Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

Kipróbáltuk oz átalakított Ladát Karácsonyra saláta, retek Kaposvárnak Benzin helyett pb-gázzal Nyugodt szívvel ajánlja A propán—bután-gázzal üzemelő gépkocsi ritka még, mint a íehér holló. A nagy­atádi autószervizben —ideig­lenes engedéllyel — két ilyen Lada üzemel: Vránics Gyula szervizvezetöé és Jakab Jó­zsef részlegvezetőé. A ta­pasztalatokat a nyár óta gyűjtik, és Vránics Gyula rendszeresen beszámol a Kö- gáznuk, a kísérlet irányítójá­nak. Az eddigi tapasztalatok összegezése előtt próbáltuk ki a Lada 1300-ast, A kocsi reggel óta kint áll az udvaron, a motor hideg. Szivató nélkül sikerül az első indítás. A motorzaj alig. hal­latszik be az utastérbe: a megszokottnál csendesebben jár. Indulunk: a hirtelen megnyomott gázpedál hatá­sára a kocsi dinamikusan, »•kapkodás« nélkül növeli se­bességét. Magasabb sebesség- fokozatokban is csendesebb a motor. Hármas fokozat mel­lett tizenöt-húsz kilométeres sebességre fékezzük az autót, aztán — vissza kapcsolás nél­kül — gyorsítani kezdünk: »simán« növekszik a sebes­ség, egészen nyolcvan kilo­méterig; akkor kapcsolunk negyedikbe. A kocsi gyorsu­lása itt is érezhetően jobb, mmt a szuper benzinnel mű­ködő ugyanilyen teljesítmé­nyű Ladáké. Ismét fékezünk, negyven kilométeres sebes­ségre és hirtelen gázadással gyorsítani kezdünk. Normális üzemi körülmények között ilyenkor »becsörög« a motor. Ez a kocsi simán és egyen­letesen növeli sebességét. Egyetlen rövid próba nem ad lehetőséget általánositás- ía. Tapasztalatokkal azonban szolgál, es ezek közül az az első, hogy egyenletesebb, csendesebb a motor járása, jobb a gyorsulása. Mindeh­hez hozzá tartozik még egy mérési adat: a Lada gépko­csikra általában a kipufogó­gáz magas — három-négy százalékos — szénmonoxid- tarta^ma a jellemző. Ennél a kocsmái viszont nem mutat ki szénmonoxidot a műszer: az égés tehát tökéletes. Vránits Gyulának kötetnyi prospektusa, műszaki leírása és ei teaelése van a propán — bu .an-gazzal üzemelő autók­ról. Emeljünk ki belőle egy tanulmányt! Ennek egyis megállapítása az. hogy olaj­csere nélkül kétszer annyit lehet menni a kocsival. Az indoa: a gázban nincsenek olyan visszamaradó anyagok, mint az ólom és a kén; a motor élettartama növek­szik, mert a kenőanyag nem hígul. És a harmadik megál­lapítás: a propán—bután - gázzal működő autók kipu­fogógázában 95 százalékkal kevesebb a mérhető mérge­ző anyag. Mindez egy nyugatnémet mérnök megállapítása. Egye­zik-e ezzel Vránics Gyula tapasztalata? — Igen — feleli. — A mo­torolaj tízezer kilométer le­futása után olyan állapotban van, mint benzinüzemnél két-három ezer kilométer után. — És á költségek? — A tizenegy kilogrammos gázpalack tele töltve -H lo­rin‘ba kerül. Ezzel azüzem- ar.vuggiu 160—180 kilométert lehet megtenni. — Herman szerezte a ta­li ászt ú at meat? — Az autók pb-gázüzeme­léséhez öt éve gyűjtöm a szakirodalmat. Minden cik­ket megszereztem, amelyik itthon és a szomszédos or­szágokban megjelent. Turis- taúton jártam Olaszország­ban. ahol jelenleg a kocsik 20—25 százaléka működik pb-gázzal. Naphosszat a szer­vizeket jártam, tanulmányoz, tam a berendezéseket. a sze­relést és a karbantartást, az­tán vettem egy gázpárolog­tató berendezést. Itthon a nagykanizsai Kögáz segítsé­gével jutottam hozzá a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt által gyártott speciális pa­lackhoz, és ideiglenes enge­délyt kaptam a kocsi gáz­üzemre