Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

4 forradalom évfordulóján ünnepi megemlékezések szerte a megyében Gazdag programmal ün­nepelte« meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 63. évfordulóját a megyé­ben. Barcson több mint két­százán vettek részt ' a Drá­va Ipari Szövetkezetben megrendezett ünnepségen november 6-án délután fél 2-kor. A szövetkezetieken kívül a város többi üzeme is képviseltette magát Ko­vács József, a városi párt­bizottság titkára mondott beszédet, majd ünnepi mű­sorban gyönyörködtek a résztvevők. Délután fél 4- kor tartották a koszorúzás! ünnepséget a Hös-öik terén. A város párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői he­lyezték el a megemlékezés koszorúit a szovjet hősök emlékművén. A marcali felszabadulási emlékműnél november 6-án délután 3-kor' tartották a megemlékezést és koszorú­zást. Demkő János, a párt- vb tagja méltatta az októ­beri forradalom világtör­ténelmi jelentőségét az esős idő ellenére nagy számban megjelent fiatalok és fel­nőttek előtt Nagy tetszést keltett a Noszlopy Gáspár 1. számú Általános Iskola irodalmi színpadának ün­nepi összeállítása. Ezután a város, a járás vezetői meg­koszorúzták az emlékmű­vet. A hagyományoknak rnegfelelően a .koszorúzás után kommunista aktívát tartottak a városi pártbi­zottság nagytermében. Bodó Ferencné, a városi pártbi­zottság titkára mondott kö­szöntőt, majd a kiemelkedő pártpolitikai munkát vég­zőknek jutalmat adtak át. A kommunista aktíva szí­vélyes beszélgetéssel folyta­tódott. Nagyatádon november 5-én délután tartották a koszorúzása ünnepséget. Németh István, a városi párt-Vb tagja mondott be­szédet, utána a város és a járás vezetői koszorút he­lyeztek el a szovjet és bol­gár hősök emlékművére. A nagyatádi vállalatoknál, is­kolákban. illetve a kórház­ban november 6-án délelőtt volt a megemlékezés, és ju­talmakat adtak át a kiemel­kedően dolgozóknak. Kaposváron november 6- án este 6 órakor a Latinca művelődési ház nagytermé­ben ünnepi megemlékezésre gyülekeztek a megyeszék­hely lakói. Dr. Kovács Fe­renc, a városi tanács elnöke mondott beszédet, majd szí­nes műsor következett. Föl­léptek a. Csiky Gergely Színház művészei, a Pécsi Nemzeti Színház operaéne­kesei, a Kaposvári Szimfo­nikus Zenekar, a Somogy Táncegyüttes és a Vikár Bé­la Kórus. A kaposvári járásban há­rom. helyen tartottak ünnep­séget november 6-án. Nagy­bajomban délután fél 3-kor a művelődési otthonban volt műsoros ünnepi meg- emlékezes, Pete Károly vá­rosi-járási munkásőrpa­íancsnok mondott beszédet. A résztvevők ezután kivo­nultak a nagy-bajomi szov­jet hősi emlékműhöz, és ko­szorút helyeztek az elesett hősök emlékére. Megkoszo­rúzták a bárdibükki és a kiskorpád! szovjet emlék­művet is. Huszonöt ajánlott módszer Három somogyi példa A múlt évben tárgyalta a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a szövetke­zetek és a háztáji gazdasa­gok kapcsolatának, együtt­működésének tapasztalata­it, s az elemzés alapján hosszabb távra, a VI. öt­éves tervre szólóan is kiala­kították állásfoglalásukat a háztáji tevékenységgel kapcsolatos feladatokról. Mivel a tapasztalatok azit bizonyították, hogy az együttműködésben még sok a kihasználatlan tartalék, úgy határoztak, hogy a gya­korlatban alkalmazott új, hatékony termelési és szer­vezési módszereket össze­gyűjtik és tapasztalatcserére közrebocsátják. A TOT-füzetek sorozatban A tsz-ek a háztáji és a ki­segítő gazdaságokért címmel most jelent meg ez a ikiad- ány. Huszonöt termelőszö- . etkezet módszerét, gyakor- .at igazolta jó tapasztalatait teszi közkinccsé. Beszédes bizonyítékát adja annak, hogy az általános fő cél ér­iekében . milyen változatos módszéreket alkalmaznak. A kiadványból részletesen megismerhetjük néhány or­szágos hírű gazdaság ilyen irányú tevékenységét, pél­dául a baiksai, a dunavarsá- nyi, a nádudvari, az ócsai termelésszervezési módsze­reket, de meríthetnek érté­kes tapasztalatokat ezeknél nagyobb, illetve lényegesen kisebb területen kedvezőtlen körülmények között gazdál­kodó szövetkezetek is. Három somogyi nagyüzem termelést szervezd tevé­kenysége is helyet 'kapott a kiadványban. Bemutatkozik a karádi Aranykalász Tsz, ahol a háztáji és kisegítő gazdaságok termékkibo­csátásénak értéke az utolsó néhány esztendőben 25—27 millió forint, a nagyberki Kapósról gye, ahol tavaly a tsz 'közvetítéseivel több mint kilenc és fél fillió forint ér­tékű, háztájiban termelt árut értékesítettek, és a nágocsi Üj Élet Tsz, ahol a 11 millió forintos állat- és állatitermék-értékesítésen túl jelentős mennyiségű zöldséget es gyümölcsöt is adnak közfogyasztásra a háztáji gazdaságok. Jó es lantos ügyet szol­gált a TOT, amikor az új tervidőszak feladataira ké­szülve közreadta ezt a hu­szonöt elterjesztésre ajánlott módszert, A termelés, a ter­meltetés formai változatos­sága, sokfélesége szinte minden gazdaságban ötletet adhat. A fővárosi Operettszínház­ban szombaton tartott ünne­pi záróelőadássai befejező­dött a szovjet kultúra nap­jainak rendezvénysorozata. Az esten az ukrán állami akadémiai Virszkij tánc­együttes lépett föl. Az együt­tes 85 táncosa ezúttal is nagy sikert aratott műsorával. A líz napop áf tartott sok­színű eseménysorozat bősé­ges zenei kínálatából is ju­tott a szombat esti utolsó '■•felvonásra-“. Budapesten — a Nemzeti Galériában — Igor Gavris gordonkaművész Brahms-, Francoeur-, Scsed- rin- és Sztravinszkij-műve- ket tolmácsolt, Borisz Rozin zongoraművész közreműkö­désével. Igor Gavris egyéb­ként épp a magyar főváros­ban aratta egyik első nagy sikerét: az 1968-as budapesti nemzet közi gordonkaverseny győztese volt. A Zeneakadémia nagyter­mében a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara lépett föl. A lening-áői Gorkij Szín­ház a Vígszínházban ját­szotta Osztrovszkij »Farka­sok és bárányok- című mü­vét Georgij Tovsrztonogov rendezésében. Ax Arkagytj Szentek, tájak, menekülők Kiállítások a fővárosban A hangversenyek. opera- előadások, színházi és film- bemutatók, balettestek mel­lett több képző- és iparmű­vészeti kiállítás is gazdagít­ja a szovjet kultúra napjai­nak eseménysorozatát. Az októberi forradalom évfor­dulója előtti napokban négy fővárosi múzeumban vagy művelődési központban hét olyan kiállítást / nyitottak meg. amely a hatalmas or­szág festő-, szobrász-, fotó- és iparművészeinek legszebb alkotásait mutatja be. A Szépművészeti Múzeum bejáratánál kedden már órákkal az orosz ikonok ki­állításának megnyitása előtt hosszú sor kígyózott, és mél­tán : a moszkvai Andrej "Rubljov Múzeum XVI— XVII. századi kincseiből ren­dezett tárlat valóban szen­záció. Igaz, a létrehozásának huszadik évfordulóját az idén ünneplő moszkvai in­tézményből — a Szpaszo- Andronyikov kolostor hagy­makupolás épületeiből — nem a legismertebb ikon­festők (a szentéletű Danyiil, az iskolaalapító Feofan Grek vagy a legendás Rubljov) munkáival örvendeztették meg a magyar közönséget: az itt látható darabok ná­lunk eddig jórészt ismeret­lenek voltak. E kollekció mégis megbízható kereszt- melszetet ad Rettegett Iván korának és az azt követő év­századnak ikonfestészeU irányzatairól. Krisztus, az istenanya, Szent Miklós, Szent Kozma és más ke­resztény szentek arcképe, az életükből vágj' a Bibliából vett jelenetek —* ennyi mindössze a témák »skálá­ja«; semmivel sem szélesebb tehát, mint az ikonfestészet hőskorában. A szigorú sza­bályok sem enyhültek a szá­zadokkal: az arc és a ru­házat jellegét, a téma ábrá­zolásának részleteit Borisz Godunov cár uralkodása alatt épp olyan rigorózusan előírták az egyházi regulák, mint háromszáz évvel korábban ; a feudális szétta­goltság idején. A valóságos tér áb­rázolását itt aranysárga vagy zöld háttér he­lyettesíti, az ala­kokat a középkor végén is csupán módjával egyé- níthette a mű­vész. Az egyes is­kolák jellegzetes­ségei mégis szem- beötlőek. A moszkvai is­kola — bizony­ság rá két kitűnő ikonpár az isten- anya és Csodaté­vő Szent Miklós képével — a kompozíció ará­nyos fölépítésé­vel tűnik ki, a színek tisztaságá­val, áttetszőségé­vel. A novgorodi művészek al­kotásain töb a temperamen­tum, az indulat: Szent Koz­ma, Da.mján és Jakab apos­tol arcán bánat és bele­nyugvás helyett már feszült­séget fedezhetünk föl, a te­kintet mindig a nézőre irá­nyul. A pszkovi iskolát be­mutató táblaképek jellegze­tessége a kékes fekete és vö­röses narancssárga "tónus. A XVII. szazadban keletkezett darabokon már az egyes is­kolák eltűnésének, a stílus egységesebbé válásának fo­lyamatát figyelhetjük meg; erőteljes lüktetést, a népmű­vészet hagyományainak meg­honosodását az ikonfesté­szetben. Példa rá a Paradi­csomból való kiűzetésről és az Éden si tatásáról festett ikon. Derűsebb, ráadásul »vilá- gibb« vidékekre- kalauzol bennünket a Műcsarnokban rendezett gazdag kiállítás : nyírfaerdők fehérségébe, töl­gyesek és bükkösök zöldjé­be, buja déltengeri partok­ra, zord tundrára, kies taj- gára. Es a szovjet tájképfes­tészet kiválóságai nemcsak témaválasztásukkal idézik nagv elődeik emlékét, ha­nem stílusukkal is. A hagyo­mányos kompozíciós techni- ite, a siskini, levitani vagy szerovi színkeverés — kevés rikító élénkség, inkább a zöld, a barna, a kék szelíd árnyalatai és a nosztalgikus hangulat — jellemzi az orosz festők alkotásainak többségét; a halvány, finom színek adnak egyéni bajt Glebov, Brodszkaja, Bra- govszkij, Sztozsarov és Do- masnyikov vásznainak. A hatalmas síkságok rejtett zugainak, a sűrű erdőknek, a végtelen északi térségek­nek, az ősi orosz városok­nak és eldugott falucskák­nak szép poézise ez. NVissz- kij az ipar és a természet összebékülésének folyamatát ábrázolja tömör. egyszerű, festői nyelven, a balti köz­társaságok legismertebb mestereit — Sza rickaszt. Tedert, Murnieket — a ten­ger, a halászélet. a rigai és túlírni belváros középkori épületei ihlették merész kí­sérletezésre a-z »izmusok« módszereivel. A déli köztár­saságok művészei közül első­sorban Martirosz Szárján és Akop Akopján képeit kell megmentenünk: bámulatos dekorativitásuk, népkölté­szeti ihletésük és érzelmi te­lítettségük emeli őket to­ronymagasan az átlag fölé. A grafikai gyűjtemény anya­gából Krolliaz és Szkirutite munkái adnak igazi élményt: az ö tájábrázolásukban ta­láljuk meg azt a vonást, ami az igazán korszerű művé­szetlton ma már szinte el­engedhetetlen: a természet tárgyainak jelképes értelme­zését. A szovjet tájkepíesteszet e reprezentatív keresztmet­szetéről tehát lehet és érde­mes vitatkozni, a hatalmas ország hivatásos fotóművé­szeinek kiállítását látván azonban a legcsekélyebb esztétikai kifogás is szőrszál - hasogatúsnak hat. A Mű­csarnok három hatalmas ter­mén végighaladva gyakran támad kedve a látogatónak hangos kacagásra az ezer­nyi sziporkázó ötlettől, az ellesett pillanatok humorá­tól, attól az egészséges póz- talanságtól. mely a szovjet fotóművészeiét — e tárlat alapján — jellemzi. Gyö­nyörűek, meghatóak vagy éppen szívderítőek a tájak, karakterisztikusok a portiék. sejtelmesek az aktok a fény­árnyék hatások ügyes kiszá- mitottságától, költőiek és kedvese« a-z állatképek. Do­kumentatív értekükké! emelkednek ki az októberi forradalom és a polgárhábo­rú eseményeit megörökítő fotók. Az emlékezet még! s két. a második világháború idején készített képet őri? meg. valószínűleg örökre. Két zseniális művész. Halde) és Gricaj felvételét. Az egyi­ken — a cime: Kelet felé — szülőföldjéről menekülő csa­ládot látunk. Mezítlábas fér­fi és nő vonszolja a hátor­szágba öblös talicskán kis motyóját — és három síró- rivő Rvermekét. A másik ké­pen kisgyerek hever egy gyűrött párnán, Arca föl- puffadt, szeme csukva. Sor­sat csupán a szófukar cím­ből sejthetjük. »Leningrá-’ blokád, 1942«. Lengyel András Erősítette népeink barátságát Befejeződött a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata Rajkin vezette leningrádi Miniatűr Színház pedig Szé­kesfehérváron a Vörösmarty Színházban lepett föl. — A Szovjetunió és Ma­gyarország több évtizede fo­lyamatosan gazdagodó kul­turális együttműködésének kimagasló eseménysorozata zárult le az október 30. és november 8-a között rende­zett szovjet kulturális na­pok befejeztével — mondot­ta Rátkai Ferenc művelődé­si miniszterhelyettes az MTI .munkatársának adott nyilat­kozatában. — A művészeti .seregszemle rendezvényeivel ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista ’Forradalom év­fordulóját, emlékeztünk Le­nin születéseinek 110. évfor­dulójára. A hozzánk érkezett művé­szek, az általuk közvetített szellemi értékek, ugyanakkor hírt adtak az SZKP XXVI. kongresszusára készülő szov­jet nép életéről, kultúrájá­tól. — A szovjet kultúra nagy sikert aratott ünnepi bemu­tatkozása tovább erősítette népeink barátságát. Lénye­ges jellemzője volt, hogy igen magas színvonalú, ma­radandó művészeti élmény­nyel gazdagította közönsé­günket. A program másik fontos vonása az volt, hogy összetétele és sokszínűsége révén lehetőséget teremtett a mai szovjet művészet szinte teljes keresztmetsze­tének megismerésére. A vendégszereplésre érke­zett előadók, együttesek kö­zül sok már rég szinte sze­mélyes ismerőse a magyar közönségnek. — Külön örömet jelent — fűzte hozzá Rátkai Le­lenc —, hogy a szovjet mű­vészet olyan fiatal, tehetsé­ges képviselői is bemutatkoz,- tak Magyarországon, akiknek mostani teljesítményét látva talán joggal remélhetjük: legközelebb már mint világ­hírű előadókat üdvözölhet­jük őket. E tíz nap alatt hasznos, nyílt eszmecserékre került sor a szovjet és magyar mű­vészeti szövetségek képviselői között, együtt keresték a közös munka újabb lehető­ségeit, formáit. — A rendezvénysorozat sikere bizonyítja, hogy kul­turális intézményeink nyi­tottak a szocialista művé­szet egyetemes érvényű ér­tékeinek befogadására, ké­szek azok közvetítésére. Nemcsak a mostanihoz ha­sonló ünnepnapokon, hanem folyamatosan gazdagodó kapcsolataink mindennapjai­ban is. A most. zárult ese­ménysorozat olyan művé­szeti területekre is rávilágí­tott. amelyekről máskor ke­vesebb hírt kapunk. Úgy vé­lem tehát: a legfontosabb feladatunk a folyamatos, ál­landó jelenlét erősítése an­nak érdekében, hogy szelle­mi kincseink egymás kultű- íá.jának szerves részévé vál­janak. F/rvnek énáekéteen került * sor megbeszélésekre a to­vábbi gyakorlati tennivalók­ról a rendezvényekre ha­zánkba érkezett hivatalos szovjet delegációval, ame­lyet PJotr Gyemlcsev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere vezetett. A közeljövőben kerül sor a két ország új kulturális együttműködési munkatervé­nek aláírására, amely a kö­vetkező öt évre szabja meg közös feladatainkat — A legközelebbi tervek közül pedig kiemelésre kí­vánkozik az a nagyszabású programsorozat, amellyel a Szovjetunióban is megemlé­keznek majd Bartók Béla születésének 100. évforduló­járól. Például A kékszakál­lú herceg vára nagy sikerű moszkvai bemutatója után ez alkalommal A fából fara­gott királyfit is színpadra ál­lítják a Nagyszínház művé­szei — mondotta befejezésül Rátkai Ferenc. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents