Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

V Játszva tanainak Kíonor6Hk módmxwefkmt Tanbolt az áruházban A Kaposváron nemrég nyűt béke—füredi ABC-áru- ház dolgozói az országiban egyedülál !ó újdonsággal di­csekedhetnek: az üzlethez egy oktatóterem is tartozik, ahol szakmunkástanulókat és szakközépiskolásakat taníta­nak a kereskedőmesterség fortélyaira. A tágas teremben minden megtalálható, ami egy kor­szerű bolt fölszerelése; az ABC teljes árukészletéből is van itt egy-egy mintadarab. Ezeken kívül minden audio­vizuális • oktatási segédesz­köz rendelkezésükre áll, a legérdekesebb azonban régj- ségsaaok — ez a kereskede­lem történetének megisme­résében segíti a tanulókat. Földest Imréné raakoktató elmondta: — Ilyen körülmények kö­zött jó oktatni és tanulni. A bolttól minden segítséget megkapunk, sok elméletben megismert és itt gyakorolt dolgot kint ae ABC-ben is kipróbálnak a gyerekek. Egy működő ABC-áruházzal szo­ros összeköttetésben ideális helyzetben vagyunk. A gyá­rak is segítenek: termedő- üzemékkel levelezünk, s ón­ná* több termékismertetőt is küldtek már, ezzel is ja­vítani tudjuk az oktatást. A tanulók láthatóan élve­zettel használják ezt a meg­szokottnál jóval korszerűbb oktatótermet. Majdhogynem Elpusztult a túrkevei történelmi emlékía játszanak tanulás közben, s így jobban bevésődik a tan­anyáig is. Jüngling József másodéves szakközépiskolás így beszélt erről: — Itt sokkal jobb, mint a boltban állni és nézelődni. Persze az is hasznos, hogy amikor kimegyünk az ABC- be, a dolgozók. segítenek. Mi élelmiszeres szakképzésen veszünk részt, s ezt csak ilyen körülmények között lehet igazán jól csinálni. Megszűnt Tűnkévé egyik történelmi nevezetességének, a hajdani Népliget északi sarkán álló hatalmas tölgy­fának életműködése. Az im­már jórészt kopasz ágakkal égbe nyúló faóriás pusztulá­sát már nem tudták megaka­dályozni. A szájhagyomány szerint Bercsényi Miklós ku­ruc generális 1705-ben ez alatt a fa alatt irta meg leve­lét Túrkevéfoói, II. Rákóczi Ferencnek. A nevezetes levél arról szólt, hogy a túriak kemé­nyen védekeznek a délvidéki rácok betörése ellen. Az osztrákok zsoldjába szegődött rácok azonban Erdély felől nagy haderővel támadják a kurucok seregeit. A túlerővel szemben álló Nagykunság né­pének — megelőzve a pusz­tulási — a tokaji vár védel­me alatt a fejedelem raka- rrva/3 birtokára vadó áttele­pítését rendelték eL A »raka- mazi Hutásnak« nevezett tör­ténelmi eseményről, vagyis a ki ürítési'öl kapott tájékozta­tást a fejedelem a generális 1 eveiében. Az egész felső fal« létegaëf- visszaíojtva figyelt. Csak ides volt otthon, s amikor a kuikiu cskáioabl akon keresz­tül meglátta a lesben álló rendőrt, elájult, mert azt hitte, nagyapát akarja lelő­ni. A kutya nem jött. Más­kor dühtől tajtéko-zva rontott az utcára, ha valaki a kapu­juk közeiébe merészkedett, most meg mintha megérezte volna a halálos veszélyt, nem moadudt. És azóta fél a rendőrtől, aki most már nyu­godtan bejöhet az udvarra éjszaka is, ha hallgatóm! akar. Még megugatni sem meri. Nemcsak ganéztam, vizet hordtam, udvart söpörtem, tehenet, disznót etettem, ha­nem két napra elég tüzelő­ről is gondoskodtam. Két jó­kora hasábot fölfűrészeltem, szétaprítottam, azután ro­zsét vágtam. Rengeteg rozsét. Iparkodtam, hajtottam ma­gam kegyetlenül. Minél előbb végzek, biztattam magam annál hamarabb mehetek fürödni. Tegnap volt egy kis eső, éppen hogy megmutatta magát, s no megint fullasz- tó a hőség. Ily étikor a leg­jobb a víz. Miközben vag­dostam a rozsét, arra gon­doltam, hogy egyszer majd nekidurálom magam és le- úszok a nagyhidig. Nem elő­ször jutott eszembe, régóta tervezem, bár a gátőrháztól a nagyhidig sokat kell úszni, legalább két kilométert. Le­gény kell oda. Nem is mos­tanra tervezem, későbbre, amikor majd olyan lesz a karom, mint a dorong és a bátorság is megerősödik ben­nem. Mert izmos karok kel­lenek a hosszú úszáshoz, és bátorság, hogy el tudjak bánni a félelemmel, mely annál szívósabban akaszko- dik rám, béklyózza a vég­tagjaimat, minél tovább ma­radok a vízben, egyedül. Nagyapa szokta mondani: mielőtt a mély vízbe mégy, Ham, jól nézz a folyó sze­mébe. Ha alattomosságot látsz benne, hagyd ott azon­nal, mert olyankor áldozat­ra les. Leplezi ugyan a szándékát, de a szeme el­árulja Búnak, aki ismeri. Otyankor sárga színe van. Gonosz-sárga. Máskor meg zöldeskék, áttetsző, szelíd. Évente kétszer, háromszor, de előfordul, hogy ötször, hatszor is eísárgul a szeme, s olyankor jaj annak, akit a karja közé kap. Különösen a karakán legényeket szereti, akik a zsilipnél szoktak fe­jest ugrani vagy akik a nya­kukba veszik a lányt és úgy akarnak átúszni a túlsó part­ra. Tavaly két legényt sodort el a Rábca, tavalyelőtt is kettőt. Ezek közül az egyik nem idevalósi traktoros lányt vitt magával. A kiöntésben kezdtek ölelkezni, s nagy bó­dulatukban nem vették ész­re, hogy a meder felé sod­ródnak. Amikor elmerültek, két pap gázolt utánuk, a helybeli plébános és egy ide­valósi születésű premontrei szerzetes, aki mióta felosz­latták a rendjét, a nővéré­nél lakik, A medernél visz- szahőköltek, megijedtek a folyó elsárgult szemétől. Ke­resztet vetettek, s hosszan imádkoztak. A szerelmesek pedig lassú tánclépésben tet­ték meg az utat a nagyhidig, ott bukkantak föl a mélyből, másnap hajnalban. Cséplés elején egy IS esz­tendős városi fiút ölt meg a Rábca Húgainál. Június­ban érettségizett. Elszegő­dött a pusztára cséplőellen- őrnek, de a masinának a közelébe se került. Mihelyt megérkezett, lement a part­ra. Fecske fürdőnadrágot és gumisapkát viselt, az egész puszta megcsodálta érte. Nagy hőség volt. Tornászott, mielőtt a vízbe ment, kézen járt a fűzfák között. Azután Győrig gyalogolt • alatt. Személyzetisek és fiatal szakemberek Hat eve működik Kapos­váron a Szervezési e.s Veze­tési Tudományos Társaság megyei szervezetének kere­tében a személyzeti vezetők klubja. Munkájukról, elkép­zeléseikről kérdeztem Lovró Mihályt a klub vezetőségi tagját, a Finommechanikai Vállalat 3. számú gyárának személyzeti vezetőjét. — Az utóbbi évek során többféle formát is keres­tünk, hogyan tudnánk egy­más munkáját segítve haté­konyabban dolgozni. Ez azért is lényeges, mert né­hány helyen a személyzeti és oktatási munka — bár rendelet szabályozza — nem kap megfelelő súlyt a válla­latnál Mindem vállalatnál természetesen az igazgató az első számú személyzeti veze­tő, de ő minden másért is felel, tehát a személyzeti és oktatási apparátus feladata, hogy a gazdasági vezetőt mentesítse. Feladatmegosz­tásról van szó. A klub mű­ködése során /több módszert is kipróbáltunk. Meg akar­tuk ismerni a kollégák mun­káját, és bemutatni a saját tevékenységünket. így pél­dául esettanulmányokat ké­szítettünk a .siófoki Kőolaj­vezeték-építő Vállalatnál és az FMV-ben. Ezeket és a káderhelyzetről szóló jelen­téseket megvitattuk. A klubüléseken gyakran szó esik arról, hogy minde­nütt meg kell teremteni a jó személyzeti és oktatási munka feltételeit, el kell ér­ni, hogy a társvezetők fo­gadják el partnernak a sze­mélyzeti vezetőt. A személyzetisek évente hat—hét alkalommal talál­koznak, Az oktatással kap­csolatos munkában is segí­tik egymást, hiszen minden vállalatnál mások a feltéte­lek. Ha valahol néhány ta­nulóra van csak szükség egy szakmában, akkor képzésü­ket ott oldják meg. ahol na­gyobb létszámú csoport ok­tatását kezdik meg. — Egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy elébe men­jünk a személyzeti igények­nek. Nagyon fontos szá­munkra a szakfolyóiratok tanulmányozása, az informá­ció- és a tapasztalatcsere Évente egy-egy megyei veze­tőt is meghívunk a klubba, egyszer évente egy előre ki­jelölt vállalatnál találko­zunk. Olyankor a vállalat munkájáról, személyzeti és káderhelyzetéről kapunk tá­jékoztatást. Nemrég egy, a személyzeti munkáról készí­tett riportot vettünk magnó­szalagra a rádióból; hama­rosan meg is vitatjuk a mű­sort a kollégákkal. A vezetővé válásról, a fia­talokkal való törődésről volt szó a személyzeti vezetők klubjának legutóbbi ülésén. Ott voltak az »érdekeltek«, a fiatal vezetők klubjának tag­jai is. A beszélgetésen többen is hangsúlyozták, hogy nagy szükség van a korszerű is­meretekkel rendelkező fia­talokra. Megengedhetetlen, hogy a pozícióféltés miatt, a fiatalokat hátráltató légkör alakuljon ki. Letelepítésük a vezetőutánpót.lás egyik sar­kalatos és legtöbb vitára alkalmat adó kérdése. Mint az egyik személyzetis szelle­mesen megjegyezte, a fiata­lok a pályázati felhívásokat alulról kezdik olvasni: la­káskiutalás nélkül szinte le­hetetlen megnyerni bárkit is. Megszokott dolog, hogy a fiatal mérnököt művezetőnek nevezik ki, hogy részesül­hessen a mun kaslakás -akció kedvezményei ben. Megyénkben az ezer ipari foglalkoztatottra jutó mér­nökök, jogászok és közgaz­dászok száma az országos átlagnak a fele. A diákklo­bokban folyó munka ellené­re is csak kevés somogyi fia­tal tér vissza a felsőoktatási intézményekből. A káderfejlesztósi tervek, az új módszerek elterjedésé­vel nőtt a fiatalok betekin­tési lehetősége a vállalati el­képzelésekbe. A vezetőve váláshoz szükséges idő és a bejárandó lépcsőfokok a munka jellegétől éppúgy függenek, mint a személyes tulajdonságoktól. A vezetői munkával szemben támasz­tott követelmények között azonban egyre jelentősebb a szakmai ismeret. Ez az in­tenzív gazdaságfejlődési sza­kasz egyik alapvető feltétele. A következő ötéves terv fel­adatai »levizsgáztatják« a vállalatokat, a szövetkezete­ket és az intézményeket, hogy hogyan gazdálkodtak szellemi erőforrásaikkal, A szellemi tevékenységgel ki­aknázható termeiékenysegi tartalékoknak elsődleges fon­tossága lesz mindenütt. Azok a somogyi vállalatok és szö­vetkezetek, ahol jói oldják meg feladataikat, a sze­mélyzeti és a káderfejlesz­tési kérdésekhez is bátran nyúltak az elmúlt években. Cs. L. Egy kisfiú tragédiája Az emberek nem voltak közömbösek .. Ez a tragédia még július­ban történt: mint annak ide­jén beszámoltunk róla. hogy az anyai bántalmazások, kín­zások következtében a 23 eves. habócsai Orsós Mária László nevű, kétéves kisfia meghalt. Az ügy nemreg ke­rült a bíróság elé, és példás ítélet született. Hazasétált, mondták a hú­génak sajnálkozva. Nagyapa szerint, amikor a Rábca kegyetlenkedik, a szabad Hány elpusztításáért fizet. Ez a mostani Rábca tulajdonképpen csatorna, akárcsak a Fekete-metszés. Emberek vágtak a Hansag testébe, a múlt század cé­gén, amikor a lápvilág nagy­részét lecsapolták. Mederbe szorították a kószáló vize­ket, s oda az öreg Hány sár­kányát is, aki hajdan külö­nösen Bősárkány alatt szere­tett heverészni, selymes gyékényen, hűvös sátorban. Most arra kényszerült, hogy abban a szűk mederben él­jen. Azt mondják, nem bír egy helyen megmaradni, folyton úton van. Elmegy Rábcakapitól Győrig, onnan meg vissza. Nincs nyugta, mióta a birodalmát elveszí­tette. A Rábca őérte is bosz- szút áll. A régi öregek sokszor mondták, hogy ennél szeli- debb sárkányt sehol a vilá­gon nem lehetett találni. Nem ártott senkinek. Csak heverészett a gyékényen és gyönyörködött a végtelen Hányban. Szerette a vidám, kóbor vizeket, örült a hal- szaporulatnak, jóindulattal szemlélte a halászt, a va­dászt, a pákászt és a barom­őrzőt, aki télen is a csilla­gok alá hajtotta a gulyáját. Nézz körül, fiam, szólt egyszer nagyapa keserűen, amikor a Hányban jártak. Semmi sincs már abból, amit az a szerencsétlen sárkány szeretett ... (Folytatjuk.) Orsós Mária első gyeime- ke 1972-ben született. A lány 1975-ben élettársi kapcsolat­ban élt Bogdán József babó- csai pásztorral; egy év múl­va fiuk született, majd 1978-ban László és István — a két iker —, egy évre rá pedig kislány. Az ikrek kö­zül László mozgássérült — dongalábú — volt; később megműtötték, gyógyították. A kisgyermekek állami gon­dozásban nevelkedtek, az asszony és élebtársa ugyanis egy faluszéli putriban lakott, a két nagyobb gyermekkel... Később tanácsi kölcsönnel ' a'káshoz jutott a család, bent a faluban. Antiikor az asszony meghallotta, hogy fölemelték a családi pótlék összegét, azonnal elment a helyi tanácsra és kérte: szüntessék meg a gyermekek állami gondozását, engedjék, hogv hazahozza őket. A ta­nácson azonban jól ismerték, így megtagadták a kérés tel­jesítését; úgy vélték, na­gyobb biztonságban vannak a kicsik másutt, és ott job­ban is gondoskodnak róluk. Csakhogy Orsós Mária nem nyugodott bele, hiszen ha hazahozza őket, a családi pótlék összege háromezer forint fölé emelkedik.. . Ezért Barcsra utazott, aiz ot­tani tanácsra ment. És ott ki tudja, milyen meggondo­lás alapján, de megkapta a beleegyezést ; hazaköltöztet­heti gyermekeit. Hogy miért jártaik el ,így, a helyi taná­csot megkerülve, az máig is rejtély; tény, hogy aiz asz- szony hazahozta a három ki­csit. A két nagyobb gyereket Orsós Mária úgy ahogy szív­lelte — a kislányt kedvelte is —, de az ikreket gyűlöl­te. És ezt naponta bebizonyí­tottál. Csavargóit, a nagyobb gyermekeket kizárta a lakás­ból, a kicsiket bezárta, étel és ital nélkül. Sőt az ikre­ket, mint az apróállatokat, tekótozte, „nehogy et bitan­gul janak*. . ! Elmondani is lehetetlen, milyen szenvedés­ben volt részük. Ha a szom­szédok megsajnálták vala­melyiket, és egy szelet zsí­ros kenyeret adtak nekik, az asszony bosszút állt (!) a gyermekeken. Ütötte, harap­ta őket; mindent elkövetett, hogy nagyobb fájdalmat okozzon nekik A faluban is elterjedt a híre, hogy Orsós Mária mtt tesz a gyermekeivel, és az emberek emellett nem men­tek. el közömbösen. Egy asz- szorny föl is kereste a csa­ládot; borzai más állapotokat talált, a gyermekek kikötoz- ve, Lacika, egy darab kőke­mény kenyeret majszolt, de hiába, mert sebes, fölrepedt szájába nem tudta bevenni a falatot. Kicsi testât sebek borították. Vajon a község koxigaagtév- tási szervei miért nem tet­tek valamint a gyermekek érdekében ? Jártak Orsósék- nál — ott azonban majdnem megverték őket . ' (Figyelmez­tették is ezért a férjet.) Az­tán elhatározták, hogy a gyermekeket bölcsődébe kül­dik, hogy legalább napköz­ben legyeinek emberi körül­mények között. De sokat már nem tudtak tenni. A bölcsődei felvételre nem ke­rült sor: július 2-án, Lacika beieha.it a kínzásokba. Az ügyet Kaposváron, a Megyei Bíróság dr. Újkérg Csaba tanácsa tárgyalta. Az asszonyt kiskorúak veszé­lyeztetése és halált okozó testi sértés bűntette miatt nyolcévi — börönben letöt- tendő — szabadságvesztésre ítélte, tíz évre pedig eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője föllébbezefct. Megjegyezzük: amnrft, amit Orsós Mária Lacikával tett, a büntetési tétele kettő­tő] nyolc évig terjedő sza­badságvesztés. D. T.

Next

/
Thumbnails
Contents