Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
Zöld út, tilalomfákkal A fiatal szakemberek nagy része nem marad sokáig első munkahelyén. Egy—másfél év múltán elmegy, másutt próbálkozik. Sokszor második kenyéradójától is viszonylag gyorsan elbúcsúzik. A munkahely váj toztatás ebben az időszakban nem feltétlenül haszontalan. A fiatal ember a több helyütt szerzett sokféle tapasztalattal fölvértezve hasznosan tevékenykedhet. Ám mi történik azokkal, akik »vándorlás« nélkül is rövid idő múlva »céhük« büszkeségei lesznek? Azokkal, akik első helyükön is elérnek ugyanannyit ? Az ifjú szakember az egyetem demokratikus légköréből kikerülve úgy véli, megtalálta a helyét, meglelte szép feladatát, s elkezd dolgozni. Rögtön a sűrűjét keresi, hogy mielőbb a gyakorlatban bizonyíthassa föl- készü'Mségét A munkahelyen kialakult. irányítási módszereik, - hagyományok, szokások azonban nem mindig kedveznek a friss tudással, ám elenyészően kevés gyakorlati tapasztalattal érkező diplomások törekvéseinek. Így történt nemrég Kaposváron a városgazdálkodási vállalatnál is. ahonnan egy kertészmérnök házaspár »menekült el« alig egyévi munkaviszony után. Ök is meghatározták. hogy mit akarnak megváltoztatni és kiharcolták, hogy ehhez megkapják a megfelelő munkakört. A vállalat igazgatója máig is kesereg, hogy mindem megadtak a két fiatalnak, vezetőt csináltak beAz emelkedő energiaárak, a hatékonyabb takarmánygazdálkodás és állati termékek előállításának feladata isimét fölhívta a figyelmet a költségkímélő anyaggal is takarékoskodó eljárások alkalmazására. Ilyen módszer többek között a nedves kukorica tárolása és a kukoricatarló hasznosítása legeltetéssel. A következő évtized legnagyobb lehetőségét a szárítás nélküli — magas víztartalmú — kukorica tárolása és felhasználása je- lenti. A MÉM mezőgazdasági főosztályának költségkalkulációja szerint évente a csaknem hétmillió tonna kukorica szárításához, mintegy 280 ezer tonna fűtőolajat használunk föl,, s ennek, a költsége 2,1 milliárd forint. E tetemes költség késztette a minisztériumot arra, hogy kidolgozza a nedves gabona tárolásának nagyüzemi technológiáját és szorgalmazza az eljárás szélesebb körű alkalmazását. A szakemberek előtt nem új dolog, a nyers kukorica — tejsavas erjedésen alapuló — tartósítása, amelyet a makói Lenin és a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet több éve gazdaságosan végez. A takarékos eljárás bevezetését azonban a gazdaságosságon túl indokolja az is, hogy a kukoricaérés elhúzódik, kétségessé válik a termés biztonságos betakarítása. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a 28—32 százalékos nedvességtartalmú kukoricát — a minőség megóvásával, több hónapom, át — sikeresen 'lehet tárolni és eredményesen föl lehet használni mind a sertések, tőlük, ingyen ideiglenes lakást biztosítottak és már— mér megszerezték a házaspárnak a véglegeset is. Ök pedig hálátlanul otthagyták a céget, hibát hibára halmoztak; nem jól ment a kertészet. csúnya volt a város. Mindig kaptak időt a javításra. de nem ismerték el hibáikat, hanem másban kerestek a kerékkötőt. A házaspár minderről persze másként beszel. Ök a tekintélyelvre alapozott, szakmailag nem megfelelő utasítások sorozatára panaszkodnak; a vállalati intrikát emlegetik, és íölhány- torgatják, hogy minden önállóságot elvettek tőlük. Az eltérő véleményekből kikerekedik, a kép: a vállalat vezetői akkor voltak engedékenyek, amikor szigor kellett volna és akkor voltak »kemények«, amikor rugalmasságra lett volna szükség. A fiatalok »Ide nekem az oroszlánt is/« jelszóval érkeztek és az oroszlánt megkapva megijedtek -tőle: nem tudták idomítani, s jobb híján elszaladtak. A vezetőknek ahaposa-bba.n meg kellett volna fontolniuk a két kezdő szakember kinevezését felelős irányítási posztra. Az is igaz viszont, hogy a fiatalokhoz pedig ilyen kezdeti lendület után több kitartás illett volna. A nagyobb hibát így is a vállalat vezetői követték el. Tapasztalt emberek lévén okosab taktikával megtarthatták volna mindkettőt; a városnak, a vállalatnak szüksége volt — volna még ma is — rájuk. Egyszerű mind a kérődző álfátok taka rmán y ozásában. Az etetési kísérletek szerint a nedves kukorica föl- használásával nő a napi súlygyarapodás, csökken a takarmányozás költsége és normalizálódik az egységnyi termékre jutó abrak- mennyiség. A legkedvezőbb eredményeket a 30 százalékos nedvességtairtalmú tartósított kukorica etetésével peték el. Mivel a nyers kukorica tárolása, racionális fölhasználása energiai és gazdasági szempontból igen előnyös, a módszert a megyében is — az üzemi adottságok figyelembe vételével — szélesebb körben kell alkalmazni. Takarmány gazdálkodásunk további nagy tartaléka a mezőgazdasági mellék- termékek fokozottabb fölhasználásában rejlik. A melléktermékek közül szinte minden gazdaságban a legnagyobb tömegben rendelkezésre álló takarmány a leveles kukoricaszár. Mint ismeretes: a szemes kukorica betakarítása után hátramaradó kukoricaszár és „csúcshulladék” zöme megsemmisül, noha kérődző állatokkal feletetve hozzájárulhatna a takarmányozási költségek csökkentéséhez. A kukoricatarló ''legeltetéssel való hasznosítása a legegyszerűbb, legolcsóbb eljárás; minden üzemben — különösebb anyagi befektetés nélkül — kivitelezhető. Ismereteink szerint 20—40 napos ’ tarlóhasznositással, a szükséges talajmunka még időben elvégezhető. Meggyőződésünk, hogy a vázolt költségcsökkentő eljárások üzemi alkalmazasa. tartalékaink kihasználása hozzájárul állattenyésztésünk eredményességének fokozásához, a gazdaságosabb tennék előállításához. igazság : a forrófejű embert nem alkotókedvének, egyéni kezdeményezési lehetőségeinek visszaszorításával lehet higgadtságra bírni. Az igazgató ezt másképp mondja: »Vállalati érdek diktálta, hogy utasítást adjunk, miszerint a bevált módszereken önhatalmúlag nem lehet változtatni.« Általános gond: az érkező új és új embereket igyekeznek belepréselni a meglevő rendszerbe es- igen kevésszer használják ki a vállalatok azt a lehetőséget hogy a rendszert megújíthatják a friss szemléletű szakemberek. A mindennapi »verkliben« sok hiba marad észrevétlen, a megszokás miatt. Ahogy a szaiag mellett álló munkás a munkaidő bizonyos órájában — amikor a legiáradtabb és csak a rutinjára támaszkodva dolgozik — több selejtet enged át, ugyanúgy elmehet egy-egy hiba mellett még a jó vezető is. Ezt a hibát a mindent először fölfedező üj ember könnyebben észreveszi. A városgazdálkodási vállalatnál sem használták ki ezt a lehetőséget. Inkább a könnyebb utat választották, s a házaspárnak többnyire látszólag, adtak zöld utat, közben pedig állandóan figyelmeztették egy már jócskán elavult »bölcsességre«: járt utat a járatlanért el ne hagyj ... Nem engedték, hogy az érkezők a legjobb tudásuk szerint végezzék dolgukat. S ezekután meglepődtek, hogy az utat a kertészmérnökök mégis elhagyták — sőt elhagyták a vállalatot is. A házaspár egy pályázat útján került a Kertészeti Egyetemről Kaposvárra, és útjuk visszavezetett Budapestre. Eljöttek vidékre — ritka példa —, de nem hiszem, hogy még' egyszer eltávoznak a főváros úszásra alkalmasabb vizéről. S bizonyára, .mint minden vándor, elviszik hírünket. Az ilyen hírekből születnek aztán, a »vidéken nincs lehetőség« és a hasonló sztereotípiák, amelyeknek van némi alapjuk akkor is, ha a valóság szebb, mint a földuzzadó rossz hír. Szinte félek szólni arról az eshetőségről, hogy az úton járó a neki tetsző helyen esetleg megtelepszik. Pedig ez is egy lehetőség. Meg lehet tartani azt, akire szükségünk van. Valószínűleg érkezik még kaposvári vállalathoz űj szakember. Remélhetőleg — e házaspár esetéből kiindulva — őt majd jobban igyekeznek megtartani. És ebből az esetből t^- lán mások is levonhatják a tanulságot. Luthár Péter Almásokban szüret után Isméiéit számottevő fertőzéseket okozott megyénkben az alma- és körtefavaraso- dás, a növényvédelmi munkák ellenére is. A fertőzött levelek aránya mind a nagyüzemi, mind a házikerti gyümölcsösökben igen nagy. A környezeti feltételek a kórokozóknak kedveztek — s ez egyúttal jelzi a jövő évi teendőket is. A sikeresen áttelelt fertőzőanyag ugyanis alapvetően károsítja a következő évi termést. A levelek erős íertőzött- ségéből arra következtetünk, hogy jövőre — kevésbé csapadékos tavasz esetén is — föl kell készülni az erős, korai gyümölcsrnegbetege- désekre. A várható erős fertőzések mérséklése parancsoló szükségszerűség, ezért a szedés befejeztével az őszi lombot mindenütt fertőtleníteni kell. Hatásosan védekezhetünk a Fundazol 50 WP vagy a Topsin—Me- til 75—WP 0,1 százalékos oldatával. Ezek a szerek gátolják a kórokozók teli Gazdaságosan, olcsóbbon Takarmánygazdálkodásunk feladatai A melléktermékek hasznosítása „...szőke, nagy kenyeret" „Feketéilön, hóban, homályban, a pince fénylő ablakában faruk kerek, öt kicsi, térden leskelődve, nézi, hogy készít a Pék szőke, nagy kenyeret.” a minőségre; ennek köszönhető, hogy keresik a nálunk sült kenyeret. Péksüteményt és kuglófot is sütnek itt. A megyében először ők készítettek húzott rétest a házihoz hasonló technológiávail. Nyaranta fő feladatuk a kenyér és a péksütemény »gyártása«. Ez az üzem látja el Bala.tonsze- mes, Szárszó és Földvár körzetét. Sőt. a nyári csúcsforgalom idején nem is győzik a terület ellátását: olyankor a siófoki nagyobb kapacitással dolgozó kenyérgyár is besegít. Nyáron ugyancsak kelendő árujuk a friss rétes és a búrkifli; ebből napi 10—12 ezer, illetve 4—5 ezer darabot gyártanak. s Keresztárig szállítanak belőle. Ottjártunkkor már téli üzemre, tért át a gyár. Munkát ad valamennyi nyári dolgozójának, s még néhány »állandó téli munkaerő« is »csatasorba áll« ilyenkor: azok, akik nyáron különböző üdülőkben vállalnak időszaki munkát. A kenyér és péksütemény készítésén kívül a Fővái»osi Sütőipari Vállalattal együttműködve naponta mintegy 14,5—15 mázsa babapiskótát gyártanak és csomagolnak, 150 ezer' forint értékben. Az üzemi munka zaja beszűrődik az irodába is. Amikor kilépünk, jó illatok szállnak felénk az enyhe légmozgással. Fehér fejkendős asszonyok ék fehér sapkás férfiak ügjés mozdulatokkal formázzák nyéis tésztából a piskótát, a kemencébe csúsztatják, majd amikor megsült, kiveszik. Másutt az üres dobozokat készítik elő. Még egy gyors mozdulat, egy kis simítás, és leragasztva, szállításra készen sorakoznak a teli dobozok az asztalokon. Gy. L. Arthur Rimbaud versében a kenyeret nem a teli gyomot' örömeként látjuk, hanem az éhezés nagy ellentéteként. Mi már nem éhezünk, s jólétünk bizonyítéka, hogy gyakran még válogatunk is: barna, fehér, krumplis vagy’ netán csemege kenyér kerüljön-e az asztalunkra? — Van szárszói kenyér? — kérdezik már évek óta az emberek a balatoni üzletekben. Mert sokan, nagyon sokan keresik a szárszói kenyeret. Gyakori érte a sorbaállás, sőt jó néhányan a több kilométernyi autózást sem sajnálják hét végén, hogy beszerezzék a . puha, két—három nap múlva is ehető, szárszói kenyeret. A szárszói kenyérnek híre van a Balaton déli partján. Pedig még fiatal az üzem: nemrég »ünnepelte« fennállásának tizedik évfordulóját. — Három műszakban nyolcvanén dolgozunk itt — mondja Lovasi Sándor üzemvezető. ;— Nagyon ügyelünk Magyar üzlet Kardzsaliban Kardzsalin'ak a nagy Lenin nevét viselő főutcáján van egy közkedvelt, jó forgalmú üzlet. A nap minden órájában nagy itt a nyüzsvédelem áttelelő alakjainak kifejlődését. Ha a lombhullás már előrehaladt — a szüreti munkák késése miatt —, jó eredménnyel alkalmazható a Novenda is, 1,5 százalékos töménységben. Ez utóbbi szer a levelekkel együtt szét marja a fertőző képleteket, s egyúttal gyé- ríti a gyümölcsfa-takácsat- kákat és a körtelevélibolha áttelelő alakjait. 9 tökéletesebb hatás érdekében a talajt is lepermetezve, ázta- tásszerűen juttassuk ki a növényvédő szert. Azokban az ültetvényekben — különösen kiskertekben —, ahol valamilyen ök miatt nincs mód a kémiai védekezésre, a lombhullás után döntő jelentőségű a lehullott levelek gondos összegyűjtése és elégetése, illetve legalább egy ásó- nyomnyi mélyen a talajba való forgatása. g'és, a vevők sokasága — alaposan szemügyre véve a szépen elrendezett polcokat, pultokat, — sokféle cikket vásárol. Az újdonságokat mindig fokozottabb érdeklődés kíséri, és a KOOP-ü21et magyar árucikkeire is érdemes fölfigyelni. Az üzletben töltött egy óra elég ahhoz, hogy néhány különböző foglalkozású vásárlótól érdeklődjünk. Mindegyikük kész véleménynyilvánításra. Hriszto Todorov tanító: — Igen gyakran járok ide, figyelemmel kísérem, mikor érkezik új áru. Az üzlet a város központjában van, így mindenki számára kényelmesen, könnyen megközelíthető. Jó hatást kelt az üzlet ízléses berendezése, az áru elhelyezése. Nem kell kérdezősködni, hogy mi hol van: mindent könnyen meg lehet talalm. Ivánka Hrisiztova Nikolova nyugdíjas: — Szinte mindennap ellátogatok ide. Néha csak azért, hogy: körülnézzek. Nagyon tetszenek a magyar szőnyegek es a piperecikkek. Irina Koleva tanuló: — Ha csak részben is, de ebben az üzletben megismerkedünk a magyar ipar termékeivel. S csak az itt látottakból is merem állítani, hogy Magyarországon nagyon szép holmikat állítanak elő. Én a trikót és a piperecikkeiket szeretem elsősorban. Tin ja Szto janova ti«stviselő: — Én az üzlet közelében lakom. így gyakran járok ide. Mindenekelőtt az új árucikkek vonzanak, engem is és a kollégáimat is.. Iván Haralampiev mérnök: — Kiküldetésben vagyok ebben a városban, munkámnál fogva sűrűn utazom országszerte. Ebbe az üzletbe a véletlen hozott, de sok minden megragadta figyelmemet. S annak ellenére, hogy nem vagyok »vásárló« természetű, 'mégis kísértésbe vitt egy kis öltöny; a kisfiam számára vettem. Gondolom, tetszeni fog neki. Elena Popova, az üzlet él- árusítónője sok munkája ellenére is szán nekünk egy percet, anélkül, hogy vásárlási szándékkal fordultunk volna hozzá. — Az üzlet alig két hónapja nyílt meg — mondta —, de már az első napon nagy volt az érdeklődés. A vevők leginkább a magyar piperecikkeket, szőnyegeket, trikóárut, fonalakat, gyermekholmikat. zakókat keresik, illetve személygépkocsijukhoz magyar rádiókészülékek után érdeklődnek. Erről a nagy keresletről és érdeklődésről tanúskodik az első hónap bevetele is: 40 ezer leva. Szívesen dolgozom itt. Kardzsaliban a magyar cikkeket árusító KOOP-üZ- let soha nincsen vevő nélkül. Mindenki nagy érdeklődéssel keresi föl — élvezi • légkörét, árucikkeit. Veter Kasko v Heeg» G a bor
