Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-28 / 279. szám
Mozgalmi módszerekkel S okkal könnyebb kijelölni a célt, mint megszabadulni az elérését gátló rossz beidegződésektől. A pártmunkában elviselhetetlen a formális vonás, a hivatalnoki mun7 kamódszer — mégis burjánzik a bürokrácia. A XII. kongresszus is sürgette a változtatást. A határozatokban olvassuk, hogy fejleszteni kell a párt belső életét, munkastílusát, növelni kell a pártmunka mozgalmi jellegét. Határozottan föl kell lépni a formális vonások, a fölösleges párhuzamosságok, a hivatalnoki munkamódszer ellen. Az országgyűlés őszi ülésszakán Kádár János, a Központi Bizottság első titkára felszólalásában újra foglalkozott a politikai munkában előforduló átfedésekkel, a növekvő bürokráciával: „Egy ülésre — legyen az párt-, szakszervezeti vagy KISZ-ülés — szinte már csak tudományos felkészüléssel lehet elmenni. Annyi papírt és statisztikai adatot kell elolvasni, hogy szédül tőle az ember.” A pártkongresszus óta gyakran mondogatjuk hogy fordítsunk kevesebb erőt az „önmutogatasra”. Sez természetes is. hiszen a. politikai munka lényege az emberek között végzett munka. Az a célunk, hogy meggyőzzük őket politikánk általános helyességéről, egy-egy újabb tervünk, elképzelésünk, határozatunk, intézkedésünk átgondoltságáról. Nem ismerünk kényes kérdést, politikánk az őszinte párbeszéden alapszik. Ha viszont valahol ennek ellenére elmaradnak a válaszok, akkor elsősorban az „első vonalban” küzdőket. az alapszervezetek kommunistáit terheli a felelősség. A gyárban, a gazdaságban, az intézményben megválaszolható kérdéseket nem hagyhatják figyelmen kívül. Amikor a mozgalmi jelleg erősítésére ösztönzünk, általában azt tartjuk a kiindulópontnak, hogy a párt- bizottságok adjanak több. érdemibb segítséget az alapszervezeteknek. Egy év telt el a pártvezetőségek újjáválasztása óta. s természetesen ez az idő még kevés volt arra. hogy az űj tagok mindent megtanuljanak, minden ismeretet megszerezzenek. biztosan eligazodjanak. A- helyszíni útmutatás, segítség, s különösen ennek színvonala sokat lendíthet előre. A pártbizottságokon ma már’ kialakult a területfelelősi rendszer, s az általános tapasztalat szerint élőbb, tartalmasabb így a kapcsolat az alapszervezetek és a pártbizottságok között. A nagyatádiak például azt a módszert is bevezették. hogy a levelek, információk eljutásának útját is rövidítik a pártve- zetőségékhez ellátogató területfelelősok révén. Ez azért is jó. mert a kérdésekre a helyszínen válaszolnak. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem mindig s nem mindenütt arányos a kapcsolattartás, sőt olykor az egy-egy alapszervezet munkáját segítő területfelelős változása is zavart okoz. S nem véletlen, hogy általában is szó van a papírmunka csökkentéséről. Megfigyelhető, hogy egy-egy jelentés elkészitésének időszakában a területi el el ős nemigen tud odafigyelni az alapszervezeteire, kijutni Aranygyűrű a hűségért Alapítók és ifjú utódok Fen náüásának hanminca- dik évfordulóját ünnepli a Somogy—Zala megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Az elmúlt három évtizedre tegnap emlékeztek az alapítók. A széksorokat gálám bősz vagy deresedő hajú emberek töltötték meg: egy részük nyugdíjas már, de sokan — felelős beosztásban — ma is a vállalatnál dolgoznak. A három évtized változásait számokkal is jól lehet mérni. Dévényi Zoltán igazgató — aki három évtizede nem egészen húszévesen került ebbe a beosztásba —■ az ünnepségen felsorolta a legjellemzőbbeket. Azt. hogy az alapítást követő első évben nem egészen ötvenmillió forint volt a forgalmuk, és ezt 150 árucikkből érték el. Az idén négymilliárd forintos forgalomra számítanak, es mintegy nyolc—tízezer árucikket kínálnak a kiskereskedelmi boltoknak, üdülőknek. Csak korszakokban mérhető a különbség a hajdani molnárkocsitól a számítógéppel programozott konténeres áruszál lj^a^ig. Minőségi különbség van az alapítást követő években végzett áruelosztás és a jelenlegi kereskedelmi munka között is. Az ugyancsak a fejlődés bizonyítéka, hogy az akkori szervezetben az érettségi is ritka volt, most pedig egyetemet, főiskolát végzett szakemberek irányítják a vállalatot. Ezekhez a számokban is mérhető eredményekhez emberi sorsok — örömök, bánatok, gondok, sikertelenségek és sikerek — kapcsolódnak. Amikor azokról emlékezett meg az igazgató, akiknek mindennapi aprómunkája. szakmaszeretete és áldozatvállalása juttatta sikerekhez a vállalatot, elcsuklott a hapgja. Számukra a kitüntetések — tizenketszei; . volt .kiváló a vállalat, háromszor kapta meg a szocialista munka vállalata címet, négyszer részesült miniszteri dicséretben és négyszer kapta meg a minisztérium és a szak- szervezet vörös vándorzászlaját — nemcsak sikert, hanem újabb feladatokat is hoztak. A harmincéves Fűszértnél ma harmincnégy év az átlagos életkor. Amit a száz alapító kezdett, most csaknem ezer ember folytatja. »Az induláskor nem gondoltuk — mondta az ünnepségen Horváth József fiók- igazgató, az egyik alapító —, hogy egyszer gépesített, jól berendezett otthonunk lesz. Megértük azt is, hogy a munkahelyre nem gyalog járunk. Elhinni sem tudtuk, hogy lesz olyan időszak az életünkben, amikor szabad szombaton vikendet csinálhatunk, s vállalati költségen külföldre járunk tanulmányútra.« Az ünnepségen — amelyen részt vett Tóth Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Nagy Ivan, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai es Széles József, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese is — a múltat idézték azért, hogy tanulságait, tapasztalatait a jövő érdekében hasznosítsák. A feladat ma tartalmában is, minőségében is más. A jó árukínálat biztosítása révén tehetnek legtöbbet a kereskedők az életszí nvonalpolitikai célkitűzések megvalósításáért. Ehhez, a jövő évtizedek feladatainak megoldásához pedig igényes emberi és vállalati munkára van szükség. Ezért, valamint a vállalathoz való ragaszkodásért kapta meg a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést Lentz László, a barcsi fiók igazgatója és Kaposi Mária a központ dolgozója. A törzsgárda harminc- és huszonöt éves tagjai aranygyűrűt. a húszéves törzs gárda ta sok pedig órát kaptak ajándékba a vállalattal. pedig niég nehezebben. A napokban beszélgettem egy ilyen területfelelőssel, aki amiatt kesergett, hogy az asztalán fölhalmozódott papír miatt egy hónapja nem jutott ki területére .. . Néha észre sem vesszük a hivatalnoki gyakorlat eluralkodását. Párttitkárok tették szóvá, 'hogy a titkári értekezleteken olykor olyan „kimerítő” előadások hangzanak el, s éppen a legfontosabbra nem marad idő: kérdéseik föltételére, a kötetlen eszmecserére. A túlszerveaés ebbén az esetben mindenképpen a mozgalmi jelleget szorítja a, háttérbe, s tegyük hozzá, hogy a határozatok pontos megértését is megnehezíti. Akkor sincs életközelség például, ha hiányzik a rugalmasság, s nem. tekintenek el egy-egy téma kötelező megtárgyalásától, ha azt az alapszervezet jellege, helyzete nem indokolja. Nem egy esetben vitára, összeütközésre ad okot a merevség. Nagyok még a tartalékok a pártbizottsági tagok célirányosabb foglalkoztatásában. Érdemes például rendszeresen meghallgatni a különböző témákhoz legjobban értő tagokat, mielőtt a testület elé kerülne az anyag, ez ugyanis sokkal jobban megalapozhatja a döntést. „Nyugtatok” Marcoliban Az elvándorlás megállt M : nden pártbizottsági tag kötelessége, hogy tevékenységéről tájékoztassa a munkahelye pártszervezetét, valamint a testület döntéséről, a határozatáról! Ez szintén elvétve fordul elő. Mindenképpen ki kell aknázni a benne rejlő lehetőségeket Sok jó példája van a mozgalmi módszerek alkalmazásának, most azonban inkább néhány visszahúzó beidegződésre próbáltam fölhívni a figyelmet. Van erőnk, hogy megszabaduljunk tőlük, s akkor célunkhoz több lépéssel is közelebb kerülünk. Lajos Gén Az év elejen az érdeklődő még úgy érezte, darázsfészekbe nyúlt, ha a Rákospalotai Bőr- és Müanyagiel- dolgozó Vállalat marcali gyárában beszélgetett az emberekkel. Evekig tartó anyaghiány, bizonytalanság, lucaszék módjára készülő gyárbővítés. következetlen központi irányítás, alacsony kereset és még egy sor gond került elő pillanatok alatt. Csordás Attila gyárvezető aki egy hónapja került Marcaliba, nem lepődölt meg, amikor a gondokról kérdeztük. ám a néhány hónappal korábbi keserű hangulatból neki már alig mar.adt: — Akkor érkeztem ide, amikor a gyár a hullámvölgyből kifelé haladt. Van persze még jó néhány tennivaló, de nekem már viszonylag könnyű a dolgom. Ma másféle gondokkal bajlódunk, kellemesebbekkel : a megújulásra készülődünk, a fölfutó termelés szervezési nehézségei kötnek le minket. A változást Farkas János műszaki vezető élte át. Így beszélt a fordulópontról: — Tavaly a vállalati központ több szakemberrel is erősödött. Vezetösegváltás volt, es az űj szellem hozzánk is hamarosan eljutott. 1980 második negyedévétől fokozatosan javult az anyagellátás, s ezzel együtt szinte minden bajunk megszűnt. Némi »nyomásra« a Tanép is nagy lendülettel nekiállt az addig igen lassacskán épülő új üzemcsarnoknak és a napról napra gyarapodó építkezés látványa gyógyírként hat. — Ezek szerint minden gondjuk az anyagellátás hiányosságaiból fakadt? — Igen. És nagyon egyszerűen bebizonyítható is-: az év negyedik hónapjától nincsenek fölmondóievelek, megszűnt az elvándorlás. KoElő állatokat is szállít a Volán Jobban kihasználják a kapacitást Két hónapja szállít a kaposvári’ Volán a húskombinát megrendelésére élő állatot. Ezt a feladatot október elsején a járművekkel együtt vette at a Volán 13. számú Vállalata. Sokak által vitatott kísérlet megvalósítása kezdődött ezzel. Az állatszállításnak vannak hagyományai már a Volánnál: néhány vállalat alkalomszerűen foglalkozott ilyen feladattal. Az újszerű munka a kaposvári Volánnak a számítások szerint mintegy négyszázalékos teljesítménynövekedést jelent majd, s előnynek tartják, hogy egesz évre jól van ütemezve a szállítás. Hosszas előkészítés után huszonhat gépkocsit es ugyanennyi pótkocsit adott al a húskombinát a Volánnak: nincs szükség arra, hogy a fő profiljától messze eső szállítás szervezéséről, a járművek karbantartásáról és beszerzéséről gondoskodjon. Helyette a Volán nagyüzemi fuvarszervezését, a karbantartást, a célfuvarozó hálózatát kapta meg. De Sorgo Tibornak, a Volán igazgatóhelyettesének az a véleménye, hogy mindkét fél számára előnyös ez a megoldás. — Már az utóbbi két hónap tapasztalatai is azt mutatják, hogy a járművekkel többet lehet szállítani. Javult az eszköz- és a bérarányos jövedelmezőség, az autók napi teljesítménye időnként már harminc százalékkal is több. mint régen volt. A húskombinátnál egy kirendeltséget hoztunk lét- ’ re: ez állandó kapcsolatot tart az elöáilat-förgalmazási osztállyal és irányítja a járműveket. Az autókkal tizenhét gépkocsivezetőt és tizennyolc árukísérőt is átvettünk, változatlan munka- feltételekkel és keresettel. Teljesítménybérben, dolgoznak* így keresetük a szállítási teljesítménnyel együtt nőtt. Amikor a húskombinátnak nem volt elég jármüve a szállítási csúcs ideién, akkor más üzemrészek autóit is igénybe vette. A Volánnál viszont további tehergépkocsik állnak rendelkezésre. — A tapasztalatok eddig kedvezőek. Mi a garancia arra, hogy mindkét fél elegeden lesz később is? — A feladat átvételéről október elsején kötöttük meg a szerződést, novembertől három hónapig kísérleti jelleggel szállítunk. A szerződés meghagyta azt a lehetőseget. hogy ha ez a fuvarozási fonna nem épül be a húskombinát termelési technológiájába, nem tudja folyamatosan - kiszolgálni- a termelést, visszaállíthassuk a korábbi állapotot.. Meggyőződésem. hogy ez csak egy biztonsági záradék. A fuvarozás zavartalanul folyik. A Volán tröszt is megígérte segítségét. Ezt valószínűleg a szállítás korszerűsítésére. kétszintes szállító- kocsik típusának kiválasztására és alkalmazási kísérleteire vesszük majd igénybe. A húsipari tröszt közölte azt is. hogy ha a somogyi kísérlet beválik, akkor országosan bevezetik az élőállat-szállításnak ezt a formáját. Os L. Ma már gyersan halad az építkezés rabban szinte hetenként kilépett egy-egy dolgoz«, mert nagyon keveset keresett, na- pokig-hetekig nem volt munkája. Két évig szinte semmiféle nyereséget sem hozott a gyár, és a tervek- ' tői is elmaradtunk; idei számainkkal azonban szívesen dicsekszünk: október huszonnegyedikén teljesítettük a tervet, 459 ezer 450 divattáska készült el addig. Ma már -több mint 490 ezernél tartunk. Termelésiérték-ter- vünket is túlteljesítettük, és a nyereségünk megközelíti a tízmillió forintot. A fél tucat gyáregység köaött ezzel a legjobbak vagyunk. Ilyen eredmények és ilyen fordulat — néhány hónap alatt. Érdemes visszagondolni a korábbi időre. Mert a gyáregységek »sorsát« tükrözik a fentebbiek. Nem túl szívderítő, hogy egy alig több miint fél év kedvező hatásai után tízmillió forint nyereségre képes gyáregységben hány millió forint veszett el évek alatt à központi szervezetlenség miatt A növekvő teljesítmény, az ütemes munka még inkább kiemelte az alacsony keresetek gondját. S erre is megérkezett a »nyugtató«, — Kilencszázalékos bér- ' fejlesztés volt az idén —. monda Csordás Attila —; most harmincnégy és fél ezer forint a gyárban az évi ■átlagkereset. Tavaly alig »kerültük el« a harnxincez- ret. Csökken tehát a feszültség, bár a munkások még most is elmondják: más gyárakban negyvenezer forint fölött járnak a vállalat dolgozói. — A fizetések körüli vita csak gyáron kívüli tényezőknek tulajdonítható? — Nem, bajok voltak a kéri lésen belül is. Most a közvetlen termelésirányítók kezebe adtuk a döntési lehetőséget: ők szervezik meg a dolgozók munkáját, tehát nekik kell dönteniük a közvetlen anyagi ösztönzésről, arról, hogy munkája alapján ki kapjon többet és ki kevesebbet »a köaös kalapból«. A legközelebbi különleges alkalom nemsokára lesz: a gyár idei eredményei lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy karácsony előtt rendkívüli jutalmakat osszunk. Gyáron kívül — az épít- . kezés miatt — hatalmas a rendetlenség, de »belül« egyre nagyobb a rend, — Hogyan tovább? — A központi anyagellatás javul. Nemsokára elkészül a központi szabászat készletező raktára, s a gyáregységek kiszolgálásához alkalmas szervezési rendszert vezetnek be. Itt pedig az új üzemben új technika és új munkaszervezési rendszer lesz. amelyben a munkásoknak meg sem kell mozdulniuk azért, hogy a kezükben legyen az anyag. A gyártósoron felsőpályás anyag- és termékszállító rendszer fut végig, mindenki mindig mindent kézhez kap. A piacról meg elég annyi : a női táska mindig keresett cikk. Tanulság? Végkövetkeztetés? Azt hiszem, a fentiek után fölösleges. Oly egyszerű... A keserű előzményeket azonban mindenki szívesen elfelejtené. Jók viszont mindenkori figyelmeztetésnek. I.ufhar Péter Korlátlan piac Málna* és ribiszketelepitések Csurgón és környékén sok olyan terüket van, melynek nagyüzemi- hasznosítására nincs mód. Ezekre a területekre szólót, gyümölcsösöket telepítenek. A csurgói áfész gondot fordít arra, hogy egy-egy család ■ bogyós gyümölcsök, főleg málna és ribiszke termelésével foglalkozzon. A korábbi évek szervező munkájának eredményeképpen 1980-ban ősz-, szesen .9 vagon málnát es ribiszkét vásárolt t'el az áfész a kistermelőktől, két vagonnal többet, mint az előző évben. Tavaly 36 ezer málnasarjat ültettek el főleg Zákány, Porrógszentpál és Somogy- bükkösd környékén. A fekete és piros ribiszkét inkább Csurgón termelik. Ezeknek a gyümölcsöknek korlátlan a piacuk. A csurgói áfész felvásárlói újabb erőfeszítéseket tettek azért, hogy ez az exportcélokat is szolgáló gyümölcs termelése tovább terjedjen. A kistermelők kérésére a szövetkezet újabb -5 ezer tö málnát és 5 ezer tő fekete, illetve piros ribiszkét hozatott, amelyek már a földben is vannak. Az áfész a szaporítóanyag árának csak 20 százalékát kérte a termelőktől. Azok a kisgazdaságok, amelyek igénybe vették a kedvezményes szaporítóanyagot, négy évre kötöttek szerződést a szövetkezettel a termés értékesítésére. A málna- es ribiszke-szaporítóanyagon kívül a szövetkezet 3 ezer gyümölcsfacsemetét és ugyanennyi csemege- és borszőlővesszőt hozatott a kisgazdaságok igénylései alapján. SOMOGYI NÉPLAP
