Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

Káldí János A Puskin parkban tnifk « parti laispadon, a viz regéjét hallgatom. Hány ezer éve mondta már? Harag ezer éve orgonái? Hang ezer évig mondja még a bánatát, az énekét? Új könyvek SZAVAK A SZÉLBEN Oänter Kémért, a mai né­mát irodalom egyik vezető képviseitője. A magyar olva­só elsősorban mint vers- és prózaÓDÓit ismerheti. Kunért gyáko«ji témája az ember és a társadalom viszonya, pa­naszolja az elemberfceäene- dést, magárnyosodást. »-Tulaj - dómképpen csak az olyan irodalmi termék nevezhető reálisnak — írja, — amely emancipálja magát attól a realitástól, amelyből fakadt, hogy más realitásokra is ér­vényes lehessen..« A vers és a próza mellett írt filmet, tv­és hangjátékokat, melyek közöl többet hazai tömegkom­munikációs intézményeink is műsorra tűzték. Hang já­tékai közül ötöt adott ki a Modem Könyvtárban az Eu­rópa Kiadó Játék az árnyak­kal címmel. Korabeli hite­les dokumentumokra tá­maszkodva idézi meg a múlt három nagy szellemét: Dü­rert, .Heinét és Kleisbet - Mindháim-uk közös vonása, hogy eszméik haladóbbak, mint amilyeneket korúja hajlandó elviselni, és mdnd- h almuknak fizetniük kell ezért: Dürernek megalázta- tassai, Heinének száműze­téssel, Kleistnek az életével.-« A kötet első darabja, A ló­lábú angyal elüt a többitől: szatirikus parabola a min­denható bürokráciáról. Ugyancsak a Modern Könyvtár újdonsága egy rit­ka gazdagságú antológai, a Szavak a szélben című kö­tet. A mai amerikai költé­szetet egy modem könyvtá­ri kötetben, de még annál jóval vaskosabban is bemu­tatni .lehetetlenség. A kötet szerkesztője, összeállítója és válogatója, Kodolányd Gyu­la azokat a költőiket mutat­ja be — szám szerint tizen­ötöt —, akik a világháborút felnőttként vagy a felnőttkor küszöbén érték meg. Kodo- lanyi kitűnő eligazító utósza­va .szerin t további három ha­sonló antológiában kívánja bemutatni az amerikai köl- eszetet. Úgy véljük, szüksé­ges voit, hogy a beatmemze- dék lírája után megismerjük annak előéletét is. Ködőié­re yi remek portrékban, Ids esszékben mutatja be a kól­ókét, Alien Ginsbergtól Ja­mes Menüiig, Robert Lo- welltői Theodore Roethkeig, akik minden, bizonnyad ked­veltek lesznek hamarosan a magyar versolvasók, táborá­ban is. Legendák szülője, ménesek, gulyák átkelője A hortobágyi kllenclyukú híd A dal szerint valamikor Debrecen vrae volt a Horto­bágy folyó, rajta a kilene- lyukú híddal. Ma már ke­vésbé érezzük a híd fontos­ságát, mint egykor az uta­sok — úgy néhány száz év­vel ezelőtt A sajátos mű­emléki hármas — a híd, a csárda és a szekérállás — látványosság az idegenek­nek, a Hortobágy jelkepenek tartja, és büszke rá az al­földi ember is. Hazánk leghosszabb kő­híd ja PovoJmd Ferenc tervei szerint épült, helyén a XIV. századtól fahíd volt. A jellegzetes aiakiú kőhi- dait — amely mint a puszta nyugalmának évszázados őre íveli át a Hortobágy folyót — nemcsak a pásztorok da­la örökítette meg. Megjelent díszítőelemként a pásztor- emberek mindennapi eszkö- zein, a bicskán, pásztorbo­ton, tűziszerszámtartón. Szá­mos irodalmi és képzőművé­szeti alkotásban is találko­zunk vele. Mint átkelőhelyet valószínűleg már a honfog­lalás előtti időkben használ­ták. Több egykori oklevél említi, a források 1346-ban emlékeznek meg először a hídról. Történetéről tanul­mányok születtek. Még több a nép ajkán élő legendák száma. Az egykor szeszélyes Hor­tobágy folyón át vezetett az út az ország északkeleti ré­széből Pest és Buda irányá­ba, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősí­tette Debrecent 1460-ban Má­tyás király, mivel ez a terü­let a Hunyadiak, pontosab­ban Szilágyi Erzsébet birto­ka volt. A hídvám bérlője ugyanaz a személy, aki a csárdát is bérelte, a városi tanácsnak kellett elszámol­nia. 1944 októberében még megvolt a kapu, ma már csak a két árván álló kapu­oszlop őrzi a híd csárda felé eső végénél a hídvámszedés emlékét. A török hódoltság után 1697-ben gondoskodtak a híd újjáépítéséről, gyorsan Szirma/ “Emire HUNYOROGNAK Este mostanában sírnak a szelek panaszkodnak a száraz falevelek meg-megroppannak a fákon az ágak lustán suhognak tépett varjúszárnyak mintha valaki segítséget kéme mintha a ködben árva gyertya égne vagy csak lidércfény villog a lapályon mintha mosoly venne erőt a magányon panaszkodnak a szelek mostanában csikorogva fordul meg a kulcs k zárban le az ajtó mögött csak szürke köd tátong minden magányos embert szívből szánok ■s mire az ajtók újra becsukódnak a csatakos égen szikrák hunyorognak. elkészült, és körülbelül egy évszázadig állt fenn. Ez a tizennégy nyílású fahíd ké­sőbb elavult, s a város által kiküldött szenátorok 1825- ben új, állandó kőhíd építé­sét javasolták, de építéséhez csak két évvel később fog­tak hozzá­Povolni Ferencen kívül más mesterek is pályáztak, végül, Povolni Ferencre esett a választás, mert ő tervezte kevesebb építőanyaggal és kisebb költséggel a híd íneg- épíbését: 845 téglát és 1100 köböl meszel kért a munká­hoz. Az építkezésben addig szokatlan, új módszerrel, ce­menthabarcs alkalmazásával kegzUetiék a hidat. Egyesek áat tartják, hogy a meszet szárazon siórták a kövek kö­zé, s az ott forrt ki, ezért annyira erős és tartós a híd. A burkoláshoz Tokaj­ból szállították a köveket a varos szekeresei. Povolni Egerből povolánföldet (a ce­ment alapanyaga) hozatott. A szokatlan új kötőanyag tejszerű, fehér pép volt, ezért keletkezett az a hiede­lem, hogy a kötőanyagot tej­jel oltották. A híd formája népi kli^sz- szicista stílusú, mely a csár­da ívezetében éppúgy meg­található, mint más Horto­bágy környéki építménye­ken. A folyó két partján épült ellenfalak közötti hosz- sza 92,13, a szárnyfalakkal mért teljes hossza 167,30 mé­ter. Magassága az átlagos mederfenéktől a karfal tete­jéig 7,90 méter. A karfalak védelmére minden pillér fe­lett egy darabból kifaragott, háromnegyed tömb alakú ke­rékvető van beépítve a mell­védfalba. Egyedüli díszítése a falazott választópái'kány, mely a boltozatok felett fut. Feljárói a puszta jellegének megfelelően készültek: az • öblösödő alaprajzi elrende­zés az átkelő ménesek és gu­lyák felhajtását könnyítette meg. Egyik elbeszélő népiesen kilenclábúnak mondja a hi­dat. Ha ez igaz volna, nem nevezhetnénk kilenclyukú- nak, ugyanis a pillérek szá­ma mindig kevesebb eggyel a nyílások, illetve a boltoza­tok számánál, így — mivel a hídnak kilenc nyílása van, pilléreinek, azaz lábainak száma csak nyolc lehet. Hogy miért éppen kilene- lyuku lett a híd, arról meg­alkotta a maga legendáját a nép is: egyik betyár a csár­dából menekülvén a pandú­rok elől, úgy nyert egérutat,, hogy kilenc leány hajolt meg" előtte, s az ő hátukon kelt át a folyón. Régen is voltak »lovasna­pok«, de olyan virtusra sen­ki nem vállalkozott, mint Bi- riszló János csikóslegény: a híd túlsó végén fel ugratott a lovával a bal oldali karfá­ra, végigment rajta, és a ka­pu támpiilérénél ugratott le róla. I). K. K Gyurkó Géza Házi játékok Nem lenne Helyes, ha nem szolgálna örömömre az a tény, miszerint kies kis ha­zám immáron a nyári játé­kok színtere lett. Nem arra a játékra gondolok, amelyik esetleg már a határon He­gyeshalomnál le- és eljátszó­dik, bár e játékok drámai, tragikus vagy komikus vol­tát tagadni oktalanság, ebből azonban a többi játék szín-, vonalára következtetést le­vonni bátorság lenne. Sokkal inkább ama játékokra gon­dolok most, amelyek annak idején a szegedit példának és mintának véve játszi ked­vükbe vonták kis- és nagy­városaink egész sorát, módot adva szemzőnek, színésznek, nézőnek, hogy pénzt keres­sen, pénzt adjon ki. Hogy azlan előbbi kevesellje, az utóbbi sokallja, a játékokat mindkét — sőt mindhárom — fél szidja, de a köz mű­velését és a köz önművelé­sét ezzel mégis szolgálni vélje. Tengelicepusztai esték, Csárdalanyai játékok ’S0, avagy Pernyefalvi hetek vonzzák, csalogatják hazánk és a külföld csodákra váró és izaglmakat kereső fiait és leányait. Egyszóval játékos ország lettünk, amelynek fő­városától, sőt annak szinte minden kerületétől a legki­sebb településig eme kultiír- misszió lett a legfőbb fel­adat, a munka és a siker mércéje. Ezpn a tényen lehet ké­rem viccelődni, de nem lehet nem tudomásul venni. Ezen a tényen lehet töprengeni, de attól a tény tény marad. Mégpedig olyan tény, amely minden kultúrát és haladást tisztelő embert gondolkodás­ra. majd cselekvésre késztet. Tovább kell lépni a meg­kezdett úton. Tovább kell fejleszteni a játékodat. A já­tékos kedvű Magyarország csak akkor lesz igazán a nyá­ri játékok hazája, ha pél­dául a településeken betűi ai utcák is megrendezik majd a maguk nyári játékait. Mit mondok, azazhogy írok? Ut­cák? Lakótömbök, bérházak, Áz új színházi évad műsorából Valamennyi színházi műhelyünkben javában folynak a próbák, az első bemutatók előkészületei. Az 1980 81-es színházi évad gaz­dag budapesti és vidéki mű­sorajánlatából kínálunk né­hányat. Az idei évad első felének legfőbb jellemzője a klasz- szikus művek „dömpingje”. A népszerűségi listán válto­zatlanul Shakespeare vezet. Több színházunk is mutat be müveiből. A Nemzeti Színház ritka feladatra vál­lalkozott IV. Henrik bemu­tatásával. Az angol dráma­író két estére tervezett, mű­vét a korabeli színrevÍtélnék megfelelően két egymást- kö­vető este játsszák: először november 21-én és 22-én. Ilyen típusú bemutatóra az elmúlt fél évszázadban nem volt példa. A Shakespeare- mű „férfi-darab”: a bemu­tató a társulat szinte vala­mennyi férfi tagját érinti. Az előadás rendezője Zsám- béfai Gábor, a címszerep ala­kítója a színházhoz vissza- 'zerződött Bessenyei Ferenc. A Népszínház is Shakes­peare-rel kezdi az évadot: ,;gyík legszebb késői játékát, a Vihart mutatják be Vá­mos László rendezésében. Az előadás nagy lehetőség a Pros perót játszó Gábor Mik­lós számára. Shake,speare-bemuta tóval nyitott a kaposvári Csiky Gergely Színház, mely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az al­kalomból ünnepi díszelőadá­son mutatják be a Szent- Ivánéji álmot. Ács János ren­dezésében. A jubileumi évad során több színházi vendég­játékra is sor kerül Kapos­váron. Shakespeaire-bemuta- tót terveznek Miskolcon is ‘ az évad második felében. A Lear királyt a színház fő­rendezője, Csiszár Imre ál­lítja színpadra, a címszerep­re Major Tamást kéi’te föl. A klasszikus bemutatók közül talán a legdicsérete­sebb, hogy hosszú szünet után most három színhá­zunk is elővette Madách Im­re remekét. Az ember tra­gédiáját először Szolnokon mutatják be (rendező: Paál István), decemberben a Ma­dách Színházban (rendező : Lengyel György), az évad második felében pedig Pé­csett (rendező: Sík Ferenc). A három vállalkozás egyide­jűsége az összevetésre is módot ad. Számos új magyar darabot is találunk a színházak idei műsortervében: a kortárs emeletek, gangok, söt akár az egyes lakások is! Közös gyűjtőcím: Házi játékok. Al­cím: Esti üsd-vágd Ková- cséknál.. . Povázsai mégis hazajött... Tántorgós tánc­estek a gangon... Esetleg: Szomszédasszony tartsd a szád. vagy én tartom cimmél esti mesék felnőtteknek... A cjmek és a lehetőségek be- látliatatlanok. Természetesen belépődí­jakkal szerveztetne az egész programsorozat, amelynek tiszta haszna a Tiszta udvar rendes ház mozgalom fellen­dítésére fordíttatnék. És nagy lenne ám ez a tiszta haszon hiszen e játékokhoz sem szö­vegíró, sem rendező, sem hi­vatásos színész nem kelletik. Tiszta amatőr játékok lenné­nek! Kitűnő az ötlet, nem- debár? A megvalósítása egyébként már régen folyik, spontán módon, a tömegek észéről. Az én érdemem supán a lehetőségek felis­merésében cs közreadásában tisztelhető. Köszönöm! írók jelenléte a kortárs ssn‘n~ pádon örvendetes jelensege szellemi élé tünknek. A .Jó­zsef Attila Színház fennállá­sának 25. évfordulója alkal­mából magyar évadot ter­vez: a már repertoáron le­vő darabok mellett Csonka István, Maróti Lajos, Müller Péter, Páskándi Géza egy- egy művét mutatják be. A József Attila Színház Kama­raszínpadán, Óbudán fiatal magyar író művének buda­pesti bemutatójára kerül sor. A tavaly Kaposváron bemutatott Halmi, .Beremé- nyi Géza nagy vitát kiváltó, friss szellemű, izgalmas ’ mű- Ve. Modem Hamlet-történet, amely korunk egyik veszé­lyes tünetéről, a hiánybeteg­ségről szól. (Az előadást a fővárosi közönség is láthat­ta a tavasai vendégjátékon !) Halmi megíormálója Józsa Imre. a József Attila Szín­ház tehetséges, fiatal művé­sze. Az előadás rendezője : Bariay Gusztáv. A Vígszínház továbbra is a legfőbb műhelye a kortárs .magyar drámaíród a lomnak : az idén. többek között Kar­dos G. György, Füst Milán, Gvurkovics Tibor müveket terveznek. Az első bemuta­tó a Pesti Színházban be­tegség miatt októberre ha­lasztódott: Székely János Protestánsok című művét a nyáron a Gyulai Várszínház­ban Szinetár Miklós rende­zésében állították színpadra. A bemutató ennek az elő­adásnak az átigazított válto­zata. A következő bemutató szintén új változata mir bemutatott műnek. A kecs­keméti Katona Jozsei Szín­ház tavaly játszotta Gyurko- vics Tibor Magyar meny­asszony című groteszk játé­kát. Most erősen átdolgozott változatban, Isten bokrétája címmel kerül bemutatásra a Pesti Színházban. A rende­ző .most is, mint a legtöbb Gyuirkovics-mű esetében! Kapás Dezső. Érdekes vállalkozás ké­szül a Vígszínház stúdiójá­ban is, amelyet fiatal lelkes művészek hoztak létre. Vál­lalkozásaik jogosságát a ta­valy Inmemoriaim ö. I. cí­mű bemutató igazolta, mely az évad egyik legnagyobb sikere lett. Franz Xaver Kroetz nyugatnémet dráma­író Vadászat Alsó-Bajoror­szágban című darabját Mar­ton László rendezi. Új magyar darabot tűz műsorára a Thália Szín­ház is: annyi sikeres színpa­di mű után új darabbal je­lentkezik Fejes Endre. AJ Szahadszoirnbat színpadi vál­tozata az azonos című re­gényből készült. A rendező: Kazimir Károly, az emléke­zetes Rozsdatemető első be­mutatójának rendezője. A Thália nagy vállalkozása a Kassák-regényből készülő Egy ember élete című szín­padi mű. Az adaptációt az író özvegyével együtt Elbert •Támos végzi. Várhatóan az évad második felében nyílik meg a Thália új stúdiója a Nagymező utcában, aimél elsősorban a fiatal művészé kezdeményezéseinek kivé"’ lehetőséget és teret adni. A Veszprémi Petőfi Szín­háznak is régi hagyománya a magyar dráma ápolása. Ennek a feladatának az idén is eleget kíván tenni. Fiatal magyar szerzőt avat a Heró- íes című darabbal: Kolin Pétert. Bgy nagy sikerű re­gény színpadi adaptációjára is vállalkozott a színház: Va­dász Ferenc Karolina, negy­venkilenc szeptember című művét Pethes György ren­dezi. A műsortervben szere­pel többek között Németh László: Széchenyi, Bíró La­jos—Lengyel Menyhért: A cámö, Shakespeare: Ahogy tetszik. Az új színházi évad — ahogy ebből a korántsem tel­jes képből is kitűnik — az ígéretes lehetőségek jegyé­ben indul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents