Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
TELJESÍTŐIEK A TERVET Az épitőanyagipari vállalatok az év első kilenc hónapjában állaláhan sikerrel teljesítették időarányos, ter- v ükét. Ennek köszönhétöan szinte teljesen megszűnt az — elmúlt evekre jedemző — épitóanyaghiány, így az építőipar' zavartalanul / végezhette munkáját. " A téglaipar: 126 millió téglával többet állított élő. mint- a tervek szerint várható ' volt, Ez a többlet -lehetővé tette az árvíz okozta épületkárok helyreáll tlattához ■ szükséges anyagok zavartalan biztosításéi.. Az időközben üzembe helyezett uj téglagyárak tovább növelték a korszerű technológia és ezzel a jobb minőségű termékek arányát. A cserepgyárak is túlteljesítették tarvüket, ám a tavalyinál mimtegy kétmillióval több cserért sem elégítette ki tel jesen az igényeket. A ese- iéphiany enyhítésére — belső átalakíiasokkal —• nyolcmillió négyzetméterrel növelték az évi palatermelést. Építik az új telepet Megkezdődött a kaposvári új szennyvíztisztító telep építése. A tereprendezés során majdnem 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Bekötőutat építenek, és 1400 mm átmérőjű csöveket fektetnek le — ezekkel víztelenítik a területet. Az átadás után ezen a csővezetéken jut a megtisztított víz a Kapósba. A csővezeték fektetése során egy érdekes technikai eljárást is alkalmaznak: a csöveket a vasút és a 61. sz. út alatt sajtolással vezetik át * A Finomkerámiaipari Művek is eleget tett kötelezettségeinek. Egyedül falburkoló csempéből nem érte el a kínálat (elsősorban a választék) a kívánt szintet, de az idén elkészült új rombá- nyi csem/pegyár termelésével a jövő évtől kezdve a belföldi piac minőségi igényeinek is eleget tesznek. A cemenitermelés hasonlóan alakult, mint a műit évben : az összesen három és tél. millió ilonna cement összhangban vált a kereslettel. Az első háromnegyedévben a vártnál lényegesen erőteljesebb volt az építési vegyi anyagok és segédanyagok (bitumenes építési keverékanyagok, szigetelőanyagok. ragasztók) iránti érdeklődés. Elsősorban alapanyag- gondok miatt azonban átmeneti zavarok voltak ás ellátásban. Az év hátralévő részében a kapacitásbővítő beruházások jó ' néhány építőanyag- ipari vállalatnál befejeződnek. így várhatóan a negyedik negyedévben, illetve a jövő évtől kezdve még zavartalanabb less az igények kielégítése — minőségileg jobb, korszerűbb termékek kerülnek a belföldi piacokra. Sxamócatermcsztők Hódosháton A titok: tengernyi munka — Hatvanezer forintot termett az idén a hatezáz négyszögöl »-félig homok« — áll meg a kaptató derekán' Pali bácsi. — A szakkönyvek azt írták, hogy az egyéves telepítés legföljebb fél kilót hoz bokronként... Én ennek a kétszeresét szedtem le — zárul be a titok a - kertvégi dombhátra futó -sorok között. — Kivágtuk az őszön az elöregedett szamócát, újat nem palántázunk helyette, így majdnem a felére csappant a terület — szól halk szavú feleség. — Ki győzi erővel sokáig? Sokszor reggel háromtól hajladozni késő estig ... Tengernyi munka a Hatok«. A ka pálásra csak-csak futotta a két öreg erejéből, de a szedésnél már kint görnyedt a hetedikes lányunoka , is. Mert a szerződésre termelt eper nem tűrt halasztást. Negyedik éve elnöke a marcali áfész hódosháti sza- móca termelő-szak csoportjának a nyugdíjas Buzsaki Pál. — Miért kezdtem termelni? Mert láttam, hogy megvan benne a »-jövedelem«. Kedvez az epernek az itteni talaj, szép támogatást ad a szövetkezet műtrágyában, növényvédő szerben. Kilónként húsz fillér hozzájárulást is kap a szakcsoport, ezt személyenként tartom nyilván. Az idén huszonhat ezer forintra rúg a közös alap. S Új tagok a bizottságokban Tájékoztató a javaslatok sorsáról / sorsa az országgyűlési képviselői és tanácstagvalasztás időszakában elmondott közérdekű bejelentéseknek és javaslatoknak. Némely helyen még azt is elmondták, milyen kérdésekben foglalt állást a tanács, a végrehajtó bizottság a választás óta. A kaposvári népfronttitkártól hallottam egy igen jellemző példát: a körzeti bizottságok . megválasztása során sok elismerés hangzik el a gyűléseken mind e testületek, mind a -városi ta- nács tevéken y ségév el kapcsolatban. Egyre jellemzőbb ez a közéleti alapállás: társadalmi munkát is fölajánlanak az emberek', ha kérnek valamit, kifejezik saját vagy kisebb közösségük tett- rekészségét. Ott viszont, ahol már sokadszor mondják el- ugyanazt a problémájúikat, nyomatéket adva annak, hogy még mindig nem intézkedtek — mint Töröcs- kén « telefonügyben —, bizony, érződik a türelmetlenség is. Az ilyen huzavona erősen hat a közhangulatra. Régi gond Kaposváron, hogy az új lajkótelepeken élőket nagyon -nehéz kimozdítani a lakásokból. A megyeszékhely olyan területeihez, mint a Vörös Hadsereg útjának környéke, a Donner stb. hasonlítva erősen érződik az érdektelenség. Ebből levonta a következtetést a városi nepfrontbizott- ság is: a következő időszakban sokkal nagyobb hatást kell gyakorolni az ott élők' re, megtalálva természetesen a legalkalmasabb módszereket is. Az újjáválaszt ás során az eddiginél több fiatal, nő és fizikai munkás került be már eddig is a bizottságokba. Mint az egyik régi’ népfrontos megjegyezte: a tud' nivalók gyors átadásától függ, mikor lendülhetnek bele a munkába. Érdemes ezt megszívlelni, már a Vámásna pján is! Lajos Géza Jó fórumokat tererrrtenek a n-epfrontbizottságok a lakossággal való eszmecserére ezekben a napokban. Több mint másfél héttel ezelőtt kezdődött, a körzeti és a községi népfrontbiaottsá- gok. illetve a pusztai nép- fron-tcsoportok újjáválasz- lasa. megalakulása, öt ev tevékenysége kerül a mérlegre, és szinte mindenütt szó esik airól, hogy milyen sokat tesznek a testületek a közéletiség erősítéséért, A nép tronitv álasztás most újabb lendületet ad annak, hogy új erőket vonjanak be a közéletije. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosságot érdekli milyen munkát végeztek eddig a bizottságok, sőt van véleményük, javaslatuk is, miképp lehetne erősíteni a kapcsolatot minden területen, mivel szükséges tartalmasabbá ha megjön a műtrágya, nincs vita az elosztásnál : »Te, Pista, ennyit meg ennyit adtai le, akkor ennyit vihetsz eí.« Az áfész kilenc szakcsoportjából a hodoshátiin kívül még kettő foglalkozik szamóca termeléssel : Somogyfajszon tizennégy, Meszteg- nyőn nyolc éve. Három-négy millió forint között van az évi forgalmuk; az idén 22 vagonnyi epret adtak Le. s ennek negyven százaléka exportra került. Támogatna és ' fejleszteni kell a szakcsoportok tevékenységét — foglalnak állást a szövetkezet vezetői. Kedvezményes áron juttatják talajfertőtlemító és növényvédő szerekhez, műtrágyához a termelőkeit. A már említett módon közös alapképzést tesznek lehetővé; nyolcvanszázalékos kedvezménnyel vásárolhatják a tagok a szövetkezet somogy- fajszi szaporítóházából kikerülő palántát. A téli időszakban rendszeres szakmai továbbképzést. szerveznek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak a növényvédelemről, a csomagolásról. Mindezt húsz forint évi tagdíj ellenében. — Két éve húszon három fővel, tavaly harminccal nőtt a szakcsoportok taglétszáma — mondja Pali bácsi. — Az idén már csak öt akadt. Nincs már a körzetben. aki jelentkezhetne ... B. Z. tenni a lakosság képviseletét különösen a város- és köaségfejlesztéssel kapcsolatos döntések előtt. A választási és a falugyűléseken általában sok a résztvevő, számuk községenként, körzetenként természetesen eltér. Van. ahol százan is egybegyűlnek, máshol ennek a felét: teszi ki a hallgatóság. Különösen fontos, hogy eddig mindössze két gyűlést halasztottak el a résztvevők csekély szama miatt. Az üjjáválasztás egesz hangulatai meghatározza, milyen beszámolóval áll a népi ron tűi zottság azok elé, akiknek a bizalmából tevékenykedett e fél évtizedben. Iíyeh szempontból nagyon jónak értékelhető a nép- fixmtvezetők előkészítő munkája, ugyanis a beszámolók többsége nagyon jó. tartalmazza a legfontosabb területeken elért eredményeket. A mozgalom fejlődése szintén lemérhető azon, hogy e beszámolók nem elszakítva tárgyalják a testületek életét, hanem a települések társadalmi, gazdasági, kulturális fejtörlésé be beleágyazva. A számadások hangvétele véleménynyilvánításra serkenti a megjelenteket, így aztán jellemző a politizáló légkör, a beszámoló maga, s természetesen a felszólalók is foglalkoznak országos kérdésekkel, A legnagyobb resdetességgel a településsel kapcsolatos mozgalmi, gazdasági, fejlesztési kérdésekről esett szó. Sokait lendített a vitákon az is, hogy a tanácselnökök, egyes helyeken a vb-titká- rok tájékoztatták a megjelenteket arról, mi valósult meg az V. ötéves tervből, mennyivel járult hozzá a a lakosság társadalma munkája a fejlesztések gyorsabb megvalósulásához. Ugyanakkor röviden körvonalazták azt is, mit szeretnének elérni a VI. ötéves terv időszakában, A tanács vezetői arra is 'kitértek, hogy mi a Az importmegtakarítás: hatvanmillió forint Hatvanmillió forint értékű importot tesz fölöslegessé az idén a /Remix rádiótechnikai vállalat azzal, hogy nyolcmillió darab — a külföldivel azonos minőségű és szabványú — ellenállást, po- tenciométert és kondenzátort készít az elektronikai ipar részére. Ez egyben tízszázalékos választékbővítést is jelent. ' Az új termékek egy részét a vallalatnal fejlesztették ki, a többi a Híradástechnikai Kutatóintézet és a Remix együttműködésének eredménye. Az importhelyettesítő alkatrészek hazai gyártásával a vállalat és vásárlói egyaránt jól járnak: az utóbbiak olcsóbban jutnak hozzá az itthon készült alkatrészekhez, a vállalat pedig az átlagosnál több nyereséget er el. Kiközösítés I jesztő történet. Nem a sötét középkorban játszódott le, hanem napjainkban. Egy embert kiközösítettek. Ügy kezdődött, hogy egy bejelentés nyomán rendőrségi vizsgálat indult a cégecskénél. Azért nevezem így, mert a cég (a nagy), a megyeszékhelyén székel. A cégecske másutt. És abban a városban közösítették ki azt az embert. Nem ő volt a bejelentő. Csak azt gondolták. S ha ő lett volna? Akkor is megdöbbennék. A közérdekben bejelentőt ugyanis védi a törvény. Ö tudta. A cég és a cégecske nem. S az ok nélkül meghurcolt ember az ügyészségtől kért védelmet .. . Kérdezhetnék: miért e titokzatosság. Mondhatnám, azért, mert ilyen ügyben szégyellnék helyszínt és neveket emlegetni. Talán, elárulhatnám: megkértek az óvatosságra. Igaz is; ki tudja, fordulhatnék-e védelemért az ügyészséghez a jegyzet megjelenése után. (Elvégre nem vagyok bejelentő, s egyelőre még kiközösített sem.) Nem örülnék túlságosán. ha gyávasággal vádolnának, ezért kérem, fogadják el a — korántsem általánosítás szándékával választott — nem egészen konkrét módszert. Ismereteim azonban egy halom dokumentumra és személyes “élményekre« támaszkodnak. A bejelentés lényege arra indította a bűnüldöző szerveket, hogy sikkasztás, adócsalás, hivatalos idő alatt végzett magánmunka — s ehhez vállalati anyagfelhasználás — alapos gyanúja miatt nyomozást indítsanak a cégecske vezetője eilen. Nem árt tudni, hogy a magánmunkára — amelyet a cégecskevezető irányított — van hivatalos engedélyük. A részletek föltárása mai témánk szempontjából teljesen fölösleges volna, így hát elégedjünk meg a »végeredménnyel«. A nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntették. (Igaz, később egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat olvashattam, miszerint nem »bizonyítékok", hanem »bűncselekmény« hiányában szűnt meg a vizsgálat,, ami az eset szempontjából csakugyan nem mindegy. Témánk azonban nem igényli a tisztázást, hiszen a meghökkentő az, ami a vizsgálat lezárása után történt. Cégecske nemcsak azért visel kicsinyítő képzőt, mert „ van nála'nagyobb is, hanem azért, mert jellemző rá: kevesen vannak. Egyetlen szocialista brigád működik itt, amelynek minden dolgozó és a vezető is tagja. (Ugye, milyen furcsa, amikor elvétve a formalizmus jegyeivel találkozunk?) Nem gúnyolódom, ne higgyék! Csak igen nehezen tudom elképzelni, hogy milyen ügyekben hívják »cégecskének" és mikor szocialista brigádnak a közösséget. De azt javaslom: ezen most ne alvadjunk fönn. Végtére is az eset mindkét névre méltatlanná tette ezt az embercsoportot. S hogy ne csigázzam tovább érdeklődésüket, az történt, hogy a cég és a cégecske vezetője együttesen — szocialista bri- gádgyülésen — kivánta bizonyítani cégecskevezető vétlenségét a rendőrségi nyomozás ügyében, össze is ült a brigád cegecs ke vezető kezdeményezésére, a hiteles dokumentumok szerint. (A cégecskevezető jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint a bngadvezető hívására). A brigádtagok az előbbire esküdtek. Megjelent természetesen a cégvezető is, és közölte: vállalati jogászuk értesülése szerint a "-bünös" (mármint a bejelentő) itt ül közöttük. És megnevezte. A vezetők szavának nagy súlya volt; a dolgozók az emberre néztek. Kétkedtek, gyötrődtek, hittek is, nem is, azután fölháborodtak. Elég ehhez visszaidézni egyikük mondatál: »Ha főnökeink jelentik, hogy ez az ember a feljelentő, akkor bizonyara igaz«. (Milyen jó volna sokszor tisztességes ügyekben találkozni ilyen rendíthetetlen bizalommal!) A cégecskevezetö viszont felszólalásában elmondta: az embert (a veit bejelentőt) el kell távolítani a közösségből, mert a szocialista brigád nem hajlandó reíe együtt dolgozni. Négyen is felszólaltak az említett feltételezés értelmében: ha csakugyan igaz, hogy ő volt a bejelentő, akkor nem lehet maradása jelenlegi munkahelyén. E f s most tessék jól figyelni. Szavazott a szocialista brigád. Cégecskevezető szólította föl őket: tartsa föl a kezét, aki a távozás, a kiközösítés mellett szavaz. És a szocialista (!) brigádgyűlés — többségi alapon — az eltávolítás mellett döntött. Az eseménynek azonban még nem volt vége. A gyűlés befejezése után cég- és cégecskevezető behivatta azt az embert az irodába. Közölték vele. hogy a brigádgyűlés döntése (!) alapján egy hónapon belül keressen magának más munkahelyet — elhelyezkedéséhez természetesen segítséget nyújtanak. De ha nem ezt teszi, kénytelenek lesznek megszüntetni a munkakörét, és így »búcsúzni« tőle. Az ember — akit tizenöt évi munkája után — kisemmizetté, kiközösííetté nyilvánítottak vétlenül (s ha ő lett volna a bejelentő, ugyanígy felháborodnék) jogvédelmet kért. • Így hát nem zárult le az ügy, amelyet úgy fogalmaz I meg a »Szocialista kódex", hogy HATALOMMAL VALÓ j VISSZAÉLÉS. Milyen szerencse, hogy hasonló eset ritkán ford-ul elő! Milyen jó, hogy nálunk az emberek óriási többsége — ha vezetők, ha nem — embernek tekintik a embert. Mert minden más definíció, minden filozofikusan megfogalmazott cél .és követelmény mellett — és vele együtt — ez a mi világunk legfőbb lényege. És nem tűri el, ha bárki is ellene cselekszik. Kérdezhetnék; érvényesüll-e a törvény, amely a bejelentők védelmére született? Nyílt szívvel ki merem jelentem: nem. Ugyanis nem ez az ember volt a bejelentő. Ez az ember — jóllehet ő sem szent vagy hibátlan — »kellemetlen« egyéniség lett a cégecskénél. Csak azért, mert tisztán lát? Azért, mert szóvá tett már egyet és mást? Vagy netán házastarsa okoz időnként gondokat cégecskevezetőnek. mert *átláthat« a zárt falakon? Kit tudja? Nem vagyok híve a feltételezésnek. Az előbbiek sem saját »kútfőmből« származnak, jóllehet ismerem a cégecskét, a céget, az embert, s azt is, aki miatt tarthatnak tőle. Az eljárás azonban — s ez meggyőződésem — mélységesen idegen szocialista felfogásunktól. De hát akkor mi következik belőle? Hiszen azt mondtam, és első fokon ez sem saját megfogalmazásom: a hatalommal való visszaélés egyik kirívó példájával találkoztunk. A törvény csak akkor védené meg az embert, ha csak ugyan ő lett volna a bejelentő. De nem ő volt. Így hát az esetnek jogi következménye legföljebb annyi lehet, hogy nem küldhetik el, nem szüntethetik meg az állását — még olyan hivatkozással sem, hogy manapság éppen a létszám- csökkentés, helyesebben a takarékos, ésszerű munkaerő- gazdálkodás időszakát- éljük. De vajon elégtétel-e ez a meghurcoltatásért? Megvallom, nem irigylem azt az embert, akinek a történtek után ott kell dolgoznia, vagy másképp fogalmazva: dolgozhat ott, ahol nem kívánatossá nyilvánítottak — szocialista brigádgyiflésen. Képzeljék csak magukat á helyébe ... M égis derűlátó vagyok. Cégecskevezető ugyanis nemcsak egyszerűen tagja a brigádnak, nemcsak vezető, hanem pártvezetőségi tag is, tehát kommunista, akinek a párt előtt mindenképpen felelnie kelil — s már felelt! — a hatalommal való visszaélés miatt. Szigorú büntetése még nem zárult le végképp, de hiszem, hogy példás lesz: nevelő hatasú. és elrettentő mások számára is, ha netán bármilyen »okból- — lelevednenek az útról. De akkor meg mindig marad egy kérdőjel. Vajon a cégvezető, aki nem kommunista, teljesen vét leni’ Jávori Béla I
