Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
M ira • wÉgéra Marth gyakran, eeaeenâae jutott az eleje. így. első hallásra bizonyára, komikusnak hat, hogy az utószezon ©lejére gondolok; egy szóösszetétel. amely azzal a taggal kezdődik, hogy »-utó«, ne akarjon másfajta képzeteket kelteni, csak olyanokat, amelyek rokonok a véggel, az elmúlással. Pedig az utószezonnak is van eleje! Igaz, ahhoz sokkal ősziesebb, mé- la busább asszociációk társulnak, mint példáig az előszezon végéhez; már csak azért is, mert ezt szükségképpen és előre kiszámíthatóan követi a szezon, míg az utószezont nem követi semmi, legföljebb a várakozás vagy a bizonytalan reménység. A három egymástól elválasztható szakasznak le- tagadhatatta- nul más és más hangulata van. S mintha életünk is e hármas tagozódás jegyében telne: a gyermek- és ifjúkor, a csikófiatalság után az erőteljes, tartalmas, hosz- szú férfikor; majd ennek elteltével a következő szakasz, amikor még történhet egy és más, de már tudni, hogy közel az alkonyat... De visszatérve a valóságos és éppen múlófélben lévő utószezonhoz — amely honi földrajzi és éghajlati viszonyaink között általában a ugusztus húszadika után kezdődik, és eltart szeptember végéig, sőt néha egy kicsit tovább is. — hadd mondjam el. hogy ennek az utószezonnak az eleje is átmentett valamit a szezon harsán yságából. Nem véletlenül : alapos megfontolás után választottuk ezt az időpontot a »nyaralásra- : Józan, hétköznapi szempontok vezettek : nem kell olyan sokáig sorbaallni a keszegért, csitulóban a hangzavar, a strandon több négyzetméterrel megnő az egy személyre jutó »élettér- ... És ugyancsak ezért döntöttünk a nem túl forgalmas, szerény fürdőhely mellett — remélvén, hogy klausztrofobiánk ott nem fog súlyosbodni. M em is csalódtunk. Érkezésünk napján még javában zajiott az élet: a nyaralóhely igazi, bár nem hivatalos központja, nem messze a mólótól és a vasútállomástól, százféle ínyencséggel hívogatott. Lángossütő. pecsenye- sütő, halsütő (tengeri halat sütöttek, mi sem természetesebb egy magyar tó partján), borozó, söröző, butik, bizsu- és emléktárgyárus — minden, ami szem-szájnak ingere. Csinos lányok és izmos, barnára sült fiúk, pajkos gyerekek és jóságos nagymamák; a pecsenyesütő környékéről zsíros bajusszal el- surranó, majd zöldesen fénylő szemmel visszaiopa- kodó. elégedett macskák — szóval maga az idill. Nem volt nehéz összeba- rátkozmmk a »tájjellegű« borozóban sürgölődő ex-repülőtiszt , csapossal és a körülötte csoportosuló törzsvendégekkel: az ex-bokszoló áléjjeliőr, az ex-mérnök kőművessegédde], meg a többi ex-nemtudomkivel, akiket az ital szeretet© kis «közösséggé kovácsolt, és akik mind megfontolt okos helybéli vagy környékbeli emberek voltak. Tőlük távol állta iwmlrttrartto. raut Agr artwt néhány hebehurgya, tonrátejű nyaratóvemdéetől ; ők tudták, hogy jövőre is itt akarnak lerészeged™, minden áldott nap, s nem engedhetik meg maguknak a »-balhé« felelőtlen luxusát... A legrokonszenvesebb talán a nagy hasú, álmos szemű ex- bokszóló volt. Az első nap tehát az ismerkedés jegyében telt el. Közben megismerkedtünk a tájjal is. Ez igazán nem csúnya, csak érdektelen; a víztükröt rövid időre megszépíti a naplemente sugárzása, de ezt a melegebb fényt hamarosan elnyeli az esti szürkület, s a képeslaphangulat is vele tűnik . .. Másnap délelőtt a derék, részeges exek körében parázs volt a hangulat: múv- denki az éjszakai eseményekről beszélt. A kempingbep hat felnőtt férfiú üdülés- vagy kikapcsolódásképpen megerőszakolt egy tizennégy éves lányt; a holtrészeg ex-bok- szoló figyelt föl a sikoltozásra, szokásos éjszakai te- kergése közben. Betörte a faház va 1 mennyi ablakát, de a vidám táraság szerencséjére egyiken sem fért be a roppant nagy hasával, így nem tehetett mást, csak értesítette a mentőket meg a rendőrséget... É pp időben : az mák nem követték a már említett szakkönyvek ésszerű tanácsát, amely az élet hármas tagozódásának hevenyeszet elméletét volt hivatott az előbbiekben alátámasztani : a gyereket ajultan találták. Később a rendőrök is megérkeztek; a hat férfi — köztük a leány nevelőtanára, akinek felügyelete alatt üdült —, mint aki dolgát jól végezte, mélyen aludt a faházban. A hirtelen ébresztett részegek bambaságávad vaimennyien egybehangzó vallomást tettek: szórakoztak az este. azután nem tudják, mi történt . •. Ennyi borzalom után szinte megnyugtató látvány vol-t a nyaraló (pihenő, üdülő, kikapcsolódó) család, amely a halászcsárdában fogyasztotta ebédjét. Az asszony gömbölyű volt és merev tekintetű, a férfi csontos, szikár, hosszú orrú és fagyos; a gyerekek, a kövér, színtelen szempillájú kislány és a csenevész, ugyancsak seszinű fiúcska, mint egy tükör - ponyt és egy kecsege frigyének következményed. A család méla unalommal kanalazta a halászlét, a férfi, parancsoláshoz szokott vezető benyomását keltve, kurta orrhangon díimnyögött, utasításokat adott a pincérnek és az italosnak; ivadékai meg- reszk ettek, rájuk irányította savószínü szemének hideg pillantását. Minden cselekedetét a célszerűség vezette, egy üveg sört ittak kettesben hitvesével, a gyerekek egy-egy fél tórőscsuszát kaplak, majd illedelmesen megtörölték előirecsücsörödő halszájukat. Gömöry Albert UTÓSZEZON Rptiyi TőktiIó rajza. A művész ft modem művészetek V. szicíliai fesztiválján első dijat nyert kompozíciójához készítette. • «H» epp nem fokapcsolódiik. Vajon akkor rmt-lyen benyomást kelthet? Nyitván ugyanez a ridegség, céltudatosság, csak éppen sötétszürke öltönyben, tehér- ingesen, nyakkendősen ... Most azonban az egész halcsalád k oszlott, piros melegítőben kapcsolódott ki a hétköznapokból ; a tükör- ponyt-feleség sbrandlabda méretű fenekén jókora sárfolt éktelenkedett, a családfő bütykös lábát foszladozó gumipapucsba bújtatta. Később láttam őket a strandon. A kecsegeorrú egy romgygyá olvasott krimibe mélyedt. a feleség palacsintát tömött a kis halak szájába. Egyszer kettesben is szórakoztak : egész üveg bort ___________ ittak a szarvasp örkölthöz; az asszonyka ettől kacarászni kezdett és szerette volna elhú- zaitni , a nótáját; a férj arcán is fanyar mosolyféle derengett és némi vonakodás után engedélyezte a mulatságot. Szóval ez a nyaralás, szórakozás, kikapcsolódás — tűnődtem akkor. És később azt gondoltaim,: eltekintve attól, hogy az úgynevezett szórakozás, kikapcsolódás kétségtelenül a világ legunalmasabb időtöltése, vajon miért van az, hogy az emberek többsége e címszavak ürügyén hajlandó mélyen leszállói saját erkölcsi és szellemi igényei alá, és —, mint az iskoláslány esetében — aljasságokat követ el vagy — jobbik esetben, — ember- pusztító unalomra, ostoba olvasmányokra, 'a legseké- lyesebb álszórakozásra vagy gusztustalan lomposságra fanyalodik. Talán a nyaralás — rendszerint egy évben egyszer előforduló — élménye olyan felszabadító hatást gyakorol az emberre, amitől még az erőszak vagy a kongóén üres időmúlatás is szalonképessé válik? M indenesetre a valóságos, a naptár- segítségével behatárolható utószezon, napjai peregtek tovább — es ahogy az lenni szokott, egyre szaporább ritmusban. A következő hét végen a kempin,glakok többsége sátrat bontott, es ki ballagott a vasútállomásra. Később bezárt a lán- góssütő és búcsú nélkül eltűnt az emléktárgy árus. A házaspár már korábban hazautazott; a kis halakat bizonyára varta az iskola. Aztán — s ez már valóban az elmúlás fuvallata volt — lehúzta a rolót a borozó- főnök ex-pilótacsapos. és vele együtt szétszéledtek a kellemesen berúgott exek. Majd fölszedte sátorfáját a pecse- nyés is ... Az utószezon közepének vége felé jártunk. A tóparton időnként metszőén hideg szél söpört végig, az utak mentén vadgesztenyék hullottak az eJsárgult lombok közül. Hmra Gyula életművét bemutató kiállítás nyílt a Vígadó galériában. Képünkön a kiál lításon bemutatott »Vörös galamb«. Kelemen Laps Kassák-album cxn Kimégy, mondtad, meglépsz magányod kénytelen porondjáról; mélyen megvetette itt a míveskedő kordivat jövőért indázó utópiáid, s akik süket szobákban olvadozva böngészték a lepkesúlyú fényt, mely a jelen napja felől ragyogott (ahány pillarezdülés, annyi költemény), várták, hogy szibarista istenük fojtogató nyugalmában higgy, de a valóság robbantotta a magyarázatot; — most töprengsz valahol, hogyan lehetne másképp összerakni, s míg a szándék szilárdan épül, érzed továbbra is a részeket széttoló kegyetlen kapcsolat-hiányt. Kerék Imre BUDAI SZOBROK Íme szobor-halottavt a föld méhéből megszüli újra ami volt eddig lappangó titok rejtelem a fényre kibukva feligézi csodáktól-elszokott hályogülte szemünket szól hozzánk nyçlven-tûli nyelven micsoda ünnep fénye tündököl a szűz mosolyában letűnt korok megmenekült varázsa sugárzik az eleven kőből vigaszul annyi vérre gyászra emeljétek arcotok nézzetek szemükbe félezer éven át alvó kőférfiak köasszonyok megcsonkított-töredezett ajkatok zengje ki az enyészet sötét tárnáiból Nap felé szálló elnémithatatlam dallamot Eugenio Flaiano A mintalakás Hogy elképzelése legyen erről a házról, bemutatom önnek a mintalakást. Ez itt a kis bejárat. Az ősi átrium. A lakás előszobája. A három ajtó: a hálóé, a nappalié, a mellékhelyiségeké. Villany nincs benne, de minek ide villany? Átjárószoba, ami egyébként igen vidám lehet, ha élénk színekkel festjük ki a falait. Egyet sárgára, egyet zöldre, egyet meg szürkére, a meny- nyezetet pompeji vörösre Ez a kis baldachin a gardróbot takarja. Bájos nemde? Mint egy night club bejárata, meghitt és sejtelmes. A napi munkából hazatérő lakó élvezheti a derűs fogadtatást. Egy kis terjengő fény erősítheti a ... mondjuk csak bátrán, a vétkes kalandnak az érzetét. . . Hazatérni és ott találni a saját feleségünket, amint pezsgői iszik és sztriptízt játszik! Óriási ötlet! Ez a kúp formájú süveg, rézberakással, ez a kandalló. Al'kandalió. Túl a kényelmen, hogy nem kell megrakni, füstje sincs, a tapasztalatok szerint tehát a kémény sem füstölög, kiküszöbölvén így a kémónylyuk tisztításával járó kellemetlenségéket. Azt javaslom, hogy tegyen a tűztérbe egy vörös, elektromos tüzet, mert hát a szemnek , is meg kell adni, ami az övé. Most nézze meg az ablakokat! Panorámásak. No, nem hogy szép lenne innen a kilátás, hanem mert a megnyújtott derékszögű forma lehetővé teszi, hogy átfogja pillantásával a szemközti épület legnagyobb részét, amit még most építenek,' de négy hónap múlva már teljesen lakott lesz. így aztán látni lehet majd a többi lakás belsejét is, a távolság elég kicsi ahhoz, hogy figyelhessük a szomszédok olykor megannyi emberi ízzel és komikummal teli életét. A padló kőből van. Megtörténhet, hogy elcsúszik, rajta, de kárpótlásképpen hideg. Egyébként, ha asz ember nem csúszkálna, mivél töltené a szabad idejét? Ezek itt a mellékhelyiségek. Mire jó a nagy konyha? Elég, ha egy ember tud mozogni benne. És itt egy na- gyón kövér ember is kedvére mozoghat. Ez a kis kör a padlón jelöli azt a pontot, ahol meg kell támaszkodnia a jobb lábával. A vezetékek szilárdan be vannak falazva, meghibásodás esetén elég feltörni a kövezetei. Ez a kellemetlenség a fürdőszobában is érheti, de emiatt ne aggódjon az első hat hónapban. Az ablak egy Ids udvarra néz, amit mi koíostorlkának hívunk. Szép név, ugye? Békét, derűt sugároz. Mint látja, nagyon sötét. Jobb is! A fényre jönnek a legyek. Itt van a személyzeti szoba. Minthogy manapság lehetetlen háztartási alkalmaCsernák Árpád Öregek és kutyák Az idős hölgy az 1. számú házban lakott. Fekete palotapincsije volt; fiatal és nőstény. Szöcskének, becézve Szöcsinek hívta. Az idős úr a 12-tes házban lakott; öreg vizslája volt, matt barna kan, lógó fülű, és Franznak hívta. Az idős hölgy és az idős úr, napjában többször is, más-más időben vitte sétáltatni Szöcsit és Franzot, de éjfélkor mind a ketten. Pontosan éjfélkor indultak otthonról, és pont negyed egykor találkoztak. Az idős hölgy, még évekkel ezelőtt, amikor meghalt a férje, egyedül maradt abban a nagy házban, ahol fölnevelte a gyermekeit. Eladta, és ide költözött a lakótelepre. „Itt mégsincs az ember annyira egyedül” — gondolta. Az idős úr felesége már itt halt meg a telepen. Ok is kertes házat adtak el — hogy lakást vegyenek és rendezzenek be a lányuknak. A megmaradt összegből maguknak is vettek egy másfél- szobásat. „Itt mégis csak közelebb . vagyunk hozzá” — gondolták. Nem sokkal ezután a lány kiment Svédországba, és azóta ott él... Szöcsinek még nem volt dolga kannal. állandóan hajkurászta Franzot, de Franz öreg volt, szomorú, és különben sem vette kutyaszámba Szöcsit.. Hagyta, hogy körülötte ugráljon, futkosson, szörtyögjön. de azt nem szerette, ha piszkálja. Olyankor méltóságteljesen odébbállt. A két özvegy régi és új betegségeikről beszélgetett. — Ügy néz ki, pészméker- re lesz szükségem — mondta az idős hölgy. — Ne hagyja! Azt bizonyos időközönként la kell cserélni, más-más helyre tenni. Volt egy ismerősöm, annak már nem tudták hova tenni. — Milyen időközönként kell cserélni? — Három vagy négy évenként. — Na, akkor engem ez a veszély nem fenyeget — mondta mosolyogva a néni. — Nekem meg nincs étvágyam mostanában — mondta a bácsi. Halkan beszélgettek, de szavaik szinte visszhangzottak a panelok között. Ilyenkor szerettek a legjobban sétálni. Ilyenkor friss levegő zúdult le a közeli hegyekből, és embert sehol sem láttak. Csak egymást. De egymást kezdték már megszokni. És Franz is kezdte már megszokni Szöcsit. Kutyának továbbra sem tartotta, de szórakoztatta furcsa kis tor- zonborz lénye. Néha, nagy kegyesen még játszott is vele. Éjfél után sokáig sétáltak így négyesben. •Meg-megáll- tak, beszélgettek, míg föl nem szvvta őket az éjszaka, koromszin itatósa. aottait találni, a szoba tnére- lei csökkentettek, amolyan szí m boiiku sak. Adjon egy fémpénzt! Halija, ezt az öblös,' friss, zengő hangot? Egy gong! És amikor az egész házban lakni fognak, mindenki hallani fogja, az első emelettől az utolsóig. Kellő gyakorlattal aztán megkülönböztetheti majd a forintost az ötverv- íiBérestől. A zajok mintha egy közösségbe tömörí'tené- nek minket, hasonlókat a hasonlók között. Ma az élet zaj, a zaj élet. Menjünk a hálószobába! Felhívom a figyelmét, hogy valamennyi lakásban á hálószobák egymás fölött helyettiednek el. Szellemes tervezés! Nem találkozhat a lakótársával anélkül, hogy össze ne mosolyognának, és ne sugdosnák a becézéséket, amelyek az intim pi'llanatdk- ban hangzanak el: Pubi, Ma- eus, Cinci, Mófculi, Kutyuli, Mackákám, Baby, Darling' stb. Íme, az udvar- a garázsokkal!. Idővel ezek is megelevenednek, a mellettük lévő autójavító, asztalos- és más műhelyekkel együtt, amelyek talán éjjel is dolgozni fognak. De sajnos, mindezeket a zajokat el fogja nyomni a szomszédos üzemek lármája néhány év múlva, mert a környék rohamosain fejlődik. Ez az ajtó az ún. eltartott személy szobájába vezet. Manapság mindenkinek van eltartottja. Az öné itt remekül fogja magát érezni A szoba a folyosóról kapja a fényt, és ami a levegőt illeti, ön nagyon, jól tudja, hogy az eltartott személyeket a széltől is védeni kell. A lakás ma kifejezetten vidám hely. Dolgozni és tanulni ott vannak a hivatalok és az iskolák:; betegeskedésre, elszigetelődésre, szülésre és elhalálozásra ott vannak a kórházaik . .. Az otthonon kívül történnek dolgok, amik megzavarják a társadalmi életet. Ezért arra törekszünk, hogy a laikusaink olyanok legyelek, mint valami bár, night :!ub, diszkó vagy butik. Hogyan? Igazi lakásokat? Két szobát, ahol szekrények vannák és a gyerekek játszanak, és télen a szekrény tetejére teszik az almát száradni; egy szobát a nagymama számára, egy másikát, a nagynéninek, aki nem talált magának férjet, s még egy másikat az elhunyt nővére gyerekei számára?... Ó, igazán sajnálom. Olyan lines. Bangó Beáta fordítása SOMOGYI NÉPLAP m
