Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

Zenei Tifópap - Kaposváron Hogyan keletkezik a siker? Szakembereink és publi­cistáink jobbára leltári jegyzékeket készítettek a zenei világnapra. Listákat a zenetudomány fejlődéséről és az iskolai énektanítás lassú sorvadásáról, előadó­művészeink világszínvonalú produkcióiról és országunk kulturális értelemben siva­tagos terüléteiről, operaját­szásunk nagyszerűségéről és Operabálunk romlásáról, a zeneiskolás gyermekek ro­hamosan növekvő szamáról és zeneiskoláink elhanya­goltságáról, a koncertbérle­tek szaporodásáról és a hangversenyterem-ínségről. J óval kevesebbet beszeltünk és írtunk ezúttal a muzsiká­nak olyan hatásairól, mint a vigasztalás, az érzelemfelka- varás, az álmodozás, a íá- radtsagelüzés, a feloldódás. Mert a zene hatasa a kör­nyezettől, a körülményektől is függ. Például e sorok író­ját emocionális megtisztulás helyett töprengésre késztette az az ünnepi hangverseny, melyet szerdán tartottak Kaposváron, a megyei könyvtár előadótermében. Töprengésre — a kitartás és a siker természetrajzáról- A sikeréről, mely — bármilyen furcsa — kudarcok valósá­gos sorozatának eredménye. A kitartás terméke, a ' dac következménye is. Nem hivatásos művészek, »csak« egyszerű zenetanárok leptek itt pódiumra; szívós negyvenesek, megszállottan optimista huszonévesek, s még optimistább harminca­sok. Mindennapi élményük; a megerőltetőén magas óra­szám, a szűk, a nossz akusz­tikájú, a málló vakolata, a nehezen fűthető tanterem a Liszt Ferenc Zeneiskolában. Sokuknak a fizetés felét föl­emésztő albérlet kínjai-ke- servei, aá fe esti és éjszakai kottamásolás, a szomszédok szidalmai, ha otthon gyako­rolni merészelnek. Arcukon mégis átszeliemültség, meg­hatottság és jókedv nyomai a »drukk« perceiben és a vastaps hallatán; nem pil­lantanak köröskörül, hatás- vadász módon, s nem ve­szik észre, hogy a Hivatalt senki sem képviseli. A kitűnő Barokk együttes — Csupor László, dr. Gyártó Bélané, Horvátit László és Balázs István — Gr orda ni G-dűr kvartettjében keres és talál enyhülést Majd Ba­lázs István és Matyasovich Erzsébet nyújt adalékot — Mozart »négykezes« B-dúr szonátájának előadásával — a krónikás töprengésének folytatásához; eszerint a si­ker alapfeltétele az összeszo­kottság, a partner elképze­léseinek felfogása, alkalmaz­kodó követése. Mozart dd- vertimentójabam »a másik« Balázs István osillog-villog ízléses, szép tónusú, a meló­diák körvonalait remekül kibontó hegedűjátékával, majd Brahms Esz-dúr trió­jában bizonyítja, hogy a drámai hangvétel is »kenye­re«. Az előbbiben a gordon­kás Pallós László és a kla­rinétos Sasváriné Perjés Margit, az, utóbbiban a kürtös Bogáthy József, a zongorá­nál pedig’ névrokona oszto­zik vele a jogos sikerben. Schubert f-moll impromtu- jének tolmácsolásával Ma- tyasovich Erzsébet kelt ka- , tárzishangulatot — ifjú höl­gyektől szokatlan drámai- sággal. S nem marad el a »vox humana« varázsa sem; a SÁÉV munkáskórusa — amint a Lotti-, Pitoni- és Hassler-művek eléneklésé- vel bizonyította — változat­lan erővel, eredményesen küzd az évek óta fenyegető fátum ellen, s ez nem cse­kély részben Klausz Róbert karnagy érdeme. L. A KIÁLLÍTÁSI JEGYZETEK. Festmény bemutató Kaposváron, Barcson Czinkotay Frigyes festménye: Tavasz Ivánfán. A képzőművészeti világ­hét somogyi programjából válogattunk: Kaposváron, a Képcsarnok Vállalat Vasza- ry-termében megnyílt ' Hor- nóczi Dóra tárlata, Barcson, a Dráva Múzeumban Czin­kotay Frigyes műveit tekint­hetik meg az érdeklődők. A társművészet is képviselteti magát a több hetes rendez­vénysorozatban : a Latinca Sándor Művelődési Központ­ban Müller Ferenc fotómű­vész mutatkozik be. Sajátosan naív felfogás jellemzi Harnóczi Dóra ké­peit. Autodidakta festő, 1959-ben szerepelt először a nyilvánosság előtt. 1973-ban néhány művét a Frankfurt­ban rendezett Naive Male­rin aus Ungarn csoportkiál­lításon mutatták be, elis­merve, hogy a hazai naiv festők körébe tartozik. Ugyanakkor jellemzésül el­mondhatjuk azt is, hogy Harnóczi Dóra költői képe­ket fest: városképeit, tájké­peit, csendéleteit a motívum poétikus átírása teszi von­zóvá — írja művészetéről Mezei Ottó. Különleges vá­rosokiba, mesebeli tágakra kalauzol bennünket a festő kaposvári kiállítása, melyet október 16-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Van valami rokon , vonós Harnóczi és Czinkotay fes­tészetében: a táji élménye­ket mindketten nem lát- ványszerűen, hanem lírai új­rafogalmazással örökítik meg. Czinkotay Kaposvár környékéről és a Balatonról gyűjti motívumait, s ezeket rendszerezi képalkotásakor. Művészetének jó ismerője, Martyn Ferenc mondta ró­la: „Ezek a gyorsan elké- szülilnek tűnő munkáik való­jában évek óta alkotják ma­gukat. Olyanképpen készül­nek — vonzó tulajdonságuk ez —, hogy sohasem hatnak véglegesnek. mozdulatlanul befejezettnek, hanem arra kérnek, vegyek részt, fejez­zem be azokat magamnak. Ezek a festmények testvé­rek. és majdan bizton csa­ládot alkotnak. És úgy ér­zem, hiszen hosszú eszten­dők igazolják, hogy Czinko­tay festészete: vallomás ön­magáról. Ragaszkodás a szü­lőföldhöz, Somogyihoz.” A táj és az ember, a mo­dern nagyvárosi élet és a hagyományok foglalkoztat­ják Müller Ferenc budapesti fotóművészt. Sok alkotásá­nak témája az építészet, a mai forma. Fény—árnyékkal emeli ki számunkra a fon­tosat. Nemcsak az ipari, épí­tészeti forma érdekli,1 ha­nem az emberi életforma, az életmód is. A foglalkozá­sa szerint épületgépész a maga kedvtelésére kezdett el fotózni, majd munkahe­lyén, a tótószakkörben sajá­tította, el a szükséges isme­reteket; amelyeket most már művészien kamatoztat. Az elmúlt három évben mintegy száznegyven kiállításon sze­repelt, hetven díjat nyert. A Budapesti Fotóklub tagja, és tíz éve a Magyar Fotó­művészek Szövetsége is tag­jai sorába fogadta. Alkotó tevékenysége mellett a hol­nap fotósainak képzéséből, támogatásából is kiveszi a részét. H. B. A fekete gén titka — Egy cigaretta még nem árt... — Nem az ártalomról van szó. Az ígéretről. Nem aka­rom úgy leélni az életemet, hogy csak hitegetjük egy­mást. Én igaz, őszinte élet­re vágyom. — Én is ... — Tudom, József, tes- dom... Bejön Foxmam. kávét, szendvicseket, bort hoz. — Tessék. Egyenek, igya­nak . Fiatalember ! — Professzor úr, őt Jó­zsefnek hívják... — Igenis, Józsefi —Tessék, professzor úr. — Parancsol egy cigaret­tát9 József Máriára néz, egy­másra mosolyognak. József mosolyában együtt ragyog a kéri elés, a szerelem és az akarat fényessége. — Köszönöm, neim kérek, professzor úr... — Tessék akkor kávézná, vagy enni, vagy inni! Egy öreg' agglegénynek nincs más öröme, minthogy meg­vendégelje a barátait —• Köszönöm, professzor úr, már eiten». És késő is van... — Professzor úr, itt már be­szélhetek? — Igen, hogy­ne. — A medencé­nél miért nem volt szabad be­szélnem? — Mert úgy ta­pasztaltam, hogy minden beszél­getésemet lehall­gatják. — És ltot? Itt nem? — Itt nem tudják. Egy technikusunkat megbíztam azzal, hogy a lakásomban is, és az intézetben is tegyen egy szobát szabaddá. Nagyon becsületes, derék, fiatalember volt... — Vett? — Igen. Volt. Mikor elké­szült a munkával, eltűnt. Megölték, azt hiszem. — Ez szörnyű — mondja Mária. — Rettenetes — sóhajtja József. — Valóban az. De leg­alább biztosan tudom, hogy itt nyugodtan beszélhetünk. Ide nem szoktam beengedni senkit. — Ez nagyon megtisztelő, professzor úr — mondja Jó­zsef. — Az igazán megtisztelő nem ez, fiatalember. — József... — Bocsánat, kedves fia­talember. Hanem az, hogy beszélgetni is hajlandó va­gyok magával, sőt: megen­gedem, hogy Mária is be­szélgessen inasával. — Mária nekem minden* elmond ... — Elmondta a Fekete Gén titkát? — Nem. Semmilyen Fe­kete Gémről nem tudok. Mi az? — Mondhatom, professzor úr? — Mondhatja, kedves Má­ria. Neki mondhatja. Meg­bízom benne. Teljesen meg­bízom benne. — Arról van szó — kezd bele Mária a történetbe —, hogy a professzor úr előál­lította a Fekete Gént. Az antákrísztust. Ott őrizzük a Génbank páncélszekrényé­ben. — Nem értek semmit. Mi az, hogy Fekete Gén? Mi az, hogy Antikrisztüs ? Nem értek semmit — Majd én elmondok min­dent — mondja Foxman. 55. Bertram alszik. Lilian és a dottore megjön a készü­lékkel. Rákapcsolják Bert- ramra az érintkezőket. — Tessék,, dotiere, itt aiz engedély. És tessék, itt van­nak a kérdéseim. — Igenis Lilian, meglesz. — Én most elmegyek, dol­gom van. Hagyja aludni Bert romot! — Ez agyáfviláigítás után amúgy is előírás... — Azért mondom. Regigei megyek magához az ered­ményekért Viszontlátásra! — Viszontlátásra, Lilian! Pihenjen maga is! Lilian kilép a szobából. Arcán a már ismert, győz­tes mosoly. HÉTVÉGI j TÁJOLÓ Amatőr képzőművészeti kiállításra kaptunk meghí­vót Csurgóra, a Csokonai Vi_ téz Mihály Művelődési Köz­pontba. Meglepően gazdag anyag -gyűlt össze, ezekből is a legjobbakkal találkoz­hat a látogató. Ottjártunk- kor érzékeltük a nagy ér­deklődést; a helybeliek kí­váncsiak, mit »terem« a csurgói ecset, grafit, toll. Megállított bennünket Csók Sándor hidegkék Téli erdő vászna, Gavallér Csabárté Frank Edit minden munká­ja, melyen a kemény szi­gort — ez egyben, alkotói önfegyelmet is tükröz, ugyanakkor karakterisztikus jegy — a flóra jelenléte el­lenpontózza, különös feszült­séget eredményezve. Hirka Mónika egyneműségükben szép munkái szintén elisme­résre késztetik a kiállítás vendégeit. Huszár László vallomásnak is beillő Ud- varunk-jára szívesen em­lékszünk, akárcsak Huszár Endre Szérüskert akvarell- jére, belső feszültséget is tükröző. Martyn Ferenc-ha­tást mutató grafikádra. Klung László szép Téli reggelt fes­tett. Papp Imre Splitt ten­gerpartja, Mosztárt Csont­váry»szemsaöigbol ábrázoló távlatokban gondolkodó nőt mutat.. A kiállítást október 11-ig lehet megtekinteni naponta 9—12 és 14—17 óra között. Böhönyéről Gönc zöl György, a művelődési ház igazgatója értesített bennün­ket arról, hogy ma a mar­cali művelődési központ agyagozó és fazekas szakkö­rének tagjai . mutatkoznak be. Tizenöt órára várják az érdeklődő böhönyei gyereke­ket. Itt tekinthető meg Far­kas Béla kaposvári festő kiállítása is október 10-ig. Vasárnap járási klubtalálko­zót rendeznek a községben. Reggel 9-re várják az ér­kezőket a művelődési ház if­júsági klubjába. Zóka László tanácselnök köszönti majd a fiatalokat, lesz -közös kiállításnézés, kirándulás a Vadas-kertbe, sportrendez­vény, daltanulás, főzőver­seny, kl-ubos bál stb. Barcson a Dráva Múzeum sok látnivalóval várja láto­gatóit. A héten nyitották meg A régész és a restau­rátor munkája című kiállí­tásukat. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­képe szinte vágyat támaszt a nézőben az utazásra. A határozott vonalvezetésű Papp Imréné nemcsak vász­nait állította ki, hanem négy nagyon kedves kisplasztiká­ját is, ezek a portrék beszé­desek: mimikájuk a jellem­ről árulkodik. Vargáné Pán- cze l Mária égő színekkel festett Gesztesi nyár című képe is megállított bennün­ket. Wiít Katalin gyönyörű csurgói képeit grafika egé­szíti ki : az önarckép egy Jones és Charlie. Még mindig sakkoznak. Nagyon fáradtak, nagyon törődöttek, .szinte alszanak. — Várjuk meg Dánt? — Azt hiszem, nem érde­mes. — Én is azt hiszem, Charlie. Akkor? Mii lesz vele? — A fiúval"? — Én azt mondom, hogy mivel még semmit, de sem­mit nem tudunk igazából, hagyjuk a helyé». — És ha azért nem tudunk semmit, mert ő adagolja a híreket? Most te milyen gyorsan eltűnt ez a Mária.. — Igen, de erről aligha tehet Dán ... — Ez igaz. Igaz. Rendben van, Charlie, egyetértek. Ügy döntöttünk tehát, hogy Dán a mi emberünk. — Igen, egyelőre igen. — Most pedig ... — Tudom, főnök. Lefek­szel. Megyek én is. — Rendben, Charlie. És kösz, hogy eljöttél. Reggel találkozunk. — Igenis, főnök. Viszlát reggel. Charlie elmegy, Jones egye­dül marad. Mérhetetlenül fáradt Tölt egy italt magá­nak, szürcsölgeti. Kinyílik ©gy ajtó, belép rajta Lilian. — Alig vártam már, hogy lelépjen ez a vörös ördög. — Lilian, ne bántsd Char- liet. Örülök, hogy végre lát­lak, ,. (Folytatjuk.) d-ési Központ nagytermében ma 18 és 20 órakor Rodolfó estjét í’endezi-k meg. Érde­mes művész bűvészünk Tapsról ta-psra címmel ad műsox’t. Ebben a népszerű színművész, Gálvölgyi János, és Tamási Eszter, a Ma­gyar Televízió kedvelt be- mondónője is fellép. Jelige: »Vigyázat, csalok!« Müller Ferenc fotóművész kiállítá­sára várja az érdeklődőket a Latinca Sándor Művelődési Központ. A fotók október-11- i-g tekinthetők meg. Mint arról már beszámol­tunk: bemutatóra készült a Csi-ky Gergely Színház tár­sulata. Shakespeare Szent- ivánéji álom című játékát Ács János rendezte. A főbb szerepeket Olsavszky Éva, Rajhona Ádám, ifj. Mucsi Sándor, Máté Gábor, Csáká­nyi Eszter, Básti Júlia, Be- zerédy Zoltán, Jordán Ta­más, Lukáts Andor alakítja. A gyerekeket várja ma 18 órára a Petőfi -emlékkönyv­tár. Ha jó a kedved, .éne­kelj vélünk ciháméi a zenei világnap alkalmából rendez­nek műsort A kaposvári mozik közül a Vörös Csillagban színes, szinkronizált olasz vígjátékot játszanak: Mondd, hogy min­dent megteszel értem — ez a címe. A Szabad Ifjúság a 16 és 18 órai előadáson a Severino című NDK—-román kalandfilmet ajánlja míg 20 órára a Good bye és ámen című színes, olasz bűnügyi filmet ígéri. A Latincá mozi hét végi programja a Kon­voj, című amerikai, színes kalandfilm. Lapzártakor érkezett a hír: a bogiáriellei Vikár Béla művelődési házban szombaton este vidám mű­sort rendeznek Kazal László, Kibédy Ervin, Hlatky László és mások felléptével. Fotóinkkal a természetba­rátok figyelmét szeretnénk fölkelteni: képünk a barcsi parkerdőben készült. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents