Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
TERMELÉS ÉS SZERZŐDÉS Elmaradás — ellentmondásokkal Kössön termékértékesítési szerződést ! A szerződés biztonság!... Divatos felhívás. Ilyenkor, ősszel gyakran halljuk, olvassuk. De milyen az eredménye? Hol állunk a termékértékesítési szerződések megkötésével? -Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjét kerestük meg. — Nem divatról van szó, inkább az aktualitás a helyes kifejezés. Október 31-ig célszerű, ha a termékértékesítési szerződéseket megkötik a gazdaságok a feldolgozó-, illetve forgalmazó vállalatokkal. — Miért az október 31-ea bűvös fordulópont? — Nem fordulópontról van saó; azonban a szerződéseket célszerű megkötni addig az ideig, hiszen a szerződés az üzemi és népgazdasági tervezés szempontjából nagyon fontos. — Miután a naptár novembert mutat, mondhatja, hopp a nagyfán túl vagyunk? Mi a véleménye: hogyan szolgálták az ön által emlí- tett célt a szerződések az idén? — Összességében jól állunk. A tervezésben a szerződések orientálták a gazdaságokat. A szükséges termékek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. — Például? — Hatmillió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfira. a partnerek már szerződtek. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet es lényegében az exportárualapot is fedezi. Tojásból az előirányzott mennyiség 90 százalékára megkötötték a szerződéseket, s a jövő évi cukorellátás is biztosítva van, sőt a cukorrépatermesztési szerződések alapján ' következtethetünk arra. hogy 15— 20 ezer hektárral nő a vetés- terület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyag-szükségletének legnagyobb részét már fedezte. Október 31-ig zöldségből például az igény 90 százalékát, gyümölcsből pedig több mint 70 százalékát lekötötték. A bor és a szőlőtermésre is* már megkötötték a szerződéseket. — A kistermelők termékeinek a fölvásárlása szintén szerződéses utón történik? — Jórészt igen. A termelőüzemek, az á£ész-ok nagy gonddal foglalkoznak a kistermelői szerződések megkötésével. Sok helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszonyítva kétségtelen, előrelépés mutatkozik. Igen jó gyakorlat az, amikor a szerződéses kapcsolatokat különféle szolgáltatásokkal egészítik ki. tehát vetőmagot, szaporítóanyagot adnak a kistermelőnek vagy különböző eszközöket. Mindez elősegíti az egységes, jó minőségű és így piacképes termék termelését. — Tehát akkor azt mond- hatjuk, hogy az idei szerző- dések körül minden rendben van? — Nem. Sajnos, ezt nem állíthatjuk. A friss fogyasztású kertészeti termékek szerződéskötésével a Zöld- ért-váltalatok alaposan lemaradtak. — Mit jelent ez az elma- radas aranyaiban?^ — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szükséglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. — Mi az oka? — Nem tudnak iá magyarázatot ... Megítélésem szerint az, hogy a Zöldért-vállal átok által fölajánlott szerződések feltételei sertik a termelők alapvető érdekeit, ezért el nem fogadhatlak. — Konkrétan megemlítene nehány ilyen feltételt? — A termelők elégedetlenek voltak a göngyölegek használati díjával, vitatott az áru válogatásával kapcsolatosan fölmerülő költségek nagysaga. A szerződéses garantált árak nem öszlönzö- ek. — Kifejtené részleteseb- ben? — Igen. A Zöldért szerződéses garantált árai nem fedezik a termelési költségek növekedését. Ezt lényegében a Zöldért is elismeri, utólag áz átvételnél, megállapított konkrét árnál ígéri a termelési költségek alakulásának figyelembe vételét. Ilyen alapon — ígéretre — szerződést kötni nehez dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a kevésbé igényes konzervipari áru szerződéses ara magasabb, mint a válogatott. friss fogyasztású termék ára. — Mi az ön véleménye erről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felülvizsgálni. Nemcsak azért, mert a termelési kedvet rontja, hanem elsősorban azért, mert veszelyezteti a kiegyensúlyozott belföldi ellátást is. Mivel a Zöldért- vállalatok forgalmazta áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, az árualap szűkülése az exportszállításokban is gondot okozhat. K J Katonák a tsz-ben Az első nap ezer zsákkal Küldött lesz a kongresszuson November elsején és másodikén tartották a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusát Budapesten. A Kaposvári Ruhagyárból — megyénk legnagyobb konfekcióüzemé- nek képviseletében — 19 küldött és két meghívott vett részt a tanácskozásom Az utóbbiak egyike Szederkényi Jenöné, a kismamaszalag dolgozója volt. 1964 óta szak- szervezeti tag, először tíz évvel ezelőtt választották meg bizálminak a munkatársai. Az ágazati tanácskozáson . küldöttnek választották a .szakszervezetek december 12-én kezdődő kongresszusára — Mi volt a legfontosabb téma a ruhaipari dolgozók tanácskozásán ? — Sok minden' szóba került, főleg a bizalmiak megnövekedett szerepét hangsúlyozták a felszólalók. Kiemelték a szakszervezetek beleszólási jogát a gazdasági építőmunkába és az er- dekvédelembe. Nem kisebb súllyal értékelték a felszólalók a fiatalok beilleszkedésének probémáját. a bérezés és a jutalmazás kérdését, á folyamatos anyagellátást. Ez a jó és tervszerű munka alapja. — Beszámolt erről munkatársainak? — Hivatalosan még nem; ez ugyanis a napokban sorra kerülő vállalati szakszervezeti bizottsági ülés témája lesz.' Reggel munkakezdés előtt vagy a munkaközi szünetekben azonban sokan odajöttek hozzám érdeklődni, hogy mondjam el, miről volt szó, milyen volt a hangulat. — Ha szót kapna a kongresszuson, mit tartana fontosnak , elmondani? — Nálunk a legégetőbb gond a fiatalok beilleszkedése és a folyamatos anyagellátás. Azt hiszem, ez országos probléma. Nemcsak nekem. hanem valamennyi munkatársamnak az a véleménye, hogy az alapanyagot szállító vállalatok és a feldolgozóüzemek közötti együttműködésen lehetne és kell is javítani. Erről szívesen beszélnék. L. .1. A mikei Rákóczi Tsz központjában ügyeletesi szalagot viselő katonával találkozunk. Egy asztalnál ül; előtte telefon, napló' — mindez a szokott laktanyai képre, rendre emlékeztet. — Vasárnap érkeztünk ide, berendezkedtünk, s azóta mindennap dolgozunk. Társaim parancsnokunk, Szabalics Zoltán hadnagy vezetésével a burgonyaosz- tályozóban vannak, zsákolnak — tájékoztat Morovicz János honvéd, az ügyeletes. Az emeleti klubteremben vaságyak. Takarók, hátizsákok. kimenőruhák példás, laktanyai rendben... S ez nemcsak azt jelzi, hogy nehány hetre halokörletté alakult át a klub, hanem azt is ; olyan fiatalok érkeztek ide, akik fegyelmezettek, rendszeretők... Szinte megállásra sincs idő a szövetkezet burgonya- osztályozójábán. A gépek, a szalagok ontják a burgonyát. Gyorsan telnek a zsákok. Gyors és fegyelmezett a munka, mindenki tudja a feladatát. Egyik katona áz üres zsákot tartja, 4 másik a madzagot készíti; bekötözi a burgonyával teli zsákot. Ketten már döntik, emelik, s a targoncákra teszik. Az erőteljes Hibáska László ajkai bányász három zsákot is rakat az amúgy is jókora,, vasból készült járműre. A budapesti elektroműszerész, Santora Sándor orvezeto sem akar lemaradni, ha fizikailag gyengébbnek is látszik: ö is könnyedén tolja a három zsákot, a ' csaknem két mázsanyi burgonyát. Nézem, hogy a zsákokkal, az éles spárgával dolgozó katonáknak» szinte valamennyi