Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

Két reklám nyomában Egymillió forinttal többet „A holdtöltéig nyugodtan Yagyok” Fáradt olaj, fáradt fixír Fóliasátrak csupasz gerin­ce magasodik a sárga és pi­ros fokokkal tarkított szán­tóföld wegeben. A betonozott t a r< dobéi yen teh ládák vár­nak elszállításra, pár száz méternyire asszonyok gyűr- kőznek az újabb soroknak. Folyik a paprikaszedés a nagyatádi termelőszövetke­zet háromfai kertészetében, A szövetkezet és egyben a kertészet huszonegy évvel ez­előtti megalakulásakor pa­radicsom és paprika ter­mesztésébe kezdtek. Később már négy-öt féle növényt termeltek, ám idővel elfo­gyott a munkaerő: a koráb­bi hetven-nyolevan fős bri­gád harmincra fogyatkozott. A növényekből csak a pap­rika maradt meg. Hatezer négyzetméter alap- területű fóliasátor van a haj- tatáshoz, huszonöt hektár szántóföld a termesztéshez. A palántázást a kapálást még győzték saját erőből, de a betakarítási csúcs idején el­kelt a segítség: szombat­vasárnap katonák, hétközben általános iskolások meg a nagyatádi és a taranyi ker­tészeti brigád jött szünetel­ni. — Most már elegendő a munkáskéz — mondja Tóvá­ri István, a kertészet veze­tője. — A fagy beálltáig szedjük a paprikát. Még két hétig — a holdtöltéig — nyugodtan vagyok ... Har­mincöt vagon voit a ter­vünk. most a negyvenhato­diknál tartunk. Úgy számí­tom, legalább elven-ötven­ötöt hoz az idei termés. A többlet csaknem egymillió forinttal növeli a kertészet bevételét. Három fajta szerepelt a tervben — négy lett belőle. Hat kiló paradicsompaprika- mag lapult az egyik zsák­ban, öt hektárra elegendő pa­lántát nevelték belőle. Csak az első bogyók megjelenése­kor .tisztázódott végleg a »félreértés« — a kétszáz má­zsás átlagos hozam az érté­kes fajtából szép hasznot je­lentett a kertészetnek. Szüret után a gyümölcsösben Az itdéi év csapadékos, az átlagosnál hűvösebb nyári időjárása kedvező feltétele­ket teremtett a gyümölcsfá­kat károsító gombabetegsé­gek terjedéséhez. Számottevő fertőzések alakultak ki me­gyénk gyümölcs- és szólő- -ultúráihen. A jövő évi ter­més biztonsága érdekében el tétlenül fontos a szüret utáni növényvédelem. Az alma- és körtefava«**- sodás, az őszibarack levél- todrosodás, a kajszi gmomó- niás levéttoltosség, vala­mint a cseresznye, meggy veszedelmes levélbetegségé­nek — a cílindrospóiiumos levélfoltosság — kórokozója a fertőzött leveleken telel át. Érdemes a már Jeszüte­teit fákon a lehullott lom­bot rézoxiklorid hatóanyagú (Rézoxiiklofid 50 WP, Cupri- tox) szereik 0.5 százalékos, vagy a Fundazol 50 WP 0,1 százalékos oldatának vala­melyikével áztatásszerűen lepermetezni. Ezzel gátoljuk a kórokozó gombák áttelelő szaporító testjeinek kialaku­lását és megakadályozzuk, hogy tavasszal ezekben sza­porító képietek fejlődjenek ki. Ugyanezt a célt szolgálja házikertek'ben a lehullott lombozat gondos összegyűjté­se és elégetése, vágj' aláfor- gatása a talajba. A fertő­zött lombozatot azonban ne használjuk fel komposztálás­ra, ment oU a kórokozók is zavartalanul áttelelnek. A védekezés végrehajtása so­rán a lehullott levelekre kell nagyobb gondot fordítani, mi vei a legerősebben fertő­zött levelek hullanak le elő­ször, de az őszi lonmfertőtle- nítés vegyszeres végrehajtá­sakor a még fán lévő leve­leket is áztatásszerűen per­metezzük. A permetezést csapadékmentes napokon vé­gezzük, mert esős, párás időben a kijuttatott nö­vényvédő szer idő előtt fel­hígul. és hatása nem érvé­nyesül kellőképpen. A nö­vény védőszer-íelbaszmál ás csökkentése érdekében a le­hullott lombot permetezhet­jük az ammomnitrát vagy karbamid műtrágya 5 száza­lékos oldatával is, ezzel elő­segítve a levelek korhada- sát, elbomiását és a kóroko­zók szaporító képleteinek pusztulását. Házi kertekben még a vé­dekezés végrehajtása előtt vizsgáljuk át piros és íeke- ,e ribiszke bokrainkat, mert jiyenkor jól láthatók a me­gyénkben is elszaporodott üvegszál-nyű ribiszkelepke hernyóinak kártétele (a ká­rosított növényrészek a fe­lületükön, lévő rágcsálók- és ürülékrészecskékről Iköny- nyen felismerhetők), ezért most kell a fiatal hernyóval fertőzött hajtásokat kivágni és elégetm. A jó eredményhez nagy­mértékben hozzájárult ami­nőséghez kötött teljesítmény­bérezés. Többet kap első osz­tályú árujáért a szövetkezet, figyelmes munkával száz­nyolcvan-kétszáz forintért dolgoznak — nyolc óra alatt — az asszonyok. A jó kere­set és a prémium mellé munkaköpenyt kaptak, har­kányi kiránduláson vettek részt. Emellett hétfőn, szer­dán és pénteken a Zöldért felvásárlási árain árusíta­nak a dolgozóknak. Területre és mennyiségre szerződött a szövetkezet a Zöldét-ttel. de szállítanak a Nagyatádi Konzervgyárnak is. Nincs gond a partnerek­kel — elegendő a göngyö­leg, naponta elviszik a le­szedett mennyiséget. Nem merült, föl,, vita az osztályo­zásnál sem. Jövőre újabb fajta beveze­tését tervezik. Az idén ne- gyedkiló magot kaptak a budatétényd kutatóintézet­től. a termés betakarítása után már négy kilóval ren­delkeznek. Az éretten piros Pritexet jövőre öt hektáron termesztik, kizárólag tőkés exportra. Kétszázhatvan má­zsás hektáron kén. ti hozamot ért el ebből a fajtából az egyik alföldi tsz, s még éret­lenül is tizenkét forintot ka­pott kilójáért az NSZK-ban. B. Z. Buzgón fusizó férfi »csa­polja le« Ladájából a fáradt olajat, és kdönti az utcai csa­padékcsatornába. Öt és a hozzá hasonlókat figyelmez­teti az ismert tévéreklám: ne öntsék ki, pénzt kapnak ér­te. A haszon többszörös, mert a környezetszennyezést is elkerülik és a regenerált olaj újra használható lesz. Hasonló reklám az Ofo- térté is: ez a cég a fáradt fixírt veszi meg. Ezüstöt csi­nálnak belőle. A haszon szin­tén többszörös. Van-e foganatja ennek a reklámkampánynak? Ezt ku­tattuk az Áfor dél-dunáintúli központjában és az Ofotért kaposvári boltjában. A fáradtolajgyűjités idei adatai jobbak, mint a tava­lyiak. Az idén eddig 1370 tonna fáradt olajat gyűjtött be a négy dél-dunántúli me­gyéből az Áfor, egy éve ■ilyenkor csak 930 tonnánál tartott. Ám, ha nemcsak eze­ket a tényeket nézzük, ha­nem a lehetőségeket is, ak­kor már nem rózsás a hely­zet. Becsült adatok szerint évente körülbelül 8000 ton­na fáradt olajat lehetne ösz- szeszedni a négy megyéből. Az Áfornál az idei terv 1700 tonna. Somogybán a Volán is foglalkozik vele, náluk 240—250 tonna jön be éven­te. Ezek szerint a fáradt otej még sok helyütt szennyezi a környezetet, karija vész. Pe­dig sokféle eszközzel próbál­ják jobbá tenni a begyűj­tést. Az idén a tavalyi negyven fillér hélyett mái­két forint húsz fillér a li­terenkénti átvételi ár. Az Áfor kettő helyett három ko­csival szedi össze a fáradt olajat, és ezekben a hetek­ben kisebb mennyiségért is kimennek. A nagy olajfogyasztókat igyekeznek rábírni az el­használódott anyag leadásá­ra. Több helyről a már be­vált rendszer szerint elszál­lítják az összegyűjtött fá­radt olajat. A benzinkutak­nál mindenütt átveszik a'ki­sebb mennyiségét is. Ám mindez kevés. A vál­lalatok valóban nem érde­keltek a fáradt olaj leadásá­ban, és az Áfor is inkább csak »jószolgálati« tevékeny­séget lát el: alapos érdéke nem fűződik hozzá. így az­után a reklám nem túl ha­tásos. Különösen azért nem, mert otthon igen kevesen csinálnak olajcserét, s az a néhány liter, amelyet a ma­szek autósok bevi heteiének, elenyésző mennyiség. Nem őket kellene serkenteni ilyen hirdetésekkel. Az Ofotért reklámkampá­nya már jóval hatásosabb. Jó üzlet a fixír átvétele, az »ezüstcsinálók« nyereséget hoznak. Az átvételi ár pedig ösztönzi a közületeket és a maszekokat arra, hogy elvi­gyék a fáradt fixírt az átve­vőkhöz. Igaz, a reklámba apró »túlzás« is csúszott: 10 forintot fizetnek egy liter el­használódott rögzítőoldatért. Ezt hirdetik. Am arról nem szól az Ofotért, .hogy ennyit csak a magas ezüsttartalmú folyadékért adnak. Azért, amelyben kevesebb ezüst van, 6, illetve 8 forintot fi­zetnek. A hiba megbocsátha­tó, mert még a hat forint is jó ár. Sok fáradt fixírt vesznek át a tényképészszövetkezet- től, a kórháztól — a röint- genesek sokat »termelnek« —, a nyomdától. De azt sem utasítják el, aki 2—3 litert visz be. Ilyen is akad; ott­honi -amatőr fotólaboratóriu­mokban összegyűlik ennyi egy-egy hónapban, s megérd elvinni az Ofotértbe, mert aki megteszi, ingyen rögzíti a képeket. ,, Havonta Kaposváron kö­rülbelül 800 liter az átvett mennyiség. Kéthetenként viszik el a tedd tartályokat Budapestre. Ez a mai helyzet Somogy­bán »fáradt folyadék fron­ton«. Az Ofotértnál jó, az Áfornál nem egészein. Az olajgyűjtők persze jóval ne­hezebb munkát végeznek, ám a javulás náluk sem lehe­tetlen — de ez nemcsak az Áíortól fügig. la. r A cserépkályha megint cikk Tíz éve sincs, hogy szinte néhány év alatt elterjedt hazánkban a tetszetős külse­jű. jó hatásfokú és gazda­ságos működtetésű olajkály­ha, és csökkent a megren­delés a cserépkályha építé­sére. Az igények kielégíté­sét a Zalaegerszegi Kerámia es Cserépkályhagyár rövid határidőre vállalta. Meg­szűnt a cseré pftálly harakó szakmunkásképzés, örültek, ha a szakembereknek mun­kát tudtak adni. Ä hetvenes évek elején, közepén fordult a kocka: egyre több lakásba állították vissza, az újakba pedig beépítették a kályhát. Bőven van ismét munkájuk a zalaegerszegi gyár dolgo­zóinak. hiszen Fejér megye kivételével szinte az egesz Dunántúlról érkeznek az igényék. Ma már a megren­deléstől számított 8—8 hó­napra vállátják a kályhara- kást. A februári megrendelések kielégítése végett ezekben a hetekben Tabon két kályha- építő is dolgozik. Egy szak­ma újraéledésének tanúi ők. Beái Sándor az egyik cse- íépkályharakó szakmunkás. Három évig tanulta a szak­mát. — Elsajátítottuk a csem­pekészítés alapvető fogásait. A második évtől a szak­munkások mellé beosztva dolgoztunk; megfelelő gya­korlatot szereztünk. 1967- ben lettem szakmunkás, az­óta építem a kályhákat. — Jó szakma a mienk — kapcsolódik a beszélgetésbe Karát János —, csak az ál­landó utazás fárasztó. Az sem jó, hogy rendszeresen távol vagyunk a családtól. Ez azonban a szakmánkkal jár. A keresetünk 4 ezer fo­rint körül van, amiért he­tente általában 4—5 kályhát kell megépíteni, vagy átrak­ni a régit. Vegyes és fatüzelésű kály­hákat készítünk. A vegyes tüaelésűekre több az igény. — Mitől függ, hogy jól működik-e a cserépkályha? — Az első és legfontosabb a jó huzatú kémény, de sok függ a belső járatok pontos kialakításától is. Nagy gon­dot fordítunk a kályha küL ső kivitelezésére. A legne,- hezebb és a legnagyobb fi­gyelmet . a sarkok és á csempék beállítása kívánja meg. A zalaegerszegi gyár dol­gozói közül jelenleg több mint húsz kályha-rakó szak­munkás járja a dunántúli megyéket. Úgy hírlik, nem­sokára többen lesznek mert az 1980,81-es tanévben is- . mét sikerült a gyárnak né­hány szakmunkástanulót be­iskoláznia. A szakma tehát nem hal ki. K. .1. Apáti Miklós A fekete yen titka — Köszönöm, nem szüksé­ges, professzor úr... Itt van nálam a lyuklkártya-bérle- tem, majd taxival hazame­gy ünk. Mária keresgél, kicsié el- sápad. — Nem találom . . . József, nem láttad valahol? — Talán a Kék Pisztráng­ban felejtetted. .. — Igen, az lehet. .. Most nm lesz? — Semmi. Fölébresztem a pilótát majd ő hazaviszi magukat. Márk! Csend, Foxman fölkel a székéből, kimegy. — Nálad alhatok? — kér­dezi József. — Ne menjünk inkább a márnához? — Nagyon szeretnék ve­led maradni . . . — Én is szeretek veled aludni .. az a legjobb ... az jobb mindennél. — Akkor hát maradjunk együtt... ha te is úgy aka­rod ... Foxman megér­kezik, mögötte álmosan, kócp- sam áll Mánk, a pilóta — Hat itt van­nak a madár­kák . ,. — Együtt, vagy külön lesz a fa­var ? Mert ugye ezt tudni keil a pilótának. — Együtt, Mark, Együtt. — József és Mária szerelmesen egymásra néznek, Mária mo­solyogva biccent József sza­vaira. — És hova, ha s-zabad kér­deznem? A kisasszonyhoz? — Majd mutatom az utat. — Vigyázzon rájuk. Mark. Ok nagyon fontos emberek. — Igenis, főnök. — Jól van, Maik, jól van pilóta ! Azért maguk is vi­gyázzanak magukra! Nem a legjobb helyen veszítette el a lyukkártyáját, kedves Má­ria ... — Miért? — Mert így minden ko­rábbi útját ellenőrizhetik azok, akik a Kék Pisztráng­ban nyomoztak maga után. — És az miért baj? Én teljesen ártatlan vagyok. — Én is ... — József érzi, hogy okvetetlenkedik, bár­gyún, de legalább igazi ár­tatlansággal mosolyog. — Azért jobb lenne, ha egy időre eltűnnének . . . Ér­tik, a Fekete Gén miatt. .. A titkot csak hárman tud­juk, de erre a titokra nem hárman kíváncsiak. Remé­lem, a kulcsot nem hagyta el ... — Nem. professzor úr. A kulcs megvan. Akkor, hol­nap a« intézetben találko­zunk. — Nem kell holnap bejön­nie.. Holnap, holnapután én sem leszek benn. Nagyon fá­radt vagyok. Rettenetesen fáradt. De kérem, a kulcsra vigyázzon! Ha velem történ­ne valami, akkor is... Ve­gye úgy, hogy ez az utolsó kívánságom. — Értem, professzor úr... Megcsókolhatom ? — Ha a fiatalember meg­engedi . ,. — Tőlem... — József igyekszik nemtörődöm arcot vágni. Mária megcsókolja Fox- mant. — Hát akkor ... menjenek Isten hírével . .. — Mi az, hogy az »Isten híre« ? — A Fekete Gén. József és Mária értetlenül egymásra néznek, majd Markkal, a pilótával elindul­nak. Az éjben a delfinek önfe­ledt fütyülése hallatszik. Má­ria megáll, nézi a ki-kiug- ráló, fénylő testeket. — Milyen szépek... Ugye, milyen szépek, édes Józsefem! — Igen, szépek. Es jók is. Meg okosak is. De menjünk, mert késő van.f Marknak még vissza is kell jönnie. — Ö, semmi az nekem, egy ilyen pompás kocsival... Foxman villája elől star­tolnak, eszeveszett sebesség­gel. Szinte szállnak. A plexi mögött csak elmosódott fé­nyek látszanak. — Megérkeztünk. — Jól van, Márk. Jól van, pilóta. De honnan tudta, hogy hova kell jönni? Hi­szen még sosem járt nálunk! — Ez egy jó pilótát egy csöppet sem zavarja. Fox­man tud mindent, én tudok mindent, ennyi az egész. — Mindenesetre köszön­jük, de olyan furcsa nekem ez az egész... mint egy os - tóba detektív regényben ... — Ugyan, József, még so­sem olvastál detektivre- gényt, azt se tudod, hogy milyen az. .. — Látod, épp ezért nem olvasok. Mert úgyse értenék belőle semmit. Gyere, mind­járt hajnalodik. Mark tiszteleg, beül a gyorskocsiba és elhajt. Jó­zsef és Maria hosszan néz­nek utána. Majd egymásba karolnak, és belépnek a ház­(Toli/talj-ukJ

Next

/
Thumbnails
Contents