Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-06 / 261. szám
Somogy agrártársadalmáról Kanyar József könyve Kanyar József 1964-ben publikálta első könyvéi a földreform és földosztás témaköréből. Címével utalt arra, hogy alapvető minőségi különbséget látott a két esemény között: Elsikkasztott földreform és megvalósult földosztás Somogybán 1920— 1945. Ezután csaknem egy évtized telt el kutatómunkában, amíg továbbgondolva a* előzőeket, kandidátusi értekezésének tézisei megjelentek. A széles távlatot jelezték a Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez című (Levéltárt Közlemények, 1972) és más írásai is. A korábbi ' munkákat, részeredményeket egybefogó szintézis végül is elkészült, s nemrégiben megjelent az Akadé- nriai Kiadó gondozásában. Kanyar könyvének a tények maradéktalan tisztelete és az érlelt gondolatgazdagság a legfőbb jellemzői. Munkásságának egyik összegező csúcseredménye ez. Nemcsak azért mondható ez teljes bizonyossággal!, mert a Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920—1949) (kandidátusi értekezésként készült. A tudományos minősítés nyilvánvalóan más követelményeket kíván, mint ez a szintetizáló kötet. Legfontosabb különbség az utóbbi javára az, hogy a tudományos eredményeket közérthető formában adja közre, olyan módon, hogy a szakemberek és az érdeklődök számára egyaránt gazdag elméleti és gyakorlati iránymutató. A statisztikai táblázatok, a számadatok gazdasága, az avatott szakemberek körében iS' elismerést kiváltó. Az íiyen monográfiákban eléggé gyakori, hogy a vetésterület, a termésátlag, a terméshozam, az állatállomány es a géppark összehasonlító adatainak sokasága szerepel. Az viszont kevesebbszer fordul elő, hogy ugyanabban a munkában —' mint Kanyarnál — a művelődéstörténet, a demográfia, a szakigazgatás e£yes kérdéseivel kapcsolják össze az agrártörténetet. A komplexebb történeti látásmód szempontjából különösen a 44. oldalon levő táblázat figyelemreméltó. Megmutatja Dél- és Kelet- Dunántúl ' viszonylatában, hogy Somogy milyen művelődéstörténeti súllyal és jelentőséggel bírt. Az elemzésből kitűnik, hogy a megye értelmiségének összetétele magán viselte az agrárius jelleget. Kanyar témaválasztásában volt „kényszer”, hiszen Somogy a vizsgált időszakban az ország egyik legjelentősebb, nagy kiterjedésű mező- gazdasági' megyéje. A tény kikerülhetetlensége vonta magára a szerző érdeklődését, az, hogy Somogy arculatának fontosabb vonásait ezen. belül kell megrajzolni, méghozzá a nyitottság elvével. Vagyis úgy, hogy feltáruljanak az országos eseményekhez kötő szálak. Ezért csoportosította olyan csomópontok köré kutatásait, amelyekben a feszítő földkérdés megoldására törekedtek. A címben jelzett korszakhatáron tulajdonképpen négy törvény és végrehajtási rendeletek állnak, középpontban a földbirtok „helyesebb” megoszlására hozott 1920. évi XXXVI. törvénnyel. Az ezekkel kapcsolatos országos tapasztalatok meglehetősen rosszak, s bizonyos előfeltevések elfogadására kényszerítik a történészt. Kanyar itt először az „árulkodó” szavakra figyelt, vagyis arra: a törvény célja, hogy „heiye- ebbé .tegye’’ a birtokmeg- izlást, azaz a szándék nem a megváltoztatás, nem a gyökeres átalakítás volt. Kiemelte, hogy a törvény fogadtatása egyik társadalmi osztály részéről sem volt kedvező. Bizonyítja, hogy g földreform sikertelensége nem is elsősorban abból következett, hogy főleg a nagybirtok érdekeit szolgálta. Döntő szerepe volt itt annak a pénzügyi struktúrának, amelyik egyoldalúan a főidői rtokosságra volt csak tekintettel. A szerző meggyőzően szól arról, hogy a törvény azért nem tudott még tizenöt év alatt sem lezárulni, mert a merev pénzügyi szemlélet befejezetlenségre kárhoztatta. A magas megváltási árak és a legrosszabb helyen fekvő földek együtt hatottak úgy, hogy a társadalmi elégedetlenség megmaradt.- Rokonszenves vonás, hogy Kanyar személyes, családi emlékeire is hivatkozik példaként: „Apám háborús sorkatonai szolgálatáért Kaposúj- lak helyett a harmadik község: Kaposfö határában, 7— S kilométeres távolságra kapott 2 hold vagyonváltsági, elég homokos talajú földet az Eszterházyak bankosok bérelte területéből”. A feudális agrár-maradványokkal erősen terhelt megyében így a feszültségek nem csökkentek. Ez magyarázza azt a fogalmi megkülönböztetést, ami a monográfia két részében előkerül. Az elsőben agrárreformról, a másodikban agrárforradalomról beszél Kanyar. Miért? A tények, az események szükségszerű következményeként. Amíg az ellenforradalmi korszak mezőgazda- sági reformjai a „helyesebb” megoszlásra törekedtek csupán, addig az 1945-ös agrár- forradalom az egységesítést tűzte ki célul. Fontos érvelésében az, amit a radikali- tásról mond. A földreform végrehajtása körül nyoma sincs ennek, míg a felszabadulás után a földkérdésben a politikai radikalizmus „már hivatalosan is össznépi program lett.” Az alapvető különbségek ellenére a két eseménysor összefügg:, a reformot az agrárforradalom előtörténetének kell tekinte-- ni. így érthető, hogy a földosztás, azaz az agrárforradalom tág teret kapott a könyvben. A községi és megyei szervek munkáját részleteiben áttekintve vezet el Kanyar ahhoz a következtetéshez, hogy a változások forradalmi jellegét nemcsak a számba vett adatok, hanem jogtörténeti formai elemek is bizonyítják. Ilyen a rendelet, a 600 1945 ME számú rendelet megszületésének és végrehajtásának gyorsasága. Ha összevetjük, hogy az 1920-as törvényt tizenöt év alatt sem tudták lezárni, sőt egyre inkább elodázták azt. a földosztás végrehajtásában pedig 1945. október 1. volt a határidő, akkor egyet kell értenünk a szerzővel abban, hogy ez „rendkívüli gyorsaság”. Á következmények ex- tenzív jellegűek, de magukban hordták az intenzív út*- ra lépés lehetőségét. A választott harminc évről — az előzmények és következmények organikus egységében gondolkodva — rajzolt képet a szerző. Olyan alapvető vonásokat közöl Somogy agrár-társadalmáról amelyek nélkülözhetetlenek; nem Csupán a helyesebb történelmi kép kialakításához, hanem a mához vezető utak felderítéséhez is. Kanyar úgy foglalta össze a témát, hogy kijelölte a mához közelítő kutatási irányt. Ezért ajánlható monográfiája kézikönyvként mindenkinek, aki érdeklődik a közelmúlt jelenünket is meghatározó eseményei iránt. Iattzkó András IRÁNYVÁLTÁS Zeneiskolák megyénkben Mindössze tizenkét esztendeje fújták meg Somogybán a kürtöt, amely a zeneoktatás hálózatának kiterjesztésére adott jelt, s két évvel ezelőtt már azt állapí- hatták meg a Kulturális Minisztériumnak megyénkben vizsgálódó szakemberei : zeneiskoláink körülményei nem rosszabbak az országos átlagnál,' s a tanítás színvonala miatt sem kell szégyenkeznünk. A hat önállóan igazgatott intézmény s a két »fiók« a megyék eredménylajstromának közepén biztosított helyet szűkebb hazánknak. Örülnünk kell annak, hogy a csekély klasszikus zenei hagyománnyal megáldott Somogyba n rohamosan no a zenetanulás igénye, örülünk annak, hogy a cipő már elviselhetetlenül szorít, s a zeneoktatás fejlesztése kulturális életünk egyik legsürgetőbb feladatává vált. Nézzük hót a tényeket és a távlatokat ! A mennyiségi fölmérések hiányosságai rögvest kiderülitek, ha zenetanttá^ra szolgáló épületeink állapotát kezdjük vizsgálni. Hosszabb időre csupán a fonyódi intézmény körülménye», bővítési lehetőségei látszanak megnyugtatónak; itt a — jelenlegi épület mellett — egy villa nyújt majd csaknem eszményi lehetőséget az oktatásra. Siófokon már-már elviselhetetlen a zsúfoltság és a. közeli vasútvonalról beszüremlő zaj: a megoldást , — a helyi tanács elképzelései szerint — itt is a villavásárlás jelentheti. Marcaliban — a szükség törvényt bont alapon — a Noszlopy Gáspár Általános 'Iskola ad otthont a fejlett hallású gyermekeknek. A tanács a művelődési otthon jelenlegi épületét szánta zeneiskolának. a költözésre azonban még jócskán várni kell. Barcs szép. jól fölszerelt zeneiskolájában ugyancsak nehéz talpalatnyi szabad helyet találni. ha teljes az "üzem«, 1 a bővítésre azonban az épület környezete és a vezetők figyelme is lehetőséget ad. Csetepaték, beázások, s nem tagadjuk: botrányok után kapott végre