítetlen.) Egyszóval abszurd drámának vagyunk a tanúi, amelyben minden szereplő szenved. Mindegyikük csele­kedeteit a jóakarat irányít­ja, a végkifejlet mégis tra­gikomikus. Lehetséges, hogy a szereplőket irányító isko­lai mechanizmussal van baj, amely áz' oktatásügy dolgo­zóit minduntalan arra kény­szeríti : papírral igazolják valamennyi lépésüket ? És ami még elszomorítóbb: kö­zülük sokan már természe­tesnek tekintik a természet- ellenest, ' sokan élni sem tudnak mar írásos önigazo­lás nélkül. Mintha megfe­ledkeztünk volna a régi aranyigazságról : a papír­munka mennyisége fordítot­tan arányos a bizalom mennyiségével. Lengyel András I irtásában vagyok utolérhetet­len: a pudvás, öreg fák leg­messzebbre nyúló ágait is meg tudom tisztítani, s-munka közben valóságos lég­tornászmutatványokat csi­nálok a magasban. Mint a lepke, mondogatja nagyapja elismerően. Ilyenkor úgy tetszik, nem igen bánja, hogy az unokája vékonypénzű, könnyű csontú. Néha átkiiid a harmadik szomszédba, Má­rt nénihez, hogy az ő kert­jében is tisztítsam meg a fákat; hogy buzdítson, meg­jegyzi: fiam, ehhez a mun­kához te értesz a legjobban. * * Mari néni hatvanöt éves. fiai, lányai szétrebbentek, elmenekültek a faluból, mi­után örökölt földjeiktől ügy- gyel-bajjal megszabadultak. A régi, tekintélyes portát fölveri a gaz, a gazdasági épületek üresek, omladoz­nak,. s Mári néni a maradék nyolc holdjával kulák. A fe­kete rendőr naponta zaklat­ja. Büntetést fizetni nem tud. Se terménye, se pénze, se egészsége. A lányai föl­váltva, titokban látogatják, éjszaka hoznak neki kenye­ret. orvosságot, tiszta fe­hérneműt. De Mári néni ma­kacsul ragaszkodik a nyolc holdjához, mert ez a földda­rab a legkisebb fia öröksé­ge. Imre j-ussát nem bitan­gol hatom el, mondogatja csökönyösen a lányainak, akik sírva könyörögnek ne­ki, hogy hagyja sorsára az el­átkozott portát. — Hiszen Imre halott! Eltűnt a Don­nál! — visítják a fülébe, de as öregasszony hajthatatlan. Gazdag program) a; vasi a tot kínálhatunk a megye köz- művelődési intóztnényei- nek jóvoltából. A barcsi Móricz Zsigmond Művelő­dési és Ifjúsági Központból Vértes György igazgató pél­dául arról tájékoztatott ben­nünket, hogy ma> 18 órakor a klubteremben tartják meg a Somogy folyóirat szerkesz­tőségi ankétjét. Ezen részt vesz a Somogy főszerkesztő­je, dr. Laczkó András és a költőként, műfordítóként egyaránt ismert Papp Ár­pád, a folyóirat Égtájak ro­vatának vezetője is. Szom­baton délelőtt a gyerekek­nek és a szülőknek Szabó Gyuláné terménybábkiál- lítására szol a meghívó; ki­lenc órára várják őket. Föl­lép három kaposvári báb- csoport; a. Pacsirta, a Feke- terigő és a Kapos. Utána közös bétokészítés... Vasár­nap este a Hang-ár rock­együttes lép föl az ifjúsági klubban. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ tévétermében ma 15 órakor Zloch Istvánná középiskolai tanár Kepler halálának 350. évfordulója alkalmából csil­lagászati ’ előadást tart az ér­deklődőknek. Bihariné As- bóth Emőke igazgató arról is értesített bennünket, hogy a kortárs magyar képzőmű­vészek alkotásaiból rendez­nek kiállítást a Napsugár Ipari Szövetkezet ebédlőjé­ben. Szombattól egy hétig láthatók a szí tanyám alak. , Ugyancsak szombaton — 15 órától — Köuesdi Tiborné mesztegnyői pedagógus tort gyermekíoglal- kozást a csurgói művelődési ház­ban. Irányításá­val szalmababá­kat készítenek a gyerekek. Vasár­nap 14 órára vi­szont az öregeket várj ák : kulturá­lis műsorral szó­rakoztatják L őket a gimnázium és óvónőképző zené­szei, népdaléne­keset és versmon- dói, valamint a szennai citanaze- rtekar. Táncházra pedig a kicsiket várják — 14 óra 30 perekor - klubterembe. Siótokon a balatoni Kultu­rális Központban vasárnap 18 óra­kor a vakok szövetségének szimfonikus zeneitarát hallgathatják a muzsika szerelmesei. Kalo­csa népművészetét reprezen­táló kiállítás várja az érdek­lődőket a marcali múzeum­ban. Nyitva: 9-től 17 óráig. A nagybajomi művelődési házban vasárnap 18 órakor a Népszínház egyik utazó társulata vendégszerepei: színre viszik Bródy Sándor Tanítónő, című .színművét, Zubor Ágnessal a címszerep, ben. Rajta kívül tapsolhat­nak a bajomiak Beregi Pé­ternek, Szigeti Gézának, Lestyán Katalinnak, Vereez- key Zoltánnak stb. A, dísz­leteket Csinády István, a jelmezeket Tordai Hajnal tervezte. A dramaturg ugyanaz a Forgách András, aki a Csiky Gergely Szín­háznak Dennis Scott Sir Ga- wain és a Zöld lovag című játékát lefordította. Az elő­adást Bródy háromíelvoná- sos színművéből Petrik Jó­zsef rendezte. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma este Shakespeare Szentivánéji álom című játékát adják elő, Ács János rendezésében. Holnap este bérletszünetes előadásban, illetve vasárnap 15 órakor Babarczy László rendezésében a Maríca gróf­nő kerül színre. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Köz­pontból érkezett a hír, hogy ma 19 órakor a dzsesszklub- ban a Kaszakő együttes lep föl. A Petőfi emlékkönyvtár vendége ma 18 órakor Csiz­madia Sándor politikaidal­Csak eltűnt, mondja feddő hangon. Egyszer majd ő is hazajön a fogságból, mint a többi katona, és követeli a jussát. Tőlem megkapja. Az­tán azt csinál vele, amit akar. Azmár az ő dolga, gondja lesz. De addig én nem mondhatok le erről a földről. Nagyapám is kulák. ö a vitézség miatt. A tíz hold­jából öt vitézi birtok, ak­kor adták neki, amikor Horthy Miklós vitézzé avat­ta. Nagyapja szörnyen fel­bőszült, amikor kuláklistára tették. Futott fűhöz, fához, segítségért esengett, kétség- beesetten bizonygatta, hogy ő mindenkor leszarta a vité­zi rendet, neki csak az öt hold volt a fontos, tanúsít­hatja az egész ialu, hogy ő sohasem írta a neve elé azt a rohadt szót, hogy vitéz. De a. fia sem, aki, szerencsét­len, a Donnál pusztult el. Hiába beszélt. Azt válaszol­ták neki a fejelek, hogy mivel a régi rendszerben jó volt Horthy-pribéknek, most jó lesz hutáknak. Öregapám sehogy sem akart ebbe be­lenyugodni, dúlt-fúlt, akár­kivel beszélt, fölemlegette a sérelmét, mindenkit hibázta­tott, haragudott az egész fa­lura, útón-útfélen vitázott, veszekedett, s egy este a kocsmában letaknyosozta a párttitkárt, aki világháborús katonatársának volt a fia. A párttitkár azt mondta, az eszihez érti, és nem tett el­lene semmit, fr<*nástt*k) énekes, aki Teli torokból című műsorát adja elő. A Lat-inca művelődési Központ pedagógusklubjában Fiola Pálné tort ma 17 órakor él­ménybeszámolót Svájcról és Olaszországról. A Somogyi Képtárban Bernáth Aurél festményei bizonyára e hét végén is sok látogatót vonzanak. Két filmet kínál a Vörös Csillag mozi: a korai elő­adásokon a Stadion akció című színes, szinkronizált, háborús drámát vetítik, a 19 órakor kezdődő műsorban pedig a Hálózat című szí­nes, szinkronizált amerikai film szerepel. Ez utóbbit Sidney Lumet rendezte, aki­nek nevét a Pillantás a híd­ról, a Tizenkét dühös ember, illetve a domb című filmért jegyeztük meg. Peter Finch, Faye Dunaway, William Holden alakítja a főszerepe­ket ebben a televízió belső berkeiben a népszerűségért folyó r gyilkos versenyről szóló műben. A Szabad If­júság ajánlata A negyedik akadály című szovjet és az Örült nők ketrece című francia—olasz film. A La- tinca moziban kétrészes szovjet alkotást vetítenek Vjacsepzlav TyihOnovval a főszerepben, címe: A front­vonal mögött. Képünkkel a barcsi Dráva múzeum kiál­lítására kalauzoljuk el ol­vasóinkat. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents