Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
menfegeíní »karom »z fovtezmnényt, de a beiskolázási és képzési gondjainkat a szülök és »r. osztályfőnökök nagyobb felelősségérzetével és tájékozottságával lehetne enyhíteni. Tizennégy szakmában van nálunk képzés, de a legtöbb érkező fiú autófényező vagy szobafestő, a legtöbb lány pedig fodrász akar lenni ... A megyében végző általános iskolásoknak mintegy a fele megy különböző szakmunkásképző intézetekbe. A statisztika azt, mutatja: mintha javult volna valamicskét tavaly és az idén az 512-es ' helyzete. Januárban egymásnak adták a szülők a kilincset, a többségük megnyugodva távozott. Mert az iskola igyekezett, tudatosítani bennük, hogy napjainkban egyetlen szakma sem zárt. mindenütt megvan a továbblépés lehetősége. Pá lyaválasztás Tanácsadás megfontoltan Az elökés»rlő munka tulajdonképpen már kisgyermekkorban megkezdődik. Akkor, amikor a szülök, az óvoda, majd az iskola a legkülönbözőbb módszerekkel minél több szakmával ismertetik meg o leendő felnőttet. Akkor még jóval több kislány és kisfiú, „tudja”, hogy mi akar lenni. 13-14 éves korban azonban más szemmel nézi a foglalkozásokat; a legtöbben elbizonytalanodnak, és igen gondos segítségre szorulnak. Egyrészt tájékozottságra, másrészt alapos önismeretre von szükségük. E két oldalt igyekeznek összhangba hozni a megye tanácsi, gazdasági szervei, illetve oktatási intézményei a nemrég kezdődött pályaválasztási hetek programjával is. Pályaválasztás, irányítás, tanácsadás — ezekkel a fogalmakkal az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában ismerkednek meg a gyerekek. Ma már szervezett, intézményes keretek között nyújtnak segítséget a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. ezért hozták létre a Somogy megyei Tanács Pálya- választási Tanácsadó Intézetét, mely mint minden évben, az idén ősszel is megrendezte a ’pályaválasztási heteket. Az intézet munkájáról, a tanácsadás eredményeiről beszélgettünk dr. Tóth László igazgatóval. — Fő feladatunk a tanácsadás; maga a pályaválasztási hetek kiegészítő funkció, a propagandamunkához tartozik. Ez a tevékenység természetesen nem lehet kampány- szerű, ám minden évnek van egy időszaka — szeptembertől decemberig —, mely nagyobb hangsúlyt kap. Ekkor kell tájékozódniuk és dönteniük a gyerekeknek. Oktober 19- én nyitottuk meg a pálya- választási heteket, december 20- ig az utolsó szülői értekezletekig tartanak. — Ilyenkor kiállításokat néznek meg a gyerekek, üzem- és iskolalátogatáson vesznek részt. Milyen hatása van ezeknek a szervezett programoknak ? — Az általános iskolások egy része már tudja, hogy mi akar lenni, más réteg még bizonytalan, s vannak akiknek mindegy, hogy hová kerülnek. Ez utóbbi két típusnak szeretnénk olyan információkat adni, amelyek segítenek az eligazodásban, önmagában persze a kiállítás nem elég; fontosabb az intézeti tanácsadás, melynek segítségével a . végső döntés megszülethet. Minden évben eljuttatjuk tájékoztató füzetünket a megye valamennyi végzős diákjának, tehát tevékenységünkről tudomást szerezhetnek. Emellett munkatársaink tartják a kapcsolatot az iskolákal és üzemekkel, I ahol fölkészült pályaválasztási felelősök dolgoznak. — A pedagógus ismeri legjobban a tanítványok képessegeit. Miben áll az ő felelössége? — Tanácsot adni mindig nagy felelősség, főleg ilyenkor, mikor az egész életpálya meghatározódik. Az osztályfőnöknek körültekintően kell javasolnia, hisz a rossz választás később visszaüt. A szülőnek szintén nagy a felelőssége. — Nemcsak általános iskolások, gimnazisták is fölkeresik önöket. — Évente mintegy négy-öt ezer általános iskolással és ezerkétszáz gimnazistával foglalkozunk. A középiskolásokban már pontosabban kialakulnak az elképzelések, jobban ismerik magukat,' tanultak pszichológiát. Am közöttük is vannak elkeseredettek, tanácstalanok. A közép- iskolások körében fontos munkánk van még a pálya- korrekciónál. — Milyen okok vezethetnek a pályamódosításra? — Lehetnek egészségügyi okok, erre számos példa van. Előfordul, hogy a választott szakmához közel álló szakmáknál köt ki a diák. A harmadik: az alkalmatlanság. Ha hárqm év távlatát nézzük, akkor a diákok 17 százaléka kényszerül pályakorrekcióra, de van szakma, ahol ez nulla százalék. — A pályamódosítás nyilván abból is adódik, hogy a tizennégy éves gyermek még nem teljesen, érett a felelős döntésre. — Valóban, a nyolcadikosok még nem alkalmasak a választásra, ám egy jó részük már pályaérett. Épp az a feladatunk, hogy a többinek segítsünk. — Hogyan mérik le munkájuk eredményességét? — A tanácsadás után hosz- szabb távon nyomon követjük a sorsok alakulását, egyfelől a személyes kapcsolat útján, ugyanis sokan visszajönnek hozzánk, vagy levelet írnak. A másik a statisztikai hatásmérés, mely azt mutatja, hogy megyénkben magasabb a társadalmi elvárások teljesítése, mint másutt. Ezt bizonyítja a szakmunkások képzésének jó aránya. Olyanról szerencsére még nem hallottunk, hogy az itteni tanácsadás helytelen lett volna. Lányok, ti hová mentek? A kaposvári Táncsics gism- náiáuaiinak majdnem százötven. negyedik osztályos tanulója áll a nagy elöntés előtt: mit csináljon az érettségi után. Ur. Mészáros Zoltán, az iskola pályaválasztással (megbízott nevelője érdekes adattal szolgál: a végzős osztályokban csupán ket- három olyan diák van, aki nem akar tovább tan ülni. Egyszerű szorzás: öt negyedik osztályból átlag három tanuló, az tizenöt diákot jelent. Közülük hárommal beszélgettünk. Mercz Bernadett szakmát akar tanulni. — Meg se>m fordult a fejemben, hogy főiskolára vagy egyetemre jelentkezzek: a fotózás érdekel, így szakmát fogok tanulni. Tulajdonképpen ezért jöttem a gimibe is. Mái- csak érettségivel vesznek föl ___ V irág Ibolya szintén szakmát akar tanulni. Mégis más eset, mint Bernadett. — Az embernek ismernie kell önmagát. Ha másnak nem is, de önmagának be kell vallania, hogy mit tud. Én kissé elhanyagoltam a tanulást; amit tudok, nem elég. hogy nyugodt szívvel mehessek valamelyik főiskola íelvételiztetö bizottsága ele. Így dolgozni és tanulni fogok. A húgom egészségügyi szakközépiskolás, talán ennek is köszönhetem, hogy megbarátkoztam a gondolattal : ápolónő leszek. Mivel segítik még a fiatalokat a pályaválasztásban ? — érdeklődtünk a szakmunkásképzőben. Sztankó József igazgatóhelyettes válaszol, s egyben tájékoztatást nyújt a náluk folyó képzésről. .— Sokrétű a kapcsolatunk az általános iskolákkal. A megbízottunk részt vesz a nyolcadikosok pályaválasztással foglalkozó szülői értekezletein; a mostanihoz hasonló kiállításokat rendezünk évente; tavaly külön tájékoztatót tartottunk, ahol szakmai filmeket vetítettünk ismertettük az iskolai követelményrendszert, a kollégiumi! lehetősegeket. Nem „Inkább az érdeklődőknek!" Csillogó bútorok, tetőszerkezet-makettek, «-mini- téglafalak, színes fonalak és jól szabott ruhák — és sorolhatnám még a szakmákat bemutató szerszamokat termékeket Ezek fogadják a belépőt az ifjúsági és úttörőház. előcsarnokában. Az iskolában folyó képzés valamennyi területét mutatja be itt a pályaválasztási hetek keretében at 512-es ipari szakmunkásképző intézet. — Kevesen mennek tőlünk fizikai munkára — mondja Varya Katalin, a Bartók általános iskola végzős tanulója —. inkább azok találják meg Itt a számításukat. Különben erdekes a kiállítás ... Márkus József »kirendelt« szakoktató: — Vagy száz gyerek zsúfolódik itt össze. Az első sor még hallja, amit mondok, a többi meg csak áll, legjobb esetben nézelődik. Sikeresebb volt a tavalyi rendezvény: a Szántó Imre utcai kollégiumban filmeken mutattuk be a szakmákat, utána a kiállítást is megnézték a gyerekek ... Nem így kellett volna ezt csinálni ... — Tartalmas a kiállítás, de csak az érdeklődőket kellett volna elhozni — vélekedik a Bartókból Halmos László kísérő tanár. — Azokat a tanulókat, akik szakmunkásképzőbe mennének, de meg nem döntöttek, hogy hova. Így egyik nem lát a rossz tanulmányi eredményük miatt. Az utóbbi évek statisztikai bizonyítják, hogy ebből az iskolából tovabbianulas- ra jelentkező diákok majdnem ötven százalékát fölvették főiskolára, egyetemre. De még akkor is mintegy hatvan-hetven 'diák marad,, akinek a sorsa bizonytalan. Mi lesz velük? A pályaválasztási hónapban rájuk is kell, gondolni! S nemcsak a táncsicsosokra. hanem a megye többi gimnáziumában végző, hasonló helyzetben levő üataiokra is. másiktól, felületesen nézelődnél«, s az eredmény; »no, ez is megvolt« ... Tollas Tünde sem akar tovább tanulni. Ö is a tanulásra hivatkozik, meg arra, hogy számára a sport — a kézilabda — egy kicsivel többet jelent mindennél. A bökkenő azonban ott van, hogy egyáltalán nem tudja, mihez is kezdjen ... — Nem tudok dönteni. A gimnáziumi érettségi nem sokat jelent. Szakmát tanulni ? Néha még a lehetőségekkel sincs tisztában az ember... — Az iskola nem segít? — Csupán azt kérdezték meg az osztályban, hogy ki akar főiskolára vagy egyetemre menni, a többiekrój eddig szó sem esett... Idő még jócskán van, lehet töprengeni. Hogy így tesznek majd a diákok, abban Pellion Jenő, az egyik végzős osztály osztályfőnöke is bízik: — A tanulók többsége felsőoktatási intézményekben akar továbbtanulni. Közöttük jó néhányan olyanok, asuknek aligha, van esélyük, Rangja van a szakmunkásképzésnek Az előző tanévben 390(1 végzős diáik került ki megyénk •általános iskoláiból. Közülük 2050-en szakmunkásképző intézetben kezdték meg tanulmányaikat, 850-en a szak- középiskolákban. 630-an pedig gimnáziumokban lettek elsősök. Ezekét az adatokat a megyei tanács munkaügyi osztályán tartják nyilván. Talán, száraznak tetszenek a számok, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni őket, hiszen több éves változást tükröznek. Ezt Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője így fogalmazta meg. — A s zakmu nkásképzés megkapta rangját a megyében. iskolahálózata a legkorszerűbb, a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek. — A megye iparosodása mind több képzett szakembert kíván, így nem csoda, ha különösen, nagy figyelem fordul a szakmunkásképzés félé. Milyen. módszerekkel segítik a pályaválasztást? — Az iskolai pályaválasztási felelősök, a pályaválasztási tanácsadó intézet és a propagan daamyagok révén kapnak tájékoztatást a szülők és a gyerekek. A pedagógusoknak minden lehetőséget megteremtünk, hogy megismerhessék és megismertessék. a választható szakmákat. Nagyon fontos, hogy a tanár reálisan tájékoztassa a szülőt a gyermek képességéről és azokról a szakmákról, amelyekre alkalmas lenne. A mi feladatunk, hogy egyeztessük a vállalati igényeket és tuda" tosítsulk az iskolákkal. — Az egyes szakmákban a képzést tehát a vállalatolt igényei szerint indítják be. — Igen. Évente megkeressük az üzemeket, s óét középtávon és még előbbre tekintve kérjük a szükséges szakemiberlétszámot Minden alkalommal föl kell hívnunk a figyelmet a megalapozott tervezésre, hiszen nemcsak a szakemberhiány okozhat gondot, hanem az is, ha a kelleténél többet kémek. Évente átlag 200 általános iskolás tanul tovább a szakmunkásképzőkiben . — Az elején említett adatok szerint a gyerekek egy része semmilyen, intézményben nem tanul tovább. Velük mi a helyzet? — Néhány - újabb szám mutatja, hogy többségük egy-két év múlva megkeresi a lehetőséget a tanulásra. A múlt évben 730 felnőtt tett saakm unkásv í zsgát ; ennek nagyon örülünk. 437-en a dolgozók általános iskoláját végezték el, és 3661 felnőtt tanul a szakközépiskolákban, gimnáziumokban vagy szerez szakmát érettségi után. Amit választottam, azt becsülettel... Hat rövid beszélgetés, szemünk előtt formálódó hat jövő. Hamarosan szárnypróbálgatásra kényszerülő „fiókák” — válaszút előtt. Velük beszélgetek az általános iskolában. — A Táncsicsba szeretnék menni, testnevelés-tagozatra. Atlétizálok, elsősorban a magasugrást űzöm. Ha elvégeztem a gimit, szeretnék továbbtanulni a Téeíen. A legjobb eredményem? Százhetven centi. (Saccolom Szakáig Zsolt magasságát: jó, ha megvan százhatvan ... ) Koppány Tamás szintén a Táncsicsba készül, általános tagozatra. — A Munkácsyba akartam menni, de a szüleim a Táncsicsot választották. Az érettségi után .tanárképző főiskolára jelentkezem. Bátorfi Gábor: — A szüleim eredetileg a gimnáziumot javasolták, én mégis a mezőgazdasági szakközépiskolába, állattenyésztési szakra jelentkezem. Nagyon szeretem az állatokat. Meg azután ebben a szakmában is lehet továbbtanulni... Kiss Györgyi: — A szüleim rám bízták a pályaválasztást. Szerelem, ha sokan vannak körülöttem: imádok emberekkel foglalkozni! S a legtöbb gondoskodásra a betegeknek van szükségük, ezért ^ az egészségügyi szakközépiskolát választottam. Babies Csilla: — Óvónő a nővérem; bábokat készítettünk, meséket „gyártottunk” együtt. Megtetszett a pálya, de pár hónapja rájöttem, hogy nincs elég türelmem a gyerekekhez. Nem voltam egy percig se tanácstalan: szeretem a kémiát, .a kísérleteket, tehát irány a cukoripari szakközépiskola, a laboráns- szak! A szüleim azt mondják, hogy ők csak tanácsot tudnak adni, de nekem kell választanom. És amit választottam, azt becsülettel kell csinálni... Hetzer Judit: — Apu nem szól bele, anyu a közgazdaságit javasolta. Tavaly már — .titokban — e mellett döntöttem. Az akkori iskolalátogatáson kedvet kaptam a tantárgyakhoz. Nagy élmény volt, hogy láttam a diákokat, amint ütemre, zenére tanultak gépelni. Bevallom, tévedtem, amikor most képzeltem válaszút elé a hat „berzsenyis” diákot. Úgy látszik, már megtették az első céltudatos lépéseket a maguk választotta úton ... SOMOGYI NÉPLAP
