Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

Kitüntették a rekorder űrhajósokat Kedden a Kremlben Leo" nyid Brezsnyev, az SZKP KB íőtitkára_ a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke magas kitünteté­seket nyújtott át a világ ed­digi leghosszabb. 185 napos űrexpedíciója résztvevőinek. Leonyid Popovot, az expe­díció parancsnokát a legfel­sőbb _ tanács elnöksége a Szovjetunió hőse címmel, az ezzel járó aranycsiHaggál és Lenin -renddel tüntette ki, Valerij Rjumin fedélzeti mér­nök pedig másodszor kapta meg a Leein-rendet és az aranycsillagot. A kitüntetések átnyú.jfása­kor Leomyid Ba-ezsnyev üd- roaőfcbe az űrhajósokat hosz- ssjú feukletesük sikeres befe­dése ajkaiméból. Mint mon- <iotta. ezzel az expedícióval Valerij Rjumin minden ed­digi úrrekordot megdöntött — néhány nap híján már összesen egy évet töltött a világűrben Leonyid Popov pedig, jóllehet efcő ízben vett neszt űrutazáson, máris több, mint tél évet töltött a kozmoszban. ' Leunjdd Popov és Valerij Rjumin kutatásai és kísérle­tei számos tudományágat gazdagítanak, s jelentős gya­korlati hasznot hajtanak — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev. Az űrhajósok látoga­tóiról, a szovjet—magyar, a szovjet—vietnami és a szov­jet—kubai űrexpedíciók tag­jairól szólva hangsúlyozta : a szovjet tudósok, konstruktő­rök, mérnökök, munkások és űrhajósok megnyitották a világűrbe vezető utat a test­véri szocialista országok kép­viselői számára is. Az űrhajósok köszönetét mondtak a magas kitünteté­sekért, s maguk és űrhajós társaik nevében biztosították az SZKP Központi Bizottsá­gát. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksé­géi, a minisztertanácsot, hogy készen állnak az új feladatok végrehajtására. Ezt követően átnyújtották Leonyid Brezsnyevnek aján­dékaikat: a 185 napos űrex­pedíció végrehajtását tanúsí­tó okmányt, s a Szaijut— Szőj uz—Progressz ürkomp- iexum makettjét az űrállo­máson járt valamennyi ex­pedíció jelével. Egyesült Államok - választások Carter ? Reagan ? Hétfőn éjfélkor, magyar idő szerint kedden reggel hat órakor megnyitot­ták a szavazóhe- lyiségeket az Egyesült Államok­beli New Hamps- shire államban, amely a hagyomá­nyok szerint a hu- szonnéigyórás el­nökválasztási ma­rathon, első állo­mása. A becslések szerint a nap fo­lyamán nyolcvan millió amerikai választópólgár ad­ja le szavazatát 51 amerikai állam­ban, hogy megvá­lassza az Egyesült Államok negyve­nedik elnökét, vagy megerősítse hivatalában Jim­my Cartert. A választásokat háromhónapos kampányban, amelynek etőcsatározásai már több mint egy éve rá­nyomták bélyegüket az Egye­sült Államok politikai életé­re. a két nagy párt elnökje­löltje közül egyiknek sem sikerült olyan mértékű előnyhöz jutnia, hogy akár az utolsó pillanatban is jó­solni lehetne a választások eredményéről. A közvéle­mény kutatások mégis azt mutatták, hogy Ronald Rea­gan, a hollywoodi filmszí­nészből lett kaliforniai kor­mányzó, az utolsó pillanatig megtartott valamit ebből az előnyből, amelyet a Carter- kormányzat gazdaságpoliti­kai csődje a kampány folya- márny mindvégig biztosított száméra. A két nagy polgári párt hegemóniájára épülő ameri­kai választási rendszerben a független vagy harmadik párti jelöltek helyzete csak­nem reménytelen. Ez vonat­kozik a republikánus párt­ból kivált John Andersonra, aki egy energikusan megví­vott választási kampány után is legfel jebb a szavazatok tíz százalékát szerezheti meg. És ez vonatkozik a ,!<isebb létszámú pántok, köztük az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja által indított el­nökjelöltekre, akik a nagy monopóliumok politikájával szemben alternatívát nyújtó programjuk népszerűsítése érdekében vesznek részt a választásokon. Carter elnök hétfőn még egy utolsó sokállomásos vá­lasztási körutat tett az úgy­nevezett közép-nyugati álla­mokban. amelyekben az utol­só pillanatban is bizonytalan Carter, a Demokrata Párt jelöltje felesége társaságában szülővárosá­ban, a Georgia állambeli Plainsben adta le szavazatát. megelőző maradt a népszerűségi ver­seny állása. Arra szólította fel a demokratákat, hogy személyi meggondolásaikat félretéve, aktív részvétellel biztosítsák a párt hatalmon maradását. Ronald Reagan hétfőn este félórás televíziós beszédben csillogtatta előadói készsé­gét, de nem oszlatta el a programja iránti kétségeket., ígét-eteiből ítélve a republi­kánusok lennének képesek olyan »tündöklő országgá« változtatni Amerikát, amely mentes a szegénységtől. . a munkanélküliségtől, a bűnö­zéstől és a bürokráciától, s amely nem áll szüntelenül nemzetközi válságok közép­pontjában. Másfelől újra és újra visszatért kedvenc kam­pánytémájához, az »erős ve­zetés«. az »erős Amerika« képéhez, amelyet állítólag külső »veszélyek« fenyeget­nek. Gyorslista az 198(1. november 4-én megtartott október havi lottó juta­lomsorsolásról. melyen a 42. heti szelvényeik vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (íooo Ft) 2 821 632 n 61 454 194 w b Lada 1200 tip. személygép­2 H26 295 n öl 458 857 r kocsira utalvány 2 830 958 o bl 468 183 3 c Trabant Lim. 601 tip. személy­2 858 936 g Öl 472 846 í gépkocsira utalvány 2 863 599 j 61 477 509 í cl Minimal 65 tip. automate 2 872 925 i 61 482 1/72, n mosógép (13 700 Ft) 2 877 588 k 61 491 498 n e színes tv (21 900 Ft) 2 882 251 n 61 496 161 3 f szerencse-utalv. (30 oofl Ft) 2 896 240 3 61 514 813 P g iparcikk-utalv. (25 000 Ft) ' 2 919 220 1 61 519 476 m h otthon lakberendezési utalv. 2 914 892 m 61 524 139 í (25 000 Ft) 2 919 555 r 61 533 465 k i zenesarok-utalv. (20 ooo Ft) 2 924 218 e 61 538 128 3 j televízió (10 000 Ft) 2 918 881 m 61 547 454 f le vásárlási utalv. (io ooo Ft) 2 938 207 m . Öl 5Ó2 117 m l vásárlási utalv. (9000 Ft) 2 947 533 h Öl 556 780 •1 m vásárlási utalv. (7000 Ft) 2 952 196 k 61 56 1 443 e n vásárlási utalv. (duoo Ft) 2 956 859 o tiá 566 106 g o vásárlási utalv. (4090 Ft) 2 961 522 i 61 570 769 k P vásárlási utalv. (3000 Ft) 2 970 484 61 575 4«32 n r vásárlási utalv. (2000 Ft) 44 653 405 P 61 580 095 n 44 658 068 r 61 589 421 n 2 453 255 1 2 635 Itt n 2 467 244 m 2 639 775 o 2 471 907 r 2 649 lül 3 2 481 233 n 2 653 764 g 2 485 986 e 2 658 427 1 2 490 559 n 2 677 079 i 2 495 222 1 2 705 057 n 2 513 847 e 2 709 720 P 2 513 874 e 2 714 383 3 2 537 189 m 2 719 046 r 2 541 852 k 2 723 709 m 2 546 515 P 2 733 035 k 2 555 841 m 2 737 698 k 2 560 504 r 2 742 361 f 2 56$ 1H', h 2 747 024 P 2 574 593 1 2 756 350 r 2 579 156 n 2 761 013 k 2 588 482 n 2 765 676 h 2 .593 145 r 2 775 002 j 2 611 797 o 2 784 328 m 2 616 460 r 2 793 654 n 2 625 786 * 2 798 3r7 r 2 630 449 j 2 807 643 P i.í eS3 422 K 55 658 085 m 55 662 748 1 öl 332 956 m öl 342 282 a Öl 346 945 1 Öl 351 608 m 61 356 271 O 61 360 934 O 61 370 260 n 61 374 923 m 61 384 249 m Öl 388 912 p Öl 402 901 k Öl 412 227 r öl 421^33 k öl 426 216 j Öl 444 8Ö8 m bi 449 531 k 62 54« 999 1 Ö2 554 662 o 62 559 325 k 62 563 988 p 62 568 651 p 62 573 314 o 62 577 977 g 62 582 640 O 62 591 966 k 62 596 629 p 64 489 807 h 64 494 47« k 64 499 133 n 64 503 796 p 64 508 459 í 64 517 785 k 64 522 448 r 64 545 763 O iE S5HI NÉPLAP A nyertes szelvényeket 1990. november 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért lelelösseget nem vállalunk. Madrid küszöbén A republikánus Ronald Reagan, al elnök jelöltje, George Bush (jobbra) és Gerald Ford (balra) Á lengyel mezőgazdaság és az ellátás A mezőgazdaság helyzeté­ről, az ellátási problémákról tárgyalt hétfőn a lengyel mi­nisztertanács. Mint a lengyel hírközlő eszközök kedden be­számoltak róla, az ülésen megállapították. hogy a hirtelen beköszöntött tél to­vább nehezíti a betakarítást es ezzel együtt a piac, a fel­dolgozó ipar ellátását. A kormány kötelezte a vajdasági vezetőket, hogy ad­janak meg minden lehetsé­ges támogatást a termés be­takarításához és szállításá­hoz. Megállapították, hogy ehhez szükség van a külön­féle vállalatok, az iskolák és a hadsereg segítségére is. Nagy figyelmet kell íordíta- ni a téli tartalékok felhal­mozására. Ezzel kapcsolat­ban a minisztertanács megál­lapította, hogy a helyzet nem kielégítő. Ezért gyorsí­tani kell a korábban meg­jelölt feladatok végrehajtá­sát. Ami a jövőt illeti, legké­sőbb november végéig kidol­gozzák a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdálkodás fejlesztésének komplex ter­vét. Foglalkozott a lengyel mi­nisztertanács az ötnapos munkahét kérdésével is. Meg­állapította, hogy ezen a té­ren számos problémát tisz­tázni kell (a lakosság ellá­tása, az iskolák munkája stb.), s a megoldási módo­zatokat idővel széles körű vitára bocsátják. A házigazda Spanyolország külügyminisztere .lose Pedro, Pérez-Llorca a madridi előkészítő tanácskozáson Minden nagy politikai kon­ferencia olyan — legyen bár­mi a témája — amilyen a pillanatnyi nemzetközi hely­zet A küszöbönálló madridi Europa-taláikozó ilyenfor­mán nem ígérkezik könnyű­nek, hiszen a jelenlegi álta­lános helyzet sem az. Helsinki és Belgrád Bármennyire kerülni akar­juk azonban a túlzott derű­látást, szögezzük le, hogy az a kelet-nyugati együttműkö­dés, amely a múlt évtized elején kezdődött, sok szép sikert hozott és bizonyos for­mában folytatódik, mint azt a terv szerint november li­en megnyíló madridi talál­kozó is mutatja. Immár né­mi múltra visszatekintő fo­lyamat része ez. öt eszten­dővel ezelőtt ültek össze a finn fővárosban 33 európai és két észak-amerikai állam vezetői és aláírták az azóta nevezetessé vált helsinki zá­róokmányt. Nem valami for­mális, általánosságokat tar­talmazó nyilatkozat volt ez, hanem olyan százoldalas könyv, amely összefoglalta mindazt az ajánlatos, szük­séges, kívánatos, fontos sza­bályt és módszert, amely elő- segíheti földrészünk orszá­gainak együttműködését a politikai elvek, gazdasági kooperáció, emberi kapcsola­tok, kuLturális ismerkedés, slb. terén. Az együttműkö­dés bővítése, — ha csak kezdeti sikerekkel, ha sok­sok hiányossággal és bajjal is — megkezdődött. Az 1975-ös helsinki záró­okmány befejező passzusa azt is magába foglalja, hogy időről-időre üljenek össze az aláíró államok kép­viselői és vizsgálják meg, hol tartanak, az okmányban fog­lalt, sok évre szóló tételek közül melyik Ígérkezik az Koalíció — kis kérdőjelekkel A nyugatnémet fővárosban a parlamenti pártok koalí­ciós tárgyalássorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bundestag. A Német Szö­vetségi Köztársaság alkotmá­nya pontos „forgatókönyvet" tartalmaz a négyesztendön- ként tartott választást követő teendőikre. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyomá­nyos zár&iilését a régi Bun­destag, amelyben a jelenle­gi kormánykoalíciónak még mindössze tizfőnyi többsége volt. November 4-én ült ösz- sze az immár új összetételű parlament, ahol a képviselők száma eggyel több a koráb­binál (496 helyett 497), a kormánykoalíció- többsége pedig harmincöttel több a réginél: tíz helyett negyven­öt. Ez már nem egyszerűen működőképes többség, ha­nem olyan közeg, amelyben a kormányzat különösebb gond nélkül fogadtathatja el bel-, — és ami a világ szá­mára a mostani helyzetben nagyon fontos — külpoliti­kai döntéseit. Ilyen értelem­ben a nyugatnémet válasz­tás eredménye jó hírt jelen­tett az egész vnlagnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzetgyűlés új felállása a józanság erőinek diadala a hidegháborús irányzat felett. A dolog azonban bonyo­lultabb, mint amilyennek el­ső pillantásra tűnik. Igaz, Schmidték győzelme Strauss- ék felett mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban világos és pozitív előjelű. De a kormánykoalíció sikere szolgál bizonyos kérdőjelek­kel is. A Genscher vezette szabad-demokraták (FDP) előretörése ugyanis jóval na­gyobb, mint a Schmidt ve­zette szociáldemokratáké. Az SPD parlamenti frakciója ugyan még így is mintegy a négyszerese az FDP-nek, a parlamenti matematika sajátos törvényéi szerint a szabad-demokraták relatíve nagyobb térnyerése a jövő­ben mégis tükröződhet a kormány bel-, sőt külpoliti­kai döntéseiben. Nemcsak arról van sző, hogy az FDP — amelynek vezére egyben az ENSZ al- kancellárja és külügyminisz­tere — nagyobb súlyának megfelelően esetleg jobban érvényesiheti a maga állás­pontját, amely Schmidtével nem feltétlenül azonos. Le­het — és valószínűleg he­lyenként lesz — az új fel­állásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a maga pártjának balszárnyával szemben az eddiginél job­ban hivatkozhat majd a partner megnövekedett sú­lyára. Mindez valószínűleg in­kább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változások­hoz vezethet — jósolják a megfigyelők, és úgy tűnik, igazuk van. A Bundestag ülésének előestéjén befejező­dött SPD—FDP tárgyalás ta­lán a vártnál keményebbnek bizonyult, de eredménye (te­hat az, hogy a bonni vezetés a gazdasági gondokon bizo­nyos katonai faktorokra ki­terjedő takarékossággal kí­ván segíteni) újra emlékez­tet bennünket a választások lényegére. Arra, hogy Nyu- gat-Európa kulcsországában a viszonylagos józanság erői győztek. H. E. adott pillanatban a legmeg- valósíthatóbbnak. 1977 végén és 1978 elején a jugoszláv fővárosiban zajlott le az első ..helsinki típusú találkozó”. Egyben itt kezdődött meg az a fordulat, amely azóta is nyomasztja a nemzetközi légkört, amely lefékezte a záróokmányban foglaltak megvalósítását, és a mai fe­szült helyzethez vezetett. A belgrádi találkozó sajnos nem hozta meg a remélt si­kert, mivel a nyugati dele­gációk egy része valósággal „a vádlottak padjára” akar­ta ültetni a szocialista or­szágokat. Carter elnök a sa­ját szája íze szerinti „embe­ri jogok kampányt” erőltette, pedig az lett volna kívána­tos, ha a résztvevők fölmé­rik az addig elérteket, és megvizsgálják, mely terüle­teken tudnak további meg­állapodásokat kötni, A feszültség csökkentéséért Belgrád a múlté, nézzünk inkább előre. Mit javasol a most következő találkozó számára a Varsói Szerződés? A szocialista országok ezt mondják : a záróokmány minden fejezetét elő lehet venni, valamennyivel kap­csolatban megvizsgálni, ki mit tett, javaslatokat elő­terjeszteni a jövőre7 vonat­kozóan. Szívesen ven néni, új gondolatolrat például két-, vagy többoldalú ipari-koope­rációs elképzelésekhez. De ha a helsinki záróokmány egészét, alapvető célját te­kintjük, — erősíteni az eu­rópai enyhülést! — óhatat­lanul egy követelmény kí­vánkozik az első helyre: a katonai feszültség csökkenté­se. Aligha lehet a politikai enyhülés folytatódásában reménykedni a fegyverkezés lefékezése nélkül. Ezért he­lyezi a Varsói Szerződés madridi javaslatainak sorá­ban legelőre ezt a témát. A helsinki záróokmány azon­ban nem katonai, hanem po­litikai. gazdasági, kulturális, humanitárius tartalmú irat, s a madridi találkozónak sem feladata, hogy a bonyo­lult fegyverzetkorlátozási kérdésekben konkrét ered­ményre jusson. A cél egy olyan megállapodás lenne, hogy ugyancsak e 35 állam részvételével hívjanak össze egy katonai, enyhülési és le­szerelési témájú Európa-kon- ferenciát. Mi várható tehát a madri­di találkozótól? Tény, hogy hosszú hetek óta folyó elő­készítő tanácskozás ez ideig a belgrádi légkörre emlékez­tetett. Sőt, azóta feszültebb lett a nemzetközi helyzet, a nyugatiak vádaskodás! téma­listája is bővült. A magyar küldöttség mindenesetre az­zal a szándékkal ül majd a tanácskozóterembe, hogy elő­segítse a megegyezést, elejé­hez mérten hozzájáruljon a nyugodt légkör megteremté­séhez, az ellentétek csökken­téséhez. Végtére a nyugati­aknak is be kell látniuk: a nehéz 1980-as esztendő után a madridi találkozó egyedül­álló lehetőséget nyújt a hel­sinki szellem ápolásához, az együttműködés folyamatos­ságának fenntartásához. X. I. t

Next

/
Thumbnails
Contents