Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

TELJESÍTŐIEK A TERVET Az épitőanyagipari válla­latok az év első kilenc hó­napjában állaláhan sikerrel teljesítették időarányos, ter- v ükét. Ennek köszönhétöan szinte teljesen megszűnt az — elmúlt evekre jedemző — épitóanyaghiány, így az épí­tőipar' zavartalanul / végez­hette munkáját. " A tégla­ipar: 126 millió téglával töb­bet állított élő. mint- a ter­vek szerint várható ' volt, Ez a többlet -lehetővé tette az árvíz okozta épületkárok helyreáll tlattához ■ szükséges anyagok zavartalan biztosí­táséi.. Az időközben üzembe he­lyezett uj téglagyárak to­vább növelték a korszerű technológia és ezzel a jobb minőségű termékek arányát. A cserepgyárak is túlteljesí­tették tarvüket, ám a tava­lyinál mimtegy kétmillióval több cserért sem elégítette ki tel jesen az igényeket. A ese- iéphiany enyhítésére — bel­ső átalakíiasokkal —• nyolc­millió négyzetméterrel nö­velték az évi palatermelést. Építik az új telepet Megkezdődött a kaposvári új szennyvíztisztító telep építése. A tereprendezés során majd­nem 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Bekötőutat építenek, és 1400 mm átmé­rőjű csöveket fektetnek le — ezekkel víztelenítik a területet. Az átadás után ezen a cső­vezetéken jut a megtisztított víz a Kapósba. A csővezeték fektetése során egy érdekes technikai eljárást is alkalmaznak: a csöveket a vasút és a 61. sz. út alatt sajtolással ve­zetik át * A Finomkerámiaipari Mű­vek is eleget tett kötelezett­ségeinek. Egyedül falburko­ló csempéből nem érte el a kínálat (elsősorban a vá­laszték) a kívánt szintet, de az idén elkészült új rombá- nyi csem/pegyár termelésével a jövő évtől kezdve a bel­földi piac minőségi igényei­nek is eleget tesznek. A cemenitermelés hason­lóan alakult, mint a műit évben : az összesen három és tél. millió ilonna cement összhangban vált a kereslet­tel. Az első háromnegyedév­ben a vártnál lényegesen erőteljesebb volt az építési vegyi anyagok és segédanya­gok (bitumenes építési ke­verékanyagok, szigetelőanya­gok. ragasztók) iránti érdek­lődés. Elsősorban alapanyag- gondok miatt azonban átme­neti zavarok voltak ás el­látásban. Az év hátralévő részében a kapacitásbővítő beruházá­sok jó ' néhány építőanyag- ipari vállalatnál befejeződ­nek. így várhatóan a negye­dik negyedévben, illetve a jövő évtől kezdve még za­vartalanabb less az igények kielégítése — minőségileg jobb, korszerűbb termékek kerülnek a belföldi piacok­ra. Sxamócatermcsztők Hódosháton A titok: tengernyi munka — Hatvanezer forintot ter­mett az idén a hatezáz négy­szögöl »-félig homok« — áll meg a kaptató derekán' Pali bácsi. — A szakkönyvek azt írták, hogy az egyéves tele­pítés legföljebb fél kilót hoz bokronként... Én ennek a kétszeresét szedtem le — zá­rul be a titok a - kertvégi dombhátra futó -sorok között. — Kivágtuk az őszön az elöregedett szamócát, újat nem palántázunk helyette, így majdnem a felére csap­pant a terület — szól halk szavú feleség. — Ki győzi erővel sokáig? Sokszor reg­gel háromtól hajladozni ké­ső estig ... Tengernyi munka a Ha­tok«. A ka pálásra csak-csak futotta a két öreg erejéből, de a szedésnél már kint gör­nyedt a hetedikes lányunoka , is. Mert a szerződésre ter­melt eper nem tűrt halasz­tást. Negyedik éve elnöke a marcali áfész hódosháti sza- móca termelő-szak csoportjá­nak a nyugdíjas Buzsaki Pál. — Miért kezdtem termel­ni? Mert láttam, hogy meg­van benne a »-jövedelem«. Kedvez az epernek az itte­ni talaj, szép támogatást ad a szövetkezet műtrágyában, növényvédő szerben. Kilón­ként húsz fillér hozzájáru­lást is kap a szakcsoport, ezt személyenként tartom nyil­ván. Az idén huszonhat ezer forintra rúg a közös alap. S Új tagok a bizottságokban Tájékoztató a javaslatok sorsáról / sorsa az országgyűlési kép­viselői és tanácstagvalasztás időszakában elmondott köz­érdekű bejelentéseknek és javaslatoknak. Némely he­lyen még azt is elmondták, milyen kérdésekben foglalt állást a tanács, a végrehaj­tó bizottság a választás óta. A kaposvári népfronttit­kártól hallottam egy igen jellemző példát: a körzeti bizottságok . megválasztása során sok elismerés hangzik el a gyűléseken mind e tes­tületek, mind a -városi ta- nács tevéken y ségév el kap­csolatban. Egyre jellemzőbb ez a közéleti alapállás: tár­sadalmi munkát is fölaján­lanak az emberek', ha kér­nek valamit, kifejezik saját vagy kisebb közösségük tett- rekészségét. Ott viszont, ahol már sokadszor mondják el- ugyanazt a problémájú­ikat, nyomatéket adva an­nak, hogy még mindig nem intézkedtek — mint Töröcs- kén « telefonügyben —, bi­zony, érződik a türelmetlen­ség is. Az ilyen huzavona erősen hat a közhangulatra. Régi gond Kaposváron, hogy az új lajkótelepeken élőket nagyon -nehéz kimoz­dítani a lakásokból. A me­gyeszékhely olyan területei­hez, mint a Vörös Hadsereg útjának környéke, a Don­ner stb. hasonlítva erősen érződik az érdektelenség. Ebből levonta a következte­tést a városi nepfrontbizott- ság is: a következő időszak­ban sokkal nagyobb hatást kell gyakorolni az ott élők' re, megtalálva természete­sen a legalkalmasabb mód­szereket is. Az újjáválaszt ás során az eddiginél több fiatal, nő és fizikai munkás került be már eddig is a bizottságok­ba. Mint az egyik régi’ nép­frontos megjegyezte: a tud' nivalók gyors átadásától függ, mikor lendülhetnek bele a munkába. Érdemes ezt megszívlelni, már a Vá­másna pján is! Lajos Géza Jó fórumokat tererrrtenek a n-epfrontbizottságok a la­kossággal való eszmecseré­re ezekben a napokban. Több mint másfél héttel ez­előtt kezdődött, a körzeti és a községi népfrontbiaottsá- gok. illetve a pusztai nép- fron-tcsoportok újjáválasz- lasa. megalakulása, öt ev tevékenysége kerül a mér­legre, és szinte mindenütt szó esik airól, hogy milyen sokat tesznek a testületek a közéletiség erősítéséért, A nép tronitv álasztás most újabb lendületet ad annak, hogy új erőket vonjanak be a közéletije. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakos­ságot érdekli milyen mun­kát végeztek eddig a bizott­ságok, sőt van véleményük, javaslatuk is, miképp le­hetne erősíteni a kapcsola­tot minden területen, mivel szükséges tartalmasabbá ha megjön a műtrágya, nincs vita az elosztásnál : »Te, Pis­ta, ennyit meg ennyit adtai le, akkor ennyit vihetsz eí.« Az áfész kilenc szakcso­portjából a hodoshátiin kívül még kettő foglalkozik sza­móca termeléssel : Somogy­fajszon tizennégy, Meszteg- nyőn nyolc éve. Három-négy millió forint között van az évi forgalmuk; az idén 22 vagonnyi epret adtak Le. s ennek negyven százaléka ex­portra került. Támogatna és ' fejleszteni kell a szakcsoportok tevé­kenységét — foglalnak állást a szövetkezet vezetői. Ked­vezményes áron juttatják talajfertőtlemító és növény­védő szerekhez, műtrágyá­hoz a termelőkeit. A már említett módon közös alap­képzést tesznek lehetővé; nyolcvanszázalékos kedvez­ménnyel vásárolhatják a ta­gok a szövetkezet somogy- fajszi szaporítóházából kike­rülő palántát. A téli idő­szakban rendszeres szakmai továbbképzést. szerveznek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak a növényvédelem­ről, a csomagolásról. Mind­ezt húsz forint évi tagdíj el­lenében. — Két éve húszon három fővel, tavaly harminccal nőtt a szakcsoportok taglét­száma — mondja Pali bá­csi. — Az idén már csak öt akadt. Nincs már a körzet­ben. aki jelentkezhetne ... B. Z. tenni a lakosság képvisele­tét különösen a város- és köaségfejlesztéssel kapcso­latos döntések előtt. A vá­lasztási és a falugyűléseken általában sok a résztvevő, számuk községenként, kör­zetenként természetesen el­tér. Van. ahol százan is egybegyűlnek, máshol en­nek a felét: teszi ki a hall­gatóság. Különösen fontos, hogy eddig mindössze két gyűlést halasztottak el a résztvevők csekély szama miatt. Az üjjáválasztás egesz hangulatai meghatározza, milyen beszámolóval áll a népi ron tűi zottság azok elé, akiknek a bizalmából tevé­kenykedett e fél évtizedben. Iíyeh szempontból nagyon jónak értékelhető a nép- fixmtvezetők előkészítő mun­kája, ugyanis a beszámolók többsége nagyon jó. tartal­mazza a legfontosabb terü­leteken elért eredményeket. A mozgalom fejlődése szin­tén lemérhető azon, hogy e beszámolók nem elszakítva tárgyalják a testületek éle­tét, hanem a települések társadalmi, gazdasági, kultu­rális fejtörlésé be beleágyaz­va. A számadások hangvé­tele véleménynyilvánításra serkenti a megjelenteket, így aztán jellemző a poli­tizáló légkör, a beszámoló maga, s természetesen a fel­szólalók is foglalkoznak or­szágos kérdésekkel, A leg­nagyobb resdetességgel a településsel kapcsolatos mozgalmi, gazdasági, fejlesz­tési kérdésekről esett szó. Sokait lendített a vitákon az is, hogy a tanácselnökök, egyes helyeken a vb-titká- rok tájékoztatták a megje­lenteket arról, mi valósult meg az V. ötéves tervből, mennyivel járult hozzá a a lakosság társadalma mun­kája a fejlesztések gyorsabb megvalósulásához. Ugyan­akkor röviden körvonalaz­ták azt is, mit szeretnének elérni a VI. ötéves terv idő­szakában, A tanács vezetői arra is 'kitértek, hogy mi a Az importmegtakarítás: hatvanmillió forint Hatvanmillió forint értékű importot tesz fölöslegessé az idén a /Remix rádiótechni­kai vállalat azzal, hogy nyolcmillió darab — a kül­földivel azonos minőségű és szabványú — ellenállást, po- tenciométert és kondenzá­tort készít az elektronikai ipar részére. Ez egyben tíz­százalékos választékbővítést is jelent. ' Az új termékek egy részét a vallalatnal fejlesztették ki, a többi a Híradástechnikai Kutatóintézet és a Remix együttműködésének eredmé­nye. Az importhelyettesítő alkatrészek hazai gyártásá­val a vállalat és vásárlói egy­aránt jól járnak: az utób­biak olcsóbban jutnak hoz­zá az itthon készült alkat­részekhez, a vállalat pedig az átlagosnál több nyeresé­get er el. Kiközösítés I jesztő történet. Nem a sötét középkorban játszódott le, hanem napjainkban. Egy embert kiközösítettek. Ügy kezdődött, hogy egy bejelentés nyomán rend­őrségi vizsgálat indult a cégecskénél. Azért nevezem így, mert a cég (a nagy), a megyeszékhelyén székel. A cégecske másutt. És abban a városban közösítették ki azt az embert. Nem ő volt a bejelentő. Csak azt gondolták. S ha ő lett volna? Akkor is megdöbbennék. A közérdekben bejelentőt ugyanis védi a törvény. Ö tudta. A cég és a cégecske nem. S az ok nélkül meghurcolt ember az ügyészségtől kért vé­delmet .. . Kérdezhetnék: miért e titokzatosság. Mondhatnám, azért, mert ilyen ügyben szégyellnék helyszínt és neveket emlegetni. Talán, elárulhatnám: megkértek az óvatosságra. Igaz is; ki tudja, fordulhatnék-e védelemért az ügyészség­hez a jegyzet megjelenése után. (Elvégre nem vagyok be­jelentő, s egyelőre még kiközösített sem.) Nem örülnék túl­ságosán. ha gyávasággal vádolnának, ezért kérem, fogadják el a — korántsem általánosítás szándékával választott — nem egészen konkrét módszert. Ismereteim azonban egy halom dokumentumra és személyes “élményekre« támasz­kodnak. A bejelentés lényege arra indította a bűnüldöző szerve­ket, hogy sikkasztás, adócsalás, hivatalos idő alatt végzett magánmunka — s ehhez vállalati anyagfelhasználás — ala­pos gyanúja miatt nyomozást indítsanak a cégecske veze­tője eilen. Nem árt tudni, hogy a magánmunkára — ame­lyet a cégecskevezető irányított — van hivatalos engedé­lyük. A részletek föltárása mai témánk szempontjából tel­jesen fölösleges volna, így hát elégedjünk meg a »végered­ménnyel«. A nyomozást bizonyítékok hiányában megszün­tették. (Igaz, később egymásnak ellentmondó nyilatkozato­kat olvashattam, miszerint nem »bizonyítékok", hanem »bűncselekmény« hiányában szűnt meg a vizsgálat,, ami az eset szempontjából csakugyan nem mindegy. Témánk azon­ban nem igényli a tisztázást, hiszen a meghökkentő az, ami a vizsgálat lezárása után történt. Cégecske nemcsak azért visel kicsinyítő képzőt, mert „ van nála'nagyobb is, hanem azért, mert jellemző rá: keve­sen vannak. Egyetlen szocialista brigád működik itt, amely­nek minden dolgozó és a vezető is tagja. (Ugye, milyen furcsa, amikor elvétve a formalizmus jegyeivel találko­zunk?) Nem gúnyolódom, ne higgyék! Csak igen nehezen tudom elképzelni, hogy milyen ügyekben hívják »cégecské­nek" és mikor szocialista brigádnak a közösséget. De azt javaslom: ezen most ne alvadjunk fönn. Végtére is az eset mindkét névre méltatlanná tette ezt az embercsoportot. S hogy ne csigázzam tovább érdeklődésüket, az történt, hogy a cég és a cégecske vezetője együttesen — szocialista bri- gádgyülésen — kivánta bizonyítani cégecskevezető vét­lenségét a rendőrségi nyomozás ügyében, össze is ült a brigád cegecs ke vezető kezdeményezésére, a hiteles doku­mentumok szerint. (A cégecskevezető jegyzőkönyvi nyilat­kozata szerint a bngadvezető hívására). A brigádtagok az előbbire esküdtek. Megjelent természetesen a cégvezető is, és közölte: vállalati jogászuk értesülése szerint a "-bünös" (mármint a bejelentő) itt ül közöttük. És megnevezte. A vezetők szavának nagy súlya volt; a dolgozók az emberre néztek. Kétkedtek, gyötrődtek, hittek is, nem is, azután fölháborodtak. Elég ehhez visszaidézni egyikük mondatál: »Ha főnökeink jelentik, hogy ez az ember a feljelentő, ak­kor bizonyara igaz«. (Milyen jó volna sokszor tisztességes ügyekben találkozni ilyen rendíthetetlen bizalommal!) A cégecskevezetö viszont felszólalásában elmondta: az em­bert (a veit bejelentőt) el kell távolítani a közösségből, mert a szocialista brigád nem hajlandó reíe együtt dolgozni. Négyen is felszólaltak az említett feltételezés értelmében: ha csakugyan igaz, hogy ő volt a bejelentő, akkor nem le­het maradása jelenlegi munkahelyén. E f s most tessék jól figyelni. Szavazott a szocialista brigád. Cégecskevezető szólította föl őket: tartsa föl a kezét, aki a távozás, a kiközösítés mellett szavaz. És a szocialista (!) brigádgyűlés — többségi alapon — az eltávolítás mellett döntött. Az eseménynek azonban még nem volt vége. A gyűlés befejezése után cég- és cé­gecskevezető behivatta azt az embert az irodába. Közölték vele. hogy a brigádgyűlés döntése (!) alapján egy hónapon belül keressen magának más munkahelyet — elhelyezkedé­séhez természetesen segítséget nyújtanak. De ha nem ezt teszi, kénytelenek lesznek megszüntetni a munkakörét, és így »búcsúzni« tőle. Az ember — akit tizenöt évi munkája után — kisemmizetté, kiközösííetté nyilvánítottak vétlenül (s ha ő lett volna a bejelentő, ugyanígy felháborodnék) jogvédelmet kért. • Így hát nem zárult le az ügy, amelyet úgy fogalmaz I meg a »Szocialista kódex", hogy HATALOMMAL VALÓ j VISSZAÉLÉS. Milyen szerencse, hogy hasonló eset ritkán ford-ul elő! Milyen jó, hogy nálunk az emberek óriási több­sége — ha vezetők, ha nem — embernek tekintik a embert. Mert minden más definíció, minden filozofikusan megfo­galmazott cél .és követelmény mellett — és vele együtt — ez a mi világunk legfőbb lényege. És nem tűri el, ha bárki is ellene cselekszik. Kérdezhetnék; érvényesüll-e a törvény, amely a beje­lentők védelmére született? Nyílt szívvel ki merem jelen­tem: nem. Ugyanis nem ez az ember volt a bejelentő. Ez az ember — jóllehet ő sem szent vagy hibátlan — »kelle­metlen« egyéniség lett a cégecskénél. Csak azért, mert tisztán lát? Azért, mert szóvá tett már egyet és mást? Vagy netán házastarsa okoz időnként gondokat cégecskevezetőnek. mert *átláthat« a zárt falakon? Kit tudja? Nem vagyok hí­ve a feltételezésnek. Az előbbiek sem saját »kútfőmből« származnak, jóllehet ismerem a cégecskét, a céget, az em­bert, s azt is, aki miatt tarthatnak tőle. Az eljárás azonban — s ez meggyőződésem — mélységesen idegen szocialista felfogásunktól. De hát akkor mi következik belőle? Hiszen azt mond­tam, és első fokon ez sem saját megfogalmazásom: a ha­talommal való visszaélés egyik kirívó példájával találkoz­tunk. A törvény csak akkor védené meg az embert, ha csak ugyan ő lett volna a bejelentő. De nem ő volt. Így hát az esetnek jogi következménye legföljebb annyi lehet, hogy nem küldhetik el, nem szüntethetik meg az állását — még olyan hivatkozással sem, hogy manapság éppen a létszám- csökkentés, helyesebben a takarékos, ésszerű munkaerő- gazdálkodás időszakát- éljük. De vajon elégtétel-e ez a meghurcoltatásért? Megvallom, nem irigylem azt az em­bert, akinek a történtek után ott kell dolgoznia, vagy más­képp fogalmazva: dolgozhat ott, ahol nem kívánatossá nyil­vánítottak — szocialista brigádgyiflésen. Képzeljék csak magukat á helyébe ... M égis derűlátó vagyok. Cégecskevezető ugyanis nem­csak egyszerűen tagja a brigádnak, nemcsak veze­tő, hanem pártvezetőségi tag is, tehát kommunista, akinek a párt előtt mindenképpen felelnie kelil — s már felelt! — a hatalommal való visszaélés miatt. Szigorú bün­tetése még nem zárult le végképp, de hiszem, hogy példás lesz: nevelő hatasú. és elrettentő mások számára is, ha netán bármilyen »okból- — lelevednenek az útról. De ak­kor meg mindig marad egy kérdőjel. Vajon a cégvezető, aki nem kommunista, teljesen vét leni’ Jávori Béla I

Next

/
Thumbnails
Contents