Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-27 / 278. szám
I íársadalmi munka Êletfelteteleink javításában és a szocialista erkölcsi vonások erősítésében fontos szerepet tölt be a társadalmi munka. Hogyan alakult e közösségi tevékenység értéke, miként formálódtak módszerei és milyen lehetőségek vannak továbbfejlesztésére? - E kérdésekről beszélgettünk Bajna Józseffel, Kaposvár toponári városrészének népfrontbizottsági elnökével, Kántor Lászlóval, a kaposvári Univerzál szövetkezet KISZ-titkárával, Pápa Imrével, a csurgói nagyközségi tanács elnökével, Pirk Tibornéval, a megyei tanács tervosztályának főelőadójával és Sólymos Endrével, a Hazafias Népfront megyei bizottsága munkatársával. Szerkesztőségünket Paái László képviselte. — Mindenekelőtt, az egységes értelmezés végett tisztázzuk^ társadalmi munka fogalmát. Itt most olyan közhasznú tevékenységről beszélünk, amelyet egyének vagy csoportok önkéntesen, díjazás nélkjil végezne te. Nem tartozik tehát e fogaKántor László : — Köszönöm a megerősítést. Ami a kérdés további résziét, illeti: a készség megvan a lakosságban és a munkahelyeken is, csak felszínre kell hozni. A legfontosabb feltétel : a cél tudatosítása. Olyan feladatok kitűzése, amelyeknek teljesítésében közvetlenül érdekeltek a lakosok, a munkahelyek dolgozói. Amúgy »általában«, meghaszonévestől kapjuk a választ: milyen kedvvel támogassak én közösségi célokat, amikor családommal együtt albérletben kucorgók? Szóval valahogy a lakásépítéshez kellene társadalmi munkát szervezni. Igaz, ez elsősorban egyéni -érdeket és nem közösségi feladatokat szolgál, de tény, hogy a fiatalok egy része emiatt zárkózik el a társadalmi kedvezően fogadott közhasznú célt, es az egyik társadalmi munka során mar előkészítik a következőt, kihasználva a lendületet — Milyen értékeket segített^ létrehozni a társadalmi munka az ötödik ötév es terv időszakában ? Pápa Imre: — Csurgón 644 forint volt tavaly az egy főne jutó érték, de ez is kevésnek bizonyult a helyezéshez. 1976-ban viszont 351 forinttal másodikak voltunk, kategóriánkban, a megyében. Ez is jelzi, mennyire föl lendült e mozgalom. Nekünk egyébként jó néhány létesítményt sikerült a tervezett idő előtt vagy kevesebb költséggel megvalósítani, közhasznú tevékenység szervezésével. Megemlítem közülük a lőteret, ahol szakimmkásitanulók és kisiparosok dolgoztak igen szép számban; a Napsugár óvodáját, amelyet a szövetkezet dolgozói készítettek el, részben munkaidőben, részben azon túl ; a kézilabda- pályákat, a Barátság parkerdőt. utak, járdák kilométereit. Kántor László: — Fűtéslomkörbe a vállalatok által, azoknak az eszközeivel munkaidőben. _ azaz díjazásé rí végzett, bár a tanácsoknak vagy más szerveknek le nem számlázott munka. Ezt figyelembe véve hogyan vté- lik meg a vállalási készségr alakulását az utóbbi években milyen célokra lehet elsősorban mozgósítani a lakosságot. illetve a szervezetek, munkahelyek közösségeit? Kántor László: — Igen, feltétlenül szükség van a fogalom pontos értelmezésére, az utóbbi években ugyanis itt-ott torzulást szenvedett a mozgalom. A szocialista brigádok egy része munkaidőben igyekszik, teljesíteni vállalásait.. Nyilván ennek szellemében maradtunk csak néhányan szombat meg vasárnapra a Kassa utcai óvoda építésénél, holott hét közben szép számúiul vettek részt csoportok a különböző vállalatoktól. Pirk Tibornc: — A munkai dőben folytatott tevékenységet mi sem tekintjük társadalmi munkának. Legyünk következetesek ebben mindnyájan, akik felelősek vagyunk e munka minősítéséért! De a fogalom értelmezésében egyéb vitánk is van a helyi tanácsokkal. Nagyon egyszerűen fogalmazva: szeretnénk elérni, hogy mindenütt csak a valóban elvégzett munkát számolják el, mutassák ki. Gyakran találkozunk ugyanis ellenkező törekvésekkel, abból kiindulva, hogy a papír mindent elbír. Az egyik községben például havi 26 órában állapították meg a házanként teljesített utca-, illetve útsöprés idejét; azét a munkáéi. melyét falusi hagyományként emberemlekezet ou vegezneL torozatlan céllal vagy távoli, bár konkrét fejlesztésekhez igein nehéz társadalmi munkát szervezni. De, például fiatal házasok szívesen jönnek segíteni lakó- vagy munkahelyük közelében épülő óvodához. Faluhelyen bizonyára könnyebben mozgósítható az egész lakosság, általános közösségi célokért. Sólymos Endre: — Csak annyiban, hogy ott alaposabban ismerik a feladatokat. De a községekben is körültekintően meg kell szervezni a munkát. A•/. érdekeltség mint hajtóerő itt is első helyen áll. Nem véletlen, hogy a legtöbb vállalás éppen útépítéshez született. A földes utcákban lakók erőteljesen' követelik a szilárd burkolatú út építését, de jól tudják, hogy csak az ő munkájukkal valósulhat meg. Még akkor is, ha a döntő szó ebben ma már a gépeké. Pápa Imre: — Napjainkban társadalmi munka nélkül nem képzelhető el a településfejlesztés. De első helyen vidéken is a közvetlen érdekeltség áll. Továbbá: sem falun, sem városon nem várhatunk eredményt alapos előkészítés nélkül. Csurgón hullámzó volt ugyan a teljesítés, de ösz- szességében javult az elmúlt öt év alat. Azt is meg kell azonban mondanunk, őszintén, hogy elsősorban a fiatalokra, a tanulókra lehet számítani. Igaz. a szocialista brigádok fölajánlasai is sokat segítenek, de ők inkább munkaidő alatt végzik a vállalt feladatokat. Kántor László: — Ügy látom, a varosokban, a lakóterületeken legnehezebb társadalmi munkát szervezni. De ez túlmutat témánk kőién: az általános együttélés szocialista formáinak kialakulatlansága is jelzi. Persze nem szabad szemet hunynunk . olyan feszítő gondok előtt sem, mint például a fiatalokat nyomasztó lakáshiány. Nem egy ■ hunra nka elől. Egyébként úgy tapasztaltam, hogy az üzemi dolgozók körében valamelyest csökkent a hajlandóság. Hangsúlyozom: a fogalom általunk elfogadott értelme szerint minősítve a tevékenységet. Bajna József: — Nálunk, Toponáron épp az ellenkezőjét tapasztaltam; e városrészben nincs olyan fórum, értekezlet, ahol ne esne szó a táfsa.dalmi munkáról. Nem úgy. hogy legyen vagy sem, hanem mikor, mennyien, hogyan, hol stb. Ezt már természetesnek tartják az ott lakók, hiszen érzik : közösségi tevékenységük eddig is jelentős szerepet játszott fontos létesítmények meg valósításában. szerelő-részlegünk elsősorban a gyermekintézményeket segíti karbantartó, korszerűsítő munkákkal. De itt hadd mondjam meg, hogy a város KISZ-fiataljai hasonló feladatokat vállalnak — szakmájuknak meáieielöein —, és teljesítenek. Bajna József: — Nálunk például a törpe vízmű építésénél szinte az egész városrész megmozdult. Szép számmal vettek részt utak és járdák építésében, valamint a közterületek fásításában is. Pirk Tibomé : — Nehéz lenne felsorolni azokat a fontos közösségi létesítményeket, melyekben tekintélyes értékű társadalmi munka testesül meg. Csupán a jelentősebbek közül néhány példa : Látványban, Somogyiadon, Kadarkúton, Barcson és Kaposváron óvodaépítésen dolgoztak szocialista brigádok. KISZ-szervezetek, szülök sok-sok munkaórát. A megyeszékhelyen hatom tornaterem. Siófokon és Nagybajomban uszoda készült jelentős közösségi ösz- szefogással: továbbá sok-sók kilométernyi út, járda jelzi a lakossági készség eredményét Sólymos Endre: — Az ötödik ötéves tervet mintegy 800 millió forint értékű társadalmi munkával zárjuk. Az idén várhatóan 600 forint fölött lesz az egy lakosra jutó összeg. — Ez még akkor is te- kintélyes érték, ha nem tudjuk. pontosan: mennyi belőle a torzulás, illetve a papírmunka. Beszéljünk most arról. mennyiben sikerült ala- kitani a társadalmi tevékenység szervezésének és Pirk Tibomé: — Jó néhány község és városrész évről évre bizonyítja, hogy lehet társadalmi munkát szervezni. Igaz, ott köny- nyebb, ahol fontos közösségi beruházást tervezitek, és ahhoz kérnek segítséget. De tudunk olyan helyekről is, ahol minden évben találnak végzésének módszereit! Vegyük számba a hasznosítható tapasztalatokat: Bajna József: — Én első helyre teszem a szervezők személyiségét. Meg kell találni a legmegfelelőbb embert: olyan egyéniséget, aki szenvedélyének érzi a társadalmi munka összefogását, nem áldozatnak, hanem fontos küldetésnek tekinti. Továbbá: a munkát alaposan meg kell szervezni, aprólékos gonddal biztosítani az anyagi eszközöket, a személyi feltételeket, a szakirányítást stb. Ezeket szűrtük le legfontosabb tapasztalatként a toponári városrészben. Pápa Imre: — Valóban, a tervszerűség a legfontosabb. Már a középLavu tervünkben szerepelt, hogy az üzemek, szervezetek, intézmények mire hány órát tudnak fölajánlani. Ezt váltottuk aprópénzre az éves tervekben. Persze ez önmagában mit sem ér; számos tanácskozáson veszünk részt, ahol ezek teljesítésére mozgósítunk. Ebben fontos szerepet töltenek be a lakó- és utcabizottságok, a népfront- aktívák, a tanácstagok: ők mozgósítanak a különböző fórumokon, tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken és egyénileg is. Es itt említem meg az ifjúsági tábor szervezését; ez az idén kedvező tapasztalatokat hozott. Pirk Tiborné: — Jó módszernek bizonyult a barcsiak kezdeményezése : évente ajánlási jegyzéket állítanak össze és juttatnak el az intézményekhez, vállalatokhoz. Utána a városi koordinációs értekezleten beszélik meg, hogy kik, hol, mennyi és milyen jellegű társadalmi munkát vállalnak. Sólymos Endre: — Mindig ott sikerült jól a szervezés, ahol alapos volt az előkészítés, a tudatosítás, a céiok megismertetése. Több jó példa van erre megyeszerte, de sajnos, az ellenkezőjére is. Megemlítem még a Tegyünk többet Somogyért!, illetve lakóhelyünk tisztaságáert- mozgaimat, a tavaszi ..nagytakarításra” szóló felhívást, továbbá a kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyt; ezek jól segítették a lakosság, 'a közösségek mozgósítását. Persze csak ott, ahol megfelelő feladatokat is adtak a helyi vezető testületek. Kántor László: — Nem szabad megfeledkeznünk a kommunista műszakokról sem, melyeknek eredménye számottevően segítette, elsősorban a gyermekintézmények létesítését. Az a tapasztalatom. ha az üzem dolgozói pontosan. tudják, mihez kérik támogatásukat, áldoznak rá szabad idejükből. De azt szigorúan megkövetelj ik, hogy utólag is tájékoztatást kapjanak arról : pontosan mire használták föl összegyűj tött forintjaikat. szélesítésére? Milyen e szfc ö - zök, formák, módszerek segíthetnék legjobban a lakos- ság hatékonyabb bevonását a települések fejlesztésébe? Bajna József: — Nagyobb megbecsülést kell adni a közhasznú munkának. A brigád vagy más közösség és az egyén is érezze az elismerést jól végzétt tevékenységéért. Erre fokozott gondot kell fordítani. Kántor László: — Én a magasabb fokú szervezettségben látok tartalékot. Nemcsak az előkészítésében, hanem abban, hogy az irányítás arra alkalmas szakemberek kezében legyen. Ez a biztosíték, hogy a társadalmi úton végzett munka minősége ne legyen rosszabb, mint a hivatalosan készített épületé, úté stb. Es valahogy át kellene törni a közömbösség falát a lakótelepeken. Tanácstagok, népfrontaktívák segítségével ráébreszteni az itt élőket szélesebb értelemben vett tulajdonosi — erkölcsi — kötelességeikre. Persze ezen túl itt is kellő gondot kell fordítani a munka megszervezésére. Pirk Tibomé: — A megyei tanács részéről szeretnénk úgy is ösztönözni és tervszerűbbé tenni a társa - daltni munkát, hogy' nem utólag adunk támogatást egy-egy létesítményhéz, hanem előre. Ez azt jelenti, hogy ha a helyi tanács kimutatja, mennyi pénz áll rendelkezésére égy beruházáshoz, bővítéshez, ehhez milyen támogatást nyújtanak a vállalaton, továbbá mekkora értékű társadalmi munkát szervez, a megfelelő megyei alapból hozzájárulunk a feladat megoldásához. Természetesen szigorúan számon kérjük a tervezett társadalmi munka elvégzését. A következő ötéves tervben a társadalmi munka egyik fontos formája a zöldterületek bővítése, gondozása lesz. Meg kell találnunk a módját, hogy a lakosság —r a városban élők is — tömegesen segítsék a program megvalósítását, s legalább ennyire fontos a létrehozott értékek megóvása is. Sólymos Endre: — Bízuní benne, épp gazdasági körülményeinket figyelembe véve: a lakosság az eddiginél jobban átérzi, hogy többletmunkája nélkülözhetetlen lesz a következő időszakban. Szeretnénk a falunapok jó gyakorlatát elterjeszteni azokban a községekben is, ahol eddig neon vették át a jó példákat. Ebben nagy- lehetőségek rejlenek. Í — Figyelembe véve gaz dasági körülményeinket, latnak-e lehetőséget a társadalmi. munka mozga 1 om kiSOMOGYI NÉPLAP
