Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
Vgyende intézése során g<áféermn tus szítjuk el türelmünket, bizalmunkat, vagy ha végső elutasításban részxsülünk, nem tudunk belenyugodni a döntésbe. Ily évkor panaszkodni kezdünk. Házastársunknak, barátunknak, sőt, még ax alkalmi, ismeretlen ismerősöknek is. A legtöbb ember meg is elégszik annyival, hogy kiadta magából a sérelmét. J óné hányá n azonban fórumokat keresnek, olyanokat, amelyek segíthetnek igaTukat bizonyítani. Par istenieket, panaszügye leteket. szerkesztöse- geket keresnek meg személyesen vagy hévéiben, kérve támogatást ügyük elintézéséhez. Hogy hol, mélyen sikerrel, erre kerestek választ munkatársaink. Az eredmény rövid összegezése: Az elmúlt éveteben valamelyest csökkent a panaszok száma, amelyet elsősorban a hivatalos szervek gondosabb munkájának és a jogsegélyszolgálat megszervezésének köszönhetünk. Még kevesebben ragadnának azonban tollat. ha az illetékes ügyintézők türelmesebben megmagyaráznák döntésük indokait, illetve a megoldás akadályait. PANASZKODUNK fi Egy kis panaszom van.. ff Az esetek többségében a termelőszövetkezetek elnökéhez fordulók ezzel a négy szóval kezdik mond ók ójukat. Általános tapasztalat szerint az utóbbi időkben a hangsúly nem is annyira a panaszon, mint a »-kis« szón van. Jó néhány szövetkezeti vezető mondta el egymástól függetlenül azt, aimit Babó- csán az elnök, Läufer Imre így összegezett: —• Összehasonlítva a korábbiakkal. az utóbbi években úgynevezett nagy horderejű panaszok nincsenek, és jóval kevesebb azoknak a száma is, akik gondjukkal a szövetkezet első számú vezetőjéhez fordulnak. A magyarázat a szövetkezetek erősödő, fejlődő üzemi szervezetében, a vezetés megfelelő szintjeinek kialakításában van. Más szóval, amit elintézhet egy brigádvezető, egy telepvezető, vagy egy üzemágvezető, azt általában el is intézi s ami a lényeg — ezt többen is hangsúlyozták — »Tagjaink megtanulták : célszerű, észszerű hozzájuk fordulni.« Az egyesült nagy szövetkezetek esetében ezt a változást a földrajzi körülmények is elősegítették. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az első számú vezetőhöz nem fordulnak gondjaikkal az emberek. — A panaszok túlnyomó többsége a tagsági viszonynyal függ össze. Bérkérdésekben. a háztáji föld ügyében, tűzifa-, szalmaigények kielégítése végett jönnek a tagok. — Megalapozott, jogos panaszok ezek, vagy sem? — Akad köztük ilyen is, olyan is. Előfordul, hogy figyelmetlenségből, mulasztásból valóban méltánytalanság érte dolgozóinkat. De van úgy. hogy egyszerű türelmetlenség, meg nem értés a panasz alapja. Például megkezdjük a tűzifa hazaszállítását. dolgozónk látja, ennek is, annak is viszik a fát — neki még nem. Eljön panaszkodni. A megnyugtató, türelemre . intő szó segít ilyenkor. Mindenki nem lehet első! Persze van olyan panasz, ami jogos, de a szövetkezeti törvények értelmében mégsem orvosolható. Frank Gyula, a mikei szövetkezet elnöke mondott erre példát. A rendelkezések értelmében háztáji földet a nyugdíjasok és azok a dolgozó tagok kaphatnak, akik az alapszabályban előírt kötelezettségeiket teljesítik. Emberileg kerül nehéz helyzetbe a vezető, amikor tudja, hogy dolgozója egészségi állapota miatt képtelen a kötelezettségeket teljesíteni, az egészségügyi hatóságok azonban a betegséget nem minősítik olyannak, hogy az illető rokkantsági nyugdíjat kaphatna. így azután a háztáji földdel kapcsolatos kérelemre minden megértés és együttérzés ellenére is nemet kell mondani. Az ilyen és az ehhez hasonló ügyek duzzadnak dosz- sziényi levelezésekig, különböző szerveknek, hatóságoknak adva munkát. Az utolsó mentsvár Nem minden kérés jogos Csöng a telefon az íróasztalon. A portáról szólnak fel Vass Lajosnak, a Kaposvári Városi Pártbizottság pa- naszügyeietesének, hogy egy idősebb asszony érkezett, szeretné elmondani a gond- ját-bajét'. — Jöjjön — szól bete a telefonba, s leteszi a kagylót, majd hozzám'' fordulva kiegészíti a jelenetet. — Vannak olyanok, akik rendszeresen eljönnek, csak azért, hogy beszámoljanak az életükről . .. Ezek közé tartozik ez az asszony is. Vass Lajos előtt ott van a panaszfölvételi könyv. Amikor megkérdezem, hány ügyben keresték föl a városi pártbizottságot az , idén. a sorszám alapján rögtön válaszol. — Most tartunk a 318-nél. Ügy tapasztaljuk, hogy nőtt a bizalom a pártbizottság iránt, s így egyre többen keresnek föl bennünket ügyes-bajos dolgaikkal. jogos vagy jogtalan kéréseikkel. Különösen akkor, ha máshol már nem tudják elintézni. A társadalom feszítő gondjai, a kevés bölcsődei, óvodai hely, a lakáshiány visszatükröződik nálunk az ügyekben. Nagyon nehéz péidául segíteni azoknak az asszonyoknak, akik vissza akarnak menni' munkahelyükre a gyermekgondozási segélyről, és el akarják helyezni a gyermeküket. — Sok a jogtalan panasz? — Elsősorban a munkafegyelemmel kapcsolatos ügyekben gyakori. Olyan emberek, akik nem nagyon szeretnek dolgozni, azzal állítanak be: hogyan mondhattak fel nekik, amikor Magyarországon munkaerőhiány vám. Nem könnyű meggyőzni őket. hogy nincs igazuk. A panaszok hetven százalékát egyébként a lakásügyek teszik ki. Természetesen vannak közöttük jogosak is. Szerintem viszont az ügyek nagy részével nem kellene foglalkoznia a városi pártbizottságnak is, ha a 'tanácson sokkal nyíltabban, őszintébben megmondanák az ügyfeleknek: egyelői-e nem is tudjuk megoldani a lakásügyüket. Egyébként a panaszok alapján egy kicsit azt is le lehet mérni, hogyan dolgozik egy-egy osztály a tanácson. Például az osztályok közötti jobb együttműködéssel sokkal gyorsabban pontot lehetne tenni egy-egy ügy végére. Egyébként most sürgettünk meg egy’ választ, ugyanis az építési osztály 30 nap alatt nem írta meg á véleményét az Arany János köz 72 lakójának nálunk tett közérdekű panaszára. — A pártélettel kapcsolatban is fölkeresik az ügyeletet? — Ritkán ilyen is akad. Egy hetvennyolc éves kommunista hosszú ideig kórházban feküdt, s a körzeti pártvezetőség nem figyelt az egyéni gondjára. Átjelent- kezési ügyekben is kérnek tanácsot. A pártbizottságon az idén megfordult több mint háromszáz panaszos jó része nem kért volna segítséget, ha az érintettek őszinte választ adnak vagy elintézik az ügyüket. Ha valaki hivatalos úton megjárva a lehetséges fórumokat, nem tudja kedvezően elintézni ügyét, végső mentsvárként a sajtó segítségét kéri: levelet ír a tv-nek, a rádiónak, vagy a lapoknak. Az addig eredménytelenül kilincselők abban bíznak: a szerkesztőségek tekintélye kisegíti a kátyúból szekerüket. A panaszosok jelentős hányada azonban már első, legfeljebb másod fokon •— azaz közvetlenül a sérelem, illetve az első elutasítás után — fordul a sajtóhoz, mivel eleve nem bízik az illetékes szervek kedvező eljárásában. Ez a fenntartás részben tapasztalatból táplálkozik, de inkább tájékozatlanságon alapul: a hi vaGyakran csak felvilágosításra van szükség A Kaposvári Járásbíróságon kedden van a legnagyobb forgalom. Ekkor tartanak ugyanis ügyfélfogadást, vagy ahogy az a köz- tudat/ban él, panasznapot. Egymásnak adják a kilincset az emberek — járni is alig tudó idősebbek, és fiatal, energikus nők, férfiak — felháborodva, igazságot keresve jönnek, és általában megnyugodva távoznak. Pedig itt ilyenkor nem szolgáltatnak igazságot hanem meghallgatják őket, segítenek abban, hogy egy-egy vitás kérdést hol, és hogyan lehet eldönteni. — Régebben rendszertelenül érkeztek a panaszok — mondja dr. Mozsgay Géza, a járásbíróság elnöke. — Amióta azonban életbe lépett a közérdekű bejelentésekről, panaszokról, javaslatokról szóló törvény, minden megváltozott. Addig gyakori eset volt, hogy a beadványokat, fellebbezéseket nem oda juttatták el, ahova keleti volna. így mire minden kiderült, lejárt' a határidő. Ma akárhova fordul a panaszos. mindenütt az illetékes szervhez küldik a beadványt. Megesik, hogy valaki nem bízik, egy-egy hivatalban. Négy-öt helyre is elküldi panaszát, vagy fellebbezését. Ha olyan jellegű az ügy, akkor valamennyi a bíróságra kerül. Ezt most már megértették az emberek, rájöttek, a sok beadvány nem jelent, jobb eredményt. Akik a bírósághoz fordulnak. azoknak harmadrésze csupán felvilágosítást kap. Nem tudja, mit kell tennie, nem ' tudja ki foglalkozik az ügyével. Itt útbaigazítják. Másoknak elkészítik a beadványát is, segítenek, hogy minél hamarabb elrendeződjön az ügy. — Sokan keresnek meg bennünket folyamatban levő ügyükkel. Ügy érzik, nem foglalkoznak velük kellőképpen, nem az ő javukra billen a mérleg. Ilyen esetben beadványukat az aktájuk mellé csatoljuk, és az eljáró bíró kapja meg. Ilyesmi elsősorban polgári peres ügveknel fordul elő. Az utóbbi időben kevesebb panasz érkezik a bíróságra. Ennek oka, hogy az emberek megértették, ami vitás dolog, abban nemcsak a bíróság dönthet. De leggyakrabban családjogi panaszok érkeznek: sok a gyermekelhelyezéssel, gyermek- tartással ’kapcsolatos eset. A válás utáni osztozkodás sem zajlik mindig simán. néha ilyen kérdésekben is kérnek tanácsot. A felvilágosítás, az útbaigazítás sosem marad el. Az emberek többsége megérti, hogy nem minden ügy tartozik a bíróságra, s azt is, hogy ami id* tartozik, azzal csak ide fordulhat. ta Ínokok türelmetlen elutasítása/ bürokratikus magatartása kényszerít jónéhány embert arra, hogy tollat ragadjon, buszra üljön és bekopogjon a szerkesztőségek ajtaján. Lapunkhoz havonta 70—80 panasz érkezik, többnyire levélben. Tartalmukat tekintve igen változó a kép. Gyakran éri vád a közlekedést — a zsúfoltságot, a gyakori menetrendváltozást, a buszvezetők lekezelő modorát — továbbá a különböző szolgáltató szervezetek hanyag, felületes munkáját. És meglehetősen sűrűn szerepel a levelekben az emberi érintkezés kirívó, elítélendő jelensége, a kultúrálatlan viselkedés. Az észrevételek többnyire jogosak, ha nem is mindig pontosan úgy történtek az esetek, ahogy a sértettek elmondják. Nagy számban kapunk olyan leveleket, melyeknek szerzői munkajogi, adóztatási, telekkönyvi stb. ügyekben kémek segítséget a szerkesztőségtől. Az ilyen, egyedi panaszokra természetesen csak úgy tudunk válaszolni, ha az ügyintéző szervek feletteseitől kérünk tájékoztatást, illetve körültekintő kivizsgálást. Ezt általában meg is kapjuk. (Kivételek sajnos vannak). Ennek ellenére az ilyen esetek többségében nem tudunk segíteni. Formailag megfelelnek az előírásoknak az elutasító határozatok, az indokolások, csak éppen a figyelmesség, a jóindulatú felvilágosító szavak hiánya indította további útra a kérelmezőt. Mindenesetre örömmel tapasztaljuk, hogy a hozzánk érkező panaszok száma valamelyest évről évre csökken. 1975-ben még 1190 levelet hozott a posta, tavaly már csak. 939 észrevétellel foglalkoztunk. Ezt elsősorban annak tulajdonítjuk, hogy a hatóságoknál javult a szakmai hozzáértés, gondosabban látják el feladatukat a munkáltatók, és emelkedett jónéhány szervezet szolgáltatásának színvonala is. De talán, nem tetszik szerénytelenségnek, hogy a Tisztelt Szerkesztőség című rovatunkban közölt panaszok es egyedileg intézett ügyék is segítettek abban, hogy. valamelyest csökkent a panaszok száma. J ogsegél /szolgálat a munkahelyen A szakszervezeti jogsegélyszolgálat az egyéni érdek védelem meglehetősen új formája. Életre hívásának idején az egyetértő vélemények mellett kétkedőkkel is találkoztunk, akik amiatt aggódtak, hogy ugyan ki fordulna a segélyszolgálathoz, amikor munkaügyi kérdésekben ott van a döntőbizottság, egyéb sérelmeivel, ügyeivel meg a lakóhelyi panaszirodáknál kopogtathat a dolgozó. Az eddigi tapasztalatok azoknak adtak igazat, akik nem vonták kétségbe a jogsegélyszolgálat létjogosultságát: az elmúlt időszakban évente több ezren vették igénybe Somogybán ezt az ingyenes, a munkahelyeken rendelkezésre álló lehetőséget. A helyben rendszeresített félfogadás és ügyintézés mentesítette a dolgozókat a személyes utánjárás alól, kevesebb idejük esett ki a munkából. Gaál Tamás, az SZMT közgazdasági osztályának munkatársa az alábbiakban foglalja össze a szakszervezeti jogsegélyszolgálat munkájának főbb jellemzőit: — A legtöbb somogyi üzemben csökkent a munkaügyi viták száma, mert ezek nagyobb részét a segélyszolgálat — előzetes egyeztetés útján — megnyugtatóan elintézi. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak a szolgalat ügyintézőihez. A panaszok nagy részét ma már annál a vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél orvosolják, ahol fölmerül, öt évvel ez» előtt még mindössze húsz, az idén már hetvennégy helyen működik megyénkben ez a szolgálat. Jövőre újabb munkahelyeken szervezik meg a tanácsadás e formáját. — Milyen ügyekkel keresik föl a dolgozók a segély- szolgálatot? — Tavaly ötezer ügyet intéztek el. Ezeknek a 3U százaléka polgári jogi. 20 százaléka pedig munkajogi természetű, a többi államigazgatási, családjogi, társadalombiztosítási és egyéb tárgyú volt. A jogsegélyszolgálatoknak is fontos feladata a családi ügyekben felmerült vitás kérdések megoldásának a segítése. Többször is előfordul, hogy a segély- szolgálat sikeresen kísérli meg a megbomlott családi béke helyreállítását a meggyőzés, a békéltetés eszközével. Sokan fordulnak a segélyszolgálathoz államigazgatási ügyekben is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezáltal csökkent a tanácsi ügyintézők terhe, és az ügyintézés ideje.
