Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Közép-Európa ritka kincse: rr az os­borókás Tudományos tanácskozást rendeztek Barcson a múzeu­mi és műemléki hónap al­kalmából az ősborókás tájvé­delmi (körzet élővilágáról. A kutatásokról eddig egy ösz- szefoglaló tanulmány jelent meg, s ezt követni fogja ha­marosan az újabb kötet, Dr. Uherkovich Ákos, a pé­csi Janus Pannonius Múzeum iöniunkatársa rendszeresen látogatja a barcsi ősborőkást, többek között ő is előadást tartott csütörtökön a tanács­kozáson. Vele beszélgettünk. — Mit jelent az országnak a barcsi ősborókás? — Különleges, éppen ezért védett természeti értékünk, amelyhez foghatót Közép- Európában nem lehet talál­ni. Maga a látvány is csodá­latos, s egyedülálló növény- és állatvilág fejlődött ki itt. — Mert különleges a talaja és igen nagy mennyiségű csa­padék hull ezen a vidéken. — Mekkora a tájvédelmi körzet? mészeti kincs megismerésével. Ha húsz évig folytatjuk a ku­tatómunkák akkor is találunk újat... A barcsi Dráva Múzéum- ban állandó kiállítás mutat­ja be az ősborókás élővilá­gát, ritka növényeit, állatait — köztük a rendkívül gazdag és értékes lepkegyűjteményt. H B. A brigád kérdései Közéleti emberek Tizenkét, ha nem is dühös, de sokszor mérgelődő ember gondolatait nem könnyű pa­pírra vetni. Egy szenvedé­lyesen megfogalmazott levél és egy csapongó, zaklatott beszélgetésről készült jegyzet többnyire kérdőjeles mon­datai szolgálnak e ..jegyző­könyv” alapjául. A krónika egy szabálytalan, a forma­ságokat mellőző brigádgyű­lésről szól. A gyűlést nem hívták össze, mégis létre­jött; a meghívottaknak nem küldtek értesítést, mégis megérkeztek, voltak igazolt távolmaradók is, igazolás nélkül... Kövessük hát az esemé­nyeket ! A helyszín: a Somogy-Za­la megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat egyik szobája. A Páder József vezette Bán­ki Donát szocialista brigád megbeszélést hívott össze. A brigád feladata a két me­gye téglagyáraiban a zavar­talan üzemelés megteremté­se.. A gépjavítók állandóan úton járó emberek. Szabad idejük szűkre szabott, s mégis nagy vállalkozásba kezdtek (már rég). Közéleti tevékenységet kívánnak foly­tatni. A megbeszélés meg­szokott közéleti vitáik egyi­ke volt. Homokkedvelő és mocsári nö­vényzetet találni, rendkívüli méretű és korú borókabok­rok, sűrű nyíres uralja a te­rületet. De hegyvidékre jel­lemző rovarfajtákra is buk­kantunk, s nagyon gazdag a hüllőfauna is. — Milyen idős az ősboró­kás? — A tudományos tanácsko­zás egyjk,. központi témája volt ez a'kérdés. Röviden ösz- szetoglalva a megállapításo­kat így válaszolhatok: több százéves ebben a formájá­ban ... Hozzáteszem: emberi hatásra jött létre, egy legelő- erdő .helyén. A különleges növénytársulás a legeltetés' hatására alakult ki. — Miért épp e helyen? — Háromezer hektárnyira tehető. — A civilizáció, az urbani­záció nem változtatja meg? — A civilizáció hozta létre. Ha vigyázunk rá, óvjuk, a mai élet nem teheti tönkre. Például nem szabad itt szú­nyogot irtani, az erdőt kivág­ni. .. — A tanácskozáson szóiba kerültek a tervek is. — Komplex természettudo­mányos kutatómunka folyik a barcsi ősborókás föltárásá­ra. Szeretnénk megismerni minden itt honos növényt és állatot. Bőven van felada­tunk: a kutatócsoport mint­egy huszonöt főből áll. Pécsi, barcsi és vendég kutatók fog­lalkoznak a ritka értékű ter­Megszűnnek a dohányfüstös irodák A dohányosok és nem do­hányzók öröknek látszó konfliktusát segíti megolda­ni az a levegőtisztító készü­lék, amelyet a Járműgyártó és Javító Szolgáltatói pari Szövetkezet gyártmányfej­lesztői dolgoztak ki. Az elektrosztatika elvén alapu­ló berendezés rendkívül ha­tásos a dohányfüst ellen — kifejlesztői főként irodák, tanácstermek, lakások lég- tisztítására ajánlják. Alkal­mazásával a passzív do­hányzástól mentesülhetnek azok, akik nem hódolnak e káros szenvedélyeknek. A készülék ezenkívül a levegő­ben levő por és egyéb nem ipari jellegű szennyeződések megszüntetésére is alkalmas, 50—100 köbméter térfogatú helyiségekben. A körülbelül kemping­táskarádióhoz hasonló mé­retű 'készülékben hármas szűrőrendszeren három se­bességfokozatű szellőző hajt­ja át a levegőt. A szellőző megfelelő sebességfokozatát a levegő szennyezettségétől, illetve a helyiségben tartóz­kodó személyek számától, kell függővé tenni. A lég- tisztító 220 voltos hálózati áramról működtethető, fo­gyasztása 30 watt. Tisztítása rendkívül egyszerű: a durva szűrőt és az elektrosztatikus porleválasztót néhány ha­vonként forró vízzel kell le­mosni, az aktív szűrő pedig 6-—12 hónapos üzem után cserélendő. Elhelyezéséi ál­talában a helyiségek maga­sabb részein javasolják. A hazánkban eddig még nem gyártott készülék iránt — amelyet, az őszi BNV-n mutattak be — máris igen nagy az érdeklődés. Eddig a v szövetkezet 4350 darabra kapott megrendelést. A lég- tisztitó készülék sorozatgyár­tását már megkezdték. JrSi.’r.- •. < Apáti Miklós A fekete yen titka — Ne veszekedjünk, édes Jozseíem ! Semmi értelme... — Nem veszekszem, csak mondom a magamét. És ab­ban pedig igazam van. Tel­jesen igazam van! Egy fér­fival sem lehetne ezt csinál­ni... — Dehogynem, édes Józse­fem ... de most nem erről van szó. Tudsz egy kicsit rám is figyelni? — Tudok. — Látod. ilyenkor úgy szeretlek! Amikor ilyen jó fiú vagy... — Nem vagyok jó fiú'... — De az vagy ... Látom ^ szemeden ... Te jó vagy.., — Mondd már, hogy mit akarsz! — Nagyon nehéz, átkozot­tul nehéz... Röviden: segíts nekem ellopni a Fekete Gént. Segíts nekem eltűnni valaho­vá, ahol nyugodtan meg­szülhetem! Segíts, nekem ab­*1 SOMOGY) NÉPLAP ban, hogy a Fe­kete Gén a mi kettőnk gyereke lehessen ! — De miért? — Mert a Feke­te Gént csak én szülhetem meg! Senki más! A Fe­kete Gén az enyém. Más még a közelébe se juthat. — Hát persze, hogy nem. A pro­fesszorod megtiltotta. — De nekem adott egy kulcsot. Tessék, nézd meg! Ez a kulcs . az. Ha a Fekete Gént éh nem lopom el, so­se lesz élő, eleven gyermek belőle. Értsd meg, édes Jó­zsefem, most az egyszer értsd meg ! Enyém a Fekete Gén, csak az enyém! — Értem ... De Foxmam azt is mondta, hogy ez a gyerek... — Gyereket mondtál, édes Józsefem? A gyerekünk... mondd így: a gyerekünk... Így sokkal szebben hangzik. — No, szóval: mi legyen a kölyökkel? — Édes Józsefem! Milyen jó vagy! És csak az enyém... — Meg a kölyöké... is­merem én az életet. Szóval : mi a teendő? De ne bőgj, mert azt nem bírom elvisel­ni. És okod sincs rá __ — Azért bőgök, mert na­gyon szeretlek. — Mária sí­rása elcsitul, már csak egy kicsit hüppög. — Azonnal el kell lopnunk a narancssárga kapszulát, még ma reggel. Délelőtt, ha ügyes vagy, már repülőgépen ülhetünk. Száll- haitunk fenn, a magasban ... Ha segítesz nekem, édes Jó­zsefem. Jegyet kell szerez­ned ... I — De hová? — Nem tudom. Minél messzebb . . ., annál nehe­zebben találnak ránk. — Foxman nagyon fél . . . Ránk uszítja a világ összes rendőreit. Mindenképpen megtalálnak. — Menjünk egy sivatag­ba... egy kis faluba ... Ta­lán a Vörös-tenger környé­kére . .. Az jó messze van. — És, ha ez a Fekete Gén valóban annyira veszélyes? — Olyan buta vagy, édes Józsefem. A Fekete Gén egy kapszulába van zárva; so­ha, senki el nem döntheti, hogy egyáltalán sikerült-e a professzor kísérlete. Ezt csak az élet döntheti ei ! Ha a Fe­kete Gént világra segítjük, és felnő. És te olyan jó vagy .. . Ha .te leszel az ap­ja. .én pedig az anyja ... Nem lehet belőle sem rossz ember. Lehet, hogy Foxman kísérlete egyáltalán nam si­került, és csak egy átlagos, egyszerű csemete pottyan ki majd belőlem... De az is lehet, hogy csodagyerek lesz. .. Nem tudunk, nem tudhatunk előre semmit. — Igazad van. Mária. Semmit nem tudhatunk . . . De mi lesz a kísérleteimmel? — Aimit tudunk, összecso­magolunk. Segítek en is, ha legeztem az intézetben. — És nem félsz már a friss kenyér szagaiéi? — Nem félek. Sőt: szere- . tem is a friss kenyér szagát. Csak, ha hosszú ideig kell belélegezni, azit nem tudom elviselni. Szóval, minden rendben ? — Igen. Minden rendben. Tízkor találkozunk nálam. Addig én összecsomagolok, amit tudok. — És mi lesz szegény Al- gemonnal ? — Nem tudom. Vidd el a mamához! Ott jó helven lesz. Algernon előbűjik a rej­tekhelyéről. s izgatottan fi­gyel. Mintha értené, hogy róla van szó. — A Vörös-sivatagba még­se vihetjük magunkkal... — Az előbb Vörös-tengert mondtál ... — Mindegy. Érted te úgy is, kedvesem. Algernon egészen közel megy Máriához, a cipője or­rát szagolgatja. — Ettél már, édes Alger - nonom? Ugye, nem? Mária odamegy Algernon etetőjéhez: üres. — Ettél, ettél szépen. Ma már nem kapsz többet. És különben is: megyünk a mamához. — Akkor tízkor várlak! — Várj, édes Józsefem! És a repülőjegyek... El ne fe­lejtsd ! (Folytatjuk) Az előzmények.. Vitáik so­rán kialakított együttes vé­leményük nem jutott el azokhoz, akiknek szánták mondanivalójukat. Többször kerestek meghallgatást, de az .eredményekkel elégedet­lenek. Beszélni és tenni akar­nak környezetükért, Kapos­várért. Más lehetőséget nem találván a megyei laphoz fordultak, vállalva, hogy többen rájuk sütik majd: nem közéleti emberek, ha­nem feltűnési viszketégség- ben szenvednek. Az első kérdés: — A Somogyi Néplapnak írtunk levelet olyan dolgok­ról, amelyekről nem az új­ságot, hanem mást kellene először értesíteni. Sokszor tapasztaljuk, hogy rengeteg ember nem az illetékesek­hez fordul gondjaival, ha­nem újságnak, rádiónak, té­vének ír. Vagy ha először a hivatalos utat választja, ak­kor is sokszor a sajtóhoz „kényszerítik”. Miért van enre szükség? — Vajon a brigád kihasz­nálja-e az üzemi demokrácia fórumait, vagy ha szélesebb kört érintő kérdésekről van szó, például a tanácstagi fo­gadóórákat? — Hadd mondjunk erre egy kicsi példát. Egyik bri­gád tagunk szülői értekezlet fen kérdezte meg egyszer, hogy miért szűnt meg az óvodástorna, ahová több gyerekünk járt. Az ott levő illetékes városi embertől olyan elkenő választ kapott, amely után tovább nem kér­dezősködött. A hívatlan meghívott, Fe­hér József, a vállalat igaz­gatója ekkor toppant be, vé­letlenül. Néhány pillanatnyi hallgatás után azt kérdezte: — Már megint? És magyarázatot is fűzött kérdéséhez: — Ez a brigád mindig nyugihatatlan. Már mindenki tudja róluk, hogy közéleti emberek; ismerjük őket. hogy nincs olyan közös tennivalód amiről kimaradnának, és nincs olyan hiba, amit észre ne vennének. — Sa vállalat vezetői mi­ként segítenek nekik? — Kapun belül könnyen megy a dolog. Ezzel nem azt mondom, hogy a brigád min­dig elégedett velünk s a vállalati helyzettől. De a mindig friss eszmecserére szükségünk van. Amikor ka­pun» kívülre érünk, akkor bizony sokszor bajban va­gyunk. A második kérdés — ko­rábbi kérdésekről : — Részt vettünk egy úgy­nevezett fórumon. Ott sok ■mindent kérdeztünk. Pél­dául miért lett olyan a de- sedai híd, hogy a halak is1 csak hason kúszva mehet­nek át alatta? Miért hagytak minden szemetet, fatörzset a. tóban? Miért bővítették úgy a füredi úti kis ABC-t, hogy már a bővítés kezdetekor ' látszott: úgyis kicsi lesz annyi embernek? Miért ké­szülnek úgy az iskolák, mint a lucaszéke? Miért épí­tenek olyan aluljárót Ka­posváron, amelyről még a szakemberek is azt mondják utólag, hogy nem jó ilyen formában? Ezekre a kérdé­sekre kaptunk is választ, meg nem is. Többnyire azt mondta az illetékes, hogy ezek valóban gondok, de most már kár lenne miattuk mindent fölbolygatni, mert a „helyzet adott". Ekkor az jutott eszünkbe, ' hogy med­dig lehet a hibákat önma­gukkal igazolni, mondván: „tény”. De ezt már nem kérdeztük meg. — Miért nem korábban kérdezett, észrevételezett a brigád, amikor talán még lett volna hatása? Vajon miért nem időben tették szó­vá ezeket a hibákat? — Visszakérdezünk: miért nem korábban ismerik meg az emberek a városlakókat érintő terveket? Miért nincs szélesebb körű társadalmi eszmecsere a döntések előtt? Természetesen tudjuk, hogy nem lehet mindenről nép­szavazással dönteni, azért vannak a szakemberek, hogy jól tervezzenek. De ezzel együtt az a véleményünk, hogy néha nem ártana a „jó­zan paraszti észt” is figye­lembe venni. Tudjuk, hogy „az hibázik, aki dolgozik”. Am a közvélemény, amely­nek része a mi véleményünk is, egy kicsit kevesebb hi­bát szeretne látni. Akkor in­kább megértené azt a keve­set. A harmadik kérdés (kér­dések) : — Miért egyre nehezebb a dolgunk, ha sportolni aka­runk? Miért szoktak le a sokat mozgó kevesek közül is egyre többen a rendszeres testedzésről ? Olvassuk Zsolt Róbert könyvét, a Labdarú­gók, sportolók címűt. A helyzet nem rózsás. Somogy­bán sem. Ki tud olyan pá­lyát mutatni Kaposváron, amelyre bárki bármikor ki- rnehet? Ki tud olyan sport- egyesületet, amelyik, a tö­megsportot fölkarolná, való­ban tömegméretekben? És ezeket a köztudott, közis­mert és minden ' fórumon elismert gondokat mikor or­vosolja valaki? — Ezekre a kérdésekre hol keresték eddig a vá­laszt? — Hol? De hiszen naponta sportolunk, és naponta ke­ressük. Többször válaszolt már úgy több ember is, hogy széttárta a karját. A tizenkét — sokszor mér­gelődő — ember kérdéssoro­zata kemény és türelmetlen. A válaszadást sürgetni kell. Nagyobb közéleti nyíltsággal és a demokratikus fórumok tartalmasabbá tételével. Ott kell választ adni rájuk, ahol elhangzanak. És azoknak, akik a leginkább ismerik a feleletet. Ahogy ebben tár­sadalmunk vezetői és a ve­zetett tömegek egyetértenek. Ezt az egyetértést nem szi­getelhetik el megalapozatlan helyi érdekek. Luthár Péter Jól jár, ha nálunk jár! Díjmentes bútor házhoz szállítás a KANIZSA DOMUS ÁRUHÁZBÓL 1980. október 13-tól november 15-ig 80 kilométeres körzetben. (51 «54)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents