Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
V ! L .44§. £10 LE J Â RJ AI, EGYESÜLJETEK! Ar« ; 1,60 Fs SO M OGYI NÉPLAP ■■■■HIRRHHIIHHIH99IBSM XXXV!.. évfolyam, 269, sjgm * 1980, november 16., vasárnap Célok, irányok, teendők Hálom éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Jyizponti Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a VI. ötéves terv irányelveit. Három éve kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a társadalmi haladásunk gazdasági alapját erősítő, a kos zéptávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vezető part test ölet ele került, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján meg történhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az országgyűlés ele terjesztése A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a VI. ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra. mintsem a konkrét számokra alapozódik' az 1981 és 1985 közötti évek társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata. azaz szembeötlő a program keretjellege, és az is, hogy az előző terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmasság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt cvre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a főhelyre, s ennek következtében az egye« ágazatok, iparterületek differenciáit fejlődésére — a magasabb műszaki, használati erlekü, azaz versenyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhat jifk: art időszerű társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta — ugyanakkor a teendők részleteit, a »hogyant« az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára. Önállóságot feltételez, és ezzel nagy felelősséget is. Ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezéssel, a rugalmas végrehajtással, ugyanakkor t- hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, a ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak objeüitiv elemek; tudomásul kell őket venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyagok, az energiahordozók szűkössége és drágasága; ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerbit a nemzeti jövedelem belföldi lei- használása a tervidőszakban alatta marad a termeit új ériék egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. A terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is. lel tételezi és megköveteli a legszélesebb körű együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem novekede.se évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könflyű, ahogy’ például a mezőgazdasági termelés évi 2—a százalékos bővítése is tartogat kémény feladatokat; a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben pedig úgyszintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a most elfogadott irányelvekhez és a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sok részterület fejlesztésének külön ikidoigozott — végső kialakítás alatt most levő — programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálel link uj elemekre, így egyebek közöti arra, hogy az úgynevezett központi fejlesztési programok mellé — mint amilyen az alumíniumipari, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédő- es intermedier-program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafel használás ésszerűsítésére, az anyagia- karékos'ságra kimunkált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egész’ ségügy, a lakásépítés —szinten önálló, 'de a tervvel szoros egységet alkotó program készül, figyelmet érdéinél, hogy a VI. ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentősen nö az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Évi több, mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztás, csökken a fölhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyeri hitelük — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról is, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat all fenn a célok es a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk; elei jük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Ez éppúgy igaz a termelőágazatuk állóeszköz-állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos realjövedelem-emei- kedésre is. Célokat, irányokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési, vezetési stílust követel — s ebben éppúgy sűrűsödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célokat, az irányokat most már a legszélesebb nyilvánosság ismeri; az értekteremlő, fejlődést szolgáló cselekvésen • *®r, E cselekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. ' ' Tanácskozik a Vasas-szakszervezet kongresszusa Gáspár Sándor és Németh Károly felszólalása Hatszazhetvenezer szak- szervezeti tag képviseletében, 570 küldött és több mint 100 meghívott vendég részvételivel szombaton a vasasok Költői Anna utcai székhazában megkezdődött a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXVIII. kongresszusa. A tanácskozáson rés-zt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nemeth Karoly, az MSZMP Közpopti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Jelen volt a Vasipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Pierre Baghi is. Borovszky Ambrusnak, a Vasas szakszervezet elnökének megnyitója után Herczeg Károly főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. Emlékeztetett árra, hogy az elmúlt öt évben, mind a kohászat, mind a gépipar javította termékeinek minőségét, s több üzeme élni tudott a magasabb követelményeket támasztó exportlehetőségekkel. A tőkés kivitel a javuló lakossági ellátás mellett mindkét ágazatban megkétszereződött. A villamosenergiaipar biztosította az ország energia szükségletét. E gazdasági eredményekkel összhangban fejlődtek a dolgozók elet- és munkakörülményei. A korszerűbb, egészségesebb munkahelyek kialakítására a vállalatok kétezer annyit fordítottak ebben a tervidőszakban, mint az előzőben. A legutóbbi kongresszuson a szociálpolitikai feladatok között fontossági sorrendet határoztak el, s ez érvényesült: öt év alatt 11 ezer munkáslakás épült fel. Kiemelt feladatként kezelték a gyermekintézmények fejlesztését. Csaknem kétmillióan vállaltak szabadidejükben munkát, — segítve az új létesítmények építését. A főtitkár ugyanakkor nem hallgatta el, hogy több gondon nem sikerült úrrá lenni, nem. minden esetben szereztek érvényt az elhatározott céloknak. A kívánatosnál lassúbb ütemű a termekszerke- zet korszerűsítése, sokhelyütt szervezetlen a munka, s ebből eredően nem változott kedvezően a túlóra felhasználás, alacsony a müszakkihaszná- lás, nem javult kellő mértékben a termelékenység. Komoly hátráltató tényező egyes vállalatok niegcsohloso(Folytatás a 2. oldalon.) Barcs második szökökútja. F.ikészüit Barcs második szökökútja, amelyet Garder Antal, a pécsi Zsolnay-gyár iparművésze tervezett. A hófehér porcelán szökőkutat társadalmi munkában állította föl és helyezte üzembe a barcsi Építőipari Szövetkezet Közös Vállalat a Béke utcai csomóponton. Készülődés a KISZ kongresszusára Megkezdődött a felkészülés az ifjúsági mozgalomban a KISZ X kongresszusára. Ezt a jövő év májusának végén tartják. A megyei KlSZ-bizottság csütörtökön tartott rendkívüli testületi ülésén megtárgyalták és elfogadták az előkészítés megyei feladatait tartalmazó intézkedési tervet. Pénteken dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára,,.,tartott előadást Kaposváron, a függetlenített: appa" i'átusok tagjainak, .a nagyüzemi K IS Z - ti tkároknak és az aktivistáknak, majd Sárái Árpád, a .megyei KISZTöbb mint egymilliárdos bevétel Küldöttközgyűlés a kaposvári áfésznál Hatvankét község területén működik a megye legnagyobb áfésza, a kaposvári. Tizenháromezer tagjának képviseletét kétszáz küldött látja el. A küldöttek közgyűlésükön tegnap értékelték az első háromnegyed év tapasztalatait. A most véget érő teiyidőszak alatt fejlődött a legdinamikusabban a kaposvári áfész. Három szövetkezet — a nagyberki, a memyei, a mezőcsokonya—Somogy j á di áfész — tagsága döntött ebben a ciklusban az egyesülés mellett, s átvették a megyei Szövker-társulás irányítását. Dr. László Jenő az áfész elnöke hangsúlyozta: ez a szervezet hosszabb távon is fejlődőképes, van elég erő a tagsági kapcsolatok továbbfejlesztésére. A szövetkezet