Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Nagyobb tájékozottsággal, odaadóbban Megkezdődött a propagandisták tanfolyama Nagy feladatok állnak a propagandisták előtt: az ok­tóber közepén kezdődő új párt-oktatási év tanfolyamain ugyanis a XIl. kongresszus minden témája napirendre kerül. Á megyei pártbizott­ság jó alapot ad az össze­függések átfogó megvilágí­tásához a propagandisták három-három napos fölké­szítésével. öt csoportban több mint ezer propagan­dista, vitakör vezető, marxiz­mus—lenini zmus középisko­lai tanár, MSZBT ügyvezető elnök tanul a Miniszterta­nács balatonszsmesi üdülő­jében október 13-a és 29-e között A több mint kétszáz tagú első csoport tegnap délelőtt kezdte meg a fölkészülést az 1980 81-es oktatási évre. A társadalmi és állami élet kérdései a pártélet és párt- irányítás kérdései tanfo­lyam, a marxizmus—leniniz- mus esti középiskola propa­gandistái kezdtek meg a munkát Vas Imre, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának he­lyettes vezetője nyitotta meg a tanfolyamot. — Nyugodtan elmondhat - juk, hogy a propagandisták év eleji fölkészítése poli ti- kai-iközéleti eseménynek szá­mit Somogyiban, hiszen ez­zel megkezdődik az a mun­ka, amelyen húsz-buszon - két ezer ember — a többsé­ge párttag — ismerkednie a párt politikájával, a politika elvi céljaival. S ezeket a tanfolyamokat ezer—eser- kétszáz propagandista vezeti. Az osztályvezető-helyettes elmondta a résztvevőknek, hogy minden oktatási évnek megvannak a maga sajátos­ságai, noha az állandóság a jellemző. Most például a párt XIL kongresszusa után rendelkezésre állnak azok a dokumentumok, amelyek a következő öt ée feladatait meghatároéeáik. Vas Imre kiemelte a sajá­tos vonások között azt is, hogy a propagandisták ren­delkezésére állnak a határo­zatok, amelyek a fő tenniva­lók ait megjelölik. Köztudott, hogy a korábbinál nehezebb nemzetközi körülmények, a hazai építőmumka eddiginél bonyolultabb feltételei kö­zött kell valóra váltani őket. Épp ezért sóikkal nagyobb szükség van az eligazodásra., az elvi tisztánlátásral Vár­ható, hogy viták is lesznek. Az a fontos, hogy őrizzék meg a marxista—leninista tisztánlátást, erősítsék meg az elvi tisztaságot, mozgó­sítsák a pártönkiVüliekét és a párttagokat e politika jobb végreh aj tására. A megnyitóban az is el­hangzott. hogy a propagan­disták legfőbb feladata most es a következő oktatási években, hogy szorosabban kapcsolódjanak a part előtt álló feladatok megoldásához. Ezt szolgálja, hogy megis­mertetik velük, ezen kívül kiadják a megyei pártérte- kezlet dokumentumait. S majd közbein is tájékoztat­ják a tanfolyamok vezetőit árról, hol tart e határozatok megvalósítása. Az osztályvezető-helyettes felhívta a propagandisták fi­gyelmét arra: a Politikai Bi­zottság 1980. július 22-én el­fogadta a páríoktatás közép­távú tervét. Ebben feladat­ként jelölte meg, hogy az eszmei-ideológiai munka zár­kózzon fel a gazdasági, kul­turális építés előttünk álló feladataihoz. A megyei pártértekezlet beszámolója elismerte a pro­pagandisták tevékenységét. Az új feladatok azonban nagyobb követelményeket állítanak eléjük. Ennek ak­kor felelhetnek meg. ha ja­vítjuk íölkészültségüket, gyarapítjuk tájékozottságu­kat, ők pedig odaadoan vég­zik munkájukat. Ehhez ínyújt segítséget az ötször három­napos propagandista-fölké­szítés is. Hatvannégy — többségében központi — előadó látogat el, s megis­merteti a legfontosabb fel­adatokkal a tanfolyamok vezetőit. A megyei vezetők Somogy helyzetéről, a me­gyei feladatokról tartanak előadást. A megnyitó után megkez­dődött a tanfolyam. Rostás László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osz­tályának munkatársa tartot­ta az első előadást a párt- propaganda középtávú ter­véről és a feladatokról. A több miint kétszáz pro­pagandista kihasználja azt a lehetőséget, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége kiállította a leg­újabb politikád müveket, A szünetekben beszerzik a munkájukhoz szükséges ki­adványokai I* G. A Balaton szövetkezet Célszerűbb munka, rugalmasság... Várhatóan 24 millió fo­rintos termelési értékkel zár­ja 1980-at a boglárlellei Ba­laton Ipari Szolgáltató Szö­vetkezet, Ugyanannyit ter­mel. mint tavaly. Nyeresége azonban egymillióval keve­sebb lesz. A szabályozórend­szer változása tehát érzé­kenyen érintette ... A két és fél helyett másfél millió fo­EMiamyagodt. omló falú, repedezett homlokzatú ház­ban senki .sem lakik szíve­sein — otthonosabb a kar­bantartott épület Az eszté- ttkai érv mellett igencsak fontos a műszaki megfonto­lás je, amely a lakóházak tervszerű kar'ban tartása és felújítása mellett szól: az elhanyagolt épületek állapo­ta éviről évre romlik, s ha a hibáikat időben netm javít­ják* ki, előbb-utóbb szanálná kell a lakást. Az állagmeg­óvásán túl, a tervszerű fel­újításokkal, karbantartá­sokkal egy időben arz öreg bérlemények köziül — ezt több példa is bizonyítja — jó néhány, komfortfokozat nélküli lakás átalakítható, otthonosabbá tehető például fürdőszoba beépítésével, új lakrészek kialakításával. A nagyatádi járásiján nemrég fölmérést készített a népi ellenőrzési bizottság. Alaposam tanulmányozta a nagyatádi, illetve a csuhróí tanács költés g vetési üzeme­Lakások — új köntösben Felújítás, karbantartás ttöfe beszámolóját, mely a lakások felújításával és kar­bantartásával foglalkozik. Az állami tulajdonban levő bérlakások közül 468 a nagy­atádi költségvetési üzem ke­zeléseben van, s ebből három úgynevezett szükséglakás, 66 pedig komfort nélküli lak­rész. A legsürgetőbb feladat az utóbbiak átalakítása, de ennek gátat vet a szűkös pénzügyi lehetőség csakúgy, minit a rendelkezésre álló szabad' és üres lakások kis száma. Több szükséglakásra volna szükség, hogy az építő- és karbantartó brigádok megfelelő körülményeik kö­zött dolgozhassanak, hiszen csak üres épületben tehet gyorsan és jól dolgozni ; ott, ahol a lakók a munkák ide­jén is a lakásban vannak, nehézkes az átalakítás. Az atádi költségvetési üzem úgy­nevezett előkészítési csopor­tot is létrehozott, s tagjai a felméréseken kívül elkészí­tik a terveket — így nem­csak rangsorolni lehet a munkát, hanem messzeme­nően figyelembe vehetik a takarékossági és gazdaságos­sági szempontokat is. Csurgón a költségvetési üzemnél még több a gond: mindössze két éve tartoznak hozzájuk az állami lakások, s meg kellett tanulniuk ezt a munkát. Tavaly már a terveknek megfelelően dol­goztaik, s lemaradásuk nem volt. Ok is, akár csak az atádiaik, nagy figyelmet for­dítanak a felújításokat meg­előző előkészületekre, ám a munkák minőségével sok a baj, s van javítanivaló a munkaszervezésben, az irá­nyításban is. Ha a munká­sok képzésére nagyobb gon­dot fordítanának, többszak­más dolgozókat foglalkoztat­nának. kisebb létszámmal is gyorsabban újíthatnának föl egy-egy épületet À gondok ismertetésében töb javaslat is elhangzott a két településen. Ezeknek megszívlel égé közösségi és egyéni érdeket egyaránt szol­gálnia. A villamossági gyár gyakorlata Ismeretfölújítás, tervszerű utánpótlás A Villamos Berendezés és Készülék Művek gyárai­nak tizenhárom személyzeti vezetője találkozott a ka­posvári villamossági gyár­ban. Az ötödijí ötéves terv­ben végzett személyzeti és kádermunkát, a nő- és ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtását érétkelték. Sándor András, a vezérigazgatóság személyzeti és oktatási fő­osztályvezetője elmondta, hogy múnkájuk sokat fejlő­dött; sikert hozott az állan­dó szakmunkásgárda kialakí­tására tett erőfeszítés. Ez nagy eredmény, hiszen több gyárban profilváltás vagy belső átszervezés is volt. A következő ötéves terv sze­mélyzeti és oktatási felada­tai közül az egyik leglénye­gesebbnek a második vagy harmadik szakma elsajátí­tására való ösztönzést tekin­tik. Azt is megállapították, hogy kevés nő van még ve­zető beosztásban a VBKM gyáraiban. Hasonló a hely­zet Kaposváron is. Ebben azonban közrejátszik a szük­séges szakképettségű nők hiánya is. A nagyvállalat személyze­ti vezetőinek kétnapos talál­kozója egyben a kaposvári gyárban végzett személyzeti munka minősítése is. Min­den ijyen tevékenység fok­mérője a gyár vagy a vál­lalat gazdasági eredménye, Munkájáról, tapasztalatai­ról kérdeztem Végh Jánost, a VBKM Kaposvári Gyárá­nak személyzeti és oktatási osztályvezetőjét. — Sikerült olyan összhan­got teremteni a gyár veze­tői között — mondta Végh ■ János —, amely az elmúlt két év jó gazdasági eredmé­nyéhez vezetett. Azt hiszem, fölszámoltuk a nagy elma­radásokat. Két évvel ezelőtt a káderutánpótlás megterem­tése, a képzési terv elkészí­tése, az oktatás gyorsítása, a felnőtt-szakmunkáskép­zés féltételeinek megterem­tése volt a legfontosabb fel­adat. Kényes dolog a veze­tői munka minősítése. A fel­sorolt területeken — ha nem is a kívánt mértékben — si­került előrelépnünk. Gondot okozott a vezetők helyette­seinek kinevelése. A város vállalatai, intézményei elég sok emberi „elszívtak” tő­lünk az elmúlt két év alatt; ez azt bizonyítja, hogy jó nevelők vagyunk. Ezért is tartjuk lényegesnek, hogy a vezetők mögött mindenütt ott álljanak a rátermett he­lyettesek. — A gazdasági eredmé­nyeken túl hogyan merhető a személyzeti munka ered­ményessége a gyárban? — Hatvan dolgozónk ta­nul technikusmii nősítő tan­folyamon és szakközépisko­lában, tizennégyen gimnázi­umiban járnak, tizenegyen pedig egyetemre vagy főis­kolára, a munkájuk mellett. A tanulni vágyókat a gyár érdekeinek megfelelő szak- képzettség megszerzésére ösztönözzük; huszonheten tanulnak felső- és középfo­kú tanfolyamokon. Eredmé­nyes a munkastovábbképzés is: tavaly huszonnyolc szer­számkészítő és géplakatos számára szakmai ismeretfel­újító és -korszerűsítő tanfo­lyamokat szerveztünk, az idén alsó- és középvezetők­nek indítunk hasonló tanfo­lyamok Ezek a tanfolyamok a Kohó- és Gépipari Minisz­teri um felügyelete mellett vizsgával zárulnak. Tíz ön­tő tett szakmunkásvizsgát a gyárban. Huszonöt forgácso­ló részvételével hamarosan ismeretfelújító és -korszerű­sítő tanfolyamot kezdtünk. Évente huszonöt-harminc fizikai dolgozó és ugyaneny- nyi alsó szintű vezető to­vábbképzését szeretnénk megoldani. Huszonöt termelésirányító részvételével a gyár törté­netében előszűr indítanak tanfolyamat az új termelés­programozási fogalmak, el­járások és módszerek meg­ismertetésére. A betanított munkasnőket viszont úgy kellett rábeszélni a szak­munkásvizsga letételére. A VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyár vezetőinek törekvése az hogy a káder­utánpótlásra kiszemelt fia­talok lássak: van lehetőség az előrelépésre. Érdemes te­hát ragaszkodniuk a gyár­hoz. Fölmérik, hogy a fiata­lok elképzelései hogyan iga­zíthatok a gyár céljaihoz. E szándékok, vágyak részletes elemzését a személyzeti osz­tály és a gyári KlSZ-bizott- ság által nemrég végzett kérdőíves fölmérés teszi le­hetővé. A módszer sokak számára újszerű. De a gyár műszaki és közgazdasági végzettségű fiataljai köreben névtelenül végrehajtott meg­kérdezés folytán kialakítha­tó következtetések segéd­eszközül szolgálhatnak a kö­vetkező öt év létszámtervei­hez. Egyidejűleg pedig a fiatalok gondjaira irányítja a vezetők figyelmét — lehe­tőséget adva így a szüksé­ges ..generációs tartalékok'’ tervbe építésére. Cwkf leálló ri-ntos nyereség gondolkodás­ra késztette a szövetkezet vezetőit, s • keresik azt az utat, amely a megváltozott körülmények között jobban járható. Ä tervek már ké­szülnek: hogyan lehet visz- szahozni az »elvesztett« fo­rintokat. Négy fő ágazatta oszlik a szövetkezet tevékenysége. A faipari részleg jól bevált és hosszú ideig biztonságos jö­vedelmet hozó műhelyeben évente 400 csónakot készíte­nek. Másik termékük eddig bútoralkatrész volt. Bedol­goztak a bútorgyártóknak, de ez nem gazdaságos. Meg­szüntetik tehát a gyártást; azt tervezik, hogy három másik szövetkezettel össze­fogva keresett — és szüksé­ges árut készítenek: ablako­kat, ajtókat. A vasipari részlegben is van »biztos« termék: játszó­téri berendezéseik az ország több tájára eljutnak. Ez a termelőkapacitás felét köti le. S itt is volt bizonytalan­ság: mindenféle épületele­met készítettek, egyedi meg­rendelésre vagy sorozatban, ahogy jött. A munka nem volt folyamatos, a sok vál­tozás a bizonytalanul érkező sokféle megrendelés nem tett jót: A »vasas« tervek még kialakulatlanok, több elképzelésből válogatnak. Egy biztos : folyamatos, rendszeres munkát keres­nek. A műanyagipari részleg van a legjobb helyzetben. Széllovast, kenut és csóna­kot gyártanak. Ezek »menő« áruk. Korábban készítettek zuhanyozófülkét és vitorlás­hajót is, de ezekről lemond­tak — a kisebb vízi alkal­matosságok gyártása ele­gendő. A szolgáltató es kőlcsön- zőtevékenységgel van a leg­több baj. A szolgáltatás kö­telesség, a Bai a ton-parti községekben szükség van fodrászra, cipészre, üveges­re'. .. Ám az üvegesrészleg megszűnt, mert nincs embe­rük. A cipészek is kevesen vannak. A kölcsönzőkkel pe­dig az idén. nyáron »befü­rödtök«. A Balaton szövetkezet pél­dája általánosításra is jó. Több ilyen vállalat került szembe hasonló gondokkal. A megoldás : célszerűbb ter­melés, jobb gazdálkodás, ru­galmasság ... Ez a boglár- lelleiek »receptje« is. L. P. Traktorosok önmagukról Felvágott, szalonna, tö­pörtyű — naponta legalább kétszeri étkezés, fzüléti pa­naszok, idővel mindinkább fájó gyomor, hát, derék. »Kirázza az ember maját a gép . . .« — Gyerekkoromban bár­hova elmentem volna a traktor után ! Traktoros volt az apánk, két testvé­remmel mi is ezt a szakmát választottuk. Amolyan örök­ségként ... Két évig rakodóként, gya­log munkásként dolgozott Horváth János a Kutasi Ál­lami Gazdaságban. Amiint lehetőség nyílott rá — már tizenhat éve — fölszánt a gép nyergébe. Nyolcadik évét tölti a látoodd Zöld Me­ző Tsz-nél. Ottjártunkkor a silózásnál dolgozott, napi tíz órát, tizenkét forintos órabérben, — Tavaly három és fél— négyezer forint; volt a havi átlagom. Változatos a mun­kám — dolgozom a növény­védő brigádnál, a szállítás­nál. Szinte mindenhol le­het használni ezt a trak­tort — martat az MTZ 80- aara —, nem szál Írnek má­sikra. Hiába kényelmeseb­bek, korszerűbbek a na­gyobb traktorok, ha elfogy a nagy munka, a műhelybe kényszerülnek kezelőik. Per­sze, hogy ráz — néha szán­té megbolondul az ember—, de ha még egyszer válasz­tanom kelletné, ugyanennél maradnék. / Huszonhárom traktoros dolgozik a tsz-nél. Többen voltak korábban, de a na­gyobb gépek alkalmazása óta sok munkáskézre v.an szükség a műhelyekben. A megmaradottak egyike Hoz- lár Ferenc; impozáns trak­tora kényelmes fülkéjéből Lép a mélyszántás buckáira. »Csak a radié hiányzik* — nyugtázza később a bámuló pillantást, öt éve vezeti a John Deere-1. — Tizenöt éve szabadul­tam gépszerelőként, tizen­három éve vagyok traktoros. Miért változtattam szakmát? Mert évente egyforintos órabéremeléssel hosszú idő­be telik, amíg' valaki össze­szedi a családalapításhoz szükséges összeget... Itt le­het »hozni« a havi négy-öt­ezres átlagot. Ebben a mű­helyben munka is szerepel, ősztői—tavaszig ugyanis ott dolgozunk — havonta leg­alább kétezer forinttal keve­sebbért... Hogy mit várnak ezért a pénzért? Menni kell, amíg van feladat. S mivel egy műszakiban dolgozik, nincs a gép mellé kirendelt szerelő; neki kell karbantartania, gondoskodnia az üzembiz­tonságról. ás. munkaideje így néha eléri a tizenkét-tízeo- harom órát. — Megkedveltem a trak- tocosszakmát. Barátom lett ez a traktor. Nekem kellett megismernem minden forté­lyát, apróra kifürkésznem a viselkedését. Mert, amikor megkaptuk, csak a lefordí­tott kezelési utasítást ismer­tük. Többet az egyhetes ny íregyházi tanfolyamon sem tudtunk meg'. Valamikor csak az lebegett a fiatalok előtt, hogy gépre kerüljenek. Ezt most ki kell egészíte­nünk valamivel: csak úgy üljenek kormány möge, ha a szakma minden csínját- bínját isimerik. Csupán trzük- segfoói már nem érdemes . .. B. Z. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents