Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
V Játszva tanainak Kíonor6Hk módmxwefkmt Tanbolt az áruházban A Kaposváron nemrég nyűt béke—füredi ABC-áru- ház dolgozói az országiban egyedülál !ó újdonsággal dicsekedhetnek: az üzlethez egy oktatóterem is tartozik, ahol szakmunkástanulókat és szakközépiskolásakat tanítanak a kereskedőmesterség fortélyaira. A tágas teremben minden megtalálható, ami egy korszerű bolt fölszerelése; az ABC teljes árukészletéből is van itt egy-egy mintadarab. Ezeken kívül minden audiovizuális • oktatási segédeszköz rendelkezésükre áll, a legérdekesebb azonban régj- ségsaaok — ez a kereskedelem történetének megismerésében segíti a tanulókat. Földest Imréné raakoktató elmondta: — Ilyen körülmények között jó oktatni és tanulni. A bolttól minden segítséget megkapunk, sok elméletben megismert és itt gyakorolt dolgot kint ae ABC-ben is kipróbálnak a gyerekek. Egy működő ABC-áruházzal szoros összeköttetésben ideális helyzetben vagyunk. A gyárak is segítenek: termedő- üzemékkel levelezünk, s ónná* több termékismertetőt is küldtek már, ezzel is javítani tudjuk az oktatást. A tanulók láthatóan élvezettel használják ezt a megszokottnál jóval korszerűbb oktatótermet. Majdhogynem Elpusztult a túrkevei történelmi emlékía játszanak tanulás közben, s így jobban bevésődik a tananyáig is. Jüngling József másodéves szakközépiskolás így beszélt erről: — Itt sokkal jobb, mint a boltban állni és nézelődni. Persze az is hasznos, hogy amikor kimegyünk az ABC- be, a dolgozók. segítenek. Mi élelmiszeres szakképzésen veszünk részt, s ezt csak ilyen körülmények között lehet igazán jól csinálni. Megszűnt Tűnkévé egyik történelmi nevezetességének, a hajdani Népliget északi sarkán álló hatalmas tölgyfának életműködése. Az immár jórészt kopasz ágakkal égbe nyúló faóriás pusztulását már nem tudták megakadályozni. A szájhagyomány szerint Bercsényi Miklós kuruc generális 1705-ben ez alatt a fa alatt irta meg levelét Túrkevéfoói, II. Rákóczi Ferencnek. A nevezetes levél arról szólt, hogy a túriak keményen védekeznek a délvidéki rácok betörése ellen. Az osztrákok zsoldjába szegődött rácok azonban Erdély felől nagy haderővel támadják a kurucok seregeit. A túlerővel szemben álló Nagykunság népének — megelőzve a pusztulási — a tokaji vár védelme alatt a fejedelem raka- rrva/3 birtokára vadó áttelepítését rendelték eL A »raka- mazi Hutásnak« nevezett történelmi eseményről, vagyis a ki ürítési'öl kapott tájékoztatást a fejedelem a generális 1 eveiében. Az egész felső fal« létegaëf- visszaíojtva figyelt. Csak ides volt otthon, s amikor a kuikiu cskáioabl akon keresztül meglátta a lesben álló rendőrt, elájult, mert azt hitte, nagyapát akarja lelőni. A kutya nem jött. Máskor dühtől tajtéko-zva rontott az utcára, ha valaki a kapujuk közeiébe merészkedett, most meg mintha megérezte volna a halálos veszélyt, nem moadudt. És azóta fél a rendőrtől, aki most már nyugodtan bejöhet az udvarra éjszaka is, ha hallgatóm! akar. Még megugatni sem meri. Nemcsak ganéztam, vizet hordtam, udvart söpörtem, tehenet, disznót etettem, hanem két napra elég tüzelőről is gondoskodtam. Két jókora hasábot fölfűrészeltem, szétaprítottam, azután rozsét vágtam. Rengeteg rozsét. Iparkodtam, hajtottam magam kegyetlenül. Minél előbb végzek, biztattam magam annál hamarabb mehetek fürödni. Tegnap volt egy kis eső, éppen hogy megmutatta magát, s no megint fullasz- tó a hőség. Ily étikor a legjobb a víz. Miközben vagdostam a rozsét, arra gondoltam, hogy egyszer majd nekidurálom magam és le- úszok a nagyhidig. Nem először jutott eszembe, régóta tervezem, bár a gátőrháztól a nagyhidig sokat kell úszni, legalább két kilométert. Legény kell oda. Nem is mostanra tervezem, későbbre, amikor majd olyan lesz a karom, mint a dorong és a bátorság is megerősödik bennem. Mert izmos karok kellenek a hosszú úszáshoz, és bátorság, hogy el tudjak bánni a félelemmel, mely annál szívósabban akaszko- dik rám, béklyózza a végtagjaimat, minél tovább maradok a vízben, egyedül. Nagyapa szokta mondani: mielőtt a mély vízbe mégy, Ham, jól nézz a folyó szemébe. Ha alattomosságot látsz benne, hagyd ott azonnal, mert olyankor áldozatra les. Leplezi ugyan a szándékát, de a szeme elárulja Búnak, aki ismeri. Otyankor sárga színe van. Gonosz-sárga. Máskor meg zöldeskék, áttetsző, szelíd. Évente kétszer, háromszor, de előfordul, hogy ötször, hatszor is eísárgul a szeme, s olyankor jaj annak, akit a karja közé kap. Különösen a karakán legényeket szereti, akik a zsilipnél szoktak fejest ugrani vagy akik a nyakukba veszik a lányt és úgy akarnak átúszni a túlsó partra. Tavaly két legényt sodort el a Rábca, tavalyelőtt is kettőt. Ezek közül az egyik nem idevalósi traktoros lányt vitt magával. A kiöntésben kezdtek ölelkezni, s nagy bódulatukban nem vették észre, hogy a meder felé sodródnak. Amikor elmerültek, két pap gázolt utánuk, a helybeli plébános és egy idevalósi születésű premontrei szerzetes, aki mióta feloszlatták a rendjét, a nővérénél lakik, A medernél visz- szahőköltek, megijedtek a folyó elsárgult szemétől. Keresztet vetettek, s hosszan imádkoztak. A szerelmesek pedig lassú tánclépésben tették meg az utat a nagyhidig, ott bukkantak föl a mélyből, másnap hajnalban. Cséplés elején egy IS esztendős városi fiút ölt meg a Rábca Húgainál. Júniusban érettségizett. Elszegődött a pusztára cséplőellen- őrnek, de a masinának a közelébe se került. Mihelyt megérkezett, lement a partra. Fecske fürdőnadrágot és gumisapkát viselt, az egész puszta megcsodálta érte. Nagy hőség volt. Tornászott, mielőtt a vízbe ment, kézen járt a fűzfák között. Azután Győrig gyalogolt • alatt. Személyzetisek és fiatal szakemberek Hat eve működik Kaposváron a Szervezési e.s Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének keretében a személyzeti vezetők klubja. Munkájukról, elképzeléseikről kérdeztem Lovró Mihályt a klub vezetőségi tagját, a Finommechanikai Vállalat 3. számú gyárának személyzeti vezetőjét. — Az utóbbi évek során többféle formát is kerestünk, hogyan tudnánk egymás munkáját segítve hatékonyabban dolgozni. Ez azért is lényeges, mert néhány helyen a személyzeti és oktatási munka — bár rendelet szabályozza — nem kap megfelelő súlyt a vállalatnál Mindem vállalatnál természetesen az igazgató az első számú személyzeti vezető, de ő minden másért is felel, tehát a személyzeti és oktatási apparátus feladata, hogy a gazdasági vezetőt mentesítse. Feladatmegosztásról van szó. A klub működése során /több módszert is kipróbáltunk. Meg akartuk ismerni a kollégák munkáját, és bemutatni a saját tevékenységünket. így például esettanulmányokat készítettünk a .siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalatnál és az FMV-ben. Ezeket és a káderhelyzetről szóló jelentéseket megvitattuk. A klubüléseken gyakran szó esik arról, hogy mindenütt meg kell teremteni a jó személyzeti és oktatási munka feltételeit, el kell érni, hogy a társvezetők fogadják el partnernak a személyzeti vezetőt. A személyzetisek évente hat—hét alkalommal találkoznak, Az oktatással kapcsolatos munkában is segítik egymást, hiszen minden vállalatnál mások a feltételek. Ha valahol néhány tanulóra van csak szükség egy szakmában, akkor képzésüket ott oldják meg. ahol nagyobb létszámú csoport oktatását kezdik meg. — Egyik legfontosabb feladatunk, hogy elébe menjünk a személyzeti igényeknek. Nagyon fontos számunkra a szakfolyóiratok tanulmányozása, az információ- és a tapasztalatcsere Évente egy-egy megyei vezetőt is meghívunk a klubba, egyszer évente egy előre kijelölt vállalatnál találkozunk. Olyankor a vállalat munkájáról, személyzeti és káderhelyzetéről kapunk tájékoztatást. Nemrég egy, a személyzeti munkáról készített riportot vettünk magnószalagra a rádióból; hamarosan meg is vitatjuk a műsort a kollégákkal. A vezetővé válásról, a fiatalokkal való törődésről volt szó a személyzeti vezetők klubjának legutóbbi ülésén. Ott voltak az »érdekeltek«, a fiatal vezetők klubjának tagjai is. A beszélgetésen többen is hangsúlyozták, hogy nagy szükség van a korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalokra. Megengedhetetlen, hogy a pozícióféltés miatt, a fiatalokat hátráltató légkör alakuljon ki. Letelepítésük a vezetőutánpót.lás egyik sarkalatos és legtöbb vitára alkalmat adó kérdése. Mint az egyik személyzetis szellemesen megjegyezte, a fiatalok a pályázati felhívásokat alulról kezdik olvasni: lakáskiutalás nélkül szinte lehetetlen megnyerni bárkit is. Megszokott dolog, hogy a fiatal mérnököt művezetőnek nevezik ki, hogy részesülhessen a mun kaslakás -akció kedvezményei ben. Megyénkben az ezer ipari foglalkoztatottra jutó mérnökök, jogászok és közgazdászok száma az országos átlagnak a fele. A diákklobokban folyó munka ellenére is csak kevés somogyi fiatal tér vissza a felsőoktatási intézményekből. A káderfejlesztósi tervek, az új módszerek elterjedésével nőtt a fiatalok betekintési lehetősége a vállalati elképzelésekbe. A vezetőve váláshoz szükséges idő és a bejárandó lépcsőfokok a munka jellegétől éppúgy függenek, mint a személyes tulajdonságoktól. A vezetői munkával szemben támasztott követelmények között azonban egyre jelentősebb a szakmai ismeret. Ez az intenzív gazdaságfejlődési szakasz egyik alapvető feltétele. A következő ötéves terv feladatai »levizsgáztatják« a vállalatokat, a szövetkezeteket és az intézményeket, hogy hogyan gazdálkodtak szellemi erőforrásaikkal, A szellemi tevékenységgel kiaknázható termeiékenysegi tartalékoknak elsődleges fontossága lesz mindenütt. Azok a somogyi vállalatok és szövetkezetek, ahol jói oldják meg feladataikat, a személyzeti és a káderfejlesztési kérdésekhez is bátran nyúltak az elmúlt években. Cs. L. Egy kisfiú tragédiája Az emberek nem voltak közömbösek .. Ez a tragédia még júliusban történt: mint annak idején beszámoltunk róla. hogy az anyai bántalmazások, kínzások következtében a 23 eves. habócsai Orsós Mária László nevű, kétéves kisfia meghalt. Az ügy nemreg került a bíróság elé, és példás ítélet született. Hazasétált, mondták a húgénak sajnálkozva. Nagyapa szerint, amikor a Rábca kegyetlenkedik, a szabad Hány elpusztításáért fizet. Ez a mostani Rábca tulajdonképpen csatorna, akárcsak a Fekete-metszés. Emberek vágtak a Hansag testébe, a múlt század cégén, amikor a lápvilág nagyrészét lecsapolták. Mederbe szorították a kószáló vizeket, s oda az öreg Hány sárkányát is, aki hajdan különösen Bősárkány alatt szeretett heverészni, selymes gyékényen, hűvös sátorban. Most arra kényszerült, hogy abban a szűk mederben éljen. Azt mondják, nem bír egy helyen megmaradni, folyton úton van. Elmegy Rábcakapitól Győrig, onnan meg vissza. Nincs nyugta, mióta a birodalmát elveszítette. A Rábca őérte is bosz- szút áll. A régi öregek sokszor mondták, hogy ennél szeli- debb sárkányt sehol a világon nem lehetett találni. Nem ártott senkinek. Csak heverészett a gyékényen és gyönyörködött a végtelen Hányban. Szerette a vidám, kóbor vizeket, örült a hal- szaporulatnak, jóindulattal szemlélte a halászt, a vadászt, a pákászt és a baromőrzőt, aki télen is a csillagok alá hajtotta a gulyáját. Nézz körül, fiam, szólt egyszer nagyapa keserűen, amikor a Hányban jártak. Semmi sincs már abból, amit az a szerencsétlen sárkány szeretett ... (Folytatjuk.) Orsós Mária első gyeime- ke 1972-ben született. A lány 1975-ben élettársi kapcsolatban élt Bogdán József babó- csai pásztorral; egy év múlva fiuk született, majd 1978-ban László és István — a két iker —, egy évre rá pedig kislány. Az ikrek közül László mozgássérült — dongalábú — volt; később megműtötték, gyógyították. A kisgyermekek állami gondozásban nevelkedtek, az asszony és élebtársa ugyanis egy faluszéli putriban lakott, a két nagyobb gyermekkel... Később tanácsi kölcsönnel ' a'káshoz jutott a család, bent a faluban. Antiikor az asszony meghallotta, hogy fölemelték a családi pótlék összegét, azonnal elment a helyi tanácsra és kérte: szüntessék meg a gyermekek állami gondozását, engedjék, hogv hazahozza őket. A tanácson azonban jól ismerték, így megtagadták a kérés teljesítését; úgy vélték, nagyobb biztonságban vannak a kicsik másutt, és ott jobban is gondoskodnak róluk. Csakhogy Orsós Mária nem nyugodott bele, hiszen ha hazahozza őket, a családi pótlék összege háromezer forint fölé emelkedik.. . Ezért Barcsra utazott, aiz ottani tanácsra ment. És ott ki tudja, milyen meggondolás alapján, de megkapta a beleegyezést ; hazaköltöztetheti gyermekeit. Hogy miért jártaik el ,így, a helyi tanácsot megkerülve, az máig is rejtély; tény, hogy aiz asz- szony hazahozta a három kicsit. A két nagyobb gyereket Orsós Mária úgy ahogy szívlelte — a kislányt kedvelte is —, de az ikreket gyűlölte. És ezt naponta bebizonyítottál. Csavargóit, a nagyobb gyermekeket kizárta a lakásból, a kicsiket bezárta, étel és ital nélkül. Sőt az ikreket, mint az apróállatokat, tekótozte, „nehogy et bitangul janak*. . ! Elmondani is lehetetlen, milyen szenvedésben volt részük. Ha a szomszédok megsajnálták valamelyiket, és egy szelet zsíros kenyeret adtak nekik, az asszony bosszút állt (!) a gyermekeken. Ütötte, harapta őket; mindent elkövetett, hogy nagyobb fájdalmat okozzon nekik A faluban is elterjedt a híre, hogy Orsós Mária mtt tesz a gyermekeivel, és az emberek emellett nem mentek. el közömbösen. Egy asz- szorny föl is kereste a családot; borzai más állapotokat talált, a gyermekek kikötoz- ve, Lacika, egy darab kőkemény kenyeret majszolt, de hiába, mert sebes, fölrepedt szájába nem tudta bevenni a falatot. Kicsi testât sebek borították. Vajon a község koxigaagtév- tási szervei miért nem tettek valamint a gyermekek érdekében ? Jártak Orsósék- nál — ott azonban majdnem megverték őket . ' (Figyelmeztették is ezért a férjet.) Aztán elhatározták, hogy a gyermekeket bölcsődébe küldik, hogy legalább napközben legyeinek emberi körülmények között. De sokat már nem tudtak tenni. A bölcsődei felvételre nem került sor: július 2-án, Lacika beieha.it a kínzásokba. Az ügyet Kaposváron, a Megyei Bíróság dr. Újkérg Csaba tanácsa tárgyalta. Az asszonyt kiskorúak veszélyeztetése és halált okozó testi sértés bűntette miatt nyolcévi — börönben letöt- tendő — szabadságvesztésre ítélte, tíz évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője föllébbezefct. Megjegyezzük: amnrft, amit Orsós Mária Lacikával tett, a büntetési tétele kettőtő] nyolc évig terjedő szabadságvesztés. D. T.