való átállítására. En­Sokszor hallhatjuk manap­ság, hogy a helyi árualapok fölkutatására, a termelőka­pacitás jobb kihasználásara van szükség. Elsősorban apró áruk és hiánycikkek előállí­tóit keresik, és sokszor len­ne szükség komolyabb be­rendezések, gépek és alkat­részek készítőire is akkor, amikor a nagy cégek ezt nem vállalják. És miközben mindenütt hangoztatjuk e szükséget, időnként megle- le 'kezünk arról, hogy az il ven munkák elvégeztetésé­re ’’égóta létezik egy szer­veiét. Por: uosabban vallalat. Oivan állami vállalat, amely­nek nincsenek munkásai és termelőeszközei, csak irodái és alkalmazottai. Tekintélyes az a cikklista, amelyet a Kisipari Termel­tető Vállalat propaganda ki­adványaiban fölsorolnak. Az nek fejében rendszeresen be kell számolnom a tapaszta­latokról. — Az említett nyugatné­met tanulmányban az áll, hogy a gázüzemre való átté­rés költségei húszezer kilo­méter alatt megtérülnek. Igaz ez a szám? — Igen. A berendezés és a szerelés költsége körülbelül tizenöt ezer forint. Ezt az olcsóob üzemanyag révén kö­rülbelül ennyi kilométer alatt takarítja meg a kocsi. Szer­vizünk egyébként fölkészült az ilyen berendezésék szere­lésére és karbantartására; ha a kísérlet befejezése után az illetékesek úgy döntenek, hogy hazánkban is meghono­sítják a gázüzemű autókat és engedélyt kapunk a sze­relésre, szakszerűen el tudjuk végezni a munkát. — Sokan tartanak tőle, mert a gáz robbanásveszé­lyes. — A benzin is az. A biz­tonság a magyar palackok révén viszont tovább fokozó­dik. Ezek száz atmoszférás nyomást kibírnak és olyan szeleppel vannak ellátva, amely azonnal hermetikusan zár. ha megsérül a csőveze­tek. Ez tehát nem lehet ki­fogás. — A kísérlet után is hasz­nálja majd tovább a pb- gázt üzemanyagként? — Ha engedélyt kapok rá, isen. — És ajánlja másnak is? — Nyugodt szívvel. Gazda­ságossági számítást azonban mindenkinek érdemes végez­ni : aki keveset utazik, an­nak — a Viszonylag nagy átalakítási költségek miatt — csa hosszú idő után térül meg a beruházás. orvosi műszerektől a tadu- góig mindenféle megtalálható ebben a sorban A cég kis­iparosokkal készítteti el a megrendelt árut. A vállalat kaposvári iro­dájában Mihályfalvi László- né megyei megbízott dolgo­zik. Tőle kértünk tájékozta­tást a somogyi helyzetről. — Négy éve működik a kaposvári iroda. Mi tagadás, nem túl nagy a forgalmunk. Az állami vállalatok meg a mi cégünkön . keresztül sem szeretnek kisiparosnak mun­kát adni. Pedig a KTV épp azért létezik, hogy állami cég állami céggel kössön szerző­dést és hogy mi képviseljük a kisiparosokat az ilyen ü' letkötéseknél. — Az építőipari tevékeny­séget kivéve minden mun­kai ( vállalhatnak. Milyen le­A csomagtartóbán nem foglal cl nagy helyet a biztonsági berendezésekkel ellátott gázpalack. Dr. Kercza Imre A motoríérbe épített berendezés a cseppfolyós pb-gázt pá rologtatja el Híd vagy sorompó 7 Vállalat munkások nélkül Ünnep Ujmajorhan Nem volt jelképes kulcs­átadás, szalagátvágás. Sem­mi a ránk rakódott ünnepi külső szokásokból, amivel él­ni szoktunk, ha valamit em­lékezetessé kívánunk tenni. Meggÿôzôdésem mégis, hogy mindazok számára, akik tegnap összegyűltek a kapos- m^rői Latinca Tsz, módéin étteremmé, üzemi konyhává varázsolt egykori, újmajori irodájában, 1980. november ötödiké foiitos dátum ma­rad. — A termelőszövetkezet vezetősége nevében jelentem a párt- és az állami vezetők­nek.' hogy a megyei pártbi­zottság 1978—79 márciusi, valamint a járási pártbizott­ság határozatában is szerep­lő kertészeti telep építési munkái befejeződtek. Ter­melőszövetkezetünk végre­hajtotta a határozatokban kiszabott feladatot. A beru­házást állami, illetve a MÉM és a megyei tanács külön tá­mogatásával és saját erőből valósították meg. Az elő­irányzott 36 millió 568 ezer forint helyett a tényleges költség 39 millió forint lett, mindössze 6,7 százalékkal több a tennél ... Hány éve is várt arra a pillanatra Szabó Gábor el­nök, hogy elmondhassa ezt a néhány, valóban jeientéstö- mö rség ü monda tot? A napi krónikák doku­mentumaiból, a Somogyi Néplapból idézek. 1977. február 11 .............. ö römmel vehetjük tudomá­sul a hirt: a kaposmérői La­tinca Tsz ezévben megkezdi és 1978. novemberére befe­jezi a város nagyüzemi zöld­séges ■ kertjének beruházása­it. A tervidőszak végére egy hektáros üvegház, 110 hek­táros modellkertészét szol­gálja a lakosságot.” 1978. február 12. A terve­zési gondokat taglaló Gúzs­ba kötött akarás című írás­ban már az olvasható. a legelső dátumnál lépéshát­rány következett be ... Az elnök elszántan mondja: az egy évi csúszás már biztos, de ha meglesznek a „papí­rok” csakazértis gyorsan el­készítjük a beruházást”. 1978 április 23. „Csak a kérdőjelek és a levelek sza­porodnak ... (Csak emlékez­tetőül jegyzem meg, hogy a tervdokumentáció elkészíté­sének határideje 1977 június 15-e volt, aztán lett belőle 1978. április 15., most leg­újabban pedig 1978. augusz­tus 15.) 1978. május 19. „... Ka­posvár modern zöldséges kertje kialakulásának zakla­tott sorsát, az idegeket őrlő, gondokat jó ideje figyelem­mel kísérem.. most ma­gam. is örömmel írom le: legutóbbi ígéretét a tervező pontosan teljesítette ... 1979 őszén — mondta az elnök — zöldségnek kell lenni az üvegházban!” Nem sorolok további dá­tumokat. Tény, hogy 1980. rületen van a legtöbb meg­rendelésük? — Épp az építőiparban lenne, ám hiába. Hordót. hordódugót, faragott cikke­ket sokan rendelnek. S ami­óta közel kerültünk a me­gyei KlOSZ-irodához, azóta több iparos is bejön, mun­kát keres. A napokban ér­deklődött valaki a korábbi hiánycikk kiállításról. Gyár­tott volna börlyu kasztot, dé kiderült, hogy csak másodál­lású iparengedélye van. s mi csak főállású iparost dolgoz­tathatunk. A hiánycikk-ki­állítással kapcsolatban sok érdeklődő volt nálunk, több konkrét ajánlat is érkezett, érdekes, hogy a hiánycikk »kutató« cégek azután több ajánlatot elutasították. — Mi a vállalat haszna'.' — Az ár nyolc, százalékai novemberére lett zöldség, pontosan húszezer palánta az üvegházban. Rövidesen bekerül a hegyes erős pap­rika, azután a retek. Az ünneprontás szándéka nélkül villantottam fel idé­zeteket a beruházást kisérő tegnapi „történelemből’’, mint ahogy tette .ezt Sza­bó Gábor is. Inkább talán azért, hogy egy kicsit érzé­kelni lehessen: a beteljesü­lést micsoda energia, meny­nyi erőfeszítés kísérte. Ava­táskor erről általában nem szoktunk beszélni. Most szó­ba került. Az összefogás is, ami a cél érdekében kiala­kult a Mezőgép, a barcsi Tö­véi, a Vízgazdálkodási tár­sulat, a kaposmérői ipari szövetkezet, a tsz építőbri­gádja, más vonatkozásban a Zöldért vállalat és a szövet­kezet között. Kilencven ton­na primőr zöldség kerül ki innen Kaposvár, a Balaton­part. a megye ellátásának ja­vítására. ' Ez a létesítmény a maga nemében első és egyedülálló a megyében, olyan műszaki fejlesztést jelent, aminek nem igen volt múitja. A legfontosabb feladat most, hogy gazdaságosan, hatéko­nyan, tisztességes nyereség­gel termeljen. — mondta tegnap Tóth Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese, és ahogy az elnök,' ö is kö­szönetét mondott mindazok­nak, akiknek valami köze volt ahhoz, hogy ez az im­pozáns, szép létesítmény el­készülhessen. Hó borítja az üvegház te­tejét, idő kell, amíg felfűtik az egy hektárnyi „csarno­kot”. De néhány hajóban ott sorakoznak már az üde sa­látapalánták. Végigjártuk az üvegházat, az automata vezérlésű ka­zánházat. Nem volt szalag­átvágás. kulcsátadás. Csak egyszerű, tiszta öröm. , Be­érett a temérdek szellemi és fizikai .erőfeszítés. Sokáig nem fogom elfelejteni azt a mosolyt, melyet a kertészet­ben dolgozol az ünnepségén jelenlevő asszonyok arcán láttam... Vörös Márta Megkezdődtek a szerződéskötések 65 vagon árul vett meg a boglárt el ­lei áfész a hozzá tarto­zó tizennégy település kis­gazdaságaitól, 15 millió fo­rint értékben. Területükön egy-egy nyúl-, sertés-, hús- gaiambtenyésztő, egy zöld­ség- és három szőlő-gyü­mölcstermelő, illetve három méhész szakcsoport műkö­dik. 1980-ban mintegy ezer termelővel kötöttek szerző­dést. Különösen jól sikerült! a méztermeiés és a nyúlite- nyésztés. A jövő évben az ideinél kapjuk meg az iparosoktól, ennyiért »szabadítjuk meg« ókét a papínnunkától, az ügyintézéstől. A négy megyé­ben dolgozó pécsi központ terve 52 millió forint erre az évre. ilyenkor év végén több az ajánlat, a kisiparosok már szeretnék a következő évre is biztosítani a munkát. A helyzetünk hasonló a többi cégéhez: a kisebb munkát ■ itt is nehezebb »eladni«, a nagyobb, állandó jövedelmet és egyszeri befektetést igény­lő sorozatmunkát szíveseb­ben vállalják az iparosok. Az említett megkötöttsé­gek. a tipusgondok azt is jel- . zik, hogy ez a szervezet is megérett a korszerűsítésre. Nagyobb rugalmasságra len­ne szükség ahhoz, hogy a Kisipari Termeltető Vállalat a mai körülmények között jobban betöltse megnöveke­dett szerepét. Különben fönnáll a veszély, hogy a kisiparosok és az állami cé­gek között levő »híd« he­lvett »sorompó« lesz belőle. L. r. több, mintegy hét vagon nyúl felvásárlását várják, 600 tenyésznyulat és több korszerű nyúlketrecet adtak a tenyésztőknek. Arra szá­mítanak, hogy 1981-ben töb­bek között 5 vagon mézet, 17 vagon sertést vehetnek meg. Összességében 80 va­gon áru megtermelését, il­letve»'felvásárlását tervezik. A szerződések kötése meg­kezdődött. Arra számítanak, hogy 1200 gazdával kötnek megállapodást különböző , árok termelésére, illetve ál­lattenyésztésre. Az évek sprán a községek­ben bizonyos fokú szakoso­dás ment végbe. Sok nyulat vásárolnak fel Szőlősgyörö- kön, a méz többségét So- mogytúr adja. A zöldségfé­léket Látrányban és Boglár- lellén teiTnelik, a sertéseket Bogiárleilén tenyésztik, de a jövő évben a szőlőskislakiak is bekapcsolódnak ebbe a munkába. Az év első tíz hó­napjában 217 vagon tápot adtak el az állattartó gaz­dáknak, többet mint az elő­ző év hasonló időszakában, és az év végéig még 30 va­gon táp értékesítésére szá­mítanak. A boglárlellei sertéste­nyésztők kérésére 1976-ban alakította meg az áfész a sertéstenyésztő szakcsopor­tot. Akkor, fél évi működé­sük alatt 109 hízót adtak el az állatforgalmi vállalatnak. 1977-ben már 1097-et, tavaly 1402 sertést vettek át a kis­gazdaságoktól, az idén még többre számítanak. Csak a sertésekért 1980-ban 4 mil­lió . forintot fizetnek ki. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents