Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

Kisfaludy Károly À XVITT. század harmadik negyedének végén egy fiatal •testőr — tudtán kívül — valami olyan dologra vállal­kozott, amelyről a kortársai is csak később vették ész­re, hogy tette á ‘magyar iro­dalomban korszakváltással ért föl. Bessenyei György szemlélete merőben eltért a barokk szépségeszménytől, kitágult, felvilágosult világ­képé hamarosan követőkre talált. Az irodalom és kul­túraszervező misszióját Ka­zinczy Ferenc vette tőle át a század elején — hogy majdnem két évtizedes ve­zért szerepét átadja, néhány évre, Kisfaludy Károlynál Pályájuk sok hasonlóságot mutat Abból a vagyonosabb középnemesi rétegből sza-' kadtak ki, amelynek nem a szellemi vagyon gyarapítása volt a legfőbb törekvése. Bessenyei még Mária Teré­zia korabeli francia kultúrát magába olvasztó Bécs leve­gőjét szívta, Kazinczy! is a birodalom fővárosa ejtette rabul, de II. József már egy önálló osztrák—német kul­túrának rakta le alapjait, hogy rövidesen, átadja he­lyét I. Ferenc reakciós ural­mának. A széphalmi mester élete ennek a jellempróbáló korszaknak á kegyetlen le­vegőjében formálódott; leve­lek ezreiben osztogatta pe­dagógiai, irodalmi, művésze­ti kérdésekben gazdag ta­pasztalatait Vezére lett az ortológusok és neológusok fegyvertelen harcának, dia­dalra vezette az utóbbiak tá­borát a nyelvújítás terén. De jönnek a fiatalok. Azok, akik másként látnak, az idősebb generációval már nehezen értenek szót. A 20-as évek elején kibontakozó új, nem­zeti irodalmi törekvések ve­zért szerepét veszi át Kisfa­ludy Károly. Ezt látszólag könnyű kimondani, de a va­lóságban nem is volt ilyen egyszerű. Az élete is úgy -kezdődött, mint egy rosszul induló melodráma. Anyja nyolcadik gyerekének az övé árán adott 'életet. Az amúgy is nehéz természetű’ apa 'é^ész életében ellenszenve­sen viselkedett iránta. A leg­ifjabb fiút is a győri bencé­sekhez adta, de ebben sem voit sok köszönet: csíny te vé­gei, hanyagsága, makacssá­ga miatt ott kellett hagynia a gimnáziumot. A nehezen nevelhető fiúnak ott volt a frissen megnyílt katonai ne­velőintézet, de nem soklfel később Pestre sorozták be, a 22. gyalogezredbe. Kiderült, hogy a (katonaság fegyelmét még nehezebben viselte el; nem is hullottak az el ismerés csillagai. Megszökött a fran­ciák fogságából, független­ségvágya arra ösztönözte, hogy a civil életben keresse a boldogulást. Berzsenyi Dániel már érett költő volt, amikor Ka- zinczyval kereste a kapcso­latot, Katona olyan messze menti vissza a történelembe: eszébe sem jutott, hogy a neológusok eredményeit használhatná is. Kisfaludy keményen dolgozott, h-ogy úgy birtokolja anyanyelvét a későbbiek során is, mint tette első vígjátékában, A kérőkben. Első színházi sikerét A ta­tárok Magyarországon című darabjának székesfehérvári bemutatóján érezhette 1819- •ben — abban az évben, ami­kor Katona átdolgozta a Bánk bánt. Ez azt jelentette, hogy a líra után a drámá­ban Kisfaludy Károlynak si­került a magyar romantiká­ban az áttörés; Sándor után Károly is ismert író lett. A húszas években még hét darabját mutatják be: az Ilka, a Stibor vajda, a Szé- csi Mária aratta a legna­gyobb sikert. Drámáinak tör­ténelmi háttere Mátyás ki­rály korába nyúlik vissza — Kemény Simon 'és a Barát­ság és nagylelkűség —, de érzékenyen kutat a Mátyás előtti korban is. Kisfaludy vigjátékai korá­nak átalakuló, nemesi társa­dalmának tükörképei. Halála előtt két évvel — 1828-ban —a Csalódásokkal szerezte a legnagyobb elismerést. A há­zasodási eldöntő szülői érde­kek és társadalmi villongá­sok szellemes összeütközésé­ből kerekednek ki legjobb vígjátékai. Generációs ellen­tétekből épülnek föl azok az egyfelvonásosai is, ame­lyeket még- 30—40 évvel ez­előtt is sikerrel játszottak is­kolai rendezvényeken. Ma már csak kuriózumként mu­tatnak be színházaink egy- egy Kisfaludy-drámát. Nem nehéz rájönnünk az idegen­kedés, illetve az elutasítás okára; a századelő romanti­kája, problematikája, kérdés- fölvetése, a kérdésekre adott válasz — másfél század tá­volából — nagyon illuzóriku­sán hat, hiteltelenné válik sokak szemében a kor ábrá­zolása. Ne menjünk el szó nélkül az irodalmi vezér, Kisfaludy Károly szerepe mellett! A Pesten csoportosuló fiatalok megbízták az Aurora alma­nach szerkesztésével, 1821- ben. Sajátos irodalmi gyűj­teménye lesz ez a kialaku­ló, új művészeti központnak. Kazinczy kénytelen átenged­ni az ifjabbnak a vezérsé- get. Vörösmarty Mihály, Baj­za József, Toldy Ferenc lesz követője a romantika útján. Kisfaludy a húszas évek végén személyesen is meg­ismerkedett Széchenyivel, aki lapot akart indítani, s ennek szerkesztői tisztére őt szemelte ki. Erre, sajnos, nem kerülhetett sor, mert Kisfaludy megbetegedett ,s tüdőbaja egyre jobban elha­talmasodott. 150 évvel ez­előtt, 1830. november 21-én halt meg. „Ily népes teme­tést, ily gyászt városunk még nem látott” — írta róla Tol­dy Ferenc. Ö már nem tud­hatta meg, barátai is csak halála napján szereztek tu­domást arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, ala­pítói a nyelvtudományi osz­tályba őt választották be el­ső rendes tagnak. Nemes gesztus volt ez; olyan költő 42 évét koronázták meg, aki nagy .nemzeti tragédiánk 300. évfordulójára írt gyönyörű elégiájában, a Mohács ban így búcsúzik nemzetétől ; Él magyar, áll Buda még! a múlt csak példa legyen most S égre honért bizton nézzen előre szemünk. És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács! Radies Károly Hírben, „körben" a fotósok vezetnek... Kluboka Latincában B Csalódott társkeresők B Évi 14-5 előadás A Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ tizen­egy különböző klubot mű­ködtet. Otthont ad az össze­jöveteleknek, segíti a társa­dalmi klubvezetőket a prog­ramok kialakításában és megvalósításában. A műve­lődési központ- előadójával, Gyenis Istvánnal e csaknem tucatnyi klub tevékenységé­ről beszélgettünk. A sort a »■legöregebbbei-“, a Somogyi Foto- és Filmklubban kezd­tük, amely huszonkét évvel ezelőtt alakult. — Ennek a munkáját tart­juk a legjobbnak: tagjai az országhatárokon túl is sike­resen szerepelnek. Minden hétfőn rendszeresen talál­koznak, és szakmai tanácso­kat adnak azoknak a ka­posvári amatőr fotósoknak is, akik nem tartoznak eb­be a közösségbe. Ez a klub a házigazdája a kétévenként megrendezett nemzetközi szemlének, a Barátság hídjá­nak; a legközelebbi kiállí­tást jövőre rendezik meg. Jól együttműködnek az or­szág más részein található klubokkal, és szoros - kap­csolatot teremtettek külföl­diekkel is, Angliától Japá­nig. A klub fotósait »jegy­zik« a nemzetközi fotóvi­lágban ... — Kísérletező gárda a fo­tósoké. Állandóan keresik az új formákat, a hagyomá­nyostól eltérő technikai meg­oldásokat. Foglalkozásaikon például már diaporámás ve­títést is tartanak. A tagok száma tartósan negyven kö­rül van. A fotósklub példáját újab­bak is követték a Latincá­ban. A hetvenes évek ele­jén alakították meg klubju­kat a kaposvári háziasszo­nyok, a természetbarátok, majd a nyugdíjas pedagó­gusok. Létrejött a módszer­tani kismama klub. a magá­nyosok, a siketek és na­gyothallók klubja. Tavaly tömörültek a pénzügyi dol­gozók, a mozgássérüllek, es már működik egészségügyi klub is. — Az idén tovább gyara­podtunk — mondja Gyenis István. — Létrejött az esz- perantisták klubja, s mind­járt figyelemre méltó prog­ramot állított össze azok számára, akik érdeklődnek a nemzetközi nyelv iránt. A közeljövőben — november 25-én — tartja első foglal­kozását az úgynevezett AE, az alkoholellenes családi klub. Ennek a legfőbb cél­ja: a szabad idő kulturált eltöltésében segíteni az al­koholizmusból felgyógyult embereket. Ez a közösség .a városi tanács vb egészség­ügy! osztályának és a Vö­röskereszt városi vezetőségé­nek közös szervezésében, il­letve anyagi támogatásával működik. A tanács 30 ezer forinttal támogatja működé­süket; mintegy harminc ala­pító tagra számítunk. Az idén száznegyvenöt előadás hangzott el a klub- foglalkozásokon. A legtöbb külföldi utakról, hazai tá­jakról szóló élménybeszámo­ló volt, de hangzottak el előadások irodalmi, egész­ségügyi, jogi témában is. Társadalmi munkában mű­sort adott a közössegek tag­jainak a Fonómunkás Kis- színpad, a kaposvári Berzse­nyi általános iskola irodal­mi színpada; fölléptek báb- csoportok, irodalmi együt­tesek. A tervezett progra­mokon kívül évente egy-két kirándulás is megvalósul a művelődési ház kisbuszával, közeli vidékeken. Valameny- nyi klubot társadalmi veze­tés irányítja, s a tagság igé­nyeihez igazodva szervezik- foglalkozásaikat. — Gondunk egyedül a ma« gányosok klubjavai vám — panaszolja Gyenis István. — Régi közösség, idős embe­rekből, nyugdíjasokból áll, és számuk egyre fogyatko­zik. Pedig szívesen látnánk itt fiatalabbakat is, hiszen közöttük is akad magányos. Előfordult, hogy bekukkanr tottak egy-egy foglalkozás­ra, de miután láttak, hiány­zik onnan az ő korosztá­lyuk, elmentek, s többet nem is jöttek. Pedig a magányos­ság nincs életkorhoz kötve, így a klub többeket is ösz- szehozhatna, akik ilyen hely­zetben vannak.., H. F. »Forgószínpad« Barcson: szombaton előbb a vízügyi szakközépiskola fcwfklór klub­jában -rendeznek \ érdekes programot — dr. Selymes Ede muzeológus tart elő­adást —, majd ' 19 órai kez­dettel a városi tanács ülés­termében Krasso László, a Magyar Rádió munkatársa tart »mini fórumot« a len­gyelországi eseményekkel kapcsolatban. Akik ’ a Kata- lin-bált szívesen összekap­csolják a divatbemutatóval, azok a művelődési központ­ba menjenek, szombaton 19 órára; a Kiosz helyi szerve­zete ilyen »árukapcsolással« kedveskedik a Katáknak, Katóknak, Katinkáknak, Katiknak, Katalinoknak, és tisztelőiknek. Mára szóló meghívót ka­pott tájolónk Boglárlellére, a Vikar Béla Művelődési Házba: 19 órakor a boglárt intézményben szintén Kras- so László tart külpolitikai tájékoztatót. A siófoki Dél­balatoni Kulturális Központ programjában leltünk a no­vember 29-ig .nyitva tartó színháztörténeti kiál 1 ítás-ra. Lemezbemutató lesz abod- vicad Ady Endre ifjúsági klubban holnap 17 órától. A »Popsarok« bemutatója a Rainbow együttes új nagy­lemeze. Az atádi gyerekeket viszont ma délelőtt 10 ólá­ra várják a gyermekkönyv­tárba: téli dalokat, verseket, játékokat tanulhatnak. A városi könyvtár egyébként az idén is megrendezi az immár hagyományos szava­lóversenyt. a gyermekkönyv­hét alkalmából. Itt az idő, pajtások, hogy elkezdjétek a felkészülést! Hiszen a ver­Tanítás után itt maradsz, te elvetemült gonosz lélek, szólott végül súlyosan Dupla Rézi. Amikor ketten maradtunk az osztályban, letette elém a levelet. Hátratett kézzel, mozdulatlanul ültem. Nos? Nem akarsz valamit mondani? Például, hogy bá­nod amit tettél, és bocsána­tot kérsz? Dupla Rézi kezében pálca vott. Nem én írtaim, tanító né­ni, kérem. Micsoda? Még tagadni me­red?! A pálca megmozdult, majd lecsapott a padra, közvetle­nül a levél mellé. Talán valaki más írta? Ezt akarod mondani? Nem szóltam. Felelj! Szerinted más írta? Nem tudom. Nem tudod? Hát idenézz! Látod ezt a B betűt? Dupla Rézi mutatóujja a boríték sarkán, a nevemen. (Feladó: Kiss Benjámin.) Ez a te B betűd. Ilyen kü­lönc B betűje senkinek sincs az osztályban. Az írásodat persze elváltoztattad. Ahhoz volt ' eszed. De hiába, mert <t B betűid rád vallanak. Kibontotta a levelet. Nézd, mennyi B betű! A B betűk piros karikák­ban ültek, s mintha hintáz­tak volna. Ekkor döbbentem rá, hogy valóban ilyen kü- - lönös B betűket írok. Mintha ujjal mutogattak volna rám. Egy percre megfeledkeztem keserves helyzetemről, s elé­gedetten, szinte örömmel né­zegettem őket. Nos, megismered a betűi­det? Megismerem. Tehát a levelet mégis te írtad. A betűk elröppentek. Leg­szívesebben utánuk kapdqs- tam volna, hogy visszatart­sam őket. Az enyémek. Csakis az egyéniek. Hogy kerültek mégis erre az ide­gen papírra az én saját ne­velésű B betűim? Ellopták őket? Lehetetlen ... Akkor képzeletben a kony­haasztalunkra könyököltem. Előttem vonalazott írkalap, a kezemügyében toll és tin­ta. A tollat belemártottam a tintába, majd lassan, vigyáz­va, hogy ne ejtsek pacát, le­írtam az első betűt. Kívül­állóként a nyitott ajtóban fi­gyeltem magam, amint hát­tal a világosságnak, egészen közel hajlok a papírhoz, amelyre Dusanek Juditnak sorakoztatom a betűket. Meghökkentem, majd meg­könnyebbülést éreztem. Igen, a levelet én írtam. Dupla Rézi megparancsol­ta, hogy feküdjek a padra. Sokáig vert. Lihegett, nyög- decbelt közben, valószínű nagyon elfáradt. Hurkásra verte a fenekemet, de ez egyszer nem sírtamMiköz­ben ütött, a B betűimnek lá­buk nőtt, ültek a piros hin­tában és vidáman kalimpál­tak. Másnap hittannal kezdtük a napot. A plébános úr fe­kete malaclopóban, derűsen érkezett. Ima után irkát, tol­lat, tintát vetetett elő, s tré­fás zamatú mondatokat dik­tált. Azt hittük, valami új játékot eszelt ki, mert a plébános úr fiatal i'olt, és szeretett velünk játszani. Mi­után összeszedte az irkákat, a reverendája ráncai közül elővarázsolta a Dusanek Jut­ka levelét, amelynek a friss fehér füzetlapok között olyan színe volt. mint a halálverí- tékes arcnak. Miközben az irományokat vizsgálta, a sze­me megszigorodott. Fekete Győzőt szólította. Győző gyanútlanul kisétált a ka­tedra álé. A plébános úr közben egymásra, rakta az irkákat, majd hirtelen ma­gasra emelte a levelet, mint­ha el akarná dobni. Ráné­zett Győzőre. Ugye, fiam, ezt te írtad? Az osztály most fogta föl a tollbamondás értelmét. Győző elvörösödött, kigu­vadt szemmel bámult a le­vélre. Sírva fakadt. Először csak pityergett, majd egyre dühösebben, szinte fenyege­tően bőgött. A plébános úr darabokra tépte a levelet és a szemét­kosárba hajította. Óra után, mielőtt kisurranhattam volna az osztályból, szólított. Miért fogadtad el, hiszen ártatlan vagy?... Nem válaszoltam. Nem értelek, fiam, mond­ta színtelen hangon. Keservesen bántam, hogy az igazság kiderült. Dani Sándor magyarázatát is elfogadtam, bár keveset fogtam föl belőle. Azt a szót például, hogy osztályide­gen, nem értettem, csak sej­tettem. hogy olyanféle, mint a kulák. Az utóbbit i'iszont jól értettem. Valahányszor kimondták előttem, megbor­zongtam. Izzó sárga színe volt, mint a Rábcának, ami­kor áldozatra les: mint a napraforgónak vagy mint az aszályos nyaraknak. A feke­te rendőr kemény arcszög­letei, résnyi komorsággá szű­kült szeme nézelt ki belőle s egy puskacső, ami a ku ’ánkra meredt. (Folytatjuk.) seny napjáig, december 9-ig már csak két hét van hát­ra. Nagyatádi program ez is: a Sa gvárt Endre ifjúsági klubban ma 15 órakor Uj Tükötaklubsaroknak lesz összejövetele. Szarvas Jó­zsef a klubmozgalom szere­péről tart vitaindítót. A Ga­bor Andor Művelődési Köz­pontban ma 10, 14 és 18 órai kezdettel lesz előadás: az Állami Bábszínház Grimm meséjének bábszínházi vál­tozatát adja elő, Jancsi és Juliska kalandjait látják az óvodások, kisiskolások. A TIT nagyatádi klubjá­nak mai programja esle 18 óra 45 perckor kezdődik. Kedvenc lemezeim címmel a tagok teszik korongra a leg­kedvesebb zenei felvétele­ket. A Marcali műsorban tallózva leltünk egy szom­bati. kiemelt programra: Koncz Gábor, a Vígszínház Jászai-dijas színművésze Országúton címmel tart elő­adóestet a művelődési köz­pontban, .20 órakor: Ugyan­ott látható Csókás Györgyi textil művésznek és család­tagjainak a kiállítása. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő-müveiöde- si Központból most «ezt az ajándatcsokrot kaptuk : ma 18 órától két érdemes mű­vész, Pécsi Ildikó és Mada­ras József József Attila est­jét rendezik meg. 18 óra 30 perctől a Fiatal Utazók Klubjában csehszlovákiai tájakat mutat be egy isme­retterjesztő film, vasárnap délelőtt tíz érakor Mesélő bábok címmel óvodásoknak tartanak matinét; 15 órakor viszont a »tini-bulira«« várja Tóth Zoltán a tizenéveseket az ifjúsági házba. A kertbarát klub összejö­vetelére ma és holnap 13 órától a Móricz Zsdgmond Művelődési Otthonban kerül sor. A kaposvári Csdky Ger­gely Színházban ma dél­után — 15 órától — a gye­rekek nézhetik meg Denis Scott Sir Gawadn es a Zöld lovag című játékát. Rendez­te: Lengyel Pál. Képünkön Bezerédy Zoltán és JorTÍSn Tamás Jászai-díjas látható Merlin, illetve Gawain sze­repében. Vasárnap 15 óra­kor a társulat Shakespeare- nek Szentivánéji álom című színművét adja elő Ács Já­nos rendezésében. A főbb szerepeket Rajhona Ádám, Olsavszky Éva, Csákányi Eszter, Básti Juli, Máté Gá­bor, ifj. Mucsi Sándor, Be­zerédy Zoltán. Jordán Ta­más és Lukáts Andor ala­kítja. A Vörös Csillag mozi ajánlata a korai előadáson A versenyló halála című szí­nes szinkronizált szovjet film, az esti vetítéseken a Bosszúvágy című amerikai ' krimi, Charles Bronsonnal a főszerepben. A Szabad If­júságban az Apacsokat játsz- s/ák a 16 órai előadáson, a következő kettőn egy színes olasz dokumentumfilmet, a Sebességlázat. A Latdnca mozi szombat—vasárnap a Kalózok Jamaicában című filmre várja a nézőket. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents