Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
Az elmaradt nászajándék Már a főiskolások körében is nagy sikert arattak a szép mívű faragások. — Falun éltünk, apám állatorvos volt, édesanyám kedvtelésből anéprajzzal foglalkozott. Apám szívesen gyűjtögetett paraszti használati tárgyakat. Egyszer egy csodálatosan szép faragás ú bútoregyüttest vásárolt. Nagyon tetszett minden darabja Ezt látva megígérte, hogy ha megnősülök, ez lesz az egyik nászajándékom. Amikor aztán erre sor került, csak nem akart megválni tőle. — Nincs megfelelő helyetek; fiam, meg nekünk iá"- szükségünk van még rá — mondta. Ekkor határoztam el, hogy — segítséggel persze —, faragok egy hasonlót. Elkezdtem gyűjtögetni a fát, a szerszámokat, s belevetettem magam a népművészeti. néprajzi könyvekbe. Megpróbáltam lerajzolni a látott mintákat, motívumokat, majd faragni kezdtem. Nagyon keserves volt a kezdés időszaka, de aztán fokozatosan belejöttem. így került hát az élelrne- zésvezető szívéhez közel a fafaragás, a népművészet. Belányi Péter ugyanis a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán ebben a beosztásban dolgozik. Négy éve foglalkozik rendszeresen faragással, tagja a cseri alkotoklubnak, több kiállításon szerepelt már munkáival. Persze távol áll tőle, hogy művésznek tartsa magát. — Kizárólag kedvtelésből dolgozom. Általában a nagyobb darabok, a bútorok faragását szeretem, de kisebb dolgokhoz is szívesen fogok. — Milyen fát hasznai? — Legjobban kedvelem a diót és a vadkörtét, csak sajnos ezekhez nagyon nehéz hozzájutni, még drága pénzért is. Aztán ha megvan. fel kell dolgoztatni, előtte, utána évekig szárítani. Szóval nem egyszerű dolog. És ami nekem különösen nagy gondot okoz: asztalossal. méghozzá jó asztalossal meg is kell csináltatni a bútort. Természetesen a tervezést és az összeállítást magam végzem, s arra törekszem, hogy minden asztalosmunka az én kezein alatt készüljön. Hasonló tortúrák elé néz az ember, ha szerszámot akar beszerezni. Először is nagyon drágák, másodszor nem, vagy csak elvétve lehet kapni. A legtöbbet egy idős kovács barátom készíti el. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy elfogadható mennyiség'ű és minőségű szerszámkészlete legyen az embernek. .— Miért van szükség any- nyi szerszámra, hiszen a mesterség ősi művészei, a pásztorok csak egy bicsakkal faraglak? — Ez igaz, de nekik bőségesen volt idejük, szinte mást nem csináltak egész nap. Nekem, meg a magamfajtának a napi munka mellett csak esténként meg a hétvégén jut ilyenre idő, s ezt is a családomtól lopom el, no meg a horgászattól, amit szintén nagyon szeretek. K. Zs. Az „alföldi szép nagy róna- ságon” őrzi a legtöbb hely Petőfi nyomát. A költőét s még inkább a fiúét, hiszen születésének, gyermekéveinek színhelyei ezek a településeik, s .később is jobbára fiúként, szüleihez sietett a Duna melletti falvakba. Szinte egyetlen néhány napos körúttal végigjárhatjuk valamennyi, az ő emlékét őrző helységet a Duna—Tisza közén — ha úgy tetszik — a budapest—szegedi főúton indulva: Kecskemét — ahol iskolás és színész is volt —, Kiskunfélegyházát — amely szülöttének vallja —, Kisköröst — ahol szülőháza áll — s Duniavecsét, Szalkszent- mártönt, Dömsödöt. Ám ezúttal csak ez utóbbit keressük föl a Dunával . párhuzamos budapest—kalocsai úton, mintegy ötven kilométerre a fővárostól. Királynék birtoka Dömsödöt gyakran összetévesztik a Visegrád közelében fekvő Dömössel. A két név nem véletlenül hasonló, mindkettő egy régi személynévtől, a Dimusból származik, az meg a Dömötör délszláv változataival rokon. Különben a település nevét a legrégibb oklevelünk 1280- ban örökítette meg Gumseed alakban. Régen a királynék birtoka volt több közeli dunai szigettel, sőt. Csepel-szigettel egyetemben. Az utolsó Árpád-házi királynak, III. Endrének az első felesége, a lengyel Fenena királyné a ma rgitszigeti apácáknak ajándékozta a helységet. Később a dunántúli Fejér vármegye része volt. Úgy jegyezték föl a múlt századba» te, hogy jó gabonát és gyümölcsöt terem a környéke. Válság után Petőfi szülei 1846. áprilisában költöztek Dömsödre Szalkszentmártonból. Az új helyen egy nádfedelű sarokházat béreltek, ott yolt az öreg Petrovics üzlete. A ház ma is áll szépen megőrizve, rendbe szedve, felújított nádtetővel, a fehérre meszelt falon emléktáblával. Ott élt a szülőkkel a költő öccse, István, s maga Sándor is — időnként. Az üzlet forgalmas. zajos volt, írják, ezért aztán a költő egy barátjával máshol is bérelt lakást — majd azt is fölkeressük. Ebben az időben nemcsak a szülők voltak válságban vagy a válságból kilábaló- ban, hanem a költő is. Az előző évben versei, véres drámája — a Tigris és hiéna — s regénye — A hóhér kötele — tanúskodnak erről. De a válságból — amelynek irodalmi vetülete részben a romantika egzaltáltsága, vadsága, részben a keserű irónia és önirónia a Felhők verseiben — eszmeileg, politikailag és költőileg tudatosabb, realistább és szilárdabb költő kerül ki. A világszabadság — nádfedél alatt S ennek az Időszaknak a tanúja az a kis udvari ház, amelyet Pálífy Albert barátjával vett ki a költő özvegy Kovács Jánosnétól, azaz Ku- kucskánétól, amint népszerűbb nevét hírül adja a múzeuminak berendezett kis épület rövid története. A két barát a francia forradalomról szóló könyveket olvas itt. S Petőfi megírja Salgó című elbeszélő költeményét és több szép versét, köztük a Pirosliik már a fákon a level címűt. De itt, ezen a tavaszom írta Várady Antalhoz is az a levelét, amelyben a világszabadság eszméjét először hangoztatja. Ebben az eszmekörben és ifelkesultség- ben születik a gondolat: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit. ..” S nem sokkal később veti papírra a költő az Egy gondolat bánt engemet, a Ha férfi vagy, légy férfi vagy A XIX. század költői című nagyszerű költeményeit is... A híz, amelyet Palff.v Albertiét bérelt » fcSMő. Egymillió bélyeggyüjfó ünnepi seregszemléje A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesületének 160 ezer tagja van. A felmérések szerint a tényleges gyűjtők száma ennél sokkal nagyobb, hazánkban mintegy egymillióam hódolnak e nemes szenvedélynek, — köztük nagyon sok a fiatal. Ki miért gyűjt bélyeget? Mért érdekes és hasznos, szórakoztató és tanulságos elfoglaltság, szélesíti ismeretkörünket, fejleszti szépérzékünkét. . Előttem például a Magyar Posta 1979-ben kiadott bélyegeinek színes tablója. Rajta végigkísérhetjük a múl t év szinte valamennyi jelentősebb eseményét, évfordulóját: »Vörös katonák előre« — felirat hirdeti a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját. Egy másik bélyeg gz ENSZ emberi jogok deklarációjának 30. évfordulójára emlékezik. Csodálatos szépségű bélyegsor és blokk a 450 éve elhunyt Dürer Albert festményeit örökíti meg. Három bélyeg a KGST megalakulásának 30. évfordulóját idézi. Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmondiból készült pasz- tellje díszíti a nagy író születése 100. évfordulójára kiadott emlékbélyeget. A Magyar Nemzeti Galéria festményeiből összeállított, lovakat ábrázoló sor. valamint az erdei állatokat bemutató bélyegek a természet 1 szépségeivel ismertetik meg a gyűjtőket. Történelmi ismereteinket gyarapítja a IX. Nemzetközi Numizmatikai Kongresszus alkalmából kiadott sorozat: a régi magyar érméket ábrázolja I. István király dénárjától Mátyás arany forintjáig. A Nemzetközi Gyermekév alkalmából kiadott mesesorozat nyilván nemcsak. a legfiatalabbak fantáziáját mozgatja meg. A sportrajongók sem panaszkodhatnak: bélyeg örökíti meg a magyar csapat győzelmét a Buenos Aires-i XXIII. Sakkolimpián. A téli sportok hívei a Lake Piacid-i XIII., Téli Olimpia sorozatának örülhetnek. Ötkarikás bélyegsor emlékezik meg az elmúlt három évtized nyári olimpiai játékairól Helsinkitől Moszkváig. Mindezt persze a teljesség igénye nélkül soroltuk fel, abból az alkalomból, hogy szombaton kerül megrendezésre az 53. bélyegnap és: a magyar bélyegek Országos Kiállítása Budapesten. ‘Az’ idei bélyegnapi kiállításon együtt mutatkozik be a világ szinte valamennyi híres magyar ország gyű.j lemenye,. amelyek világkiállításokon magas értékelést kaptak. A kiemelkedő magyarországi gyűjtőkön kívül 19 külföldi is szerepel a kiállításon : angol, csehszlovák, lengyel, amerikai, NQK-beli, holland, nyugatnémet és dán gyűjtők mutatják be magyar gyűjteményeiket Az első magyar bélyegek kiadására Kossuth Lajos 1848-ban adott utasítást, de a -szabadságharc elbukása miatt ez csak terv maradt. 1850-től osztrák bélyegeket használt a magyar posta és csak 1867, a kiegyezés tette lehetővé az első magyar- bélyegek kiadását — akkor még Ferenc József arcképével. Később, a király arcmása helyett a Turul mariales más ábrák szerepeitek a magyai- bélyegeken. Mint minden évben, * gyűjtők szavaztak arról, hogy melyik volt az év legszebb bélyege. Nos, az idén az Európa vasútjait ábrázoló. Varga Pál alkotta blokk nyerte el a rangos címét. A bélyeggyűjtők idei nagy seregszemléje érdekes és ritka látnivalóival bizonyara újabb híveket toboroz majd e érdekes és értékes foglalatoskodás számára. Az 52. bélyegnapi blokk a Kossuth Lajos utasítására tervezett, tie forgalomba már pem került 1 kiajcáros magyar bélyeget ábrázolja. Tervezője: Vertei József. A KRESZ szerint : »Személygépkocsi tetejen csak tetőcsomagtartóban szabad bánmit is szállítani. A rakomány nem érhet túl a kocsi körvonalán, magassága a kocsival együtt nem haladhatja meg a 4 métert, és a vezetőt nem akadályozhatja a kilátásban. A tetőcsomagtartó terhelése a jármű stabilitását számottevően nem befolyásolhatja, a csomagok az ajtók nyitását nem akadályozhatják, és természetesen gondoskodni kell a megfelelő rögzítésről is.« Nos, az autósok nagy része él is a tetőn való teherszállítás lehetőségével. csak az a baj, hogy időnként elfeledkeznek néhány nagyon fontos ■— balesetvédelmi szempontból is figyelemre méltó — szabályról. A ‘ ' - ' » E szabályok egyike például az, hogy a járművet mindig csak a megengedett összsúlyig lehet terhelni. Ha az autónkra vonatkozóan nem ismerjük a maximális összsúly értékét, akkor a szállítható személyek számából határozhatjuk meg a megengedhető terhelést. Úgy kalkuláljunk, hogy az utasok mindegyike kb. 10 kg csomagot vihet magával, s egy-egy hiányzó utas súlyát 70 kg- ma-1 vehetjük számításba. A kocsik kezelési könyveiben általában megtalálható m autótípus »».MSftaks totóterhelési értéké, ami csak a nagyobb gépkocsiknál éri el a 100 kg-ot, többnyire azonban 40—70 kg között szokott lenni. Nem árt tudni, hogy a megengedhető maximális tetőterhelest elsősorban nem , a kocsiszekrény erőssége korlátozza, hanem inkább az adott jármű stabilitása, még megengedhető súlyponteltolódása. A megrakott tető ugyanis meglepő módon megváltoztatja a kocsi menettu- lajdonságadt. A jármű súlypontja jóval feljebb kerül, s ezzel a stabilitása csökken, borulékomyabb lesz. Normális helyzetekben — például sík úton való egyenes, folyamatos haladáskor —, .ez esetleg nem érződik, azonnal érzékelhető lesz azonban » kellemetlen hatás, amint a kocsival — valamilyen oknál fogva — különleges manővert (hirtelen kanyarodást, kikerülést stb.) kell végeznünk. Ilyenkor a tetőn elhelyezett csomagok magukkal ránthatják, felboríthatják a kocsit (ennek különösen az egyszerű rugózású és kis nyomtávú kocsiknál nagy a veszélye). A csomagok fel pakolása tehát mindig úgy történjen, hogy elosztjuk a tetőfelületen a súlyt — nem egv helyein terhelve a tetőcsomagtartót —, s igyekszünk a szállítmányt vízmentes ponyvával íoJ letakam. Nagyon fontos szempont a csomagok megfelelő rögzítése is, amire a gumikötelek a legalkalmasabbak (nagyobb csomagoknál célszerű kötelekkel is biztosítani a rakományt). Fel- pakoíás közben — saját érdekünkben — nem szabad szem elől téveszteni a megengedhető tetőterhélés mértékének és a KRESZ ismertetett korlátozásainak betartását sem. A gépkocsi fogyasztásának általában »nem tesz jót« a tetőcsomaggal való utazás, ami a légellenállás, megnövekedésének tudható be (már csak ezért is ajánlatos jól záró ponyvával lefedni a tetőtér hét, valamelyest esök- kentvén annak- légellenállását). Az autó menetsebességiének fokozásával hatványozottan nő a fogyasztás-, ami akár harminc százalékig! is ' meghaladhatja. ,*a íjorrp.á'ír „.éjieket! Á megrakott" tétő- csomagtartóval haladó autós tehát - jói teszi, ha alacsonyabb sebességet választ, részint az elfogadhatóbb ben- ántbgyááztos ferdék étién. - részint bales éiélhárítási még- fontolásokból. .Ugyanis. bármikor előfordulhat. hogy hirtelen fékeznie kell. s lia nagy sebességnél teszi azt, szinte elkerülhetetlen a kocsi megcsúszása, esetleges keresztbeiördulása, vagy -éppen a felborulása. B. I. SOMOGYI f* NÉPLAP ks Petőfi Dömsödje Az év legszebb bélyege: az Európa vasútjait ábrázoló blokk — Tervezte: Varga Pál. AUTÓSOKNAK Teher a tetőn