ujja gézzel, ragtapasszal van bekötve. — .Itt tanultuk a szövetkezet^ tagoktól, hogy így védjük, előzzük meg ujjaink ki- sebesedését... Nem könnyű ez a munka, kissé szokatlan, hiszen tegnap legalább ezer zsákkal megtöltöttünk, elszállítottunk — fújja ki magát egy pillanatra Petrás István őrvezető, budapesti telefonműszerész, akit társai KISZ-titkámak választottak. Nem panaszkodik. Tudta ő is, tudták a többiek is, hogy milyen munkára jelentkeztek. A lengyeltóti Károlyi György, aki az ottani Somogy Népe Tsz esztergályosa, szívesebben ment volna saját termelőszövetkezetének segíteni, éppúgy, mint a kőröshegyi Molnár Csaba is. Ám mindketten tudják ; Mikében végzett munkájukkal is nagy segítséget nyyújlanak a mezőgazdaságnak. Abban, hogy a termériyből 'minél kevesebb vesszen kárba és az esedékes munkák se húzódjanak el.. Hiszen nemcsak itt, hanem Barcson is találni katonákat a földeken: a Vörös Csillag Tsz-ben segítenek kukoricát betakarítani. A Siófoki Állami Gazdaság ab sótekeresi telepen csemetéket szednek? ‘ki a földből, s látni egyenruhás fiatalokat a Kaposvári Cukorgyárban is : teherautókkal répát szállítanak, raknak le a járműről, viüázzák az usztatóba. Szinte mindenütt azt a véleményt hallani róluk, amit Pozsega István, a mikei Rákóczi Tsz növénytermesztési brigádvezelője, a burgonya- osztályozónál folyó munka irányítója így fogalmazott meg: — Rendesen dolgoznak a gyerekek, elégedettek vagyunk velük... Szabalics Zoltán hadnagy elégedetten nézi a gyors, fegyelmezett munkát, s mielőtt a teljesítményüket ismertetné, ezt mondja: — Parancsnokunk, Panics Gyula ezredes arra kért va- lumennyiürfket, elsősorban a KISZ-fiatalokat, hogy példás munkával erősítsük a hadsereg tekintélyét. Az első nap 1103 zsákkal, mintegy 500 mázsa burgonya zsákolásával végeztünk ... Most alig kezdtük el a munkát, hiszen még nincs 9 óra, de már 250 zsákkal elkészültünk. Frank Gyula tsz-elnök nagyon elégedett eddigi munkánkkal. Bízom a fiúkban, hogy ez így lesz akkor is, amikor elköszönünk a szövetkezettől ... Elégedettek a katonák munkájával a mikei Rákóczi Tsz-ben, és másutt is. Ezt kifejezi a róluk való gondoskodás, az ellátás. Es már az első nap jó kapcsolat alakult ki a katonák meg a tsz fiataljai között. Szombaton este hajnalig tartó bállal köszöntik az Erzsébeteket, a Katalinokat, s à táncmulatságra meghívták a katonákat is. Az alkalmi »hadsereg-labdarúgóvaloga- tott“ is összeméri tudását a helybeli focicsapáttal; közös mozilálogatást és más rendezvényt is szerveztek, sakk-' es pingpongcsatára is sor kerül. Így telnek — nehéz munkával és fáradtságot felejtő szórakozással — a katonák napjai Mikében, és még néhány más helyen ahol szükség van segítő, szorgos kezekre. Sz*ia4 Laszlo Megyénkben 82 ezer 500 fiatal él, közülük több mint 31 ezer a munkás. A KISZ- ben kiemelt feladatnak tekintik a velük való foglalkozást. Nem véletlen az a kritika sem, mely az ifjúsági szervezetet érte a munkás- fiatalok körében végzett nem megfelelő munkáért. Sárdi Árpáddal, a megyei KISZ- bizottság első titkárával erről beszélgettünk. — Mi az oka, hogy míg a szakmunkástanulók 75 százaléka KISZ-tag. a munkásfiataloknak csupán 24 százaléka? — Elsősorban a mi mulasztásunk : nem fordítottunk figyelmet a fiataloknak erre a rétegére. Az utóbbi években jó néhány tanácskozás zajlott le az üzemek és tanintézetek képviselőinek részvételével; az iskola és munkahely közötti átmeneti időszakban „veszik el” ugyanis a mozgalom számára a legtöbb fiatal, mivel az üzemi KlSZ-szervezetek nem törődnek eléggé a frissen tegzeit szakmunkásokkal. Pedig ez a munkássá válás első időszaka, s ilyenkor volna legnagyobb szükségük a támogatásra. Már ipari tanulóként programot kell adni, bevonva a fiatalokat a rendezvényekbe. Egyaránt felelős ezért az üzem és az iskola, az üzemi és a tanintézeti KI SZ-.szer vezet. — Gyakran halljuk, hogy az üzemek és iskolák közötti kapcsolat formális. — A fiatalok három napot tanulással, három napol. munkával töltenek, ezt nem lehet külön választani. Azonnal megtelik ez a kapcsolat tartalommal, ha közös rendezvényeket szerveznek. Az idei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napoknak is ez az alapja. •— Az „alacsony szerve- zettség”-nek azonban nemcsak az az oka ... — Valóban nem. Nett szabad bekötni a szemünket: meghatározóak a fiatalok élet- és munkakörülményéi is. Ebben az időszakban alapítanak családot. lakásra gyűjtenek, házat építenek, s gyakran a munkaidőn túl is munkát vállalnak. Életük elrendezését meghatározza, hogy mennyit visznek haza a borítékban. Ezeket figyelembe kell vennünk, beszélni kell róla, mert élő gond. Aztán ne feledkezzünk meg a naponta ingázókról se, akiknek szabad idejéből sokszor két-három órát levesz az utazás vagy a munkás- szálláson élőkről ... — Ha a gondokat már látják, gondolom, a tennivalókról is vannak elképzelések. — Az ifjúsági szövetség fontos esemény előtt áll: a jövő év májusának végén tartja tizedik kongresszusát. A KISZ KB kongresszusi levele december-januárban eljut minden fiatalhoz. Ez nemcsak a KISZ-tagoknak szól. A Magyar Ifjúság közli. es az országos lapok is szólnak róla. Erre a levélre választ vár az ifjúsági szövetség, a megallapitasokkal lehet vitatkozni, ellenkező véleményt írni, hisz így kaphatunk csak pontos képet. — A KISZ-nek fontos feladata az érdekvédelem, az érdekképviselet. — Nemcsak az ifjúsági szövetségnek, az Állami Ifjúsági Bizottságnak is határozatai vannak erre. A járási és városi KlSZ-bízottságo- kat kötelezzük, hogy évente számoltassák be erről a tevékenységről az üzemeket, Nagyon fontos, hogy a fiatalok ne csak a jogaikat ismerjék. Eljutottunk oda, hogy a megye valamennyi nagyobb gazdasági egységében igénylik a KISZ részvételét az üzemi négyszögben, néha azonban túlzott bátortalanságot tapasztalunk a fiatalok részéről, pedig ezeket a felrumokat ki kell használni. A KISZ-titkár ne- legyen szubjektív, ne sajátítsa ki magának ezt a lehetőséget, hanem mindig a közösség véleményei vigye a négyszög elé. Ennek alapja a pontos tájékozottság. Sajnos, még nem tartunk ott. hogy ezek a beszélgetések, döntések eljussanak az egyes fiatalokhoz is, pedig őket mindig informálni kell. — Hogyan segíti a KISZ a munkásfiatalok, elsősorban a nők továbbtanulását? — Az ifjúsági szövetség javaslatot tesz a vállalat vezetésének, hogy kit támogassanak a továbbtanulásban. Annak, aki levelezőn tanul, természetesen ez az elsődleges KISZ-munka, nem terheljük fölösleges vállalásokkal, hisz tudjuk, hogy nem könnyű a tanulás, főként a nőknek, a család és a gyerekek mellett. — A családalapítás előtt . álló fiatalt elsősorban a lakás foglalkoztatja. — Az egész megyében csak Kaposváron vannak nagyobb lakásgondok, a járásokban főként családi házat. építenek. Itt, a megye- székhelyen munkaslakás- akciókkal segítik a fiatalokat, az üzemek lakáselosztó bizottságában a KISZ javaslatokat tehet, s ezzel a lehetőségünkkel élünk is. — Mi az a változás, melyet a munkásfiatalok körében a KISZ-tevékenységben várhatunk? — Keressük azokat a formákat, amelyekkel aktívabba lehetjük a munkásfiatalokat. És természetesen azt is, amellyel művelődésüket szolgálhatjuk. Felmértük a helyzetüket, s így akcióinkat is ehhez igazítjuk. I. Ê, SOMOGYI NÉPLAP LEVÉL A FIATALOKHOZ Új formákat keresnek