helyet a nagyatádi intézmény az 1. számú általános iskola emeletén. A körülmények — a korábbiakhoz képest —csaknem ideálisak, a két iskola testvéri együttélése azonban nem tarthat sokáig. Üdvösnek látszik a helyi vezetők és a megyei tanács művelődésügyi .osztályának az az ötlete, hogy a zeneiskolát — az új közigazgatási központ fölépülése után — a városi tanács jelenlegi rezidenciájában helyezték el. Végleges nyugalmat csak ez adhat. A kaposvári zeneiskola rekonstrukciójának elhúzódása lapunknak már szinte örökzöld témája. Igaz, a helyszűke — ideiglenesen! — csökkent: szeptembertől nyolc tantermet vehetett birtokba az intézet, a gyakorló általános iskola Beloiannisz utcai volt épületében, Az »anyaiskola« külső és belső tatarozása, a fűtés és a világítás korszerűsítése azonban már nem halasztható tovább, és a bővítés sem. Szükségességét indokolja az is. hogy hazánk csaknem valamennyi megyeszékhelyén a lakosságnak több rfiint két százaléka Lanul zenét, Kaposváron pedig, helyhiány miatt az egy százalékot sem éri el ez az arány. A hatodik ötéves tervben nem ábrándozhatunk arról, hogy megyénkben új zeneiskolák épüljenek. Az említett bővítési és költöztetési elképzeléseken kívül tehát »irányváltásra« is kényszerülünk. Ennek lényege : gyarapítani a »fiókokat« és a kihelyezett osztályokat a falvakban. Ba- latonkéresztúron. és Balaton- í öld váron új tagozat kezdte meg működését. Jórészt ennek eredményeként növekedett több mint százzal a somogyi zeneiskolák száma. Eséllyel folynak a tárgyalások újabb csoportok kihe- ’yezéséről a lengyeltóti, a bönönyei, a darányi és a mernie: tanács vezetőivel is. Ezt a-z »irányváltást«, a felduzzadt igények miatt, valamint szervezési és közlekedési szempontból is csak helyeselni lehet. Megyénkben — az utóbbi két évben — tizenkét fiatal zenetanár telepedett le. Lakásgondjaikat elsős.orban Barcson és Marcaliban viselték szívükön a tanácsok. Fonyódon pedig a nagyközségi tanács írásban kötelezte el magát arra, hogy azonnal lakást ad eg?/ ál!-"'1 mázandó zongoratanárnak. A kilenc-'.' r. 'somogyi zenetanár között elenyészően kevés a képesítés nélküli. A nem diplomások között országszerte »jegyzett« szaktekintélyek is akadnak. A hangszereliátás zavaraiért országos szerveknek kellene tartaniuk a hátukat. Mint tudjuk, a kultúra, erszénye nem túlságosan öblös. mégis, mint a nercbundákra vagy az aranyból vert kösöntyűkre, az importált hangszerekre is úgynevezett luxusadót vetnek ki. A zeneiskolai szakfelügyelet szervezéséről nirfts jogszabály. még irányelv sem, Somogy azonban elébe ment a kezdeményezéseknek, s e tanév kezdetétől létrehozta a szakfelügyeletet a zongora-. fafúvós-, rézfúvós- és szolfézsoktatás ellenőrzésére, irányítására. Megyénk zenei szakfelügyelői együttműködnek majd Veszprém és Fejér megyei kollégáikkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a tanácstalanság, a kullogás korszaka után végre megtaláltuk azt az irányt, amely a zeneoktatás fejlődése felé vezet. Lengyel András Folytatódnak a Szovjet Filmek Fesztiváljának megyei eseményei. A kaposvári Vörös Csillag mozi az Őszi maraton című színes, szinkronizált alkotást tűzte műsorára. Georgij Danyelija filmjének főhőse, Burikin műfordító. Magánéletét konfiiktushelyzetbe hozza hajszoltsága, a ngpi »mara- tonfutások« ... Fiatal szeretőjénél, Allánál tölti az estét, amikor először találkozunk vele. Késő éjszaka ér haza, de már korán reggel beállít dán barátja; közös futással kezdenek minden napot. Az Unita így dicsérte Danyelija alkotását: »Szomorú vígjáték — ez a film alcíme. S lehetséges, hogy ez a kifinomult és ironikus film a- grúz rendező eddigi legjobb alkotása. Danyelija rendkívül jól építette fel a cselekményt, ügyesen .emelte ki a társadalmi momentumokat, de nem feledkezett meg a történet személyes jellegéről sem, és nem akart semmiféle általános receptet adni«. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a fesztiválra hazánkba érkezett Jevgenyij Leonov is játszik az Őszi maratonban. A Szabad Ifjúság ma es holnap 18 és 20 órakor szintén szovjet filmet játszik, az Iskolai valcert. Pavel Ljubi- mov rendezte ezt a színes, szinkronizált alkotást, melyben az érettségi előtt álló fiatalokat már komoly problémák foglalkoztatják. Pályát kell választaniuk. A közös elválás tudatában fel- fokozottabbak érzelmi reakciói; Gosa iránt például ketten is szerelemre gyúi- nak... A Dallos Ida mozi ma estére szintéin szovjet művet tűzött műsorára/ itt Az ataman halála című kétrészes kalandfilmet vetítik. Ezekben a napokban egyébként Berzencén, Böhö- nyén, . Csokonyavisontán, Csurgón, Igáiban, Kadarkú- ton, Segesden, Tábon, Zákányban is szovjet alkotásokat vetítenek a mozikban. Barcson ma 16 óra 30 perckor — helyszín a Dráva Múzeum — Sziklai Attila főmérnök megnyitja az ËP- GÉP barcsi gyáregységének történetét szemléltető kiállítást. Közreműködik a fúvós sextett. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban Gergely Árpád amatőr festő kiállítása tekinthető meg november 28-ig. Marcaliban, a Kórház Galéria ezúttal Vizek, vízpartok címmel a Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményéből rendezett kiállítást. Ez november 15-ig látható. Somogybán turnézik a Népszínház egyik utazó társulata ezekben a napokban. Bródy Sándor A tanítónő című drámáját mutatják be Petrik József rendezésében. Boglárlellén a Vikár Béla Művelődési Ház. Kadarkúton az id. Kapoli Antal Körzeti Művelődési Ház, Nagyba- . jómban szintén a művelődési intézmény ad otthont az előadásoknak a jövő héten. Tóth Flórát Zubor Ágnes, ifjú Nagyot, Beregi Péter alakítja, s játszik még” Szigeti Géza, Lestyán Katalin, Vereczkey Zoltán, Valkay Pál, Eszes Sándor, Boriig Gergely is. Kaposváron a Csiky Gergely Színházban ma 19 órakor Shakespeare . Szentiván- éji álom című játéka kerül színre Ács ■ János rendezésében. A főbb szerepeket Ol- savszky Eva mint vendég, Bajhona Ádám, Bezerédy Zoltán, Csákányi Eszter, Bàÿti Juli, Máté Gábor, tfj. Mucsi Sándor, Jordán Tamás és Lukáis Andor alakítja. , Pénteken két előadásiban Kálmán Imre ' Marie a grófnő című nagyoperettjét játáz- . sza a társulat. Babarczy László rendezte az előadási. Nagy Anikó, Spindler Béla, Pogány Judit. Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Csornák Árpád és mások alakítják a szerepeket. Szombaton és vasárnap este ugyanez a mű szerepel műsoron. »Megvalósul gyönyörű képességünk, a rend!« címmel a Petőfi emlékkönyvtár ma 10 órára versmondóversenyt hirdetett alsó tagozatosoknak. A televízió gazdag ünnepi programjából hívjuk fel a figyelmet a csütörtök esti szovjet filmre, a Viharos alkonyaira. (1. műsor, ' 28" óra 05 perc.) Ugyanaznap a 2. műsorban 21 óra 35 perckor kezdődik Racine Phaedra című tragédiájának francia filmváltozata. Pénteken este 20 órakor az 1. műsorban a Sebzett madarak című 1977- es szovjet film kerül bemutatásra. Szombaton. 19 óra 30 perctől ,a 2. műsorban a Szovjet Állami Hangversenyzenekar hangversenyét közvetítik. Patikamúzeum Kőszegen Az officina barokk bútorremekei A patika egyik freskója Nívó díj politikai könyvekért Nívódijat adtak át tegnap a Kossuth Könyvkiadóban az utóbbi években megjelent legsikeresebb politikai művek szerzőinek. Ancsel Éva Történelem és alternatívák, Gecse Gusztáv Vallás- történet ét Szentes Tamas Polgári és »újbaloldali« elméletek a tőkés világgazdaságról című munkájáért részesült nívódíjbán. A díjakat Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója adta aL Ritkaságnak számító múzeum nyílt Kőszegen a Ju- risics tér most helyreállított épületében. Homlokzatán a felirat: »Apoteka az Arany Egyszarvúhoz« adja tudtul a látogatónak, hogy az egykori jezsuiták messzeföldön híres patikája van e házijain. Eddig négy patikamúzeum volt az országban, ez az ötö dik a sorban. A kőszegi múzeum a hazai gyógyszerészet történetét is feldolgozza. Látványosság a patika egykori officinája, bútorait az Iparművészeti Múzeumból szállították vissza Kőszegre. A padláson pedig azt mutatják £e, hogyan dolgozták lel egykor a különféle gyógynövényeket orvossággá. Tavasztól őszig százféle gyógynövény pompázik majd az épület kertjében. SOMOGYI NÉPLAP I