bevétele az idén is meghaladja az egy- milliárd forintot. Az V. ötéves terv utolsó évének kilenc hónapja után már látható, hogy a legfontosabb területeken — árbevétel, nyereség, hálózatfejlesztés — túlteljesítik ötéves tervük előirányzatait. A céltudatos munkát igazolja az 1976 és 1980 között kapott két kiváló szövetkezet cím és egy országos dicséret. A jó tagsági kapcsolatokat fejezi ki az 1,5 millió forint is, amelyet célrészjegyre fizettek be. A közgyűlésen részletesen elemezték 1980 háromme- gyedé vének munkáját. Az áruforgalom 846 millió forint volt; ez 13 százalékkal magasabb az előző évinél és egy százalékkal több a tervezettnél. A vidéki kiskereskedelmi üzletek forgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a kaposváriaké, az élelmiszerek forgalma pedig a legjobban. A vendéglátó-üzletekben 93 millió forint értéket fogyasztottak a vendégek. Az ételforgalom 5 százalékkal, az alkoholmentes italok forgalma 10 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A nagykereskedelmi tevékenység kiemelkedő: a szövetkezeit felvásárlói 40 millió forint értékű árut vettek meg a kisgazdaságuktól. Néhány ipari i üzem azonban — így az üdítőital- és a seprűüzem — nem érte el az előző évi színvonalat. A szövetkezet nyeresége a háromnegyedevben 21,3 millió forint voll Ez 24 százalékkal magasabb, mint 1979 első kilenc hónapjában. Tovább folytatódott a céltudatos hálózatfejlesztés. Az első felévben adták át Kaposváron a Zaranyi-iakólelepi vegyesüzletel, amely hárommillió forintba került; a Zsebe Áruház mellett ételbár nyílt, bővítették a szokola- bereki vasraktárt, készül a barkácsbolt. Korszerűsítették a kaposvári Badacsony Borozó éttermet, a somogy- sárdi Betyárcsárdát, a ka- posszerdaheiyi italboltot. Az utóbbi községben készül a vegyesbolt is. Várhatóan még november folyamán átadják a mezőcs okanyai italboltot' és presszót, négy felvásárlóhelyen végeztek jelentős fenntartási munkákat. Szeretnék még novemberben üzembe helyezni az Ikarus autóbuszra szerelt ABC'áru- házat; ez azokban a falvakban segíti az ellátást, ahol az áfész-üzlet betegség vagy egyéb ok miatt zárva tart. A mozgó ABC-áruház készlete 400 ezer fonni értékű lesz. * A hozzászólok foglalkoztak a kiskereskedelem, vendéglátás, felvásárlás, termeltetés és ipar munkájával, a hálózatfejlesztés eredményeivel, a gazdálkodás különböző kérdéseivel. A küldöttközgyűlés határozatban ismerte el azt a munkát, amit a szövetkezet dolgozói és vezetői végezlek áz V. óteve* terv folyamán. bizottság első titkára szólt a szervezeti kérdésekről és feladatokról. Decemberben valamennyi KISZ-taghoz eljut a KISZ KB kongresszusi levele — ezt a taggyűléseken is megbeszélik, feldolgozzák. Most elmaradnak az esedékes ifjúsági parlamentek: ezeknek megtartását a következő őszre tűzték ki. Az . ifjúsági mozgalom kongresszusát beszámoló taggyűlések és küldöttgyűlések előzik meg,' a 'megyei küldöttgyűlést május 3-ig kell megtartani. A forradalmi ifjúsági napok fontos eseményének lesz színhelye Somogy; a Tanácsköztársaság évfordulójának országos központi rendezvényét Kaposváron tartják március 21- én. Kommunista műszak a tervek teljesítéséért Több mint kétszázan töltötték munkával november 14-én a szabad szombatot a Videoton tabi gyáregységében. A kommunista műszakon elsősorban azok vettek részt, akik október 18-án a falunapon nem tudtak ’ bekapcsolódni a társadalmi munkába. Tegnap a tabi gyáregység fizikai állományba tartozó dolgozói, a termelést közvetlenül elősegítő!-:, valamint a termelésirányítók az évi terv teljesítésén munkálkodtak, a nyomta- tott-áramkörszerelő üzem dolgozói a dispjay és sor- nyomtató kártyák szerelését, javítását, valamint a VT— 60-as rendszer mechanikus szerelvényeinek összeállítását végezték. A műszerészek a két egység bemérésén dolgoztak. A memóriaüzemben is a szokott munkát végezte mindenki: a VSD display- bilientyűzeteket szerelte, illetve a VT—60-as rendszer elektromos a-rfyagait. A mechanikusüzem folyamatosan készítette a különböző tápegységeket és a kábeleket. A gyáregység műszaki állományának egy része szintén bekapcsolódott a munkába. I
