Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

Aimasürítmény Mátészalkáról Megkezdődött a munka a Szamosmenti Állami Tangazdaság mátészalkai almasurítő és lepárlóüzemében, ahol a más célra íöl nem használható ipari almából almasűrítményt állítanak elő. Szállítanak az NSZK-ba, Svédországba, az Egyesült Államokba és Japánba. Képünkön: a lepárlócsamok. Napirenden a termelői árképzés Szakmai tanácskozás Kaposváron Január elsejétől új gazdasá­gi szabályozók szellemében dolgoznak a termelő vál­lalatok. A rendeletek egyik sarkalatos pontja a termelői árképzés, s ez sok vitára ad okot. Hogy melyek ezek a gondok, arról tegnap dél­előtt hangzott el figyelemre méltó-előadás Kaposváron, a Kiszöv tanácstermében, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Somogy megyei Szervezetének, a me­gyei tanács-vb ipari osztá­lyának és a Kiszöv közgaz­dasági bizottságának rende­zésében. Hübner Lászlóné, a Köny- nyűipari Minisztérium ár­osztályának vezetője az ár- mechanizmus új vonásainak elemzése közben rámutatott: a termelői árképzés különö­sen az úgynevezett követő vállalatok közé sorolt ter­melőegységeknél jelent gon­dot, mert ezeknek a gazda­ívkemence — exportra Egy komplett ferro-ötvö- zetgyártó ívkemence szállí­tására kötött szerződést a Kohászati Gyárépítő Válla­lat a Remacor amerikai cég­gel. A mintegy 1.4 millió dolláros megállapodás annak köszönhető, hogy a pennsyl- vániai cég jónak ítélte az sági egységeknek som viszo­nyítási alapjuk, sem megfe­lelő információs rendszerük nincs az árak kialakításá­hoz. Eddig jóformán csak a cipőiparban sikerült orvosol­ni a gondot, ahol a eipőbör- zéken a bemutatott termé­keknek valóságos — érték- arányos — árat tudtak meg­állapítani. Korántsem ilyen megnyugtató a helyzet a tex­tilruházatban: itt sürgősen változtatásokra lesz szük­ség­Az előadás után a könnyű­ipar somogyi képviselői Sza­bó Ferencnével, a Könnyű­ipari Minisztérium árosztá- lyanak munkatársával talál­koztak: megvitatták a tex- tilkonfekció-ipart érintő ár­rendszer sajátosságait. Azt vizsgálták, miként valósítha­tó meg a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés a saját számlás exportot lebo­nyolító szövetkezetekben. Egyesült Államokban már üzemelő KGYV által szállí­tott ivkemencét. valamint a Venezuelában működő ferro- ötvözetgyártó üzemet,. me­lyet ugyancsak á KGYV he- j lyezett üzembe három évvel | ezelőtt. A kohó- és gépipari ága­zathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek vezetőit Sellyebi Józsefnek, a KGM árosztá­lya munkatársának vezetésé­vel vitatták meg gondjaikat. Üj, nagy teljesítményű ve­tőgép sorozatgyártását kezd­ték meg a győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári gépgyá­rában. A berendezés, amely­ből három kapcsolható egy­más mellé, 40 féle mag veté­sére alkalmas, és. egy tízórás műszakban 100 hektárnyi te­rület vethető be vele. A há­rom összekapcsolt gép mun­kaszélessége 13 méter. Az új konstrukciónak a nagy teljesítményen kívül még több jó tulajdonsága van: a maggal együtt a mű1 trágyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő szerek is kiszórhatók vele. Feltöltése géppel és kézi erő­vel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy — a trak­Műszaki hónap a SÁÉV-nél Október műszaki tájékoz­tatási és szakoktatási hó­nap, s így a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat gazdag rendezvényso­rozatot szervez. Október 7-én tartják a megnyitót, és a Sí mértékrendszerről hang­zik ei egy előadás. A hónap közepén — 16-án — az if­júsági klubban a fiatal pá­lyakezdőket tájékoztatják a vállalat vezetői a műszaki fejlesztési és termelési ter­vekről, valamint az ered­ményekről. Október 21-én építészeti és műszaki újdon­ságokról lesz szó, két nap­pal később az újítók tanács­koznak. A záró rendezvényt a szocialista brigádok klub­jában tartják: műszaki film­újdonságokat láthatnak a résztvevők. A három film témája: technológiai rend­szerű szervezés az építőipar­ban, konténeres szállítás, il­letve Sopron műemlékei. Valamennyi rendezvényt műszaki könyvek kiállításá­val és vásárlásával kötik össze. A szakemberek pedig már készülnek a fiatal mű­szakiak szakmai találkozójá­ra is — ezt novemberben Székesfehérváron rendezik. toros — kezeli, s ő az előt­te elhelyezett képernyőn el­lenőrizheti a vetőgép zavar­talan működését. Fölszerel­ték tömörítő szerkezettel is: ennek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tö­mörítse a földet. A kerekek mozgatását, süllyesztését és emelesét hidraulikával vég­zik. A traktoros munkáját több elektronikus berende­zés is segíti. Az első vetőgépsorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65- s/.ör három gép bői. F.zek a gépeli a napokban már be­kapcsolódnak a búza veté­sébe. 50 garnitúra az !KR- gazdaságokba került, tizen­öt pedig az Agroker válla­lathoz. Nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártása Vendégek 33 országból Európa legnagyobb működő gépbemutatója Ma kezdődnek a bábolnai napok Ma délelőtt kilenc órakor negyedik alkalommal kezdődik meg a bábolnai napok eseménysorozata. A mezőgazdasági termelés és kutatás hazai fellegvárába az idén 33 külföldi és 46 hazai üzem, intézmény, és kutatóintézet hozta el új termékeit, friss tudományos-szakmai eredményeit. A három napos eseménysorozatra több mint 15 ezer hazai szakember mellett csoportokat várnak többek között Ausztriából, Cseh Szlovákiából és a Szovjetunióból. Bábolna eredményei a me­zőgazdaság dolgaiban legjá- Tatlanabb újságolvasó előtt sem teljesen ismeretlenek, mégsem érdektelen áttekin­teni, miért épp Bábolna sze­rezte meg a jogot, hogy eRy ilyen nemzetközileg is fi­gyelmet keltő, az egész ma­gyar mezőgazdaságot repre­zentáló eseménysorozat há­zigazdája legyen. S noha hí­res a lótenyésztéséről, im­már korántsem ez az ága­zat hozza a nagyüzemnek a legtöbb nemzetközi elis­merést.. ■ Bábolna Tetra márkanévvel jelzett barom­fihús-, tojás-, sertés, és bá­rány hústermelést rendsze­rei a világ első öt cége közt jegyzik. Csupán baromfitenyésztési technológiáját 300 hazai nagyüzem alkalmazza- Ezek­nek termékeit, Európa, Ázsia és frika 30 országá­ba szállítják. Ugyancsak hatalmas vál­lalkozás iparszerű kukorica- termelési rendszerük (IKR), mely ne*. hazai nagyüzem a tagja. Az IKR partnergaz­dasagai a hazai szántóterü­let egy tizedén gazdálkodnak. Gabonatermés-átlagaik közt nem ritka a hektáronkénti nyolc tonna. Az iparszerű rendszer megalakulása óta 1,8 millió tonna tobbletkuko- ricát adott a népgazdaság­nak, s hasonlóan kiemelke­dő eredményeket értek el a búza, a napraforgó és a cu­korrépa termelésében is. Ma­gas szántű technológiájuk iránt a szomszédos országok­ban is nagy az- érdeklődés. Csehszlovákiában például több éve üzemszerűen al­kalmazzák az IKR módsze­reit. Bábolna magas kitünte­tések sorát kapta meg az utóbbi években, ennél is többet mond azonban, hogy az egy dolgozóra jutó ter­melési értékük két és félsze­rese az állami gazdaságok­ban elért országos átlagnak­A bábolnai kombinát és az IKR évek óta fontos szere­pet: vajlal az új növényfaj­lak. gépek, vegyi an.yag,-k es termel esi eljárások ki pro hálásában.- az új utak kie­sésében. Eredményei önma­gukban is indokolnák e fon­tos szakmai tapasztalatcsere megrendezését. Az jdei „három nap” rendkívül gazdag programot kínál. A leglátványosabbnak a mintegy 150 újdonságot — köztük több Kaposgép-ter- méket — fölvonultató nem­zetközi gépbemutató ígérke­zik. A külföldi vendégek egybehangzó állítása szerint a bábolnai, Európa legna­gyobb mozgógépbemutató­ja. A csillogó monstrumok zömét munka közben tekin­tik meg az érdeklődők. A gépbemutató talán leg­érdekesebb része a mellék- termékek betakarításának lehetőségeit villantja föl. A bábolnai szakemberek sze­rint az energiatakarékosság nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell hasz­nálnunk, hanem azf is, hogy a sok energia.aj megtermelt és korábban nagyrészt kár­ba veszett növényrészeket is hasznosítani kell- Az ország­ban termelt 3,5 millió ton­na búzaszalma vagy a több mint 7 millió tonna kukori­caszár nagy része máig is veszendőbe megy ... A bábolnai faj ta kísérleti lelép egyike a legnagyobbak­nak Európában. 4000 ki.spar- cellán csaknem 400, a világ minden tájáról származó hibrid összehasonlító kísér­leteit végzik. Üzemelés köz­ben mutatják be első olyan szárítójukat is, amely a ko­rábban használt energiának csupán a felét igényli, s melynek fűtőanyaga nem olaj, hanem korábban sze­métként kezelt mezőgazda­sági hulladék Szerelés közben látható az IKR első csirátlanitó üze­me, amely a kukoricában le­vő energia jobb kiaknázását szolgálja. Fő termékéből, a „csírából” olaj készül, gyár­tanak azonban emellett — étkezésre — darát és több­féle lisztet is. Még tart a próbaüzem az ország legnagyobb automata takarmány gyárában — ezt ugyancsak megmutatják az érdeklődőknek. A további rendezvények sorából csak néhány cím­szó: ifjúsági-háztáji. hus- nyúltermelési. i pars zeni nyárfaki termelési. valamint kukoricabetakaritasii bemu­tatók és lovas programok . . Energiatakarékos gabona- termesztési eljárások cím­mel ma kerül sor a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület vándorgyűlésére. Az JKR szántóversenyének or­szágos döntőjét pénteken rendezik meg­b. r Ünnep a ía'un M égy éve kezdődött, ma már hagyományként tartják számon. Az ünnep nem dínomdánomot jelent és , nem vendégeskedést, nem >•szagos misét-, és még csak nem is a hagyományos értelemben vett familiáris ün­nepet. Mégis családi esemény ez, a nagy családé. Es egyre szebb, tartalmasabb. Megemlekezés nem hangzik el. zenés ébresztőre még sohasem gondoltak; koszorúzás sincs és a régi nagy ünnepeken elmaradhatatlan ringlis sem forog a fák között. Nem szokás ünneplőbe öltözni, ellenkezőleg. Be­lülről mégis ünnep van: a hovatartozás ünnepe. Láttam sokszor a falul, jártam az utcáit, építés közben is megnéztem lakóházait, középületeit: hallottam vidám nótázást és csendes beszélgetést a Kiserdőben (az ilyen he­lyet másutt parkerdőnek hívják), es ismerek jó -néhány közvetlen modorú, tisztességes embert, aki büszke környe­zetére, a falujára. A <*kirakatnak- nem túl nagy jelentősé­get tulajdonítok (gyakran észreveszem, hogy az üzletből hiányzik az. ami a kirakatüvegen át vonzó és betoppanasra késztet), de ha 660 lakóház közül 547 falán díszeleg a tab­la, hogy "7'iszla udvar, rendes ház,- akkui- az már nem ki­rakat, arra érdemes figyelni. Tartalma ugyanis valódi szo­cialista vonásokat -rejteget-. Nos, nem titkolózom tovább: Lábúdon jártam. Abban a 2430 lakosú községben, amelyikben végiere is jóval töb­ben — R íny a besenyő révén meg háromszázan. Nagykorpád lakóit is idetartozónak érezvén még nyolcszázan — laknak. S hogy ezt a három falut egynek tartom? Okom van rá, ha meghajolok — és tehetnék-e mást? — a tények elölt. A tanácselnök, Léber Gyuláné szavait idézem: -A faluna­pok községeinkben ünnepnapokhoz hasonlítanak-. Miért ün­nep? És mitől lett azzá? Így érzik-e az emberek, s ha igen. akkor mitől várják sokkalta jobban, mint valamikor azokat a híres, nevezetes búcsúkat? Egy férfi a negyedik évben megsértődött. Pedig t-ppen akkor kérték föl, hogy vállalja a körzet tanácstagi tisztét. Várfi Lászlónak hívják, az állami gazdaság fűrésztelepének helyettes vezetője. Korábban őt kérték, hogy a szocialista brigád teremtsen elő valahogy fa játékokat a gyerekek számára a kislábodj területen. Fellelkesült. Maga tervezte, rajzolta nieg a játékokat, a munkához irányítót adott, s az iskolánál is fölépült a cöiöpvár. Sértett ember. Mert az idén — azóta sem tudták kideríteni, hogy milyen tévedés folytán — nem kapott meghívót a falunapi társadalmi munkára. Ügy érezte, őrá nincs szükség. Megsértődött. Ter­mészetesen kiengesztelték. Számomra azonban rendkívül sokat mond, hogy ma már megsértődnek emberek azért, mert nem hívják őket tevékenykedni a köz, a falu ja vára.„ H ogyan csinálják? S miért ünnep a falunap? A ta­nácselnök így fogalmazott: "Ez a imp a lakosság megnyerésének, céljaink támogatásának, az együtt­működésnek legjobb alkalma«. Így igaz. Nem építenek lég­várakat, nem terveznek elérhetetlent, s nem sopánkodnak azon. hogy netán valamire kevés a péz, hanem összefognak és megvalósítják pénz nélkül. Az akció — eddig évente -egyszer — úgy kezdődik, hogy a tanács összehívja a kü­lönböző gazdasági szervek, tömegszervezetek, intézmények első számú vezetőit. Elmondja — mert tudja! —, hogy mit akar. És tanácsokat, javaslatokat kér. Kap is természete­sen, hiszen ki ne töprengene, ki ne próbaina segíteni, ötle­teket, javaslatokat adni, ha tudja, hogy kiváncsiak rá, s ráadásul — jóllehet még nem mindenütt van így! — adnak is a szavára. Azután az említett szervek középvezetői kö­vetkeznek. Megfontolandó másutt is! ök is elmondják, hogy mi lenne a fontos, s önmaguk, az irányításuk alatt álló kö­zösség mit tudna megoldani a falu szépítéséből, gondjaiból. Azután szerveznek, egyeztetnek, s mire minden családhoz eljut a névre szóló (!) meghívó, mindenki megtudhatja, hogy tőle mit vár a közösség, hol, dolgozhat és milyen szerszámot vigyen magával. A tanács előkészít mindent, hogy zavartalanul menjen a munka. Mert munkával kezdődik a falunap, társadalmi mun­kával. És ünnepnapon, rendszerint március egyik vasárnap­ján. Reggel a kisiskolás édesanyja oldalán viszi a gereblyet, együtt dolgozta szüleivel, mint ahogy a tsz-einüK a tsz-tag- gal, a cigányember az orvossal, a tanácstitkár a fűrész­üzem doigozójával. Leomlik a társadalmi »ranglétra-, meg­szűnőt a vezető—beosztott viszony, az alá- és fölérendelt­ség. A falj nap délelőttjén — elvileg máskor is! — csak­ugyan mindenki egyforma. S a vezető épp úgy várja, hogy együtt dolgozhasson beosztottjával, mint c. Mi a cél? Nem csak a társadalmi összefogással ■ megvalósítóit fejlesztés és rendteremtés, hanem az is, hogy a falu különböző társa­dalmi rétegei találkozzanak, együtt munkálkodjanak, ismer­jék és megértsék egymást. (Nem hiszem, hogy valaha is elment volna parkot takarítani az alispán a MIR-malom molnárával!) Evődnek, viccelődnek, beszélgetnek — es keményen dolgoznak — az emberek, értelmes célokért, ön­maguk környezetéért. Jó volna felsorolni, hogy mi mindent tettek az elmúlt négy év alatt, de hát képtelenség. A Kis­erdő gondozásától a gyermekjátszóterekig, a parkosítástól az útkarbantartásig, az új iskola falazásától, betonozásától a takarításig, a faültetéstől a temetőét rendszeres karbantar­tásáig, a kerítés- és korlátépítésig ezernyi "jótéteményt« sorolhatnánk föl. 1977-ben a lakosság 15 százaléka dolgo­zott a falunap délelőttjén, az idén már harminc százaléka. És egyre kevesebben akarnak kimaradni. Amit maguk te­remtettek, azt óvják, védik is. Próbáljon csak valaki rá­lépni az ABC-áruház előtti pázsitra! A tsz-irodából, a pos­táról, az üzletből szinte egyszerre ripakodnak rá: -Majd viszem a büntetést-. De még senkit sem kellett megbüntetni. A tanácselnök örül az észrevételeknek, javaslatoknak. És változtat, ha az emberek okos ötlettel altnak elő. S köz­ben változik a közszellem. A korpadiak orvosának szolgá­lati lakásán a labodiak dolgoztak, s a lábodiak KorjMdot sorolták az első helyre, amikor a művelődési intézmények felújításának sorrendjéről kellett dönteni. Közelednek a falvak lakói egymáshoz. Láíbodon, Nagykorpádon, Rinyabesenyőben már várják az emberek, hogy mikor lesz falunap. Ha elhúzódik kissé, türelmetlenkednek. Eddig egy falunap volt évente, az idén már kettőt kell szervezni. Munkával, gonddal jár, de érde­mes. A munka után kulturális és sportesemények, este fa­lugyűlés színesíti a napot. Ez utóbbin már összegezni tud­ják. ki hogyan dolgozott a falujáért. Okleveleket, kitünte­téseket adnak, s talán ennél is többel: köszönetét monda­nak az összefogásért, a tettekért, a falu szereidéért. E gyre csak kérdeztem az elnökasszonyt: mitől ünnep? így válaszolt: -Altól, hogy az emberek szeretik a falut, a tisztaságot, a rendet; szívesen szólnak es tesznek is érte. Várják, hogy sokan együtt, egy helyen, szülő a gyermekével, tanító a tanítványával, beosztott a vezetőjével dolgozhasson. Örömmel találkoznak, beszélget­nek, evődnek egymással; jól érzik magukat. És értelmes­nek találják a célokat-. De hogy mindennek kialakításában milyen óriási szerepe van ' a falu vezetőinek, arról szeré­nyen hallgatott. Ettől is ünnep a lábodiak falunapja. Jávori 11 i-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents